Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-06 / 237. szám
Somogyi néplap AZ ;MS2MP MEGYEI BIZOTTSÁGA £S A MggYEI TANÁCS LÁPJA; MEGNYÍLT SIÓFOKON a somogyi orvosnapok li^edik ülésszaka Dr. Környei István professzor Az extraneurális fertőző betegségek idegrendszeri szövődményei című előadását tartja. Falutörténeti kiállítás nyílik Pogány szent páteren Határkőhöz érkezett a somogyi orvostnapok hagyományos eseménye. Tíz évvel ezelőtt az országban először Somogybán kezdeményezték a megye orvosainak összehívását több napos tudományos ülésre. A somogyi orvosnapok magas szintű tudományos továbbképzési alkalom, amely egyúttal orvosaink kutatómunkájának fóruma is. A gyógyító munka bizonyos témaköreiben az orvostudomány ismert hazai nevezetességei összefoglaló igényű referátumokat tartanak, vitákat vezetnek, ösztönző erejű előadásokon ismertetik orvosaink is tudományos munkájuk eredményeit. Következésképpen az orvosnapok iránt kezdettől fogva széles körű az érdeklődés megyehatárunkon kívül is. Tegnap délelőtt tizedik alkalommal kezdődött meg a somogyi orvosok és egészségügyi dolgozók tudományos ülése, a somogyi orvosnapok tizedik ülésszaka A háromnapos tudományos találkozó mintegy 250 részvevőjét az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a rendező szervek nevében Kocsis László, a megyei párt vb tagja, a megyei pártbizottság osztályvezetője köszöntötte. Megnyitó beszédében Kocsis elvtárs szólt a somogyi orvosnapok jelentőségéről. Hangsúlyozta: Pártunk mindig nagy figyelmet szentelt a tudomány fejlődésének, mert o szocializmus és a tudomány elválaszthatatlan i szövetségben vannak egymással. Az utóbbi két évben különösképpen megnövekedett az alkotó munka társadalmi megbecsülése. Orvosainknak megvan a lehetőségük arra, hogy tudományos érdeklődésüket kielégítsék, és kutatási területükön választott témáikat feldolgozhassák. Ez a törekvés nélkülözhetetlen. A modern gyógyító munka iránti igények megnövekedtek: fejlődésünknek, gazdasági eredményeinknek egészséges társadalom a záloga — mondotta Kocsis elvtárs a többi között, majd egy bizonyos torz szemléletre hívta fel a jelenlevők figyelmét. Némelyek csak a fejlődéssel járó bajokat, hibákat hajlandók észrevenni, s nem összefüggésükben tekintik ezeket azzal, hogy pártunk, kormányunk változatlanul igen fontosnak tartja és támogatja az orvostudományt, a gyógyító munka előrehaladását Beszédét az előadó ezzel folytatta: — Népünk mindenkor nagy érdeklődést mutatott az egészségügy, különösen az orvosok munkája iránt. Népünk megbecsüli a hivatásukat szerető orvosokat, de elítéli azokat, akik — ha csak egy pillanatra is — megfeledkeznek magukról. Nem engedhetjük meg, de elsősorban önök nem engedhetik meg, hogy hivatásuk eszmei-, sége a szocialista társadalomban elhalványuljon — mondotta Kocsis elvtárs. A megyei pártbizottság osztályvezetője befejezésül a jobb, lelkesebb és nagvobb felelősséggel végzett gyógyító munkára hívta fel a hallgatóság figyelmét, és sok sikert, eredményes tanácskozást kívánt a somogyi orvosnapok részvevőinek. A megnyitó beszéd után prof. dr. Környei István, a Pécsi Orvostudományi Egyetem ideg- és elmeklinikájának tanára; a Nemzetközi Neurológiai Társaság tagja tartotta meg az ülés első tudományos előadását Referátumában az extra neurális fertőző betegségek idegrendszeri szövődményeit ismertette. Ezt vita, majd dr. Pálfy Györgynek és dr. Franki Józsefnek, a megyei kórház osztályvezető főorvosainak egy-egy referátuma és vita követte. Az ülésszak ma folytatja tanácskozását és tudományos előadásait VY. E. Két megye múzeumi hónapjának programjában is szerepel mégpedig kiemelkedő jelentőségű eseményként a Pogányszentpéter története című falutörténeti kiállítás. Zala és Somogy megye fogott össze, hogy megrendezze ezt a kiállítást A csurgói járás valamikor a nagykanizsai múzeumhoz tartozott. Az ötvenes évek elején H. dr. Kerecsényi Edit múzeumigazgató gyűjtőmunkába kezdett Pogány- szentpéteren, ebben az erdőből élő kis községben. Azóta újra a kaposvári Rippl- Rónai Múzeumhoz tartozik e terület. Így a kiállítás közös gazdái a nagykanizsai Thury György Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Kaposvári Állami Levéltár, valamint a Dél-somogyi Állami Erdőgazdaság. Az október 15-én megnyíló kiállításon a közönség megismerkedhet majd egy olyan A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére készülnek országszerte a KlSZ-szer- vezetek és az úttörőcsapatok. Eredeti ötletekkel, verstanu- lással vagy éppen a kezük munkájával járulnak hozzá az ünneplés sikeréhez. A marcali járási KíSZ-bi- zottság október elején egész napos túrát szervez fiataloknak. Az évforduló napjára kiállításokat rendeznek. Levélben keresték meg a hősi városok Komszomol-szervezeteit, hogy értékes fotó- vagy egyéb képanyaghoz jussanak egy dokumentációs kiállításhoz. A Hazafias Népfront járási bizottságával közösen pályázatot különös és ritka falu történetével, amelyiknek életére döntő befolyással volt az erdő. Láthatjuk a gyűjtögetés, szénégetés néprajzi vonatkozású emlékeit, és láthatunk néhány állattartással és szőlőműveléssel kapcsolatos eszközt, pásztorfaragást is. Régi bútorokból rendeztek be egy helyiséget, s a szövés, a fonás és a népviseleteik is érdeklődésre számíhatnak. A falutörténeti kiállítás néhány különös darabja: bírói láda, kéregedények, lő- poros kulacs, rápsic (orwa- dász) puska és egy Kossuth- fejes vasaló. — A Pogányszentpéter története című falutörténeti kiállítás két hétig marad a faluban, . majd novemberben Nagykanizsán, decemberben vedig Kaposváron állítják ki. A kiállításhoz egy adattáríis készül, amely Pogányszentpéter néprajzi, történeti dokumentumait közli. hirdettek vers- és prózamondóknak. A legügyesebb úttörőket és KISZ-tagokat díjakkal jutalmazzák. A díjak vásárlásához a marcali üzemek, a böhönyei és a helyi fogyasztási szövetkezet, továbbá a termelőszövetkezet is hozzájárult. A november 7-ét megelőző héten Vörös hetet rendeznek, s a járás összes úttörőcsapata megemlékezik az évfordulóról. Úttörők állnak majd díszőrséget a járási pártbizottság előcsarnokában, ezenkívül kulturális és sportrendezvények egész sorát bonyolítják le. November 7-én kap zászlót a marcali úttörő honvédelmi zászlóalj. Tüskés babér Selwyna Lloyd volt brit külügyminiszter így sommázza a politikai karriereket: «-Ha az ember sokáig pihen a babérjain, azok kaktusszá válnak.« Viaszkebel A párizsi Grévin-mú- zeum kiállításán egy idő óta Gina Lollobrigida, Sophie Loren és Jane Russell viaszfigurái is szerepelnek. A jelek szerint e viaszfigurák csábító domborulatai különösen vonzzák a nézőket, mert kiállításuk óta már három ízben kellett restaurálni őket. A pontos adófizető »■Jó lelkiismerettel állíthatom, hogy egész életemben teljesen korrekt, pontos adófizető voltam« — olvashattuk a Londonban elhunyt Frank Wilson végrendeletében. »■Szeretném, ha ez a sírkövemen is kifejezésre jutna.« A pontos adófizető utolsó kívánságát teljesítették. A sírkövön ezt olvashattuk: »Itt nyugszik Frank Wilson — békében istenével és az adóhivatallal.« — Azért szeretem a mesterségemet, mert soha nem látom a saját műsoraimat, (A Polish Weekly karikatúrája.) A szemüveg előnyei Az egyik londoni női lap olvasója a szerkesztőséghez írt levelében elmondotta, hogy egy hétéves kisfiúnak iskolai dolgozatot kellett írnia erről a témáról: »Dolgok, amelyekért hálás vagyok«. A fiúcska a szemüvegéről írt, ezzel az indokolással: »A fiúkat visszatartja' attól, hogy verekedjenek velem, a lányokat pedig attól, hogy megcsókoljanak.« * * * Mama a nászúiról hazatérő lányához: — Na, kislányom, hogy tetszik a házasság? — Nagyon kellemes, csak a férjemet nem tudom megszokni! * * * — Szervusz, drágám, hogy van a férjed? — Köszönöm jól, csak folyton halogatja az esküvőt. Somcgyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztőt WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: KaposvAft* Latinka Sándor a. 2. Telefont U—510. Ll—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—518 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Pr *ta. Előfizethető a helyi postab vataloknál és postáskézbesít/ inéL Előfizetési , díj egy hónapsa 12 iFfc, Index: 25007. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár. Latinka Sándor utca & ROSSZINDULATÚ GEBINES f Földes Vilmos rajza) Alberto Moravia leérettségizett Alberto Moravia, a hírneves olasz író e napokban tette le az érettségi vizsgát. Az olasz törvények értelmében ugyanis csak érettségizett egyén lehet hivatalos újságíró, ezért Moravia érettségi nélkül nem fogadhatta el a Corrierre DeEgymillió analfabéta Olaszországban egymillió írástudatlan ember él — tartalmazzák az olasz közoktatás- ügyi minisztérium kutatásai alapján szerzett statisztikai adatok. la Sera milánói napilap ajánlatát, hogy legyen a lap munkatársa. Ezért határozta el, hogy leérettségizik. Moravia középiskolás korában súlyosan megbetegedett, és nem folytathatta tanulmányait. Eladó egy katedrális Rotterdamban. A 75 éves templom javítási költségei túlságosan igénybe vennék a püspökség pénztárát, azúrt a templomot bezárták és eladsz KRASNVÁK TÓDOR LELKESEDIK Könnyen tűzbe jövő ember volt Krasnyák ■ Tódor az üzemben, amelynek tábláján két szó, az Angolnabőrfestö Vállalat betűi díszelegtek. Ez a nélkülözhetetlen cég arról volt hires, hogy innen kerültek ki azok a szép bőrök, amelyeket aztán Mar- dóniába szállítottak exportőreink illatosított sztacs- ba csomagolva, mivel Mardónia szép lányai szerették a megfestett halbőrt többszörösen a nyakra csavarva viselni. De ne repdes- sünk gondolatainkkal oly távoli vidékekre, maradjunk csak az angolnabőrfestők műhelyében, ahol az egyik sarokban Krasnyák Tódor fájós krumpliját tapogatta, amikor megszólalt az értekezletre hivó csengő. Az ülés színhelye a cserzőcsarnok irodája volt, ahol a művezető arra biztatott, hogy az emberek nyomják meg egy tycsit a gombot, s kérte a jelenlevőket, hogy egy-két ésszerű javaslattal járuljanak hozzá az an- golnabőrfestés meggyorsításához. Az emberek egymás után tették meg a mértéktartó ötleteket, s a gyűlés hangulata egyre jobb lett, amikor Krasnyák Tódor bátyánk is szót kért. Emelt hangon kijelentette, hogy az eddigi javaslatok pitiánerek ahhoz képest, amit ő akar mondani. Javaslatai — mondta — szédületes fejlődést biztosíthatnak az üzemnek. Többek között indítványozta, hogy minden an- golnabört tegyenek vasúti sínre, s várják meg, míg egy express keresztülrobog rajta, mert ez a módszer a bőr területét háromszorosára növeli. A festésre is új eljárást dolgozott ki, s az eddigi kézi munka helyett különféle gépi módszerekről beszélt. Megállapította, hogy az eddigi munkaszervezés rossz volt, a fő- bőrfestő egy fantázia nélküli fickó, inkább a sóhivatalba való, mint egy ilyen fontos vállalathoz, mely önthetné a valutát kosárszám a népgazdaság asztalára. Végül felhívta az igen tisztelt ülés figyelmét, hogy ne a kis kérdésekkel piszmogjanak, hanem nagy dolgokkal foglalkozzanak, s kövessék őt, mert csak így juthatnak előre. A részvevők közül néhányan udvariasan megtapsolták a felszólalás után, egyesek pedig azt dörmög- ték, hogy holnap megmutathatja Tódor bátyánk, hogy mit tud, mivel igen kényes munkát kellett elvégezni a következő napokban az ott dolgozóknak. Tudta ezt Krasnyák is. Másnap kora reggel az előző napi gyűlésről tárgyaltak munka előtt a műhelybeliek. ■ Sűrűn pil- lantgattak az órára, amely egyre közeledett ahhoz a ponthoz, amikor megnyomják a munka kezdetét jelző csengőt. Ám Krasnyák Tódor nem jelent meg az angolna- bőrfestöben. Sem csengetés előtt, sem utána. Csak később tudták meg a többiek, hogy otthon azt mondta: »Nagyon kényes, rosszul fizető munka lenne pár napig. Elmegyek az orvoshoz, s beutaltatom magam a kórházba.-« Levetette ' a klumplit a fájós lábáról... Fonai László Szánokon az Északi sarkra Egy négytagú angol expedíció a jövő év elején szánokon 16 hónapos északi-sarkköri útra indult. A kutatók a sarka utazás közben az Északi-sarkkörtől mintegy 250 km- re telepszenek le, s itt tudományos kutatásokat folytatnak majd. Készülődnek az ünnepre a marcali Járás fiataljai
