Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-13 / 243. szám
AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA — A házasság — lelkendezett az ifjú költő, aki nemrég nősült — olyan biztos kikötő, ahol két hajó találkozik egymással ... — Akkor én egy hadihajóval találkoztam — felelte egy öreg színész, és kinézett az ablakon. \f Bona torinói nagy- ’ * iparos gyámság alá akarta helyeztetni egyetlen lányát. A bíróság a kérést elutasította, az ifjú hölgy ugyanis a közelmúltban szerezte meg a pszichológiai doktorátust. A szigorú atya szándékának háttere: a lány feleségül akar menni egy iskolai altiszt fiához. Az öregúr nem akar belenyugodni, hogy a walesi herceg már foglalt. A livia Burnet kali- forniai háziasz- szonyt bíróság elé állították, mert felgyújtotta víkendházát, és ezzel veszélyeztette szomszédai biztonságát. Olivia asz- szony hidegvérrel ismerte be: Egyszerűbbnek találtam felgyújtani a házamat, mint kitakarítani. A kis lakásban csodálatos rend lehetett. U árizsban a Palais Royal mellett egy hirdetőoszlopon színházi plakát látható, rajta nagy piros betűkkel nyomtatva a produkció címe: »A feleségem bestia!« Alatta kézírással: Az enyém is. És sok-sok aláírás. Fogadalom Lélegzetelállító pillanatok a rádiós vetélkedőn. A kaposvári adás helyiségében pattanásig feszül a mintegy 200 versenyző minden idegszála. Búgó alt hang énekel egy mambót. A kérdés: Ki ő?... Kié lehet ez az érdekes színű, de énekesnek bizony elég gyengus, jelentéktelen hang? Már csak húsz másodperc —, már csak tiz... A megye zenei szaktekintélyei és »musicus doc- tus«-ai tanácstalanok. Hm, hm, itt bizony megállt a tudomány... Az utolsó öt másodpercben egy nyurga, nagy hajú fiatalember rohan ki a mikrofon elé, s a gong előtt egy pillanattal beleheli: — Sophia Loren... Általános felhördülés. Különösen zenei berkekben. Ilyen elképesztő választ!?... Nahát! Stb. A zsűri dönt: A válasz helyes! Taps. Mellettem egy olyan ötvenes, ősz hajú úr lelkesen fölkiált: — Itt süllyedjek el, ha még egyszer szidom a hosszú hajú »tenager«- eket! (— re. —) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáca lapja. Főszerkesztőt WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kapowlf» Latinka Sándor u. 2. Telefon) U—510. U—5U Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. o. 2. Telefon 11—510 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Prita. Előfizethető a helyi postab /ataloknál és postáskézbesít/ xnéL '■'löfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Inde%: 2506T Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári Üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6. Százmillió forinttal több forgalom Fokozódik a munkaverseny lendülete a fogyasztási szövetkezeteknél (Tudósítónktól.) Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a Napv Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny hatására növelték forgalmukat, gyarapították a nyereséget, csökkentették a költségeket. Ezenkívül nagy figyelmet fordítanak üzleteik fejlesztésére: 50 bolt rendbetételét határozták el. Vállalták, hogy 1 200 000 forint értékű könyvvel többet adnak el, mint tavaly. A MESZÖV-nél összesítették a kiskereskedelem és vendéglátóipar eredményeit. Ismét »csúcs“ született: a vidéki boltok 958 000 000 forint értékű árut adtak el szeptember 30-ig. Ez százmillióval több a múlt év azonos időszakában elért forgalomnál. A verseny élén a szocialista címért küzdő brigád:!: állnak, a 143 közösség csaknem ezer dolgozója igazi motorja a jubileumi munkaversenynek. Michel Verret: Már régóta figyelem őket. A press tóban vitatják meg a púderokat, a szemöldökceruzákat, a hajfestékeket és a rúzsokat. Az egész nagyta- tarozási kelléktárat megmutogatják egymásnak. Istenem, micsoda arzenál. Legalább ötszáz forint érő, ha nem több. Van közte francia és Made in England, svéd és szovjet és a legújabb cseh gyártmány. Ha csak a külföldi elnevezéseket megtanulják, máris alapfokú nyelvismerettel rendelkeznek. És a szakértelem, ahogyan beszélnek róla. Az egyik — például — jól tömíti az arcbőr pórusait. A másik éppen ellenkezőleg, jól szellőzteti a bőrt. Az egyik csakis estére való és a villanyfénynél hatásos. A másik viszont kimondottan nappali szépítőszer. Az egyik olcsó, de tartós, a másik drága és elismert neve van már a nemzetközi kozmetikai piacon. És a rúzsok! Hányféle rúzs van napjainkban forgalomban? — most bizony könyv nélkül megtanultam. Van nappali, és estélyi, van nyári és téli, van szőke hajhoz és rozsdavöröshöz, ciklámen és tehlaszínü, okkersárga és lila. Mégis legjobban fut manapság a cikklá- men, de annak is legalább nyolcféle változata ismeretes. Van csókálló rúzs, csábító rúzs és válóperes rúzs is. — Ne mondd! — szól közbe a barátnő csodálkozva. — Hát már válóperes rúzst is árusítanak? És az milyen? Vacak! — mondja a másik lakonikus rövidséggel. — Annyira gyenge minőségű, hogy az ember szájáról gyorsan lejön, de a férfiing nyakából az istennek sem lehet kidörzsölni... — gáldonyi —^ VESZPRÉMI EGYETEMISTÁK a tüskevári téglagyárban A Veszprémi Vegyipari Egyetem szilikát tanszékének harmincöt hallgatója és kilenc tanszéki dolgozója szerdán délelőtt ellátogatott a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat tüskevári gyárába. A vendégeket a vállalat igazgatója, a gyár vezetője és a főmérnök helyettese kalauzolta. A fiatalok kissé korszerűtlennek találták a gyárat. Ennek ellenére sokat kérdeztek. Érdekelte őket minden. Beszélgetés közben a vállalat képviselői elmondták a végzős hallgatóknak, hogy a megyében új téglagyárak épülnek; szávesen látnának azokban közülük is néhányat Az egyetemistáknak tetszett az ajánlat — Megéri eljönni, hiszen ahogy hajlottam, lakást is kaphatunk — jelentette ki az egyik fiúA látogatás végén néhány szót váltottunk dr. Somogyi Antallal, a csoport vezetőjével. Elmondta, hogy nagyon jólesett nekik a szíves fogadtatás Arra a kérdésre, mi célból jöttek, a következőket mondta: — Egyetemünkön szokás a tanulmányi kirándulás. Ezen ismerkednek a fiatalok a gyakorlattal. Most is egy ilyen tanulmányi kiránduláson vagyunk. Kaposvárról Pécsre megyünk. Ott megtekintjük a porcelángyárat. Ezután a beremendi cementgyárba látogatunk el. Sz. N. A marxisták és a vallás “A marxista ateizmus azt űzi ki céljául, hogy egyszerre bizonyítsa be Isten nem lé- ezését, és adjon magyarázatot x hívők létezésére« — írja a francia kommunista filozófus, lichel Verret: A marxisták s a vallás című könyve előszavában s az említett két ’él közül főképp az utóbbit artja szem előtt. Bemutatja, hogy a marxizmus nem értet- en és gőgös ellenszenvvel tekint a vallásos hitre,, hanem ' tudományos magyarázatot ad azokkal a történelmi, társadalmi okokkal kapcsolatban, amelyek a vallás keletkezését, több évezredes fennállását s jelenleg sem elhanyagolható ellenállóerejét érthetővé teszik. Rendkívül színes, szép- irodalmi és történelmi példákkal szemléltetett fejtegetést olvashatunk M. Verret könyvében a hívő ember pszichológiájáról, az istenhitein alapuló erkölcs önellentmondásairól, a vallás és politika összefüggéseiről. Rámutat a szerző azokra az elvekre is, amelyek az ateista szellemű kultúra, humanizmus és erkölcs alapjait képezik. Különösen érdekesek és aktuálisak azok a fejezetek, amelyek a kommunisták és a becsületes gondolkodású hívők politikai együttműködésének a nukleáris háború vagy a faji megkülönböztetések elleni harcban való közös részvételnek lehetőségéről és értelméről szólnak. A vallás iránti türelem marxista indokairól s e türelem határairól írva rendkívül finom és szellemes fejtegetésekben elemzi a szerző a világnézeti kérdéseik filozófiai és politikai vonatkozásainak közös jellemzőit és különbségeit. Nemcsak a filozófiai, hanem a politikai gyakorlat szempontjából is fontosak és eredetiek azok a gondolatok, amelyekben a világnézeti harcokban érvényesítendő erkölcsi és ésszerűségi szempontok összefüggését, a marxista vitamorált, a közös nyelv megtalálásának módját fejti ki Verret. (Gondolat Kiadó.) G. F. Norvégmintás téli pulóverek vastag gyapjúfonalból. Fekete bársonyruha — fehér Velurszövet télikabát, szőrme zsabóval. díszítéssel. (MTI-fotó — Balassa Ferenc felvételei.) BÖRTÖN ÉS NEVELŐOTTHON Gyűlölettel teli pillantásokkal méregetik , egymást. Anya és leánya áll egymással szemben a kihallgatást végző nyomozó előtt, hogy számot adjanak a legutóbbi hetek eseményeiről. A tizenöt éves M. Mária szólal meg elsőnek: — Eladtál 100 forintért, arra kényszerítettél, hogy ismerősöddel jóba legyek! Az anya így válaszol lánya vádjaira: — Ez nem igaz. Bemutattalak egy férfi ismerősömnek, de arra csak nem vetemednék, hogy a saját lányomat áruba bocsássam?! Sajnos nem bírok veletek. Korán a züllés útjára léptetek, hiába kíséreltem meg mindent, a rossz társaság rossz hatással volt rátok. Ám elég meghallgati a szomszédok, az ismerősök vallomását, azonnal kiderül, hogy Major Istvánná (Kaposvár, Április 4. u. 27.) nem mond igazat — Napirenden volt a botrány a házban. Ittak, verekedtek, náluk jöttek össze a különféle kétes elemek... Számtalanszor kértük a tanácsot a rendőrséget, hogy vessen véget ennek a tarthatatlan állapotnak. Előfordult, hogy a gyerekek bosz- szúból beverték a szomszédok ablakait... A szülők gyakran nem voltak itthon, s ilyenkor a gyerekek vagy loptak vagy kéregettek, nehogy éhen vesszenek. Olyan emberek vallomásai ezek, akik évek óta együtt élnek a Major családdal, s kénytelenek voltak eltűrni a sorozatos botrányokat... Hat gyermek. A legnagyobb 21, a legkisebb 10 esztendős. Nincs közöttük olyan, akinek már ne lett volna dolga a törvénnyel. István a legidősebb. Jogerős börtönbüntetése letöltése után egy-egy évre ítélték — sem volt hajlandó dolgozni. Most kétszer harminc napra zárták le csavargás miatt. A 20 éves László is követi őt magatartásban: többször volt büntetve, jelenleg Budapesten van. A tizenkilenc éves Györgyöt — ő is volt már büntetve — most hivatalos személy elleni erőszak miatt tartóztatták le. Mária, akiről már szó volt, 15 éves. Amikor anyja elhagyta törvényes urát, s összeállt egy nála csaknem 20 évvel fiatalabb férfival, leányát is magával vitte. — Irigyli tőlem ezt a fiatalembert, s ezért vall ellenem a lányom — háborog Majomé. De a kissebbek: a 13 éves Zoltán és a 10 éves Ferenc vajon miért kerül most állami gondozásba? — A feleségem miatt iszom ... Ritkán járok haza, de amikor látom, hallom, mit csinál ez az asszony, bánatomban eliszom a keresetem — ez az apának. Major Istvánunk, a kóröshegyi téglagyár dolgozójának véleménye. Ö az asszonyt, az pedig a gyerekeket meg a férjét hibáztatja. A gyerekeket a rossz barátok vitték a züllés útjára — mondja. De hol voltak a szülők? Miért könyörögték vissza őket az állami gondozásból, hiszen a társadalom így akarta megmenteni a gyerekeket a további bűncselekményektől. Sajnos a gyámügyi hatóságok hitelt adtak a szülők sírásának, s olyan környezetbe engedték vissza a serdülőkorú gyermekeket, ahonnan egyenes út vezet a bűnözéshez, majd pedig a börtönbe. Major Istvánná cselekményére nem lehet eléggé súlyos jelzőket találni. A gyermekét áruba bocsátó anyát — nem először — ifiúság elleni bűncselekményért vonják felelősségre. A gyerekek közül hárman nevelőotthonban, illetve állami gondozásban, ketten pedig börtönben várják sorsuk alakulását. S hogyan alakul majd ez a sors? Ez elsősorban tőlük függ. A tanulság pedig: idejében kell az ilyen családokra fölfigyelni. A társadalomnak akkor kell kiragadni a bűnös környezetből a gyerekeket, amíg lehet rajtuk segíteni! Szalai László
