Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)
1967-10-29 / 257. szám
SOMOGYI NÉPLAP 5 Vasárnap, 1961. október AMIKOR MÁR AJÁNDÉK A NAPSÜTÉS A traktoros, aki »tcknoben« alszik... li köd csak nehezen, lassan oszladozik, és napról napra korábban van este. És a munka még temérdek. Október vége van, a parasztembernek minden napsütéses óra ilyenkor már ajándék. A reggeli köd csak nagyon nehezen és lassan oszladozik. Az ember fázósan húzza össze magán a kabátot, és az ólomszürke égen kutatva keresi a halványsárga foltot, a napot. Aztán tisztul az ég, széthull a ködfüggöny. De a fény már nagyon sápadt, nagyon fáradt. — De mégis ajándék. A parasztembernek ilyenkor, október végén minden napsütéses óra ajándék ... A ház előtti kis kertben az éjszaka barnára csípte a dér a virágokat, s egyszerre elrozsdásodtak a szőlő levelei. És itt épp úgy, mint a kukoricaföldön, mindenütt érezni azt a jellegzetes, fanyar őszi illatot, amit ont magából a temérdek elpusz.- tult, nem olyan rég még büszke zöld levél. Az állomáson répát raknak vagonba, aranysárga kukoricacsöveket hord a vontató. Utána porzik az út. De ki tudja, hogy holnap nem locsogó eső mossa-e a szélvédő üveget, a kerekek pedig nehezen fordulnak, meg- megcsűsznak a sárban. Minden napsütéses óra ajándék. Sietni kell. Mert a határ, a földek ilyenkor, ősszel kívánják a legtöbb és a legsokoldalúbb munkát. Betakarítani, ami megtermett, amiért egész éven át fáradozott annyi ember; elvetni a holnap kenyerének magját, és munkálni a földet, hogy jövőre még gazdagabban fizessen a fáradozásért. Nehéz, izgalmas napok ezek, hiszen a mostani hetek munkáján sok minden áll vagy bukik. Az idei év eredményessége függ attól is, hogy milyen gondosan takarítják be a javakat, de a vetés, a talajmunka már a holnap termését alapozza meg Érthető hát, hogy most szükség van minden erőre, s a felnőttek mellett, mint Magyaratádon is, nem egy helyen ott találni most a fiatalokat is. Segítenek. Hogy mielőbb biztonságban legyen a termés, »-felszabaduljon« a föld, végezhessék a következő munkát Igen, sietni kell. Mert egyik helyen több, a másik helyen már kevesebb, de összességében még sok munka van vissza. — Nekünk most ez a legsürgősebb — burgonyát válogatnak az asszonyok, Inkén az út mellett. Percenként telnek a zsákok, katonás rendben sorakoznak a burgonyahalom mellett. — Addig meg sem tudjuk kezdeni a kukoricatörést, amíg ezt he nem fejezzük. Aztán még húsz vagon elszállítása van hátra. A kenyér-, a takarmányToponáron Szőlősi István lassan a háromszázadik holdat gabona magja már földbe került — Jó érzés. Az ember ilyenkor már egy kicsit nyűgöd tabb. De nem egészen. Hajaj! Van még mit dolgozni! Itt már egy gonddal kevesebb. De még sokfelé, — Mi tavaly jó időben vetettünk el — jegyzi meg Varga János, a berzencei Jobb Élet Tsz elnöke —, és olyan termést takarítottunk be, amilyen hét év óta még nem volt ebben a faluban. És nem kellett kérni, nem kellett biztatni, az emberek Az inkei asszonyoknak most a legsürgősebb a burgonyaválogatás. mint a toponári Petőfi Tsz- ben is vetőgépet húz a traktor. Szőlősi István lassan már a háromszázadik holdat veti el. Óráról órára fogy a munka De a gondolatok mélyéről újra és újra előbukkan: igyekezni kell. Tavaly ilyenkor már több vetés volt, tavaly ilyenkor már kevesebb feladatot adott a halár — és ki tudja, holnap milyen idő lesz. maguk javasolták: ismételjük meg. Versenyt kezdeményeztek, és versenyüket a jubileumi év tiszteletére ajánlották. így történt, hogy a csurgói járásban elsőként elvetették a több mint ezernégyszáz hold gabonát. — Valahogy a sok baj után lendületet kaptak az emberek. Háromszázan törik a kukoricát, ezt is befejezzük egy hét alatt. A szárat takarmánynak le- silózzák, és nem marad más feladata, mint jó mélyen felszítani a földeket. veti. — Nem, de azt hiszem, el is marad. Ilyen sár kos helyen?! Meg különben is nem árt egy kicsit fogyni. Zákányban az összes vetőszántást ő végezte el. A vetés kezdete óta négyszáztíz holdat munkált meg. És most is ő szánt egyedül. De nem győzik előtte letakarítani a kukoricát, leszecskázni a szárat — Egy óra alatt az egy holdnak meg kéül lenni. A Jóskánál sincs mese. V alaki azt mondta tréfásan: -Az Iharost? Az olyan traktoros, aki tek- nőben alszik. Ha a felesége véletlenül meglöki a teknőt, nyomban kigu- rul belőle, aztán jön dolgozni ...« Éjfélkor, egykor már megkezdi és megy este nyolcig, kilencig. — Mikor hogy fogy el a tábla. Mert az ember már csak nem hagyja félbe, ha vissza van még egy darab? A gépe ragyog, tiszta, olyan mindig, mintha új lenne. — Mikor tartja karban? — Hát az nem tart se- meddig, ha az ember rendszeresen csinálja. És az már csak természetes, hogy jágy csinálja, mert különben hogy is lehetne ekkora teljesítményt elérni egy embernek. — Mi az, ami ekkora törekvésre serkenti? Megvonja a vállát, gondolkodóan messze néz. — Most van ennek az ideje... A tábla másik feléről hordják le a kukoricát, ő megint a letakarítők nyomába ért. Sietni kell. Mert a réggéB erreg a DT, a környék csendjét ez az egyetlen zaj veri föl. — Az Or- , minecz Jóska a váltótársam — magas, erős fiatalember Kiss József. — Két műszakban dolgozunk. Na de most kell nyomni, nem igaz? Nézi a szántást. — Mindenképpen végezni szeretnénk vele még a tél előtt. Törik a kukoricát, szedik a répát, silózzák a szárat — és mindenfelé munka és munka várja és fogadja az embert. Az embert, aki teszi a dolgát, hajladozik, naphosszat rázkódik a gépen. vagy zsákokat cipel. És egyik nap múlik a másik után, aztán szinte észrevétlenül új, hétköznapi hősök születnek. Olyanok, mint a zákányi Iharosi József. Nekitámaszkodik a gépének. — Ne engem, ezt fényképezzék! Megérdemli, én mondom! Még mindig egy szál trikóban dolgozik. Lehet valami abban, hogy az igyekezet A felnőttek mellett sok helyen ott találni a fiatatok-'t belülről fűti az embert, is, szükség van most a munkáskézre, a segítségre. — Ebéd volt már? Vörös Márta Fotó: Grábncr Gyula Együttműködés a tsz-szövetségben A területi szövetapa alkalmas arra és cól- jául tűzte is ki, hogy előmozdítsa a termelőszövetkezetek szervezettebb és hatékonyabb együttműködését. Azért van szükség erre. mert így jobban hasznosíthatók a termelés gyorsabb ütemű fejlesztésének és a kedvezőbb áruértékesítésnek a lehetőséget. Az együttműködés lehetősége abban rejlik, hogy a szövetkezetek azonos elvek szerint működnek, céljaik közösek, és ezek elérésén összefogással eredményesebben munkáilkodhat- nak. Az MSZMP IX. kongresszusa óta tanúi vagyunk e fölismerés szakadatlan erősödésének. A szövetséghez való csatlakozást elhatározó közgyűlések a jobb együttműködés akarásának jegyében zajlottak le. Az együvé tartozás és szövetkezeti ösz- szefogás eszméje mellett tett hitet mindhárom területi szövetség alakuló ülése is. A küldöttek egyértelműen és egységesen foglaltak állást a szervezettebb együt- működés kialakítása, kibontakoztatása mellett, és érdemi felszólalásokkal már kezdeti programot is adtak ehhez a munkához. Helyesen ismerték föl mindhárom ülésen — Fonyódon, Kaposváron és Nagyatádon —, hogy nem az értékesítéssel, hanem a termeléssel kell kezdeni a dolgot. Felvevő piacot csak akkor lehet keresni, ha van mit eladni; jó árat akkor várhatnak a szövetkezetek, ha jó minőségű termelvényt kínálhatnak eladásra. Ezért mondta Bernáth Ferenc mosdósi tsz-elnök, az előkészítő bizottság beszámolójában, hogy a termelés fejlesztésének segítését tekinti elsődleges feladatának a szövetség. Ezen az ülésen, a kaposvári és a tabi járás küldötteinek tanácskozásán mutatott rá Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára: A szövetség a helyesen meghatározott fő feladata teljesítésében a haladót, az előremutatót képviselje. É űtsen a tudomány, a kutatás, a technika legújabb eredményeire, segítsen a gyakorlatban megvalósítani ezeket a vívmányokat. Keresse a technikai fejlesztésnek a társulásban, a koncentrációban rejlő lehetőségeit. A jövő szempontjából fontos, hogy az adottságoknak leg- iöbban megfelelő termelési szerkezet kialakításához adandó javaslat veeve fiwe- lombe a hosszabb távra szó - ’ó célokat. A táj term el és, a területi jelleg meg az ősz szehangolás fontos összefüggései kerültek szóba Fonyódon. Az észak-somogyi szövetség arculatát nagyrészt a balatoni jelleg . határozza meg. A szövetségbe tartozó három közül két járás terül el a tó partján. Nyilvánvaló, hogy a fonyódi meg a siófoki járás igyekszik a balatoni lehetőségeket felku.at- ni és hasznosítani mind a termelésben, mind pedig ennek eredményeként a gazdálkodásban. Ám ehhez a szövetséghez tartozik a marcali járás is, ahol alacsonyabb a gazdálkodás színvonala és több a gyenge szövetkezet. Az észak-somogyi szövetségnek egyfelől a balatoni ellátásnak. r"ásrelű' nedig a hozzátartozó mindhárom tárasnak a segítés“' egységes és azonos értékű feladata. Azt a célt nem tűzheti maga elé és arra nem is vállalkozhat, hogy a marcali tárást a siófoki járás tóval magasabb színvonalára emel je, de az kötő - 1 essége, hosv fejlődésit íőbbre jutását a maga módián és sajátos eszközeivel ‘t őmozd’tsa. A szövetség akkor jár el helyesen, ha az adott követelmények sze- -int osztozik a marcali iá- -iq gnpdtaihan és megfele- 'ő arányban részt vállal a gondok megoldásából. E vég| jőI az is lehetőségnek kínálkozik, hogy a balatoni zöld- I övezetbe bevonja a marcali i ;úrást, s a fonyódiak meg a ■ siófokiak átadják nekik a nagyüzemi zöldségtermesztésben szerzett tapasztalataikat. A kipróbált eljárásnL és bevált mód- 1 ct&UJv szerek átadása- átvétele, ezek áramlásának, gyümölcsöztetésének megszervezése tehát elsősorban és sajátosan tsz-szövetségi feladat. Mintha idegenül élt volna egymás mellett a szövetkezetek jó része — hangzott el Fonyódon . a találó megállapítás. A szövetségek létrejöttével megteremtődött a kötelékek szorosabbra fűzésének szervezeti föltétele. Varga Sándor hetesi tsz-elnök a vezetők találkozóinak, szakmai konzultációinak megszervezését javasolta. E- szerint vitafórum jelleget is öltene a szövetség: szövetkezeti elnökök az elnökökkel, a főagronómusok és a főkönyvelők ugyancsak társaikkal folytathatnának termékenynek ígérkező eszmecserét: Visnyei Mihály ma- syaratádi, Hegedűs Lajos szabási elnök pedig kölcsönös látogatások intézményes szervezésében látja annak legjobb módját, hogy tanulhassanak, tanuljanak egymástól. Szabó Kálmán bö- hönyei tsz-elnök a nagykanizsai értékesítési társulásban való részvételükkel bizonyította az ilyen összefogás előnyeit; úgy értékelhetjük, hogy már maga ez a felszólalás is jó tapasztalatnak az átadása. Knoll László, a balatonszentgyörgyi Dél-Balaton Tsz elnöke Az erősebb segítse a gyengét- mozgalom mai szerepéről szólt. Bertalan József, a Csurgói Járási Pártbizottság első titkára Nagyatádon méltatta a barcsi járás három testvérszövetkezetétől kapott segítség jelentőségét, és az ilyen együttműködés fejlesztésére kérte meg a dél-somogyi szövetséget. Megyénk termelőszövetkezeti területi szövetségei már az alakulás idejére fölismerték az együttműködés szervezésének feladatait. Fokozatosan hozzáfognak ehhez a munkához. Jó eredményt ígér ez a tevékenységük mind a termelést és értékesítést, mind pedig a feldolgozást. árubeszerzést, továbbá a bevált tanasztalatok átadását illetően is, Kutas József Csepel gépkocsi és pótkocsi, lengyel pótkocsira gólaipokat, kötegeket rövid határidő alatt készít a Somogy megyei Finommechanikai és Gép- iavító Vállalat, Kaposvár, Május 1. u. 30. (14863 4) A tabi Építő és Vegyesipari Ktsz szobafestő és mázoló munkát vállal. Megvételre felajánlunk 'A« kategóriába tartozó 1 db rotációskapát R. S. j9-cs traktorhoz. Megvételre keresünk 400 db 250-300 cm bosszú, 8-12 cm átmérőjű fenyő- gömbrúdfát. Cím: Városgazdálkodási Vállalat Nagykanizsa, Lenin út 1. szám. Telefon: 10-38. _______, (67846)
