Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-24 / 252. szám

Kedd, 1961. október 24. 3 SOMOGYI NÉPLAP KAPOSVÁRÉRT! A víz után jöjjön a gáz A TSZ-SZÖVETSÉG ■ HÍRADÓSA A tenniakarás megkapó volt Kaposvár lakossága a ta­vasszal 225 495 óra társadal­mi munkát ajánlott fel a vízgondok megoldására. Ok­tóber közepéig több mint 175 100 órát teljesítettek eb­ből a felajánlásból. A társa­dalmi munkásoknak is nagy része van abban, hogy a cseri vízműtelep már küldi a városnak a vizet, s hama­rosan a sántosi kutak kin­cse is elindul a város felé. S a nagy munka mellett arra is jutott erő és ener­gia, hogy csinosítsák, ren­dezzék Kaposvárt Társadal­mi munkások építették meg például a Jutái úti parkot. Kereken tizenhétezer óra munkát végeztek itt a város lakót Olyan nagyok ezek a szá­mok, amelyekhez fogható társadalmi munkát Kaposvár történetében még egyszer sem végeztek el lakói. S mindezt azért, mert szeretik városukat, örülnek fejlődésé­nek, s tudják, hogy a kö­zösség gondjainak megoldá­sa a saját gondok megoldá­sát 'is segíti, összefogva, ha­talmas dolgokat tud csinál­ni az ember. A vízgondot megoldjuk. A város lakosságának egy része a társadalmi munkát pénzben váltotta meg. Csak­nem 227 900 forint gyűlt össze az erre a célra ala­pított csekkszámlára. A Ha­zafias Népfront városi bi­zottság?, üzemenként, válla­latonként, intézményenként tartja számon ezt az össze­get, s olyan célra használja, amelyik elősegíti Kaposvár fejlődését, s amelyet társa­dalmi munkában nem lehet megoldani. A város fejlődé­sét, szépülését célzó mun­kák elvégzéséhez sok szak­munkásra van szükség Az anyagi keretek viszont kor­látozottak. A város lakói ál­tal felajánlott társadalmi munka pénzben megvásárolt részét ennek az anyagi ke­retnek a kiegészítésére for­dították. A vízműépítkezésnél a tár­sadalmi munkára alkalmas munkaterület elfogyott. A munkák azonban még ko­rántsem fejeződtek be. S nem fejeződnek be akor sem, ha a sántosi területről is eljut a víz Kaposvárra, hiszen a város fejlődik bő­vül. A vizet negyvenöt-ötven utcába kell még elvezetni. Ez tizenhat kilométer hosz- szú vízvezeték lefektetését jelenti. Az értéke is tetemes: meghaladja a hárommillió forintot A munka eredményeként sok család örül majd az egészségesebb és kényelme­sebb ellátását biztosító víz­nek. Erre a munkára a városi tanácsnak kevés pénze van. A Hazafias Népfrontnál le­vő felajánlási íveken ott van hatvanezer óra társadalmi munka, amelyet különböző okok miatt nem tudtak' fel­használni a vízműépítésnél. Ez a hatvanezer társadalmi munkaóra háromszázezer fo­rintot jelent pénzben. Sokat segítene a város belső víz­műhálózatának fejlesztésé­hez, ha a tanácsnak rendel­kezésére állna ez az öaszeg. A lelkesedést — amelyet a tavasszal a felajánláskor ta­pasztalni lehetett Kaposvá­ron — semmi sem törte meg. A textilművek munkásnői éppen úgy helytálltak, mint a nehéz fizikai munkához szokott dolgozók. Reggelen­ként társadalmi munkába induló emberekkel lehetett találkozni a város utcáin. Az egész Kaposvár összefogott a gond megoldásáért, azért, hogy az örömökben is együtt osztozhassanak. Az indulás ilyen volt. A befejezésnek sem szabad másnak lenni, hiszen ez az év szép példáját adta az összefogásnak. Az eredményt ki-ki saját maga tapasztal- ia. A munkák számvetését ígv is el lehet végezni. S a számvetést. a város vezetői a lakókkal eevütt is elvég­zik. De ezután újabb gon­dok következnek. Kaposvár fejlődésének tör­ténetében jelentős határkő lesz a gáz bevezetése. Az előkészületek már megkez­dődtek. A tervek szerint még ebben az évben meg­építik a város határáig a távvezetéket. Jövőre pedig a lakásokba is eljut ez az ol­csó fűtőanyag. Az ütem megtartása összefogást, jó munkaszervezést követel. A fejlődés elősegítése érdeké­ben jövőre megint kopogtat­nak majd a város és a me­gye állami és társadalmi szervei a lakosságnál. Min­denki hiszi, hogy az idei példa jövőre is ösztönöz. A gáz bevezetése nemcsak a városnak, hanem a lakos­ságnak is érdeke. Osztoznia kell a gondokon is, hiszen ez ugyancsak Kaposvár kul- túrálódását, további váro­siasodását szolgálja. Kercza Imre Emlékezetes délután volt... A termekben hosszú sorban a Szovjetunió életét bemutató képek, előttük érdeklődő fia­talok. Kinek a Vosztok űrha­jó tetszik a legjobban, kinek a tágas, virágos moszkvai su­gárutak vagy a korszerű me­zőgazdasági gépekről készült felvételek. Egy újabb képsor­nál az arcok elkomorulnak — a fényképek az amerikaiak vietnami agresszióját idézik. Egy hosszú hajú, nyúlánk termetű lány vagy tíz perce áll az egyik tabló ellőtt. Pillantása már rég nem a sebesült viet­nami kisgyermeket ábrázoló képre esik, gondolatban ő is a harctéren van, talán arra gondol, hogy jó lenne bekötni a sebeket. A klubteremben jelvényki­állítást rendeztek, a kiállítás végigkíséri a Szovjetunió éle­tét megalakulásától napjain­kig. Látható az a gyűrű is, amely a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság fölött lelőtt kétezredik repülőgép roncsai­ból készült. Az építőipari vállalatok KISZ-bizottsága emlékezetes délutánnal lepte meg a fiata­lokat A kiállítás megtekinté­se után Balogh István, a mun­kásmozgalom régi harcosa tar­tott élménybeszámolót, majd válaszolt a kérdésekre. A találkozó emlékéül a ha­zánkban ideiglenesen állomá­sozó szovjet csapatok egyik alakulatának Komszaro.ol-tit- kára egy szovjet emlékmű ma­kettjével és egy oklevéllel ajándékozta meg az építőipari vállalatok KISZ-bizottságát. Flór László, a KlSZ-bizottság titkára szintén ajándékokkal viszonozta a kedvességet A beszélgetés a fehér aszta­lok mellett folytatódott Már rég véget ért a hivatalos prog­ram, de senki sem készült ha­za ... A termelőszövetkezetek folyamatos, gyors és hiteles tájékoztatásának nél­külözhetetlen segédeszköze a tsz-szövetség híradója A küldöttek úgy határoztak az alakuló ülésen, hogy ezt a kiadványt rendszeresen meg kell jelentetni. Akár nyom­dai úton állítják elő, akár egyszerű stencilezett formá­ban készítik, mindenhogyan megfelel rendeltetésének, mindenképpen elviszi időről időre a termelőszövetkezetek­be . a tsz-szövetség apparátu­sának segítő szándékú útba­igazítását Mivel foglalkozzon? A tartalmat senki nem szorítja korlátok közé, a híradó mind­arról tájékoztathat, amire a szövetkezetek kíváncsiak, amire érdeklődésük kiterjed, amit igényelnek, amivel a híradó összeállítóit, elkészí­tőit, szerkesztőit megbízzák. Az alakuló ülések vitája azt tanúsította, hogy ezt a kér­dést is megbeszélték már a küldöttek a tagsággal, s ép­pen ezért felszólalásuk ösz- szessége jóformán megadja az írásos tájékoztató tarta­lomjegyzékét, legalábbis főbb vonásokkal megjelöli a hír­adó témaköreit. Horváth László nagybajom! küldött fontosnak tartja, hogy a ter­meléssel összefüggésben a népgazdaság igényeiből adó­dó feladatokat rendszeresen ismertesse a híradó. Helye­sen állapította meg, hogy ez a feladat van a rangsor­nak a legelején: ezzel kell kezdeni, ebből kell kiindul­ni — az ország igényeinek szerződéskötés állásának, föl­tételeinek ismertetése az adott időszakban fontos fel­adata a híradónak. Kékesi Jenő balatonendrédi küldött, az észak-somogyi szövetség elnöke úgy vélekedik, hogy a belföldi mellett a külföldi piackutatás eredményeit is közölni kell a tájékoztató­ban. Varga Sándor, a hete­dek küldötte annak a kíván­ságának adott hangot, hogy a szerződéses vagy más ér­tékesítési föltételek közül az átvételi—eladási ár vár­ható alakulásáról is nyilat­kozzanak az illetékesek a híradóban. Az elfekvő készletekről szintén tudomást szerezhet­nének belőle a szövetkeze­tek — mutatott rá fonyódi felszólalásában Csondor Sán­dor somogyvámosi tsz-elnök. Mások azt indítványozták, hogy a mezőgazdasági gép­gyárak ezen az úton tájékoz­tassák a közös gazdaságokat a készülő konstrukciókról, a kereskedelmi szervek pedig a külföldről behozandó gép­típusokról adjanak előzetes információt. A híradó köz­vetítésével vehetne vetőma­got az egyik szövetkezet a másiktól. A tsz-ekben alkal­mazott technológiai megol­dások terjesztésére is fel­használhatnák a kiadványt, s felhívhatnák vele a figyel­met újításokra, a munkát megkönnyítő ésszerűsítések­re. Az ember testi épségé­nek, egészségének védelmét szolgálhatja a híradó az al­kalmazott baleset-elhárítási rendszabályok és módszerek ismertetésével. Erről a témáról, a tájé­vá lakosság érdekében Fejlesztik a barcsi kavicsbányát és a betonüzemet öt éve üzemel Barcson a községi tanács kezelésében a betonüzem. Kezdetben csupán járdaépítéshez szükséges be­ton- és szegélylapokat gyártot­tak. Ma már az egész járás igényeit kielégítik. Sőt Bara­nyába, Siófokra és Nagyatád­ja is szállítanak betonárut. A lakosság igényeinek kielégíté­sére kútgyűrűket, kávákat és átereszeket is gyártanak. A múlt évben 500 000 forint ér­tékű áru készült, az idén már 1 000 000 forint értékű beton­árut gyártanak és értékesíte­nek. A kavicsbánya szeptem­ber végéig teljesítette évi ter­vét A MÁV megrendelésére 7000 köbméter mozdonyhomo­kot, a TÜZÉP-telepek rendelé­sére pedig 19 000 köbméter fo­lyamkavicsot szállítottak el. A kavicsbánya termelése az év végéig eléri a két és fél mil­lió forintot. A jövőt illetően fejlesztik a betonüzemet és tovább növelik a kavicsbánya termelését. A jövő évben már kétmillió fo­rint értékű betonárut akarnak értékesíteni. A kavicsbányá­ban a meglevő négy uszály és a két kotróhajó mellé még egy vontatóhajót és egy uszályt állítanak munkába. Szellemi vetélkedő ifjúsági olvasóknak A városi fiókkönyvtárak mintegy 160 általános isko­lás olvasója sikeresen szere­peit a Ki tud többet a Szov­jetunióról? című szellemi ve­télkedőn. A pajtások a mint­egy 90 kérdésre adott vála­szaikban alapos történelmi és földrajzi felkészültségről ad­tak számot. A versenyben az első helyezést a Berzse­nyi iskola, az egyéni győ­zelmet Juhász Árpád, a Pe­tőfi Általános Iskola VII. osztályos tanulója szerezte meg. ÜJRA DOLGOZNAK A VARRÓGÉPEK SIÓFOKON vissza. megfelelően kell a tsz-eknek a gazdaságos termelést meg­szervezniük és folytatniuk. Ehhez ad iránymutatást a tájékoztató azzal, hogy köz­li a feldolgozás és fogyasz­tás várható alakulásának, szükségletének számadatait C zek ismeretében van módja a tsz-nek ar­ra, hogy megfelelően beren­dezkedjen az évi vagy több évi termelésre. Idő kell a felkészüléshez, ezért okvetle­nül fontos, hogy a fogyasz­tási igényt ismertető tájé­koztatás mindig jó korán el­jusson valamennyi szövetke­zetbe. Csak így cselekedhet gyorsan és a célnak megfe­lelően a közös gazdaság mind a termelést, mind pe­dig az értékesítést illetően. Jó dolog, hogv néhány meg­határozott forgalmú cikk kivételével összes termelvé- nyedt tetszése szerinti módon, értékesítheti a tsz. Ehhez pe­dig nemcsak a központi kész­letgyűjtés szerződéssel fede­zendő igényeit kell ismer­nie, hanem a szabad piac szükségleteit is. Nyári Pál tótújfalui küldött szerint a A tényt kommentár nélkül közli a Május 1. Ruha­gyár siófoki telepén Búkor Lajos telepvezető. A miért­A minőségellenőrök megállapították: koztató tartalma meghatáro­zásáról szólva újszerű fel­adatról beszélt a kaposvári küldöttgyűlésen Szabó Jó­zsef bedegkéri elnök; kérte, hogy rendszeresen, folyama­tosan magyarázza a kiadvány az új mechanizmussal ősz- szefüggő rendelkezéseket, in­tézkedéseket, tudnivalókat. Mint mondta, az ilyen, lé­nyeget mutató kivonatos is­mertetés és tömör összefog­lalás jelentősen megkönnyí­ti majd számukra az eliga­zodást. \/árják tehát a szövet- ” kezetek a tájékozta­tót. Bizonyos, hogy nem várják hiába. Az is nyilvánvaló, hogy nemcsak ötleteikkel elvileg, hanem közölnivalójukkal gyakorla­tilag közvetlenül is segítsé­get adnak a mással nem pó­tolható híradó hasznosnak ígérkező tevékenységéhez. Ennek köre, tartalmának te­matikája a munka során tovább bővül és gazdagodik majd, ieazodva a szövetke­zetek mindenkori igényeihez. K. J, re nem tud pontos választ adni. Helyettük hatvan új ember állt munkába. A szalag egyik részén gyakorlott kezek irányítják a gépeket, a másik részén pedig most tanulnak az emberek. Az újaknak két hét tanulási időt adtak. — Túl nagy a fluktuáció — jegyzem meg. A telepvezető is ezen a véleményen van: — Azt tudtuk, ' hogy minden dolgozónk nem jön vissza, de ilyen nagy cserélődésre nem számítottunk. De a gépek dolgoznak, s ez azt jelenti, hogy ezen a télen sem maradtak biztos kereset nélkül azok, akik a nyáron időszaki munkát végeztek az üdülőkben, a ven­déglátó vállalatoknál. Az orkándzsekire meg a ballon­kabátra szükség van. Ebben az évben ezt gyárt a sió­foki telep. A betanulási idő lassan lejár. Az újaknak is föl kell zárkózni a régiek mellé. Néhány napig a régieknek is rossz volt. A gépeket mindig újra meg kell szokni. De megszokták. Az üzemben egyenletesen búgnak a varrógépek. A két műszakban összesen kétszáz asszony és leány talált kereseti lehetőséget ebben az évben is Siófokon. Jobb a kenyér és as üdítő ital Javult az élelmiszerek minő­sége, ez derül ki a Megyei Minőségvizsgáló Intézet har­madik negyedévi statisztiká­jából. Az állami iparban a múlt év harmadik negyedévé­ben a minták 11,8 százalékát kifogásolták a minőségellen­őrök, most csupán az árumin­ták 4,8 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. Ha­sonló a helyzet a tanácsi ipar­ban is. A követelményeknek nem megfelelő áruk aránya a tavalyi 29,3 százalékról 10,5 százalékra csökkent. Főleg az üdítő ital és a sütőipari ter­mékek minősége javult. Ko­rábban nagyon sok kifogás merült fél a Somogy megyei Szikvízipari Vállalat termékei­vel szemben. Akkor a vállalat vezetői objektív nehézségekre hivatkoztak. A gyors minőség­javulás viszont azt is bizonyít­ja, hogy a hiányosságok feltá­rása után megtették a szüksé­ges intézkedéseket. A múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva sokat javult a kenyér minősége, jóllehet a Somogy megyei Sütőipari Vál­lalatnak a nyáron elég sok gondot okozott a Balaton-part ellátása. Az üzemek nem ké­szültek föl az új liszt fogadá­sára. Legtöbb helyen csupán három-négy napi tartalékuk ivóit Bár megkezdték a kapos­vári kenyérgyár rekonstrukció­ját, utólag is érdemes a minő- ségellenőrök észrevételeit idéz­ni: — Az elmúlt negyedévben az ebben a gyárban készített kenyér zöme nem felelt meg a minőségi követelményeknek. A minőség az utóbbi időben javult, ám a boltba kerülő sü­tőipari termékek mégsem olya­nok, mint amilyenek a kemen­ce mellett voltak. Az intézet munkatársai ennek okát ab­ban látják, hogy a friss kenye­ret a szállító autó padlójára terített gyékényre vagy zsák­ra rakják. Emiatt deformáló­dik az áru, romlik a minőség. K, I-

Next

/
Oldalképek
Tartalom