Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-03 / 234. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1967. október 3. Szavazás a rendőrfőnök előtt 15 szavazat döntött a saigoni nemzetgyűlésben REÁLPOLITIKA ANKARÁBAN A dél-vietnami ideiglenes nemzetgyűlés hétfőn este 15 szavazattöbbséggel úgy dön­tött, hogy érvényesnek ítéli a szeptember 3-i elnökválasztás eredményét. A 116 tagú testület 106 tagja közül 58 szavazott az érvényes­ség mellett, 43 ellene, négy szavazat érvénytelen volt, egy szavazócédulát pedig üresen adtak be. Phan Khac Suu, a nemzetgyűlés elnöke nemcsak a szavazás eredményét jelen­tette be, hanem lemondását is. »■Véleményem szerint a vá­lasztás érvénytelen és azért mondok le, mert nem akarom vállalni a felelősséget a törté­nelem előtt ezért a döntésért« — mondotta. Phan Khac Suu, volt államfő és az elnökválasz­tások egyik polgári jelöltje ez­után bejelentette az ideiglenes nemzetgyűlés feloszlatását. Ok­tóber 22-én az elektorok meg­választják az új nemzetgyűlés képviselőit. A ' szenátorokat már megválasztották. Az AFP francia hírügynök­ség a nemzetgyűlési szavazás menetéről adott tudósításában kiemeli, hogy az eredeti dön­között a demilitarizált övezet­től délre Con Thien térségé­ben a DNFF fegyveres erői mintegy 500 amerikai katonát tettek harcképtelenné. A saigoni amerikai főpa­rancsnokság közlése szerint az amerikai légierő vasárnap a Gavin tábornok: James Gavin amerikai tá­bornok, az Egyesült Államok volt párizsi nagykövete, akit az 1968. évi elnökválasztás egyik esetleges köztársasági párti jelöltjének tekintenek, vasárnap egy televízióinterjú­ban kijelentette, véleménye szerint tárgyalások kezdődhet­nének a vietnami békéről, ha Mansfield szenátor: Mansfield szenátor írásos jelentést készített az amerikai szenátus külügyi bizottsága számára Ázsiában tett utazá­VDK-ban Kép repülőterét, va­lamint közlekedési vonalakat bombázott. B—52-es óriásbom­bázók a fegyvermantes övezet­től közvetlenül délre intéztek támadásokat a szabadsághar­cosok tüzérségi állásai ellen. az Egyesült Államok beszün­tetné a VDK bombázását. Élesen bírálta Johnson el­nököt vietnami politikája miatt, s kijelentette, ha az Egyesült Államok üzleti vál­lalkozás lenne, akkor a részvé­nyesek az igazgatóság leváltá­sát követelnék. sáról. A többi között megálla­pította, hogy Ázsia nem kom­munista országaiban nem túl nagy a lelkesedés a vietnami háborúért, ez alól csak Dél - Korea és Tajvan kivétel. A jelentések Kínával fog­lalkozó részében Mansfield azt írja, a kínai vezetők biztosra veszik, hogy végül is sor kerül egy háborúra az Egyesült Ál­lamok és Kína között és erre felkészülnek. Közvélemény-kutatás A Harris amerikai közvéle­mény-kutató intézet hétfőn közzétett jelentése szerint há­rom hónap alatt csaknem 15 százalékkal csökkent Ameriká­ban a vietnami háború folyta­tása híveinek tábora. Különösen nagy a csökkenés azok körében, akik a VDK el­leni légi háború folytatását akarják. Ugyanakkor a meg­kérdezettek csaknem negyven százaléka jelentette ki, hogy az Egyesült Államoknak a le­hető leggyorsabban ki kell vo­nulnia Vietnamból. Az ország lakosságának kevesebb mint egyharmada helyesli Johnson elnök háborús politikáját — állapítja meg a Harris-intézet jelentése. (MTI) Rossz az „üzletvezetés“ A kínai vezetők háborúra számítanak téssel ellentétben a szavazás távolról sem volt titkos. A képviselőket egyenként, név szerint szólították fel, hogy lépjenek a szavazóasztalhoz. Az ettől néhány méter távol­ságra levő emelvényen, ahol többek között Loan tábornok, a dél-vietnami rendőrség veze­tője, valamint helyettesei is helyet foglaltak, világosan le­hetett látni, melyik képviselő húzza alá az »érvényes«, illet­ve az »érvénytelen« szót a sza­vazócédulán. Mint ismeretes, a nemzet­gyűlés választási különbizott­sága szombaton érvénytelen­nek minősítette a szeptemberi elnökválasztást. A bizottság egyik szóvivője hétfőn reggel közölte, hogy az ország 8954 szavazóhelyisége közül 2274- ben történtek kisebb-nagyobb szabálytalanságok. Szeptember: 87 lelőtt amerikai gép A VNA egy összefoglaló je­lentést közöl, amely szerint szeptember folyamán 87 ame­rikai repülőgépet lőttek le Észak-Vietnam fölött. Ugyan­ezen időszak alatt több ame­rikai pilótát megöltek, illetve foglyul ejtettek és öt amerikai hadihajót megrongáltak. Ugyancsak Hanioban közölték, hogy szeptember 22-e és 25-e A MAI Japán alig egy évszázada ke­rült megismerhető közelségbe a nyugati világhoz. Az amerikai hadiflotta Shimonoseki japán ki­kötőre megnyitott 'tüze jelentette a nyitányt, majd a nyugati ke­reskedelem egyre szélesedő be­folyása tette teljessé a régi feu­dális rendszer felbomlását. Negy­ven év elég volt aztán, hogy az orosz—japán háborúval Japán a világ nagyhatalmai sorába lép­jen, és versenytársként jelenjék meg a világpiacon. Népe szívós­ságának bizonyítéka, hogy a má­sodik világháború elvesztése után, amikor történelmi sorsá­nak mélypontjára zuhant, újra igen rövid időn belül talpra ál­lott. Japán ma ^em v’lághatalom ugyan, de a Távol-Kelet színpa­dán továbbra is egyik főszerep­lő. ^maradt. . Gazdasági életének alakulását az egész világ érdek­lődéssel figyeli. Japán túlnépesedett (1966-ban 98,8 millió lakos), nyersanyagok­ban szegény ország, ami gazda­sági életét döntően befolyásolja. A gazdaság minden ágában ele­gendő, gyakran munkanélküli­ségre is vezető munkaerő áll rendelkezésre. A mezőgazdaság és a halászat a népesség élel­mezését csak 80 százalékban tud­ja fedezni, ezéi$ élelmiszerbeho­zatalra szorul. A japán mezőgazdaságot a má­sodik világháborúig a rendkívüli felaprózottság és a félfeudális bérleti rendszer jellemezte. Az egészségtelen bérleti viszonyokat az 1946. évi földreform felszá­molta. Ez gyengítette ugyan a feudális nagybirtokosok hatal­mát, de erősítette a falu nagypa­raszti rétegét. Hegyvidéki jellege következ­tében az ország területének (369 662 négyzetkilométer) mind­össze 16,5 százaléka szántó, 67,5 százaléka erdő, 2,5 százaléka rét és legelő. Mezőgazdaságára a szubtrópikus növények termelése jellemző. A kedvező klíma és a műtrágya intenzív használata a vetésterület egyharmadán éven­ként két vagy több aratá^ tesz lehetővé. A vetésterület 55 szá­zalékán rizst, 21 százalékán (kü­lönösen az északi területeken) búzát és árpát, 6 százalékán pe­dig ipari növényeket termelnek. Japán már a második világhá­ború előtt Ázsia legfejlettebb ipari országa volt, s a háború súlyos kihatásait kiheverve ma ismét az. A háború után az ipar szerkezetében jelentős változájs történt, a nehézipar súlya meg­növekedett, elsősorban az ame­rikai hadimegrendelések és a belső fegyverkezés, valamint a nehézipar felszerelésének kor­szerűsítése és új piacok szerzése következtében. Az igen koncentrált ipar legfon­tosabb ágazatai: villamosenergia­termelés (1963-ban a tőkésorszá­gok között a 2. helyen áll), ko­hászat (acéltermelése 1963 óta az USA és a Szovjetunió mögött 3. helyen áll a világon), gépipar (hajóépítő-ipara 1956 óta 1. he­lyen áll a világon), elektrome­chanikai ipar (tranzisztoros ve­vőkészülékekben és motorkerék­párok gyártásában 1963-ban el­ső a világon) és textilipar (pa­mut-szövet termelése 4., termé­szetes selyem termesztése az 1. a világgazdaságban). J Ünnepségek Pekingben Pekingben helyi idő sze­rint vasárnap megkezdődtek a Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 18. évfordulójá­val kapcsolatos ünnepségek. Az ünnepi díszeméivé­nyen többek között helyet foglalt Mao Ce-tung, Lin Piao, Csou En-laj, Cseng Po-ta, Kan Seng, Csu Te, Li Fu-csun és Csen Ji. Az ünnepi beszédet Lin Piao honvédelmi miniszter tartotta. Ezt az alkalmat is felhasználta a Szovjetunió elleni rágalmak hangoztatá­sára és támadásokra. Ekkor a tribünön helyet foglaló bolgár, csehszlovák, lengyel, magyar, mongol, NDK és szovjet diplomaták elhagyták az emelvényt. Tűzharc Tibet és Sikkim határán Mint az indiai hadügymi­nisztérium közölte, vasárnap hat órán át tartott a kínai és indiai csapatok tűzharca Tibet és Sikkim határán, a Cho La hágónál. Mindkét félnek voltak veszteségei. Lerombolták a kínai Mint a Reuter hírügynök­ség jelenti, a djakartai kínai nagykövetség ellen végrehaj­tott támadás újabb feszült helyzetet teremtett Kína és Indonézia viszonyában. Va­sárnap délután Pekingben az indonéz ügyvivőnek tiltako­zást adtak át. A kínai kor­mány tiltakozó jegyzékében közli, hogy Peking és a dja­kartai kínai nagykövetség között teljesen megszakadt az összeköttetés. A kínai fél fenntartja magának a jogot, hogy »megfelelő intézkedése- ket« tegyen. A jegyzék az indonéz jobboldali tüntetők Az összetűzés miatt Pe­kingben erélyes tiltakozó jegyzéket adtak át az indiai ügyvivőnek. Mind a kínai, mind az in­diai fél azt állítja, hogy a másik kezdte el a lövöldö­zést. lagykövetség épületét támadását a legsúlyosabb provokációnak minősítette. Djakartában a katonai kórházból kilenc sebesült kí­nai diplomatát kezelés után kiengedtek, viszont a tizedik diplomata állapota válságos. A vasárnapi összetűzésben a diplomatát golyó érte. Az indonézek közül öten sérül­tek meg. A kínai nagykövetség félig lerombolt és elhagyott épü­letét katonaság őrzi. Az épü­letről bevonták a tüntetők által kitűzött indonéz zászlót és visszahedvezték a kínai lobogót. (MTI) Nigéria Enuguért folynak a harcok Az AFF lagosi tudósítója szerint, úgy látszik, a nigé­riai polgárháború döntő, esetileg végső szakaszához érkezett A harcok jelenleg főleg Enugu, a biafrai fővá­ros és Agbor, a közép-nyu­gati tartomány közlekedési csomóponja körül folynak, ahol a felkelők erős ellenál­lást tanúsítanak. Ojukwu, a felkelők vezetője drámai hangú rádiófelhívást intézett a biafraiakhoz, felszólítva őket, hogy védjék meg Enu- aut és harcoljanak Biafra létéért. A szövetségi kormány nem tajlandó tárgyalni Ojukwu- ’al. Gowon tábornok. a nigé­•iai szövetségi kormánv feje ■asárnan este rádióbeszé­det mondott Nigéria függet­lenségi évfordulója alkalmá­ból. Kijelentette, hogy Enu­gu bármely pillanatban el­eshet. Ismételten felhívást intézett a keleti tartomány ibo törzsbeli lakosságához, hogy fordítsanak hátat Ojuk- wunak. A továbbiakban arról be­szélt, hogy majd a polgár- háború véget ér, a 12 tarto­mány képviselői döntenek Nigéria úi alkotmányáról. A szövetségi kormány tárgyalá­sokat kíván folytatni az egyes tartományokkal az 1966. és 1967. évi felkelések áldozatainak kártalanításá­ról. A tábornok hangsúlyoz­ta, hogy vallási meggyőző­désre való tekintet nélkül az összes népi csoportoknak szelepük lesz az állam újjá­építésében — mondotta Go­won. (MTI) Befejeződtek Demirel török kormányfő szovjetunióbeli tárgyalásai. A Koszigin—De­mirel eszmecseréről kiadott hivatalos közlés szerint a szovjet—török kapcsolatok továbbfejlesztéséről és né­hány nemzetközi kérdésről cseréltek véleményt a mi- n isetereflnökök. Demirel szovjetunióbeli lá­togatása újabb érdekes és értékes állomása a török külpolitika fejlődésének. Ügy tűnik, hogy ez a realista irányú fejlődés sok szem­pontból független az ország ellentmondásos belpolitikai helyzetétől. Már 1965-ben, a jelenleg ellenzékbe szorult Inbnii kormányzása idején erősödött Ankarában a felis­merés, hogy az ország egy­oldalú amerikai külpolitikai orientációja nem felel meg az alapvető nemzeti, és — a nem kevésbé alapvető — gazdasági érdekeknek. Ami­kor Inönü megbukott és he­lyét előbb egy átmeneti kor­mány, majd az erősen ame­rikai befolyás alatt álló Igazság Párt Demirel vezet­te kabinettje vette át — so­kan azt hitték: törés követ­kezik be Ankara külpoliti­kájának realista fejlődésé­ben. Ez a törés azonban elma­radt. Az Inönü bukását kö­vető átmeneti kormány mi­niszterelnöke, Urgüplü 1965 nyarán ellátogatott Moszk­vába. Ez a kormány már az Igazság Párt befolyása alatt állott, és Demirel jelenlegi miniszterelnök akkor a török politika »szürke eminenciása« volt. Ürgüplü látogatása je­lezte, hogy az új kormány­zat is fenn akarja tartani a török—szovjet magas szintű tárgyalások folytonosságát. Urgüplü meghívására tavaly Koszigin miniszterelnök hosz- szabb látogatást tett Török­országban. Melyek a török külpolitika realista vonásai mögött hú­zódó politikai meggondolá­sok? A kiindulópont aligha­nem az a csalódás volt, amely a Ciprus körüli vsá­ban az akkor még egyértel­műen amerikai vonalat kö­vető török kormányt érte. Ankara kénytelen volt tudo­másul venni, hogy a Föld­közi-tenger keleti medencé­jében az amerikai politikát a török igények figyelembe­vétele nélkül, egyszerűen az amerikai stratégiai és ha­talmi elgondolások alapján formálja Washington. A má­sodik tényező, hogy Török­ország — még a régi kurzus eredményeképpen — szám­szerűen erősen túlzott had­sereget tart fenn. A katonai terhek egyre súlyosabban nehezednek az egyébként is gondokkal terhelt gazda­ságra, s ezért Ankara egy általános európai rendezéstől a katonai kötelezettségek csökkentését reméli. Ezek az általános meggon­dolások gyakorlati állásfog­lalásokban is testet öltöttek. Ezek közül hármat kell ki­emelni: 1. Törökország, amely a koreai háború ide­jén az egyik legerősebb in­tervenciós hadsereget küldte az amerikaiak támogatására, közölte: szó sem lehet arról, hogy Törökország részt ve­gyen az Egyesült Államok vietnami háborújában. 2. Közvetlenül Koszigin látoga­tása előtt a török kormány visszautasította a részvételt Fejszal szaúd-arábiai király úgynevezett »mohamedán paktum« tervében, amely a reakciós arab országok blokkját lett volna hivatva létrehozni a haladó arab országokkal szemben. 3. E fejlődéssel párhuzamosan Törökország számottevően ja­vította a többi szocialista országhoz fűződő viszonyát. Különösen sokat javult a török—bolgár viszony, ami jelentősen hozzájárult a Bal­kán általános légkörének ja­vításához. A Koszigin ankarai látoga­tása és Demirel mostani moszkvai tárgyalásai között eltelt háromnegyed esztendő­ben a török politika mérték­tartó és realista vonásai megerősödtek. Ezt különösen azért lehet értékelni, mert a görögországi katonai puccs, valamint a közel-keleti há­ború a korábbi nyílt ameri­kai vonal keretei között nyilyán kiváltotta volna An­kara csatlakozását. Ezúttal azonban Törökország megle­hetősen tartózkodóan viselke­dik a görög tábornoki re­zsimmel szemben, s. a közel- keleti háborúban is távol tartotta magát az amerikai kívánságok szolgai követésé­től. Mindez megfelelő hátteret teremtett Demirel moszkvai látogatásához. Világossá tet­te, hogy a török kormánv — függetlenül osztálytartalmá- tól és változatlan NATO- kapcsolataitól — messzeme­nően figyelembe veszi az or­szág tényleges nemzeti érde­keit. Ennek megfelelően igyekszik távol maradni az amerikaiak által sugalmazott külpolitikai kalandoktól, és reális, jó kapcsolatot kíván kiépíteni a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Demirel moszkvai látogatása ennek a reálpolitikának volt a kifejezője. ( —i ) Tartományi válüsztisok Brémában Hétfőn reggel közzétették a vasárnap Brémában tartott tartományi választások hir vatalos, de még nem végleges eredményét. Eb­ből kiderült, hogy a szociál­demokrata párt, amelynek a város egyik erőssége volt, el­vesztette nyolc év óta tartott abszolút többségét. Ugyanak­kor előretört, a szélsőjobbolda­li NPD (Nemzeti Demokrata Párt). A szociáldemokrata párt 50, a CDU 32, a Szabad Demokra­ta Párt 10, a Nemzeti Demok­rata Pgrt 8 mandátumot szer­zett. Nem kapott mandátumot a Német Békeunió, és elvesz­tette mandátumát az összné- met Párt. . • A nyugatnémet neonáci pártnak a brémai szövetségi tartományban elért választási sikerét kommentálva a TASZSZ rámutat: a vasárnap megtartott választás. eredmé­nye aggodalmat kelt a nyugat­német közvéleményben. Bré­ma — írja a TASZSZ kom­mentátora — a tíz nyugatné­met tartomány között már a hatodik, amelynek parlament­jében mostantól kezdve ott ül­nek a neonáci képviselők. Autósok, figyelem! A XIV. sz. Autójavító Vállalat, Pécs 1967—1968. évre vállalja Nysa és UAZ típusú gépkocsik teljes felújítá­sát, továbbá fődarabjainak (motor, kormány, sebesség- váltó, elsőhíd, hátsóhíd) felújítását. Ugyanitt Csepel-fődarabok (motor, kormány, sebes­ségváltó, első híd, hátsó híd) cserementesen eladók. Vállaljuk továbbá az 1967. évben ••Csepel motorok c.,ererendszerben való felújítását. (93176)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom