Somogyi Néplap, 1967. november (24. évfolyam, 259-284. szám)

1967-11-19 / 275. szám

SOMOGYINSPfeAP 6 Vvdrain, T9ff7. november ML Vaszary János-emlékkiállítás a Rippl-Rónai Múzeumban-m jéhány száz méterre JV attól a kis földszin- ~ tes, négyablakos háztól, amelynek falán em­léktábla hirdeti, hogy itt született Vaszary János fes­tőművész, egy másik nagy somogyi festőről, Rippl-Ró- nairól elnevezett múzeum­ban egy kicsit a szokottnál megilletődöttebben gyüle­keztek vasárnap délelőtt a képzőművészetet szerető ka­posváriak. Itt, a múzeum falai között megrendezett kiállítással emlékezik meg a város Vaszary János szüle­tésének 100. évfordulójáról. A modern magyar piktú- ra e jelentős alakja 1167. november 30-án született Kaposváron. Es bár bejárta egész Európát, s művészeté­ben is nagy utat tett meg, az alapélményt, amely meg­határozta végül is egész munkásságátt itt, a Dunán­túlon kapta. Ide tért vissza élete végén is, Tatatóváros- ban halt meg 1939. április 19-én. Jelentős alakja volt a ma­gyar képzőművészetnek, de művészete nem mentes a problémáktól. Megítélésében sokszor végletes ellentmon­dások uralkodtak. Sokszor és sokan kétségbe vonták je­lentőségét, máskor művésze­tének értékelésében divatos túlzásokba estek. Az utóbbi években, sajnos, úgy tűnt, mintha művészettörténeti irodalmunkban teljesen meg­feledkeztek volna Vaszary Jánosról. Ezért is nagyon lényeges, hogy szülővárosa ilyen parádés kiállítással em­lékezik meg róla, mintegy ébresztgetve az iránta ma halványan derengő érdeklő­dést. Nevezzük, ha úgy tetszik, rehabilitálásnak művészeté­nek újraértékelését, amely folyamat, ha lassan is, de már megindult. László Gyu­la professzor, aki a kiállí­tás katalógusának előszavát irta, most készíti monográ­A fiáját Vaszary Jánosról, és a művész a Magyar Nemze­ti Galéria XX. századi ál­landó festészeti kiállításán is újra méltó teret kap. A Nemzeti Galéria és a Rippl-Rónai Múzeum közös rendezésében került most sor a centenáriumi emlékkiállí­tásra, amelyet Szíj Béla mű­vészettörténész rendezett. harmincegy fest­ményt és huszonegy grafikát bemutató tárlat jelentőségét csak nö­veli, hogy a kiállított mű­veknek csaknem felét ma­gángyűjtők anyagából állí­tották össze, olyan müvek­ből tehát, amelyek kiállítá­sokon csak ritkán vagy egyáltalán nem láthatók. Így minden eddiginél telje­sebb képet kaphatunk Va­szary János művészetéről. A rendező művészettörté­nész a müvek csoportositá- sável igyekezett felvillantani azt a művészi utat is, ame­lyet Vaszary János a pálya­kezdéstől önálló stílusának kiérleléséig megtett. Az első terem a pálya­kezdésé. A fiatal művész képein még erősen érződik mestereinek hatása. Előbb Székely Bertalan tanítványa Pesten, majd Münchenben Hollósy Simon köréhez csat­lakozik. Székely Bertalantól elsajátította a tökéletes fes­tészeti technikát. Hollósy Simontól pedig megtanulta, hogy mindig fogékony le­gyen az új iránt, hogy a művészek egyik legfontosabb kötelessége az új kifejezési formák, technikák, eljárások állandó keresése, kutatása. Vaszary János mégis más úton indult el, mint mestere, aki nem sokkal később Nagybányán megalakította Magyarország első művész­telepét. Művészi törekvései nem kapcsolódnak a nagybá­nyaiak úgynevezett »szinte­tikus naturalizmusához.« Münchenből Párizsba megy, ahol rabul ejti a francia postimpresszionizmus vará­zsa. A középső terem az útke­resés, a kísérletezések kor­szaka. Ez az útkeresés azon­ban végighúzódik Vaszary János egész pályáján. Művé­szetpedagógiai tevékenységé­nek is ez volt a legfonto­sabb alapelve. Az önálló stílus megtalá­lásának útján fontos mér­földkő volt, amikor száműz­te képeiről a fekete alapo­zást, és helyette fehér ala­pon indította műveit. Alko­tásai ekkor telnek meg a napfény káprázatával, ecset­kezelése szinte az akvarell technikára emlékeztető mó­don felszabadult, indulaiok- lcal teli lesz. Legsikerültebb képei (Birskörték, Parkban, Fürdőzők . stb. címűek) már e stílus jegyében születtek. Az öregedő Vaszary nem­csak elismert, hanem diva­tos festő is, hiszen a polgár az ő képein megtalálhatta azt, amihez hasonlítani sze­retett volna; izgalmas, mon­dén életérzéseket, rejtett pikantériát látott bele a művekbe. Élete végén a művész valóban egy kicsit a mondénban, a táncparkettek, nagyvilági fürdőhelyek, az éjszakai mulatók világában vélte felfedezni a modern embert. De művészetének ez csupán egy töredéke és ne csábítson bennünket általá­nosabb, egyetemesebb követ­keztetésekre megítélésében.-mjem szabad Vaszaryt IV divatos festőnek te- ~ kintenünk, de mű­vészetének újraértékelésében óvakodnunk kell a túlzott, kritikátlan megítéléstől is, mert reális helye is méltó rangot biztosít számára a modern magyar képzőművé­szetben. Rideg Gábor nV) PÁRIZSI POSTÁNKBÓL A szétfűrészelí „alapkő Elsikkasztott választási peazek és ígéretek Szakemberek lesznek A Hévizi Vendéglátóipart Szakközépiskolában találkoz­tam Kánya Gabriellával. Ép­pen égetett tésztafánkból fe­lelt a másodikosok óráján Klucsorits Iván technikus ta­nár előtt. A sonkakrémet ké­szítette el Unter Judittal, hogy azután megtöltsék vele a fánkot. Mint később megtudtam, Kánya Gabriella jelesre fe­lelt. Balatonberényböl jelentke­zett az iskolára, ahol négy­féle szakképesítést szerezhet­nek a fiatalok. Dr. Horváth Jó­zsef, az intézet igazgatója el­mondta: — Korábban tanulóink ki­választottak egy vendéglátó szakmát és azt tanulták. Ma mind a négy szakot elsajátít­ják, s képzett felszólalók, szakácsok, cukrászok és szállodaipari szakembereit lesznek. Ta­nulnak oro­szul, angolul, franciául és németül, illet­ve ezekből a nyelvekből kettő kötelező, a másik kettőt pedig magán- szorgalomból el sa j átírhat j ák. Hozzátette még: a végzett tanulók közép­fokú vendég­látóipari szak­mai képesített kapnak, és egyéves gya­korlati munka után megsze­rezhetik a technikusi ké­pesítést is. Hat dunán­túli megye küldi ide fiataljait, és az intézet azzal dicsekedhet, hogy az első ilyen iskola volt az országban. Még 1964- ben alakult, s a négyéves ok­tatás után ennek a tanévnek a befejezésével bocsátja szárnyra első, végzős tanulóit. A gyakorlat megszerzésére, az idegen nyelv jobb elsajá­títása érdekében a Hévizi Vendéglátóipari Szakközépis­kola testvéri kapcsolatot tart fenn a Német Demokratikus Köztársaságban a rostocki, hasonló képesítést adó ísko- lával. Például az idén tizen­öt magyar tanuló járt ná­luk és három hót gyakorlat, egy hét üdülés után tértek haza. Ugyancsak tizenöt né­met diák töltött egy hónapot a Balaton partján. Még egy érdekesség:- épül már Keszthelyen az új ven­déglátó szakközépiskola és a diákotthon, hogy 1969-ben már sokkal korszerűbb kö­rülmények között képezze ki a jövő kulturált vendéglátó­ipari szakembereit —gáldonyi— (Fotó: Péterfay Endre) Két évig (árié, tS mögötti harc után a párizsi büntetőbíróság elölt folytató­dik egy nagyszabású csalási ügy, amelynek főszereplői: Paul Antier volt miniszter, a Demokratikus és Paraszt Moz­galom nevű szervezet elnöke. Pierre Poujade, a kereskedők és kisiparosok védelmi szövet­ségének elnöke, valamint a Lecanuet-féle centristák ve­zérkara. Az ügy az 1965 decemberi elnökválasztások előkészüle­téig nyúlik vissza. Paul Antier 1965 júniusában elhatározta, hogy jelöltként indul az elnökválasztásokon. Pierre Poujade saját politikai karrierjének felszökkenése ér­dekében. mozgalma nevében elkötelezte magát Antier tá­mogatására. Az ilyesmi ter­mészetesen elsősorban pénz­ügyi kérdés, hiszen a propa­gandaanyag kinyomtatása, ter­jesztése nagy kiadást jelent. Poujade Antier rendelkezésé­re bocsátotta nyomdáját és fizetni kezdte a kiadásokat De ekkor új elnökjelölt tűnt fel Jean Lecanuet centrista vezér személyében. Poujade szimpátiája — a biztosabb si­ker reményében — gyorsan megváltozott Ezek után An­tier — pénz nélkül — nem te­hetett mást visszavonult Le­canuet javára, azzal a felté­tellel, hogy fizessék vissza ne­ki a választási propagandára már kiadott költségeket A centristák vállalták, és szer­ződésben kötelezték magukat 200 000 frank három részletben való megfizetésére. Az első két részletet — 50— 50 000 frankot — át is utalták Antier-mák, a hiányzó 100 000 visszafizetését pedig a kiadá­sokról szóló számlák ellenében ígérték. Antier-től és Pouja- de-tó! meg is kapták a szám­lát de az állítólag — és felté­telezhetően — nélkülözte a hi­telességet, ezért nem fizettek. Poujade — jó üzletember lévén — igyekezett minél több pénzt megkaparintani An-tier- tól. Eközben kettőjük között is nyomtalanul eltűnt 50 000 frank, amelyről sem egymás­nak, sem a í.ját elnökségük alatt álló mozgalomnak nem tudtak elszámolni. Talán most majd sikerül el­számolniuk a büntetőbíróság aiött. Ha nem, újra elbukhat­nak, mint az elnökválasztáso­kon. Ez a csalási úgy minden­esetre segít felnyitni a válasz­tópolgárok szemét, cs így job­ban megismerhetik a burzscá propaganda sűrű ködín keresz­tül a centristáknak álcázott és - különböző mozgalmak mögé rejtőzött politikusok haszon­leső seregét. De ha már választások kő rüli csalásról, sikkasztásról esik szó, megemlítek egy ugyancsak botránnyá dagad: mdníszüert és megválasztottak egy baloldali képviselőt. A bukott jelölt választási ígéreteiből természetesen nem lett semmi, pedig kormánya nevében tette. Eljött az isko­lai év kezdete is, de az első alapkő továbbra is árván ma­radt, pedig Clignancourt-ban ténylegesen komoly problé­mák vannak a tanulók elhe­lyezésével. A szülők, tanulók, tanárok tüntetni kezdtek. Emiatt az új oktatásügyi miniszter megígérte, ellátoga t Clignaneourt-ba a helyzet helyszíni tanulmányozására. A másik esetet, amely nem gaz­dasági vagy pénzügyi termé­szetű, hanem a politikai er­kölcsökről lebbenti fel a fáty­lat De kezdjük az elején. Az idén tavasszal lezajlott nemzetgyűlési vá­lasztások előtt Párizs északi részén, Clignancourt-ban nagyszabású ünnepség kereté­ben lerakták egy felépítendő iskola első alapkövét. Az alapkövet lerakó képviselője­lölt aki egyébként miniszter is volt megható szavakkal di­csérte a kormány iskolapoli­tikáját és azt a szerető gon­doskodást amelyet a jövőben is ki akarnak fejteni a mű­velt fők számának emeléséért. A meghívott előkelő vendég­sereg lelkesen'tapsolt a tv és a filmesek munkáját segítő reflektorok fényében, a kive­zényelt katonazenekar pedig tust húzott, majd a himnuszt is eljátszotta bizonyítva az ügy és a miniszter hazafias ígéretének komolyságát. Aztán jött a választás melynek során az iskolára — ás nem alapkőre — váró sza­vazópolgárok megbuktatták a szülők és a pedagógusok erre elhatározták, hogy a minisz­ter érkezése előtt a figyelem felhívására ők maguk elhelye­zik a második alapkövet A tervet tett követte. A szülők és a pedagógusok több ezres serege felvonult az első alapkőhöz. A menet élén — mint a képen látható — hat erős ember egy nagyméretű, fából készített »alapkövet-« vitt, amit a tüntetők iskolát, a pedagógusoknak munkát kö­vetelő jelszavainak skandálá- sa közben elhelyeztek az első »alapkő« mellé. Alighogy végeztek, nagy szi­rénázással rendőrkocsik érkez­tek, hogy a miniszteri látoga­tás előtt rendet csináljanak. Első dolguk volt a jelszavak­kal teleírt második »alapkő« gyors eltüntetése. Nagy ügy-- gyel-bajjal fölemelték, de nem fért be a rendőrségi kocsi aj­taján. Nekiálltak, hogy szét­verjék, de az »ellenzéki alap­kő« szívósan ellenállt. Aztáii valahonnan fűrészt kerítettek, és a tüntetők nevetésétől kí­sérve darabokra szabdalták, majd bűnjelként (elhurcolták a fából készült, de politikailag remekül sikerült »alapkövet«. ezúttal a a kormány iskolapolitikájának és a fele­lőtlen választási ígéretek bű­nét bizonyítja. Guy lóridon Ez a bűnjel TŰZRENDÉSZET! TOTÓ A szelvény levágott részét (vastag vonallal bekeretezett rész) kitöltve, bélyeggel ellátott borítékban kell beküldeni • a BM Somogy megyei Tűzrendészet! Parancsnokság (Kapos­vár, Beloiannisz u. 7.) címére. A szelvényt a TOTO hagyó- 1. Hiányos módszerével kell kitölteni. A borítékra írjuk rá: É ! rejtvénypalyAzat. s c/5 KÉRDÉSEK 1 2 X Tipp í. Háztartásban egy helyiségben hány kg befogadóképességű palackból szabad gázt használni? 22 33 43 2. A padlástérben a kéménytől hány cm távolságra szabad nehezen éghető anyagot tárolni? 20 50 100 3. Hősugárzóknál a sugárzás irányában hány cm távolságra szabad éghető anyagot elhelyezni? 25 50 100 4. Bekapcsolt rezsó, vasaló és valamely éghető anyag között hány cm a megengedett legkisebb távolság? 30 10 20 5. Füstcsövet hány cm-ként kell a falhoz vagy födémhez rögzíteni? 100 150 300 6. Lakóházban gázolajat csak kellően szellőztetett helyiség­ben szabad tárolni, ahol nyílt lángot nem használnak, és nem tüzelnek. Hány liter a tárolható mennyiség? 20 40 60 7. Olajkályhát milyen állapotban szabad feltölteni? égi meleg kihűlt 8. A tüzelőberendezés kéményét milyen időközönként kell kiégetni? féléven­ként havon­ként éven­ként 9. A pincerekesz falait és ajtóit milyen anyagból szabad építeni? éghető nehezen éghető nem éghető 10. 14x14 cm keresztmetszetű kémény füstjáratába -hány tü­zelőberendezést lehet bekö1 ni? 4 3 2 11. Milyen világítóeszközt lehet a padlástérben használni? gyertya mécses elektro­mos 12. A kemény koromkiszedö ajtajától hány cm távolságra lehet éghető anyagot elhelyezni? 50 40 20 1. HÉT Beküldési határidő 1967, november 23. W GO í/5 Tipp í. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 1 1 :© fed © fc=4

Next

/
Oldalképek
Tartalom