Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-05 / 236. szám
SOMOGYI NÉPLAP 2 Csütörtök, 1967. október E. Péter János beszéde az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) Nemzeti Felszabadítása Front programja, amely egy koalíciós politika programja, megadta az Egyesült Államoknak a lehetőséget a tisztességes visszavonulásra ebből a tragikus konfliktusból Az izraeli háborúskodás rombolja a nemzetközi kapcsolatokat A közel-keleti agressziót és következményeit sem lehet egészen elválasztani a vietnami háború kihatásaitól. Ha a délkelet-ázsiai ellenségeskedések fokozása nem rontotta volna meg általában a nemzetközi légkört, akkor elképzelhetetlen lett volna az izraeli haderők támadása a szomszédos országok ellen. Ugyanúgy Izrael jelenlegi vonakodását, hogy eleget tegyen a nemzetközi jognak és az alapokmánynak, csak táplálják az amerikai agressziónak a nemzetközi erkölcsre gyakorolt romboló hatásai. Viszont az izraeli háborúskodásnak is megvan a maga romboló befolyása a nemzetközi kapcsolatokra. Az izraeli Ids villámháború hatására bizonyos körök Nyugat-Németországban arról kezdtek álmodozni, milyen következményei lehettek volna a hitleri Németország nagy villámháborújámak, ha az is olyan sikeres lett volna, mint Izraelé, és már elmélkedni kezdtek egy nyugatnémet támadás esélyeiről Kelet- Berlin, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Csehszlovákia ellen. Nemcsak a Közel-Keletem elő népek érdeke, hanem mindnyájunk érdeke megköveteli tehát, hogy egyengessük az utat a tartós és biztonságos békét ígérő politikai megoldások felé. Péter János ezután hangsúlyozta: — A közel-keleti nyitott kérdések reális megoldása érdekében tudomásul kell venni, hogy amíg Izrael csapatai saját törvényes határaikon túl területeket tartanak megszállva, az agressziós állapot továbbra is fennáll. Az Egyesült Nemzetek alapokmánya értelmében minden Szükséges intézkedés indokolt az agresszió megszüntetésére és következményeinek felszámolására. Péter János a továbbiakban rámutatott: más kontinensek súlyos problémái annyira lefoglalják a közgyűlés idei általános vitáját, hogy kevesebb figyelem jut a mai Európa problémáira. Másrészt az is igaz, hogy a vietnami és a közel-keleti háború lelassította a pozitív európai fejleményeket, mert Európára is átvitte a nemzetközi bizalmatlanságot. A két német állam elismerése az európai biztonság alapja — Kormányom úgy véli — folytatta Péter János —, hogy a nemzetközi viszonyok általános romlása ellenére, amelyet elsősorban a vietnami háború és annak következményei idéztek elő, még mindig lehetséges Európában elmozdulni a holtpontról. A magyar kormány kész részt venni minden olyan akcióban, amely javítja az államközi kapcsolatokat Európában, akár kétoldalú, akár több oldalú viszonylatban, és hajlandó ilyen akciókat kezdeményezni. A kedvezőbb európai fejlődés útjában álló fő akadály az úgynevezett német kérdés egyes vonatkozásaival kapcsolatos. Amíg a két német állam jelenlegi határait az ösz- szes érdekeltek el nem ismerik, és amíg a két német állam létezését össz-európai szinten el nem fogadják, Európa igazi biztonsága nyitott kérdés marad, és a jelenlegi úgynevezett európai biztonság inkább csak látszat lesz. Péter János a következőkben összegezte beszédét: — A Szovjetunió által a jelen ülésszakon benyújtott javaslat a nukleáris fegyverek alkalmazásának eltiltására vonatkozó egyezmény megkötéséről elősegítheti az általános légkör javítását a leszerelési tárgyalásokon. Amíg egy nukleáris nagyhatalom agresszív részvételével tovább folyik a háború Vietnamban, addig lehetetlen megteremteni a minimális kölcsönös bizalom légkörét, jóllehet ez a leszerelés terén teendő minden komolyabb lépés előfeltétele. A nyilvánvaló nehézségek ellenére is a magyar kormány amellett van, hogy az atomsorom- pó-szerződést alá kell írni, hogy valamelyest javítani lehessen a nemzetközi politikai viszonyokat. Ugyanilyen várakozással nézünk az új szovjet javaslat tárgyalása elé is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából emlékezhetünk itt, a közgyűlés tanácstermében arra, hogy a szervezet 1959-ben, fennállása idején! először, a Szovjetunió javaslatára foglalkozott egy olyan átfogó tervezettel, amelynek célja az általános és teljes leszerelés megvalósítása. Ennek a javaslatnak nem volt könnyű áttörnie az ellenállás gátjait. Az általános és teljes leszerelés eszméje, amely reményteljes új távlatokat nyitott az egész emberiség előtt, a fennmaradás egyetlen alternatívája lett a termonukleáris pusztulás veszélyeivel szemben. Ugyancsak a Szovjetunió javaslatára alkotta meg a közgyűlés 1950-ban a gyarmati területek függetlenségéről szóló nyilatkozatot. Létre kell hozni azokat a feltételeket, amelyek mellett biztosítani lehet a Kínai Nép- köztársaság részvételét a szervezet munkájában. Meg -kell teremteni a lehetőséget, hogy Franciaország visszatérhessen a leszerelési tárgyalásokhoz. Az ENSZ-ben eddig nem képviselt államoknak megfelelő lehetőséget kell biztosítani az egyenlőség alapján való részvételre, amint azt a főtitkár jelentése javasolja. A jelenlegi helyzetben, a nemzetközi viszonyok további romlásának veszélyével szemben a legfőbb és legsürgősebb feladat: meggyőzni az Egyesült Államokat, hogy meg kell kezdenie a vietnami háború deesz- kaláclóját. Ennek kedvező kihatásai hamarosan megmutatkoznának. A tagállamok kormányai sokat segíthetnek, ahogyan sokan máris segítenek növekvő meggyőző erővel, hogy megnyíljon az út a deesz- kaláció felé — mondotta befejezésül Péter János. A magyar külügyminiszter beszédét a világszervezet közgyűlésének részvevői érdeklődéssel hallgatták meg. A beszéd végén tapssal köszöntötték a magyar külügyminisztert. (MTI) Ünnepi gyűlés a Kremlben Szerdán este a Kreml 1957—1967 évszámokkal díszített kongresszusi palotájában ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a világ első műholdjának, a szovjet Szput- nyik—1-nek felbocsátásáról. Az ünnepi gyűlésre hateztudósok, munkások foglaltak helyet. Hosszas taps köszöntötte a terembe lépő Alek- szej Leonovot és űrhajós társait. A megnyitó elhangzása után Msztyiszlav Keldis, a Szovjetunió Tudományos ren jöttek el. A gyűlés el- Akadémiájának elnöke mon- nökségében kormányférfiak, j dott beszédet. Leszavaziák a brit ksriaáiyt Vietnam és Görögország kérdésében A Munkáspárt Scarborough-! kongresszusa szerdán — hasonlóképpen a tavalyi kongresszushoz — többségi szavazattal elvetette a brit kormány vietnami politikáját, és elfogadta azt a 8. számú határozati javaslatot, amely követeli, hogy a kormány »teljesen határolja el magát az Egyesült Államok vietnami politikájától, próbálja rávenni az amerikai kormányt, hogy azonnal, állandó jelleggel és feltétel nélkül szüntesse meg Vietnam bombázását«. A kongresszus vallja, hogy bármilyen rendezésnek az 1954. évi genfi egyezményen kell alapulnia. Nagy szótöbbséggel fogadták el a 20. számú összevont határozati javaslatot is, amely felháborodással szól a görög katonai klikk hatalomátvételéről, és követeli, hogy zárják ki Görögországot a NATO-ból, szüntessék meg Görögország katonai segélyezését és az országnak az Európai Gazdasági Közösséggel, valamint az Európa Tanáccsal fenntartott társasviszonyát, illetve tagságát mindaddig, amíg a katonai diktatúra át nem adja helyét egy demokratikus rendszernek. A kongresszus felszólítja a brit kormányt, vesse föl ezt a kérdést az ENSZ-ben, ezenkívül felhívja a görög kormányt, bocsássa szabadon a bebörtönzötteket és tartson szabad választásokat A Munkáspárt támogatásáról biztosítja a görög munkásosztálynak a rezsim megdöntésére irányuló bármely akcióját. A szavazás előtt Brown külügyminiszter hosszabb beszédben kérlelte a kongresz- szust, ne szavazzon a kormány ellen Vietnam ügyében, sőt még a görög kérdésben benyújtott határozati javaslat visszavonását is kérte. Brown beszédét többször szakította félbe a küldöttek haragos közbekiáltásai. (MTI) Háromszázan sebesültek meg a francia paraszttüntetéseken Hivatalos közlemény szerint csaknem háromszáz sebesült, köztük egy életveszélyes állapotban levő áldozata van a Franciaország sok vidékén hétfőn lefolyt nagyszabású paraszttüntetéseknek, amelyek helyenként zavargás képét öltötték. A hétfői ösz- szecsapásokkal a miniszter- tanács kedd délelőtti ülésén foglalkozott. Az itt elhangzott állásfoglalások De Gaulle tábornok és Edgar Faure földművelésügyi miniszter részéről azonban nem nyugtatták meg a háborgó parasztokat és szervezeteiket. Francia politikai körökben attól is tartanak, hogy a paraszttüntetések hatására a centrumhoz tartozó sok képviselő eredeti szándékától eltérően kénytelen lesz megszavazni a baloldal által kedden a kormány gazdasági I és szociális politikája ellen benyújtott közös bizalmatlansági indítványt. A Francia Kommunista Párt és a demokrata—szocialista baloldali szövetség képviselőcsoportjának tagjai hangoztatják, hogy a parlamentben minden esetben tolmácsoló: lesznek az országban kialakuló népi tiltakozó mozgalmaknak. (MTI) Elfoglalták Enugut Az AFP a lagosi kormány közleményére hivatkozva szerdán este gyorshírben jelenti, hogy a szövetségi csapatok elfoglalták Enugut, a szakadár Biafra fővárosát (MTI) FI G VE LEM ! FIGVELEM ! Termelőszövetkezeti tagok! i A télre szükséges tüzelőt (szén és fa) tüzelőutalvány ellenében beszerezhetik a szövetkezeti TÜZÉP telepeken. Utalványigényüket a tsz vezetőségénél jelentsék be. Egy-egy utalványra 600,- illetve 880 Ft értékű tüzelőanyag vásárolható. Részletes felvilágosítást adnak: a tsz-ek és a TÜZÉP-telepes fogyasztási szövetkezetek, valamint a szövetkezeti telepek vezetői. (643ST Harc az oroszlánszikláért Óriási sikere van Madridban a londoni Fesztiválbalettnak. A Zarzuela színházban a tüzes vérű spanyolok nap mint nap ünnepük az angol művészeket. Ez az epizód azonban nem jellemző a spanyol— angol kapcsolatok alakulására. A két ország közötti viszony a gibraltári probléma miatt már hosszú évek óta hűvös, most pedig — a nemrégiben megtartott népszavazás után — jegessé vált. A nemzetközi megfigyelők eleve megjósolták: amikor az oroszlánsziMa, Gibraltár lakói az urnákhoz járulnak, hogy a terület jövőjéről döntsenek, a döntő többség annak a kívánságnak ad majd kifejezést, hogy a félsziget maradjon továbbra is angol fennhatóság alatt. Az eredmény még ezeket a jóslatokat is felülmúlta, mert mindössze néhány szavazatot adtak le Spanyolország mellett. Ha az okok- kat elemezzük, első helyen áll, hogy Gibraltár polgárainak egy főre eső átlagos jövedelemszintje több mint háromszor magasabb a spanyol színvonalnál. Azt se felejtsük el, hogy a Fran- co-rezsim Spanyolországa politikailag aztán valóban nem jelent vonzóerőt. Az előzményekhez tartozik, hogy az ENSZ gyarmati bizottsága már 1964 októberében felszólította Spanyolországot és Nagy- Britanniát, hogy találjanak tekin- lakos- a vátárgyalásos megoldást Gibraltár vitatott helyzetének rendezésére. A megbeszéléseken azonban nem jött létre megegyezés, és erre hivatkozva döntött London a népszavazás megtartása mellett, míg Spanyolország eleve ellenezte azt. Megfigyelőit sem küldte efl. a népszavazás ellenőrzésére, és Madridban közölték, hogy azt törvénytelennek tik, mivel Gibraltár ságia nem tekinthető ros őslakosságának. A leglényegesebb kérdés azonban, mit hozhat á jövő? Londont elsősorban az a lehetőség aggasztja, hogy Madrid megtiltja a határ- átlépést a 15 ezer spanyol állampolgárságú vendégmunkásnak, akik naponta spanyol területről mennek gibraltári területre dolgozni. Ez a lehetőség kétségkívül fennáll. hiszen Spanyolország már a népszavazás előtt különböző akciókkal szinte blokád alá vette Gibraltárt Problematikus az is, hogyan tudja Anglia a szavazása győzelmet érvényesíteni. Hiszen ha végképp megszakad minden kapcsolat Spanyolország és Gibraltár között, ez nagyrészt megbénítaná a félsziget gazdasági életét. A jelek tehát arra mutatnak, hogy London a népszavazással csak csatát nyert, de a gibraltári háború még nem ért véget Sümegi Endre Európa utolsó gyarmata: Gibraltár Az ellentétek alapját az 1713- baa autóit ut- re ciii szerződés kepezi, amely Nagy-idritan- niát kötelezi a spanyol *el- subbségi jog-« biztosítására, a város tulajdonjogának meg- vaitoztatása esetén. A spanyolok úgy látják, hogy az 1964- ben életbe léptetett új alkotmány ezt a kritériumot kimeríti. Gibraltár az Ibériai-félsziget délkeleti partján, a Földközi-tengerből az At- ianti-óceánra kivezető, 13 kilométernyire elkeskenyedő Gibraitári-ten- gerszoros keleti bejárója mellett fekszik. Kulcshelyzetét már az arabok is felismerték, jelentőségét a hajózás fejlődése csak növelte. Nagy- Britannia számára tengeri világhatalommá alakulása során kereskedelmi útvonalainak biztosítása és tengeri támaszpontjainak kiépítése szempontjából létfontosságúvá vált. A közelmúltig a tengerszoros olyan kaput jelenlett, hogy aki annak Hulcsát ke- zében tartotta, az az Északnyu- gat-Európa és Dél-Azsia, Kelet- AfT-ika közötti legrövidebb hajó- utat ellenőrizhette. Természetesen a "haditechnika mai állása mellett jelentősége csökkent. Maga Gibraltár az Algesirasi- öböl keleti peremén a tengerből kiemelkedő egyetlen szíklahegy. Hossza 4.6 km, legnagyobb szélessége 1,2 km. A félsziget északi részén 500 m széles semleges zóna hözódik, ez választja el a brit gyarmati területet a spa- nvolrországi La Linea várostól. Közvetlenül mellette helyezkedik el alighanem a világ legkülönösebb repülőtere. A 2 km hosszú kifutópálya közel fele belenyúlik a tengerbe, emellett a repülőtéren át vezet a Spanyolország fejé vezető országút. Repülőgép érkezésekor sorompóval lezárják az országút forgalmát. Az 5 négyzekilométer kiterjedésű hegy északon és keleten meredek falakkal szakad le, nyugati oldalán enyhébb lejtésű. Itt épült fel a város. Délen három szélesebb platószerű terasz- lépcső Eltűnő helyet ad az erődítésre. A hegy több természetes barlangot rejt magában, ezeket az idők folyamán tovább fúrták és &t erődrendszer szerves részévé tették. Hosszúságuk ma több mint 16 km. A mészkóhegy nem teljesen kopár, vegetációja azonban szegényes. Éghajlata inkább afrikai, mint európai jellegű. Európában egyedül itt tanyáznak szabadon majmok. Rajakcmtsch sajtóértekezlete Bécsben Erich Rajakowitsch egykori SS főrohamosztagvezető. akit a hét végén egy hajszál híján utolért végzete, az ártatlan üldözött szerepében lépett szerdán Bécsben a sajtó képviselői elé. Rajakowitsch, aki a háború alatt Hollandiában Eich- mann zsidóirtó osztagának vezetője volt. bárom hétig '"idült Jugoszláviában, amikor nyomára akadtak. Bár a jugoszláv hatóságok a holland kiadatási kérelemre elvették útlevelét és megtiltották, hoev elhagyja tartózkodási helyét, Rajakowitsch- nak az utolsó nercben sikerült visszajutnia Ausztriába. Mivel osztják állampolgár, a törvények szerint nem fenyegeti a kiadatás. A sajtókonferencia előtt, alatt és után egy bécsi kávéházban antifasiszta diákok és az ellenállási mozgalom tagjai tüntettek Rajakowitsch ellen. (MTI)
