Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-15 / 245. szám
Vasárnap, 1961. október 15. 3 SOMOGYI NÉPLAf A MEGYEI PÁRT-VB NAPIRENDJÉN SZEREPELT Pártmunka és ga&dasági élet a barcsi járás tss-eihen A megyei pánt-végrehajtó----------------------> Nyilt levél Gáncsoskodás helyett megértést! örömmel fogadjuk mindazoknak a kaposváriaknak vagy másutt lakóknak a bejelentéseit, javaslatait, akik észrevételeikkel városunk fejlődését kívánják elősegíteni. Együttérzünk azokkal, akik felháborodnak a virágot letépő, a szemétgyűjtő edényeket felborogató garázdákon vagy annak láttán, hogy felnőttek és gyerekek nemtörődöm módon taposnak utat a sok tízezer forintba kerülő, a tereket s az utcák szegélyét díszítő pázsiton. Akik szóvá teszik az ilyen és ehhez hasonló eseteket, féltik, szeretik városunkat, azt szeretnék, hogy mindenki, aki itt él, magáénak érezze városát. Nem hiszem hogy akadna akár csak egy is városunk lakói közül, aki nem örülne annak a nagy fejlődésnek, amely megváltoztatja, átformálja Kaposvár képét. Am a fejlődés — az új házak, városrészek építése, a gáz bevezetése, a csatornázás stb. — elkerülhetetlenül olyan gondokkal jár,, amelynek elviseléséhez türelemre és megértésre van szükség. Sokáig bosszankodtunk, amikor a városközpontban homok- és sárhegyen keresztül tudtunk csak közlekedni, de most már örülünk a szépen kialakított Kossuth tér láttán. Hasonló volt a helyzet, amikor egy-egy utcában járdát építettek, vagy éppen korszerűsítették a csatornahálózatot. Olyan munkák ezek, amelyeket másként nem lehet elvégezni. Az északnyugati városrészből a múlt télen küldöttség járt szerkesztőségünkben és még több helyen, s elpanaszolták, hogy nem kielégítő a fűtés, a hideg lakásokban megfáznak a gyerekek. Valóban gond volt tavaly a tüzelőellátással, rendszertelen volt a fűtés, s ez méltán váltotta ki a lakók elégedetlenségét. Az IKV vezetői, hogy a tavalyi bajok ne ismétlődjenek meg, kellő időbén biztosították a fűtéshez szükséges csaknem 200 vagonnyi szenet. De hol tárolják, ahol biztonságban is lesz, s a szállítás sem okoz újabb gondot? A városi tanáccsal történt megállapodás alapján az új házak közötti szabad területet jelölték ki erre a célra. A vállalat és a tanács vezetői jól tudják, hogy ez nem a legjobb megoldás, rontja az északnyugati városrész képét, de a szükség ebben az esetben is törvényt bont. Éppen ezért megértéssel kellene fogadni az itt lakóknak ezt az intézkedést, hiszen csak a téli hónapokról és átmeneti időről van szó. De vajon megértik-e? Egy Arany utcai lakónak az IKV igazgatójához írt levelét olvasva azt kell mondani, hogy nem mindenki. Felháborodásában olyan kifejezésekre ragadtatta magát, amelyekkel nemcsak értetlenségét jelzi, de személyében is megsért egy vezetőt. Abban bizonyára igaza van, hogy a fűtők tavaly nem eléggé körültekintően dolgoztak, s hajnali 4 órakor fölverték legszebb álmukból a lakókat, amikor földhöz ütögették a salakos kocsikat. Ezen lehet és kell is változtatni. Levelét azonban ilyen sértő kifejezésekkel tarkítja: »Az ön vezetése alatt álló vállalat ezt a városrészt nem kíméli, sőt bocsánat a kifejezésért, leprateleppé teszi. Egész környezetünk inkább hasonlít a rossz emlékű Cseri telepre (egy tüzelő-telepre!!!), mint egy városrészre:« Szerinte azzal, hogy a szenet itt tárolják, a tüdőbajt terjesztik, s azt állítja, hogy mindenki rajtuk derül, hogy ilyen lakótelepen élnek, és ezért még fizetnek is! Nem kívánunk kérdést intézni városunk lakosságához, hogy hányán vállalnák szívesen ezt az »áldozatot«, és fogadnák el szívesen az itteni állami vagy szövetkezeti lakásokat. Csupán azt kérjük a levél írójától és mindazoktól, akik a városrészben élnek: segítsék javaslataikkal városunk fejlődését, tegyék szóvá a hibákat, de fogadják megértéssel és türelemmel azokat az átmeneti intézkedéseket is, amelyek — mi tagadás — kényelmetlenséget is okoznak. Azok nevében, akik még ilyen körülmények között is szívesen élnének ebben az új városrészben, tanácsolja: S zalai László V ______________________J E lsőként végzett a vetéssel a fonyódi Magyar Tenger Tsz bizottság legutóbbi ülésének napirendjére tűzte a barcsi járás huszonhárom termelőszövetkezetének helyzetét, a járási párt-vb jelentése alapján. Elismerésre méltó eredmények A barcsi járás termelőszövetkezeteinek többsége 1959 tavaszán alakult, s még abban az évben elkezdte a közös gazdálkodást. S ahogy követték egymást a zárszámadások, úgy hallattak miagukról egyre többet szép eredményeikkel a járás szövetkezetei. Megtalálták a helyes utat, kialakították a számukra legkedvezőbb termelési profilt. Évről évre gyarapodott a közös vagyon, s magasabb részesedést kaptak a tagok, mérleghiányos tsz csak elvétve akadt A járási párt-végrehajtóbizottság mostani jelentése is számokkal szemlélteti azt az utat, amelyet a tsz-ek 1961- től a múlt év végéiig megtettek A megye lakossága tud ezekről az adatokról, hallott, olvasott róla, hogy a barcsi járás több termelési mutatója éveken át felülmúlta a többi járásét, kiemelkedett a megyei átlagból. Kenyérgabonából például az 1961. évi 569 vagonnal szemben tavaly 900 vagonnyit értékesítettek a termelőszövetkezetek. Az eladott hízó sertések száma ez alatt az idő alatt 11 000-ről 17 000-re emelkedett. 1961-ben 868, tavaly 1138 mázsa baromfit vásároltak fel. Ugyanígy emelkedett a tojás- és tejtermelés is. Tavaly 51,20 forintot ért a munkaegység a járás átlagában, ezenkívül évről évre tekintélyes összegű készpénzt tartalékolhattak Mégis, ha szemügyre vesz- szük az 1961. és az 1966. évi mutatókat, azt látjuk, hogy a számottevő eredmények sem lehetnek megnyugtatók Feljönnek a versenytársak A jelentés így szól erről nagyon önkritikusan: “A járás növénytermesztési és állattenyésztési adottságai nem lettek kellően kihasználva, s néhány zavaró jelenség tapasztalható pártszervezeteink munkájában is ... A növénytermesztésben elsőként említjük a kenyérgabona termesztése körüli gondokat.« Objektív és szubjektív okokról van itt szó. Tény, hogy a járás megrekedt az eredményeinél, s egyre inkább feljönnek a versenytársak. Több eredményességi mutatójuk még most is a megyei átlag fölé emelkedik — például itt a legmagasabbak a készpénztartalékok s ebben a járásban a legnagyobb a saját erőből beruházott vagyon —, a siófoki járás egy-két mutatója azonban már jobb a barcsi járásénál. A búza termésátlaga a barcsi járásban az elmúlt öt év átlagában 11 mázsa körül volt. Igaz ugyan, hogy a barcsi Vörös Csillag Tsz-ban 17 mázsa körüli az átlaghozam, több tsz-ben azonban csak 8—9 mázsa. Nagyok az egy-egy gazdaságon belüli eltérések is, Váltakozva találni 4—20 mázsát adó táblákat. A kukoricatermesztésben csak most jutottak el odáig, hogy járási szinten a 18 mázsás átlag tartósnak látszik, s egyre több azoknak a tsz-eknek a száma, amelyek 20—22 mázsás átlagtermést érnek el. A rétek és legelők 65 százalékán végeztek javítási munkákat, az utóbbi négy évben az eredmény azonban nem kielégítő. Csökkent a burgonyatermő terület és a hozam. A burgonyabogár elleni védekezés magas költségét és a még így is előforduló tetemes kárt említik a csökkenés magyarázataként. A növénytermesztésnek ezek az adatai rányomják bélyegüket az állattenyésztésre. A tavalyihoz képest csökkent a háztáji szarvasmarha-állomány, s főként a tehenek száma. A közösben némi növekedés tapasztalható ugyan, de ez nem ellensúlyozza a háztáji csökkenését. A járás sertésállománya növekedett, a tsz-ek közös állománya azonban csökkent A jelentés készítői ezért állapíthatták meg, hogy a termelőszövetkezetek nem használták ki kellően a növénytermesztés és az állattenyésztés lehetőségeit. Azt is helyesen látják, hogy a gazdaságirányítás új rendszerében a tsz-ek gazdasági és szervezeti. önállóságának növekedésével bővül a vezetők jogköre, de ez fokozott felelősséget is ró rájuk. A termelés és a gazdálkodás jó megszervezésére fordított erőfeszítés csak úgy vezet eredményre, ha a vezetés gazdasági és politikai szerepének együttes érvényesítésére törekszik. A politikai nevelés és segítségnyújtás; a szakember- képzés és foglalkoztatás előmozdítása; a párt agrárpolitikájának rendszeres ismertetése — mindez több más elképzeléssel együtt szerepel a járási párt-vb által megjelölt feladatok között. A Kaposvári Állami Gazdaság vetési munkálatairóí kértünk tegnap tájékoztatást Szabó Gyula főagronómus- tól. Megtudtuk, hogy jól halad a munka a gazdaságban. összes őszi vetési előirányzatuk 3757 hold, ennek csaknem az egyharmadánál tartottak pénteken. Búzát csaknem 1000 holdon vetettek eddig. Vezet a böszénfai kerület, ahol 323 holdon került földbe a kenyérgabona magja, s itt a jövő hét közepén befejezik a vetést. Utána a kaposvári kerületbe mennek át segíteni a gépek, ahol majdnem 1000 hold a vetnivaló. Ügy számolnak, hogy ezzel az őszi munkával október végére végeznek, ezért a munkaszüneti napokon — például ma — is dolgoznak a gépek. A vetésben kilenc gép vesz részt, s talaj -előkészítésben pedig mintKiaknázni a lehetőségeket A megyei párt-végrehajtóbizottság több javaslatot tett a munka elősegítésére. Nagyon fontos, hogy a barcsi járás termelőszövetkezeted ne rekedjenek meg a hagyományos eljárásoknál, hanem keressék az újat, a korszerűt. Nem az alapokkal van baj, azokat idejében megteremtették, hanem a továbbjutás lehetőségét kell megtalálni — hangzott el a vitában. A járásban nemcsak a burgonyatermesztéshez vannak meg a jó adottságok. A Dráva és a Rinya lehetővé teszi az öntözéses gazdálkodást, s a két közeli konzervgyár — a nagyatádi és a szigetvári várja az innen származó nyersanyagot. Ez is olyan jövedelemforrás, amit eddig nem használtak ki. Ehhez persze nélkülözhetetlen a kertészetek korszerűsítése, mint ahogyan a gyepterületek termésfokozása sem képzelhető el korszerű kezelés nélkül. Növelni kell az állatférőhelyeket. Évek óta visszatérő probléma a járásban a tejtermelés elégtelensége. A szaporulati mutatók szinte minden állatfajnál a megyed átlag alatt vannak. A növénytermesztés és az állategy negyven, s eddig csaknem 2900 holdon készítettek megfelelő magágyat az ősziek alá. A gumikerekű gépek nyújtott műszakban, a tizenegy lánctalpas pedig két műszakban dolgozik a gazdaság minden kerületében. A kerületek maguk határozzák meg célfeladataikat, s ezek gyors és jó elvégzését célprémiummal is elősegítik. A vetés ütemét gyorsíthatja a talaj-előkészítés, a betakarítás. A gazdaságban a búza egy része a cukorrépa helyére kerül, ezért igyekeztek a betakarítással: a 300 holdból 236 holdat kiszedtek, csaknem 48 200 mázsát adtak át a cukorgyárnak. A kukorica betakarítása is jó ütemben halad, s ez a nagyarányú gépesítésnek köszönhető. A 3026 hold összes kukoricából 1368 holdat szedtek le és hordtak be. Ebből csaknem 1200 hold a gépi szedés. Tizennégy kombájn és három csőtörő dolgozik a tenyésztés hozamaira egyaránt kedvezőtlenül hat a gyenge talajerő. Tavaly például jóval kisebb területre juttattak szerves trágyát a járás tsz-ei, mint 1963-ban. Ugyancsak fontos a gépek jobb kihasználása Németh Ferenc elvtárs, az MSZMP Somogy megyei Bizottságának első titkára vitazáró beszédében egyebek mel- tett arra hívta föl a figyelmet, hogy a jövőben több szövetkezet igényelje a tudományos intézetek segítségét, mert ezzel a lehetőséggel alig egykét tsz élt eddig a barcsi járásban. A gazdálkodás eredményed a járásban általában jobbak a megyei átlagnál, de ez nem jelenti azt, hogy minden szövetkezet egyformán jó eredményeket ért el. Különösen a kenyérgabona termesztésére kell nagyobb gondot fordítaniuk, s ügyelni kell az áruérfékeisítési torvek teljesítésére Egy középtávú terv magába foglalhatná mindazokat a ’ehetőségeket, amelyekkel megjavíthatnánk a járás tsz-eiben a politikai és gazdasági munkát. Így fejlődhetne erőteljesebben az a járás, amely a megyében elsőként emelkedett ki a többi közül a termelőszövetkezetek eredményes gazdálkodása révén. gazdaságban. A kombájnok átlagos napi teljesítménye 25 vagon szemes kukorica. Pénteken például Zimány határában 100 hold kukoricát takarítottak be a kombájnok, összesen 28 vagon szemet hordtak le a vontatók a földekről. A szemes kukoricát a gazdaság sántosi hizlaldájába szállítják, a csőtörők által betakarított kukorica pedig a górékba kerül. Tegnap kaptunk először hírt az őszi vetés befejezéséről. A fonyódi Magyar Tanger Termelőszövetkezet jelezte, hogy túljutott ezen a nagy őszi munkán, jó minőségben és gondosan elvetette az őszi takarmány- és kenyérgabonát. A kis területű gazdaságok sorába tartozik ez a szövetkezet, de már évek óta példamutatóan élen jár az időszerű munkák végzésében. Tempósan, céltudatosan, kapkodás nélkül végzik mindennapi feladatukat Bár még csak október közepe van, már nem sok tennivaló van vissza a gazdaságban. A burgonya, a cukorrépa szedésével, a silózással végeztek. A száznegyven hold kukoricából nyolcvan holdon letörték a termést. Most, a vetés befejezésével mély szántásra összpontosítják gépi erejüket. A mintegy háromszáz holdból hatvanon végeztek el eddig a mélyszántást Hirdetmény! F. év október 17-én 10 órától 16 óráig a 7. sz. út 172 618 szelvényében Bálát onkeresztúr községnél vasúti «íncsere miatt ideiglenes forgalomkorlátozás lesz. A munkálatok tartama alatt az átmenő közúti forgalom Balatonboglár—Öreglak —Marcali—Balatonkeresztúr terelő úton történik. MÁV Pályafenntartási Főnökség, Kaposvár. (117938) H. F. BURGONYAVÁLOGATÁS GÉPPEL A kadarkúti Szabadság Termelőszövetkezetben új válogatógépet helyeztek üzembe, mely ötféle nagyságban osztályozza a burgonyát. A gépi válogatással sok munkaerő szabadul fel. A gép naponta két vagon burgonyát tud szétválogatni. Majdnem 1000 hold kenyérgabonát Tetettek el a Kaposvári Állami Gazdaságban
