Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-06 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK} Aba i 50 fulér Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 237. szám. 1967. október 6., péntek Megalakult Nagyatádon a Dél-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége A megye déli tájegységét alkotó barcsi, nagyatádi és csurgói járás hatvanöt közös gazdaságának és egy halá­szati szövetkezetének kül­döttei tegnap Nagyatádon megalakították a Dél-somo­gyi Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetségét. Az alaku­ló ülésen részt vett és fel­szólalt dr. Simka István, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsénak titkára, Böhm József, a megyei párt- vb tagja, a megyei tanács vb-elnöke, a nagyatádi járás országgyűlési képviselője; ott voltak az érdekelt tájegység járási párt- és tanácsi veze­tői, akiknek nevében Berta­lan József, a Csurgói Járási Pártbizottság első titkára kö­szöntötte a küldöttgyűlést. — Ezen a nagy jelentőségű rendezvényen Boncz József, a Nagyatádi Járási Tanács vb-elnókhelyettese, a területi előkészítő bizottság elnöke töltötte be a gyűlés elnöké­nek tisztét. Már bevezetőben a fő napirend jelentőségére és fontosságára irányította a küldöttek figyelmét. Ennek keretében az elfogadott tárgy- sorozat szerint Losonczi Mi­hály, a barcsi Vörös Csillag Tsz elnöke, az előkészítő bi­zottság tagja mondott beszá­molót, ár. Mészáros Károly tsz-jogász pedig magyarázatot fűzött a szövetség alapsza­bály-tervezetének főbb ré­szeihez. Az előterjesztéseket a bennük szereplő témát megillető nagy érdeklődés és figyelem kísérte, s a beszá­molónak mind a szövetkeze­tek általános helyzetére, mind a szövetségi munkára vonatkozó alapvető megálla­pításai kedvező visszhangra találtak. Ez a tájegység földrajzi­lag összefüggő egészet alkot ugyan, de számottevő eltérés mutatkozik az itteni szövet­kezetek termelési, gazdálko­dási színvonala, a tagság jö­vedelme tekintetében. Sokat mond a helyzetről ez a fel­sorolás: ebben a három járásban együttvéve tizennégy jó, 30 közepes és 22 gyenge szövetkezet gazdálkodik úgy, hogy az erősek túl­nyomó többsége a barcsi járásban található, a gyengék zöme pedig a csurgói járásban műkö­dik. A beszámoló helyesen álla­pította meg, hogy jóllehet a burgonya hazájának tartják ezt a vidéket, nagy figye- met érdemel a kenyérgabo­na és a takarmánynövények termesztése, és fejleszteni kell az állattenyésztést. Beszélt Losonczi elvtárs a tsz-mozgalom néhány orszá­gos kérdéséről is. Az MSZMP IX. kongresszusának agrár- politikai határozatai megva­lósítása fontos eredményé­nek nevezte, hogy az ország- gyűlés múlt heti ülésén két mezőgazdasági törvényt alko­tott. illetve fogadott el. A tsz-törvény fő fejezeteinek A balatonkiliti fez­ben harminc holdon létesítenek víztárolót. Az itt összegyűjtött vízzel 350 hold szán­tóföldet és 60 hold kertészetet öntöznek. Az építkezés 970 000 forintba kerül. A víz­tárolót október vé­gére készítik eL vázlatos ismertetése után dó megállapította: más — A földtulajdon és a földhasználat rendezésé­ről szóló törvény annak a gyakorlatnak a fölis­merése és méltó kifeje­zője, hogy szövetkezeti falvaimkban ma már nem a föld magántulajdona, hanem a közösben vég­zett és a szocialista el­vek szerint javadalma­zott munka a megélhe­tés fő alapja. Böhm József elvtárs a me­gyei pártbizottság és a me­gyei tanács üdvözletének át­adása után szélesebb össze­függésekre mutatott rá hoz­zászólásában. Elmondotta, hogy a tsz-szövetségek meg­alakulása jelentős állomás a tsz-mozgalom fejlődésében. A párt IX. kongresszusa hatá­rozatainak szellemében .mind több átfogó intézkedés szü­letik a szövetkezetek gazdál­kodásának előmozdítására. Az országgyűlésen most megal­kotott két mezőgazdasági törvény is a termelőszövet­kezeti mozgalom gyorsabb ütemű fejlesztésének fontos föltételei közé tartozik. A te­rületi szövetségek szerepére rátérve hangsúlyozta: — Az új szervezetekről a tsz-parasztság csatla­kozó közgyűléseken már szavazott. Elfogadta, igen- li, helyesli ezt a gon­dolatot, és sokat vár a szövetségektől. Jogos az a várakozás, ami ezen a küldöttgyűlésen is megnyilvánult. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a most létre­jövő tsz-szövetség, amelyik majd ezután alakítja ki ap­parátusát, máról holnapra nem lesz képes megoldani mindazt a feladatot, amivel tagszövetkezetei megbízták. Azt azonban tekintse egyik sürgős teendőjének, hogy se­gítse összegyűjteni és általá­nosan elterjeszteni, közkincs­esé tenni a jó szövetkezetek bevált termelési és vezetési módszereit, sőt hasznosítan­tapasztalatokat hozhat vidékekről, állami gaz­daságokból s a megye hatá­rain kívülről is — mondotta többek között, majd az együttműködésben, összefo­gásban, a szövetkezetek tár­sulásában rejlő nagyobb le­hetőségek fokozottabb kiak­názására buzdította a három járás tsz-küldötteit a terme­lés gyorsabb ütemű növelé­sének érdekében. Hangsúlyozták a felszóla­lók, hogy a szövetség appa­rátusának összetételétől nagy mértékben függ az érdemi munka. Ennek a követel­ménynek adott hangot Si­monba Sándor nagykorpádi, Balogh Lajos csurgói, Szalai József segesdi és Nyári Pál tótúifalui elnök. Elhangzott az ülésen, hogy egyszer s mindenkorra véget kell vetni annak az esetenkénti rendelle­nességnek, hogy némely vállalatok megkárosíta­nak tsz-eket. Javasolták, hogy ennek fő módszere a megelőzés legyen ezután; a szövetkezetek jogi képviselete biztosítsa, hogy reá nézve hátrányos szerző­dést egyetlen tsz se kössön. Ezt indítványozta Lovren- rsics Lajos zákányi és Hege­dűs Lajos szabási tsz-elnök. Az alakuló ülés program­jába tartozott a szövetség szerveinek. bizottságának megválasztása is. Az elnök: Losonczi Mihály, a barcsi Vörös Csillag elnöke lett, a két elnökhelyettes pedig Ba­logh Lajos csurgói és Sza­lai József segesdi tsz-elnök. Titkárnak Siszler Istvánt, a Barcsi Járási Tanács vb-el- nökhelyettesét választották meg, vele együtt tagja az el­nökségnek — az eddig em­lítettek mellett — Keserű József darányi, Berki József homokszentgyörgyi, Kozma Géza somogyudvarhelyi, Pál- fi János gyékényesi, Ígér Fe­renc lábodi, Frank Gyula mikei és Horváth János gör­geteg; elnök. K. J. Fokozódó feszültség Görögországban Athénban hivatalosan is megerősítették, hogy Görögor­szágban az utóbbi napok so­rán »-földalatti tevékenység-« vádjával hatvan személyt vet­tek őrizetbe A letartóztatot­takat hadbíróság elé állítják. Patakosz, a katonai junta hír­hedt belügyminisztere a letar­tóztatásokkal kapcsolatban ki­jelentette: -Idegen hatalmak oktalan gyermekek kézéibe bombákat adtak. A felelősöket letartóztattuk-«. Hírügynökségek az újabb le- tartóztatási hullámot a belső politikai feszültség növekedé­sével hozzák kapcsolatba. Az AP hírügynökség athéni tudósítója egyébként úgy tud­ja, hogy a katonai junta és a görög királyi család között né­zeteltérések merültek fel. A tudósitó beszámol arról, hogy a király két ízben megtagad­ta a katonatisztek által előter­jesztett rendeletek aláírását. ULEST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. A munka­ügyi, illetve a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter elő­terjesztése alapján megtárgyal­ta és elfogadta az országgyű­lés szeptemberi ülésszakán al­kotott Munka Törvénykönyve és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló tör­vények végrehajtási rendele­téit. A SZOT elnökségének ja­vaslata alapján a Miniszterta­nács a SZOT elnökségével együttes határozatot hozott a szocialista munkaversenyről. Az Országos Tervhivatal el­nöke és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a kor­mány rendeletet hozott a b&• ruházások új rendjéről. A pénzügyminiszter előterjesz­tést tett a tanácsok költségve­tési rendszerére, a tanácsok, a végrehajtó bizottságok és szak- igazgatási szerveik költségve­tési feladataira és hatáskörére, valamint a pénzforgalom és a bankhitel jogszabályi rende­zésére. A Minisztertanács a javaslatokat megvitatta, elfo­gadta és határozatokat hozott. Az Országos Anyag- és Ár- hivatal elnökének előterjeszté­sére a kormány megállapítot­ta az árhatósági hatásköröket. (MTI) Husszein elut&xott Moszkvából Husszein jordániai király a Szovjetunióban tett háromna­pos látogatását befejezve csü­törtökön repülőgépen elutazott Moszkvából. A jordániai király látogatása alatt szovjet—jordániai tár­gyalásokat tartotttak, ezeken megvitatták a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek kérdéseit. Eszmecserét folytattak az arab országok el­len elkövetett izraeli agresz- szió következményeinek fel­számolásához vezető utakról. A tárgyalások az őszinteség és a baráti egyetértés légkörében zajlottak le. A vnukovói repülőtéren Husszeint és kíséretét Podgor- nij, a Legfelsőbb Tanács El­nökségének elnöke és több más hivatalos személy búcsúztatta. Moszkvában csütörtökön szovjet—jordániai közleményt adtak ki azzal kapcsolatban, hogy Husszein jordániai ki­rály október 2--5-e között lá­togatást tett a Szovjetunióban. Husszein meghívta Podgor- röjt, hogy látogasson el Jordá­niába. A látogatás időpontját később határozzák meg. (MTI) BÁR NEM NAPIRENDI PONT A vietnami kérdés áll a vita középpontjában Vietnam drámája áll az ENSZ-közgyűlés általános vi­tájának középpontjában, noha ez a kérdés hivatalosan nem is szerepel a napirendi pontok között — mutat rá az AP ame­rikai hírügynökség. Az általá­nos vita második hetének vé­géig elhangzott 55 felszólalás közül 49 sürgette a háború be­fejezését. Kanada mellett több NATO­íagállam, Dánia, Norvégia, Belgium és Franciaország is állást foglalt a VDK ellen in­dított légi háború megszünte­tése mellett: Követelte a bom­bázások megszüntetését, ezen­kívül két skandináviai semle­ges ország, három latin-ameri­kai küldött, hét afroázsiai or­szág, valamint hat szocialista ország. A nagyhatalmak közül egyedül Anglia támogatta az Egyesült Államok bombastra­tégiáját. A közgyűlés szerda délutáni vitájában Zambia, Izland, Etiópia és Olaszország küldöt­te ugyancsak érintette a viet­nami problémát. Zambia kül­ügyminisztere hangoztatta, hogy a vietnami kérdésre po­litikai megoldást kell keresni. A közgyűlésen a válasz jo­gán ismét felszólalt Piccioni, az olasz küldöttség vezetője és a viszontválasz jogán Tondc- Sorinj osztrák külügyminisz­ter. Picedoni elutasította az osztrák külügyminiszter ko­rábbi felszólalásában foglalt javaslatot, amely szerint a dél- tiroli terrorizmus ügyében nemzetközi vizsgálóbizottságot kellene alakítani. Rámutatott, hogy nem a tények megállapí­tása a probléma, hanem az, hogy Ausztria nem foganatosí­tott elég hatékony intézkedése­ket a területéről kiinduló ter­rorcselekmények megakadá­lyozására. Toncic-Sorinj cáfol­ta ezt és azt hangoztatta, hogy Ausztria széles körű intézke­déseket hozott a határterülete­ken és nem rajta múlott, ha a terrorizmust nem lehetett teljesen kiirtani. Az ENSZ-közgyűlés 122 tagú gyámsági bizottságában szer­dán megkezdődött a vita a rho- desiaj kérdésről. Luard angol delegátus a vi­tában ismét kijelentette, hogy kormánya nem hajlandó erő­szakot alkalmazni a Smith- rendszerrel szemben. Péter János beszédének visszhangja a külföldi sajtóban A világ hírügynökségei szer­dán az ENSZ-közgyűlés vitá­járól szóló tudósításaikban elő­kelő helyet biztosítottak Péter János magyar külügyminiszter felszólalásának. Részletesein idézik a magyar diplomáciai vezetőnek szavait a vietnami kérdésről, az amerikai rakéta­elhárító ernyőről és a közép­keleti konfliktusról. A TASZSZ hírügynökség kü- löntudósítóinak részletes be­számolóját közli, kiemelve Pé­ter János szavait arról, hogy a vietnami háború eszkalációja és a közel-keleti agresszió folytatódása miatt súlyosbo­dott a nemzetközi helyzet. Az UPI és a többi nyugati hírügynökség is szó szerint be­számol a magyar külügymi­niszternek arról a megállapí­tásáról, hogy az amerikai ra- kétaemyő a háború további eszkalációját szolgálja Délke- let-Ázsiában. Az UPI idézi Péter János megállapítását ar­ról, hogy Észak-Vietnam és a DNFF mindeddig egyetlen ér­vényes békeajánlatot sem ka­pott az Egyesült Államoktól. Az AP ugyancsak citálja a ma­gyar külügyminiszter szavait, amelyek szerint az Egyesült Államok vietnami háborúja ki­számíthatatlan méretű nemzet­közi fegyveres összetűzésre is vezethet (MTI) U Thant nyilatkozata a Szputnyik-I felbocsátásának 10. évfordulóján U Thant ENSZ-főtitkár nyi­latkozatot tett abból az alka­lomból, hogy a Szovjetunióban 10 évvel ezelőtt felbocsátották földünk első mesterséges hold­ját. A főtitkár hangoztatta, hogy ez az esemény fellelkesí­tette az emberiséget.-Az elmúlt tíz év megmu­tatta, az ember azért látott a világűr meghódításá­hoz, hogy a Földön élőknek a javát szolgálja«. A főtitkár emlékeztetett ar­ra a szerepre, amelyet az ENSZ tölt be a világűrkuta- tással kapcsolatos tevékenysé­gek összehangolásában, s ki­fejezte azt a reményét, hogy e téren az együttműködés a jö­vőben tovább erősödik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom