Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-05 / 236. szám

Csütörtök, 1967. október 5. 5 SOMOGYI NÉPLAP Á LÁTÓ A lombok között élesen tűz be a nap, az utcáról be­hallatszik a járókelők zsi­vaja. Az udvar közepén, a hárs alatt terített asztal, mellette alacsony székek. A nevelőnő fehér köpeny­ben az asztalfőn fii, szeme a hangos csörömpöléssel ka- nalazgató gyerekeken. — Péter, tartsd rendesen a kanalat! Péter összerezzen, arcán bocsánatkérő mosoly sza­lad végig. Sima, barna ha­ja, nagy fekete szeme van, homlokán halvány forradás, játék közben szerezte, el­esett a folyosón. Nagyon sze­ret játszani meg olvasni is, jövőre megy iskolába, de már folyékonyan olvas. Tegnap délelőtt is elkérte a Film Színház Muzsikát, apukát kereste benne, sok­szor bent van, mindig meg­mutatja a többieknek is. összeszorul a szíve, mikor nyújtja az újságot, de visz- szaadja. — A jővő héten is meg­kapom? — Persze, csak szóljál. Szemöldökét magasra húz­va, megnyugvással a hang­jában mondja: — Akkor jó ... Eleinte sokat várta az édesapját, aztán megszokta, hogy ritkán jön. Nagyon el­foglalt, állandóan szerepel a rádióban és a tévében, a színházban sincs bemutató nélküle. Amikor jön, na­gyon kedves, elviszi sétálni, együtt fagyiznak a cukrász­dában. Ami a legtöbbet ér, apa mindig mesék Péter ezt szereti a légi óbban, a fa­gyiról is szívesen lemondana a mese kedvéért Kimond­hatatlanul boldog, hogy most csak neki szólnak. Az inté­zetben ez ritkán fordul elő, mindig csak »ti-“, és soha­sem «He«. Titokban Őrül; ha néha te, de hozzá jönnek. A többiek­nek nincs papája, mamája sincs, lám, neki van. Neves üdülőhelyen laknak, sok az idegen, nyáron nem szeretik őket kirándulni vin­ni, múltkor is elkeveredett a tömegben, a pisze orrú Magdika, alig találtak rá. Péter legjobban Éva né­nit szereti, mindig együtt bontják fel a leveleket, és közösen is válaszolnak. Pé­ter észrevette, hogv Éva né­ni is nagyon örül, mikor apa jön. ö így szólítja: Mű­vész úr. Ma szintén izga­tott, ugyanis a Művész úr azt írta, hogy a rádiófelvé­tel után elindul, s még most sincs itt. Ebéd után ráhúzta Péter­re az ünneplős sötétkék nadrágot, ne mondja az ap­ja, hogy nem viseli gond­ját a gyereknek. Amikor végeztek az ebéd­del, pihenni küldte az apró­ságokat a lesötétített háló­ba, maga pedig kiült olvas­ni a teraszra. Kezében meg- megrezzent a könyv, Igazá­ban nem is tudja, mit ol­vas, csak átfutott a soro­kon. Kis tükrét többszőr elő­vette, száján kiigazította a festéket, oldalt lesimította a haját Amikor meghallotta a ko­csi ajtajának csapódását, egyetlen pillanat alatt a ka­punál termett. Kicsit föl­ágaskodott, hogy jobban ki­lásson, de a színész már a rács előtt állt, mosolygott. — Csak nem engem várt? A nevelőnő arcát elöntöt­te a pír, egyik lábáról a másikra állt — De igen, mivelhogy azt írta, ma délután érkezik. A rövid hallgatást a szí­nész törte meg; — S hogy van az én Pé- terkém? — Semmi baja, mostaná­ban ő viselkedik a legjob­ban. Nem akar szégyent hozni a papájára. A színész arcán mosoly suhant át, most olyan volt, amilyennek a nyilvánosság megszokta; derűs és szimpa­tikus. — Magának köszönhetem, maga neveli. Mivel hálál­hatom meg? A nevelőnő cipője orrá­val a kavicsot rugdosta, mintha ez most mindennél fontosabb lenne. — Jó az nekem, ha csak láthatom a művész urat. Többet úgynem kívánhat­nék. A színész csodálkozva mérte végig, aztán vállat vont. — Nem tudom, mit ad­hatnék. — Már nagyon vártam, hogy eljöjjön, jobban, mint Péter. Érthetetlen, de az utóbbi időben nem tudok másra gondolni, csak a mű­vész úrra. A színész leült a kis szék­re, melyen nemrég a fia ült, színpadi pózba vágta magát. Széles mozdulattal rágyújtott, egyik lábát a másikra rakta. — Ó kedves, eleget lát­hat az újságokban is. — De én nem úgy gon­doltam. A színész teljesen biztos volt a dolgában. Szokvány­esettel áll szemben. Nő, aki titkon szerelmes bele, s most minden bátorságát összeszedve tudomására akarja ezt hozni. — Látja, milyen az élet. Milyen csodálatos, hogy ma­ga is tetszik nekem! Egyikük sem vette észre, hogy Péter az ajtóban áll, s várja, mikor néz rá az apja, hogy végre odasza­ladhasson hozzá. Nem tu­dott elaludni a többiekkel, mikor nyílott a kertkapu, már talpon volt. Egy dara­big álldogált, hogy majd szól Éva néni, aztán nem bírta tovább, kiszaladt a teraszra. — Megkínálna valamivel? Aztán tovább beszélgethet­nénk. Mindketten felálltak, a nevelőnő szobája felé in­dultak. Péter semmit nem értett. Hiszen hozzá jött, a magasba szokta dobálni, ak­kor most miért megy Éva nénihez? Sokáig állt, de elfáradt, s leült a kőpárkányra. Sze­mét nem vette le a nevelő­nő ajtajáról. Már sötétedett, amikor kiléptek. Péter a szobába ugrott, de fejecskéjét ki­dugta az ajtónyíláson. Biz­tosan most jönnek, eddig róla beszélgettek, a.pa sze­retné tudni, hogyan viselke­dik. A színész és a nevelőnő a kapu felé mentek. Fölber­regett a motor, majd egy pillanat alatt a sötétségbe veszett az autó. Péter kiszaladt az útra, az autó után kiáltozott. Az­tán hirtelen elhallgatott. Ebben a pillanatban értette meg, hogy ezután hiába várja apát... Pintér Dezső PÉNTEK 13... OKTÓBER Csütörtök Aurél Időjárás Várható idő­járás ma estig. Nyugat leló. növekvő felhő­zet, esővel, több helyen záporral, ziva­tarral. Déli, majd nyugati­ra, északnyu­gatira forduló élénk, átmenetileg erős, a Dunán­túlon helyenként viharos szél. A nappali fölmelegedés gyengül. A várható legmagasabb nappali hő­mérséklet ma 14—19 fok között A Nap kél 5.48, nyugszik 17.16 órakor. . . „ A Hold kél 7.45, nyugszik 18.01 órakor. "III" 11 tiiiimumi "H*" l!l » II Hl l'.i Hl Ilii "■ 1 1 Iliim II iilmiiiim nlllii — Holnap nyitják meg a múzeumi hónapot. Megyénk­ben holnap nyitják meg ün­nepélyesen az októberi mú­zeumi előadássorozatokat a megyei könyvtárban. Sárdi Lajos, a megyei művelődés­ügyi osztály vezetője meg­nyitója után dr. Mészáros Károly kandidátus, egyetemi ducens tart előadást Interna­cionalisták részvétele a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomban címmel. — Hatszáz négyszögöl föl­det és hozzá vetőburgonyát adott a nyimi Haladás Ter­melőszövetkezet a község KISZ-szervezetének. A fiata­lok maguk gazdálkodnak a területen. — A gesztenyetermelés legszámottevőbb körzete me­gyénkben a csurgói járás. A felvásárlók 800 mázsának az átvételére számítanak itt — Csontcsavarok. A brook­lyni kórház orvosai érdekes újítást csavarokat ajánlanak a csontok összekapcsolására. E csavarokat közönséges esztergapadon bikacsontból készítik. A kutyákon végzett kísérletek igen jó eredmé­nyekre vezettek. 48 órával azután, hogy két kutya el­tört combcsontját ilyen csa­varokkal összeerősftették, már mindkét kutya járni tu­dott, tíz nap múlva pedig futkározott. Két héttel ké­sőbb a röntgenfelvételek azt mutatták, hogy a csonbcsa- varok teljésen felszívódtak. — LEPKEKlALhtT ÁS. A TIT első őszi kiállítását Nattán Miklós kaposvári lepkegyűjtő anyagából rende­zi meg. A kiállítást 10-tói látogathatja az érdeklődő kö­zönség. — Ki tud többet a Szov­jetunióról? megyei döntő. Vasárnap rendezik meg a Ki tud többet a Szovjetunió­ról? vetélkedő megyei dön­tőjét az Ifjúsági Házban. Ezen a vetélkedőn minden járásból .három—három fő vesz részt, s a győztes az országos versenyre jut to­vább. — Tizenegy ügyet tárgyalt ala­kulása óta, 1964-től, a Daránypusz- tai Állami Gazdaság társadalmi bírósága. A fegyelem erősödésére és a közszellem javulására vall, hogy az idén még senkit sem kel­lett felelősségre vonnia. iMUVELÖDÉS — szórakozás CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ HÁROM TAVASZ. Előaüásoik 15 (Noszlopy-bérlet) és 19 óra­kor (Arany-bérlet). MOZIK Vörös Csillag: SEGÍTSÉG, GYILKOS! Magyarul beszélő, szélesvásznú olasz liLni. Csak. 16 even ielükekneit. Kísérő mű­sor: Magyar Híradó. Előadások: ó es 7 órakor. (X. 9-ig.) Szabad Ifjúság: VÖRÖS ÉS FEKETE I—II. A világhírű ma­gyarul beszélő francia film felújítása. Csak 16 éven felü­lieknek. Kísérő műsor; Magyar Híradó. Előadások: 4 és tél 8 órakor. (X. 6-ig.) 250 ÉVE, 1717. október 5-én született Horace Walpole angol politi­kus és író. Birtokán nyom­dát létesített, amelyben saját., valamint barátja Thomas Gray költő munkáit nyomat­ta ki. Az irodalom történeté­ben mindenekelőtt azért ne­vezetes, mert a középkori környezetben játszódó, 1761- ben kiadott »Otrantói kas­tély-« című regénye révén őt tekintik a rémregény műfaja megalapítójának. A regény sejtelmes légköre nagy ha­tással volt olvasóira, és sok utánzóra lelt. Ez a könyv je­lentékeny mértékben egyen­gette az irodalomban a ro- manticizmus kialakulásának útját. Sokoldalú és termékeny irodalmi alkotó volt. Mint ki­váló mű- és régiséggyűjtő írt szakmunkákat, könyveket az angol festészet anekdotáiról, számos történeti művet, mű­vészeti, művelődéstörténeti munkákat, verses tragédiát. Szorgalmas művelője volt a 18. század jellegzetes műfa­jának, az irodalmi levélnek is. Mintegy 2700 kortörténeti és irodalmi szempontból ér­dekes és szellemes levelet hagyott hátra, amelyek a múlt század közepén jelentek meg. TELEVÍZIÓ Budapest 10.15: Statisztika. Dráma egy felvonásban. Az irodalmi Szín­pad előadása. (Ism.) — 11.05: az egek országút]án. Kisülni —■ 17.58: Hírek. — 18.05: Tudósítás a Zöld pokolból. — 18.20: Te­lesport. — 18.45: A világ tér­képé előtt. — 19.00: Kapcsol­juk. . . Helyszíni közvetítés. — 19.30: Esti mese. — 19.40: Mai vendégünk: Ilku Pál művelő­désügyi miniszter. — 20.00: Tv- híradó. — 20.20: Halló, fiúk! Halló, lányok! — 21.20: Sámá­nok gombája. — 21.45: Yoshio Unno hegedül. -- 22.00: Tv-hír­adó, 2. kiadás. Zágráb 9.40: lskola-tv. — 14.50: Isko­la-tv. — 17.05: Hírek. — 17.10: Gyermekműsor. — 17.25: A vi­lág képekben. — 18.00: Tv-új- donságok. — 18.15: Riportmű­sor. — 18.35: Egyedül a zené­vel. — 19.00: Ügyeletes utca. I. rész. — 19.54: Jó éjszakát, gye­rekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.30: Abbázia 67. — 22.10: Tv- híradó. 4100 hold kenyérgabonát Tetettek eddig a kaposvári járás tsz-el Napjaink időjárása kedvez a betakarításnak, a talajmun­káknak és a vetésnek egy­aránt. A kaposvári járás termelő- szövetkezeteinek 49 800 hold az előirányzott vetőszántásuk; a múlt hónap végéig 37 500 holdon végeztek. A magágy tehát elő van készítve jókora területen, sőt jó részét már be is vetették: a tervezett 30 000 hold búzából 2100, a 2900 hold rozsból 2000, a 13 600 hold ta­karmánykeverékből és őszi ár­pából 5500 holdon került föld­be a mag. Ebből is látszik, hogy a talaj-előkészítés üte­me kielégítő, mindig van ve­tésre alkalmas terület. A kedvező időjárás lehető­vé teszi, hogy zavartalanul folyjék a betakarítás, üresed­hetnek meg a táblák — tábla­cserére szinte egyáltalán nem volt szükség. Sok helyütt ve­tik már a búzát. Vetőmag és műtrágya elegendő áll a ter­melőszövetkezetek rendelkezé­sére. Kazsok termelőszövetke­zetében befejezték az őszi ár­pa, a kétszeres és az őszi ta­karmánykeverék vetését, s az előirányzott 460 hold búzá-- ból is földbe került a mag 260 holdon. Az olyan kisebb gaz­daságok, mint amilyen a tö- röcskei meg a bárdudvamoki, ugyancsak vetettek már búzát, az előbbi 80, az utóbbi pedig 100 holdat. Október 13-án nyitja ka­puit Budapest legújabb színháza, a MIKROSZKÓP SZÍNPAD. A televíziónak ►►Az érem harmadik olda­la« műsorából ismert Kom- lós János igazgató irányí­tásával készülnek a politi­kai kabarészínház első mű­sorára, melynek címe: -ÉREM A SZÍNHÁZBAN«. Képünkön: Shakespeare Lear királynak korszerű­sített változatában Major Tamás és Agárdy Gábor, akiket falhoz vág a vihar elsöprő ereje — avagy ta­lán vakon járnak az élet­ben, és azért mennek a falnak. (Dolezsál felvétele) Feltűnő gyengeséget állapítottak meg a katonaor vosok a bevonuló svéd újoncoknál. A legfőbb svéd katonaorvos véleménye sze­rint ezek a fiatalok képze* tebbek, magasabbak és ke vósbé betegesek, mint aszá zadforduló ifjúsága, kond’ ciójuk azonban mégis ijes- tő, mert túlnyomó részük egyáltalán nem végez testi munkát, és keveset sportol. Nem könnyít a bankrablóknak! A bécsi bankokban kétségkívül sokkal kevesebb pénz, arany fekszik, mint pél­dául a londoni City vagy a Wall Street trezorjaiban. Következésképp ritkább is a rablás. Néha mégis megesik. Ami ért­hető, ha meggondoljuk, hogy néhány száz­ezer schilling legalább olyan vonzó s két- ségkívül célszerűbb, mint egy vagon aranyrúd. Bankrablás-kísérlet az utóbbi években kétszer is volt Ausztriában, Bécsben és Linzben. Bár a tetteseket napokon belül elfogták, a bankok nyugtalanná váltak, s a rablóktól visszamentett százezreket sür­gősen biztonsági és riasztóberendezésekbe fektették. Két nagy bankház rejtett tv-kamerákat szereltetett föl a pénztártermekben. Téte­lezzük föl a jelenetet — korántsem csak filmekben fordul elő: Fegyveres banditák követelik a kassza tartalmát. A pénztáros ha sikerült megőriznie hidegvérét....) érdét asztala belső falához nyomva, vagy másik titkos kapcsolóra lépve ad jelt a í.ztonsági ügyeletesnek, aki az épület egy ’rejtett helyiségében ül éber szemekkel a ipcsolótábla előtt. Felvillan a jel — az gyeletes bekapcsolja a megfelelő kame- ít, s máris tárcsázza a rendőrséget, melynek a képernyőről -helyszíni közve- ííésben« számol be a történésekről, meg­adtál a rablók személyleírását. A ríasz- tójelre egyébként önműködően bezárulnak a trezorokba vezető ajtók, kattannak a zá­rak, rácsok zuhannak a kasszák elé. Ha a rablók mindjárt tüzet nyitnának: a lövés detonációjára beállított rejtett membrá­nok automatikusan üzembe helyezik a riasztóberendezéseket. S éjjel? Nem irigylésre méltó a bécsi kasszafúró-utánpótlás sorsa. Ha a vállal­kozó kedvű férfiúknak sikerülne keresz­tüljutniuk a trezorok láthatatlan ultra- hálóján (a hullámkör megszakítása ugyan­csak önműködően riaszt) választhatnak, ha hegesztőpisztollyal fúrják meg a pán­célszekrényt, a keletkező hő az érzékeny tűzriadó-berendezést helyezi üzembe — míg a zárak ügyes kezű felnyitása ma már szinte megoldhatatlan feladat. Nem­csak hat számiegyű kombinációs zárak védik az értékeket, hanem óraszerkezet is. Három, egymástól független óramű még a kulcsok birtokosának s a kombináció is­merőjének is csak az előre beállított idő­pontban engedi meg a páncélszekrény fel­nyitását. Hogy miért van szükség 3 órá­ra? Mert Bécsben előfordult, hogy az ad­dig alkalmazott kettő egyszerre romlott el és a mackót a bank költségén kellett meg­fúrni. Kőbetegségek A kőből készült építmény a tartósság, az időtállóság szimbóluma. Pedig az igaz­ság az, hogy a kövek sem örök életűek, gyakorta utol­éri ezeket is a pusztító -kór«, sokszor hamarabb,'0 mint gondolnánk. Ezzel már az ókori Görögország építé­szei is számoltak, ezért időközönként méhviasszal kenték be a kőfaragás re­mekműveit, hogy megóvják a pusztulástól. Ma már tud­juk, hogy a kövek betegsé­gét előidéző okok fizikai, kémiai és biológiai termé­szetűek, s e tényezők külön­böző mértékben, de együtte­sen hatnak. — A -Háború és béke« megfilmesítése befejeződött. Tolsztoj történelmi regénye filmváltozatának negyedik ré­szét a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfordu­lójának napján láthatja a szovjet mozilátogató közön­ség. A harmadik és a ne­gyedik részt hamarosan be­mutatják Japánban és Fran­ciaországban. Lengyelország­ban, Csehszlovákiában, Svéd­országban, Finnországban, Olaszországban, az Egyesült Államokban és a latin-ame­rikai országokban most ke­rül sor a bemutató előadá­sokra. A film alkotói sok meghívót kaptak ezekre a premierekre. Veszélyesebb a csörgőkígyónál Riasztó felfedezést tett a belga Tervuren városkában levő Afrika-múzeum egyik őre. Amikor egy egzotikus vidékről érkezett ládából csomagolta ki a legfrissebb küldeményt, fekete pókot pillantott meg. A szakértők óvatosan dobozba zárták a rovart, és megállapították, hogy a világ egvik legveszé­lyesebb pókfajtájának egyik példánya került kezükbe, a -Latrodectus Mactans« vagy közönséges néven a -Fekete özvegy«. A -Fekete özvegy« sípése ugyan nem mindig találós — közölték vígasz- alóan a szakértők —, de mindenesetre tizenötször mér­gezőbb, mint a csörgőkígyó

Next

/
Oldalképek
Tartalom