Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-22 / 251. szám

'Tjamtiuk qaj elmekeinket! A kisgyermek életében legíőbb tevékenysége játék. Ez idejének je­lentős részét tölti ki, s mi­közben játszik, fejlődik kéz­ügyessége, gondolkodása. A jó játék leleményességre, kezdeményezésre serkenti a gyermeket. Növeli türelmét, kitartását, foglalkoztatja kép­zeletéit Játék közben ismer­kedik meg a környezetével, utánozza a felnőtteket, ami­kor például orvost, kalauzt, óvodást, iskolást játszik. Te­hát figyelme minduntalan a valóság megismerésére irá­nyul Sajnos, a szülők egy része nem tartja fontosnak, vagy éppen lebecsüli a játék ne­velő szerepét Pedig a játék a munkára való előkészület Amelyik gyermek kitartó, el­mélyült a játékban, később olyan lesz a tanulásban, mun­kában is. Érdekes például megfigyelni az építőkockával játszó gyermeket Némelyik hosszú időn át »dolgozik'“ egy vár felépítésén, javítgatja re­mekművét Akad olyan is, aki hamar beleun. Ilyenkor nagyon hatásos lehet egy kis szülői biztatás, segítség. Adjunk ötletet: — Nézd, mi­lyen szép lesz itt egy híd,— máskon építs kerítést is... vagy: ha felépítetted, adok a várad tetejére zászlót! Kevesen tudják, hogy a kisgyermeket meg beli taní­csetlik-botlik a játékok nagy birodalmában. Ezért nagyon fontos a já­tékokat helyesen megválasz­tani. Mindenekelőtt ismerni kell gyermekünk képességeit, adottságait, értelmi, érzelmi érdeklődési körét. Legfonto­sabb azt figyelembevenni, mi­lyen téren szorul fejlesztésre. A lassú, nehézkesen mozgó gyereknek ajánlatos lapátot, ugrókötelet, karikát adni. A nyugtalan gyermeket próbál­juk lekötni nagyobb türel­met igénylő, de számára ér­dekes játékkal. Az orvostól rettegő gyermeknek vegyünk k!s orvosi táskát, s biztassuk, hogy gyógyítsa a beteg ba­bákat T ehát ne hagyjuk a pici­ket a játékban ma­gukra. Segítsük ötle­tekkel, : részvételünkkel gazdagítsuk játékát A jól si­került közös játék intim ér­zelmi kapcsolatot teremt a gyermek és a szülő között Ha felöltöztette a babát, megrajzolta a villamost, vagy felépítette a várat, dicsérjük meg érte, hiszen neki ez ko­moly erőfeszítés volt Így megismeri és megszereti a gyermek az alkotás örömét. Ha megszokja, hogy ügyei iránt érdeklődünk, bizalom­mal viszonozza azt Hogyan válogassuk össze tehát a játékokat? A legkisebbeket színes, cik szeretnek még mindent a szájukba venni, ezért lemos­ható, könnyen tisztán tart­ható játékokat válasszunk. A 2—3 éves gyermeknek húzo­gatható, mozgó játékok a legkedvesebbek. A 4—5 éve­seknek nagyon bő a válasz­ték, de ne ragaszkodjunk a legdrágább holmihoz. Ebben a korban kapják a kislányok a nagy alvó, hajasbabát S ezt a mamák rendszerint sajnálják a gyerek kezébe adni. A szekrény mélyére, vagy az ágy közepére kerül — dísznek. De van egy másik véglet is — amikor a szülők elhal­mozzák a gyermeket játé­kokkal. Az ilyen gyermek nem tanulja meg értékelni, megbecsülni ezeket, s a leg­több esetben sokkal odaadób- ban játszik egy kis papírda­rabbal vagy fadarabbal, mint a drága játékokkal. Ebben a korban a kisfiúk szívesen játszanak összerakható játé­kokkal, a kislányok öltöztet­hető, pólyázható babákkal, műanyag ki rákokkal. A társas- és mechanikai játékokat hagyjuk meg a nagyobb, isko­lás korúaknak. Nagy Katalin óvónő tani játszani! Különben csak élénk dolgok érdeklik. A pi­ÉRLELŐDIK A FORRADALOM 1 2 3 4 ■aai ■■■■ ■■■■ ■ ■SS 5 6 7 :sü 8 9 SSSS 10 m 11 12 T 13 14 13 m 16 ■■■■ ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ 17 18 19 20 SSSS un ■■■■ 21 22 ifi! 23 24 23 "SS ■■Ml ■■■■ 26 ■■■■ ■min ssss 27 28 ■■■■ jaj 29 30 Ilii 3 1 u> J ■£■■ ■»■■ l«il ■ ■■■ 32 ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ■■«■ 33 34 35 BUS ■ ■*■ ■ «*■ «■■■ 36 5ss! *■■■ VÍZSZINTES: 1. Kicsavar, kihúz. 5. Egyik oldal. 7. Füves területből való. 8. ösvények. 10. Névelő. 11. 1917. júl. 3-án és 4-én volt a leghevesebb. »Minden hatal­mat a szovjeteknek« követel­tek a munkások és a kato­nák. 14. Ab$ betűi keverve. 16. A. V. 17. Értelem. 18. Ébred. 21. Űzte közepe! 22. A táskán is van. 23. Lehajt (pl. ruhaujjat). 25. Étkezőszerszám ékezet nél­kül és visszafelé. 26. Kárt okozó, csak magán­hangzói. 27. Nem fölé. 28. Ifjúsági Magazin. 29. Lángolva. 31. Napszak. 33. Ilyen termése van a mo­gyorónak is. 35. Hirtelen elfog. 36. Ellentétes kötőszó. FÜGGŐLEGES: 1. Kállai Éva. 2. Részegek. 3. Üti betűi keverve. 4. Legforradalmibb munkásai ennek a pétervári gyárnak voltak. 5. Község megyénkben Dombó­vár felé. 6. Apparátusa névelővel. 7. A forradalmi munkásság újságja, a Pravda elődje (két szó). 9. Személyed. 12. Mocsári növény. 13. 1916-ban és 1917-ben a mun­kásosztály fenyegetése volt. 15. Fürdőszoba burkoló névelő­vel. 19. Ugyanaz, mint a vizsz. 8., de egyes számban. 20. Kicsinyítő képező. 24. Tabák András. 26. Fekhelye. 29. Vétke közepe. 30. Mássalhangzó kiejtve. 32. U. L. 34. Juttat. K. J. Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 11., és a függőleges 4., 7., 13. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1967. októ­ber 27-én, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyér* mek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Raszputyin; Bojárt Agrár; Muzsik; Faeke. Szombathy Viktor A félhold vándora című könyvét nyerték a következő pajtások: Sas vári Magdolna, Sovány Csaba, Ka­posvár; Harkány Zsuzsa, Alsóbo­gát; Gadácsi Gábor, Lengyeltóti. A könyveket gr»fián küldjük eL SAKK Jól sikerült nemzetközi verseny zajlott le augusztusban Debre­cenben. Dávid Bronstein nagy­mester családi gyász miatti vis­szalépése után a mezőny telje­sen kiegyensúlyozottá vált. Vé­gül az első helyezetteket az utol­só előttitől csupán 2 pont kü­lönbség választotta eL Az első­séget holtversenyben Debrecen és Lublin képviselői, Filep Tibor és Andrej Sydor mesterek foglalták eL A torna mutatta, hogy mind hazánkban, mind a többi baráti országban a már ismert, nem­zetközi éímet viselő versenyző­kön kívül számos olyan verseny­ző van, akik már a nemzetközi színvonal küszöbén állnak és csak megfelelő gyakorlatra, ta­pasztalatra van szükségük ahhoz, hogy a nemzetközi mesteri cí­met elnyerjék. Íme az egyik győztes érdekes játszmája a torna utolsó for- dulójáböL VEZÉRCSEL Klager Gyula A. Sydor 1. d4, d5 2. c4 e6 3. Hí3, Hd7 4. Hc3, Hd£6!? (Kluger közismer­ten időzavaros versenyző, ezért a lengyel mester eltér az elmé­lettől. Kluger valóban hosszasan töprengett, milyen stratégiai ter­vet válasszon) 5. Ff4, c6 6. c5!? (Később Kluger mester ezt a tervet hibáztatta. Hasonló állás­ban azonban már Steirátz, az el­ső világbajnok is szívesen ját­szott a sötét mezők uralmára.) 6. —, He4! 7. He4:, de: 8. He5. He7 9. Hc4, Hd5 10. Fd6 (Most úgy tűnik, hogy világos elérte célját és hosszú időre megbéní­totta sötét fejlődését. A lengyel mester azoniban váratlan ellenlé­pésével elhárítja a veszélyeket.) 10. Hb6ü (Teljesen valószí­nűtlen lépés, de igen hatásos. Nem megy 11. Ff8: közbeiktatás, mert Hc4:! után 12. —, Va5-f fenyeget.) ll.Hbö:. ab: 12 Ff8:t Bf8: 13. eb:, Vb6: 14. Vd2, Ke7 15. e3, Bd8 16. Fc4 (Világos gya­logot áldoz, de az állás most már egyensúlyban van.) 16. —, e5 17. 0—0, ed: 18. ed:, Vd4: 19. Vg5-r, MM m. Ft»3, VM dönteti«». Veszélyes növények Az ősz is a kirándulások ide­je, a kiadós gyalogtúráké, amikor virág- vagy lomocsokor tarkáink a hazatérők kezében. Nem mindig veszélytelenek ezek a csokrok; kevesen tudják, hogy a sokszor lenyűgöző szépségű virágok egyike-mási­ka mérgező. A kertből és a virágkereskedésekből is szá­mos mérgező növény jut el az otthonunkba, mint például a sisakvirág, a pünkösdi rózsa és a szarkaláb. Több szobanö­vény allergiás bánt álmát okoz*: hat. Nem véletlenül tiltják a kórházakban, hogy a betegek­nek cserepes növénnyel ked­veskedjünk. Baleset általában csak akkor történhet, ha a gyermekek csi­pegetik, szájukba veszik, le­nyelik a veszélyes növényré- székét. Szerencsére ritkán for­dul elő ilyen baleset, ám mégis hasznos tájékozódnunk a kel­lemetlenségek forrásai felőL A gyermekek épségére féltő gonddal vigyázóknak tudniuk keil, hogy a legtöbb növény­mérgezés neon a virágok és zöld növények révén fordul elő, hanem inkább a magvak által. A növények zöld része ugyanis többnyire kellemetlen ízű, a gyermek csak kivételes esetben rágja meg, nyeli le. A mérgező húsos termések sem kellemes ízűek, s így ritkán jutnak a szájba, és az emésztő­rendszerbe. Ellenben a mag­vak általában Ízetlenek, ezért nincs riasztó hatásuk. Milyen mérgező növények magvai kerülhetnek a gyerme­kek keze ügyébe? Falun, ahol a maszlag nagy fekete magvai szétszóródnak a növény tokjából, a játszadozó kicsi­nyek szájukba vehetik, lenyel­hetik azokat, s ez súlyos mér­gezést idézhet elő. Ugyancsak veszélyes a ricinus magva, amelyből a hashajtónak hasz­nált olaj készül (az ipari fel­dolgozásnál hőkezeléssel el­pusztítják a mérget!). A ri­cinus magja bab nagyságú, szép márványozott rajzolatú, a gyermekek szívesen játszadoz­nak vele. Néhány szem rici­nusmag lenyeléséért ólebével fizethet a gyermek. Mi tehát a teendő. A csok­rokból nem érdemes száműzni a mérgező növényeket, de elő­vigyázatosaknak kell lennünk. Viszont a maszlagmagra és a ricinusmagra gondosan ügyel­jünk, tartsuk távol közvetlen környezetünktől, nehogy vég­zetes tragédiát okozzanak! KOSZTÜM — nadrággal, szoknyával A Május 1. Ruhagyár mu­tatta be, még tavaly télen. — Külföldön nagy divat a »női öltöny«, vagyis a nadrá- gos kosztüm ■— mondották akkor a gyár tervezőn — Kordból készítettünk ilyen öltözéket. Reméljük, hogy a fiatal lányok kedvelt visele­té lesz majd a hűvös napo­kon, de ajánljuk a karcsú, idősebb korosztálynak is. — Szeretnénk, ha ezt a divatos holmit minél több nő megvásárolhatná — tájékoztat­tak a gyár képviselői. — Ezért rendkívül olcsó áron, körül­belül 500 forintért hoztuk for­galomba. A bemutatón látott színekben egy-egy öltözék­hez tartozik egy divatos sza­bású, rendszerint kétsoros gombolással készült kabát —i azaz zakó. Ugyanebből az anyagból készül az egyenes, szűk szoknj'a, amely fazo­nok szerint övvel, zsebbel, va­riált. S érdekesség, hogy ehhez a kosztümhöz lefelé bővülő szárral, tehát a legutolsó di­vat szerint szabott nadrág tartozik. A negyedik tartozék a helyes kis bélelt zsoké­sapka. A Ruházati Bolt Vállalat fiatal leányoknak élénk szí­nekből tervezett ilyen öltö­zéket. A kék, fehérkockás kabáthoz ugyanilyen szoknya, de sötétkék hosszú nadrág is tartozik, és a sapka, mint a régi svájcisapka, nagyon il­lik hozzá (rajzunk). A nyelv betegségeiről Dr. Balogh Károly professzor nyilatkozata »A nyelv“ című könyv szerzői: dr. Balogh Károly egyetemi tanár, a Szájsebé­szeti Klinika ny. igazgatója és dr. Lelkes Kornél főor­vos, a Szájsebészeti Klinika adjunktusa. Erről a témáról tudományos könyv eddig még nem jelent meg sem magyar, sem más európai nyelven. Ezért érthető a nagy érdeklődés, hiszen már a német, az angol és a fran­cia nyelvű kiadásról tárgyal­nak. Ebből az alkalomból dr. Balogh Károly profesz- szor nyilatkozott az oly rit­kán tárgyalt — de népegész­ségügyi szempontból fontos — kérdésről, a nyelv betegsé­geiről. — A nyelv az emberi test rendkívül fontos szerve — mondotta. — Tevékenyen részt vesz a rágásban és a falatképzésben, amit az emésztés bevezető aktusának tekintünk. Rágás közben az ételrészekct a fogak rágófel­színei közé tolja, ezáltal gon­doskodik az ételek felaprítá­sáról, majd a felaprított és nyállal összekevert részeket nyelésre alkalmas falattá formálja. A nyelv a tagolt beszéd szerve is. Döntően fontos szerepe van az ízér­zésben: az ízlelő bimbók a nyelv felületén vannak, és ezek révén a négy alapízt: édeset, sósat, savanyút, kese­rűt érzékeljük és elkülönít­jük. Sokan naponként a tükör­ben nézik nyelvüket, s ijesz­tőnek találják, ha lépedékes. A nyelvlepedéknek helyi és általános okai szív-, vese-, bőrbetegségek stb. lehetnek. Helyi ok például a nyelv ön­tisztulásának a hiánya. Az öntisztulást főként a rágás, a szilárd táplálék dörzsölő ha­tása idézi elő. Fokozott !epe- dékképződés következik be lázas állapotban, vagy csak folyékony táplálkozás esetén, de a nyálelválasztás csök­kenése is okozhat lepedék- képződést, valamint az édes­ségek bőséges fogyasztása. A nyelvlepedék besűrűsödölt nyálból, elszarusodott hám­sejtekből, baktériumokból, gombákból és ételpépből áll. Függetlenül attól, hogy mi idézi elő, mindig kóros jelen­ség: zavarja az ízérzést, ét­vágytalanságot és kellemetlen szájszagot okoz. A gondbs szájápolás, meleg sósvizes szájöblögetés gátolja a lepe­dékképződést. Célszerű, ha a nyelvlepedékeket eltávolít­juk: vizes fogkefével, vagy nedves vászon darabkával többször letöröljük a nyelv felszínét. Ennek előnye, hogy megjavul az ízérzés és foko­zódik az étvágy, jobb lesz a száj öntisztulása, a kellemet­len szájszag megszűnik. Miután a szájban keletke­ző elváltozásokkal leggyak­rabban a fogorvost.. keresi föl a beteg, az első vizsgáló orvos felelősségét elsősorban a fogorvos viseli. Klinikai ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a nyelvégéssel és nyelv­fájdalommal jelentkező bete­gek fő panasza a ráktól való félelem. i A tapasztalat szerint a tisztán tartott, mechnaikus irritációktól mentes száj nyál­kahártyán, illetve nyelven rákos elváltozás nem szokott keletkezni. Az alkohol, niko­tin, szifilisz a múltban fon­tos szerepet játszott a rák keletkezésében. Hazánkban szifilisz ma már alig fordul elő, az alkoholfogyasztás el­len megindult a harc, de még hátra van a dohányzás káros hatásának felszámolása. Halácsi Dezső P3NDURKA ÉS A Pindurka és Fifi a Balatonnál töltötte a kánikulai napokat. Fifi csak a hinárosig merészkedett. Ott azonban egy időre eltűnt, és »víziszörny«-ként bukkant fel újra. Pia- durka rémülve futott, csak a parton derült ki, hogy kit is rejtett a hínárcsomó,..

Next

/
Oldalképek
Tartalom