Somogyi Néplap, 1967. október (24. évfolyam, 233-258. szám)

1967-10-18 / 247. szám

Szerda, 1961. október 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP Egy év tapasztalatai as állásfoglalás szellemében Elmúlt egy éve, hogy köz­zétették a KISZ központi bi­zottságának állásfoglalását az ifjúság reális megítéléséről. Mivel az állásfoglalásban a közép- és szakmunkásképző iskolák KISZ-tevékenységéről is szó van, az első év ta­pasztalatairól Arató Árpád­tól, a Mü. M. 503. sz. He­lyiipari Iskolájának nevelési igazgatóhelyettesétől kértünk tájékoztatást — A tanításon kívül min­den nevelőnek foglalkoznia kell társadalmi kérdésekkel is, hiszen a kettő szorosan összetartozik. Munkánkat nagy mértékben megkönnyí­tette a KISZ állásfoglalása, hiszen meghatározza a KISZ helyét és szerepét az isko­lában. Eddig ugyanis szá­mos kérdés nyitott maradt, például az, hogy milyen mértékben legyen önálló a KISZ-szervezet, miként se­gíthet az iskolavezetés anél­kül, hogy az önállóságot ve­szélyeztetné, hogyan erősít­hetjük az ifjúsági mozgalom kommunista jellegét? Az ipari iskola az állás- foglalás ismeretében bátran fogott hozzá a feladatok el­végzéséhez. Azzal a tudat­tal kezdtek munkához, hogy rendkívül nagy a felelőssé­gük, hiszen a kikerülő fia­talok politikai és társadalmi nézeteit ők alakítják ki. Me­gyénk ipari jellegének nö­velése nagyrészt a szakmun­kásképzés növelésével érhe­tő el. Ez a képzés azonban csali akkor teljes, ha meg­felelő politikai iskolázottság­gal párosul. — A pedagógiai gyakorlat­ban gyakran következetlenül értelmezték az önkormány­zást. A tanulóknak sok eset­ben csak a végrehajtó sze­rep jutott, jogaik és köte­lességeik nem voltak össz­hangban , egymással. Mivel az önkormányzaitnak többféle formája lehetséges, a meg­felelőt mindig az iskola jel­lege határozza meg. A mi iskolánk helyzete meglehető­sen kedvezőtlen, hiszen a 69 osztály oktatása három tan­intézetben történik. — Korábban a Helyiipari Iskolában, hogy másutt is, KiSZ-segítőtanár jképviselte az iskolavezetést a KISZ- szervezetben. Ezzel szemben Kihasználják a jó időt a csurgói Búzakalász Tsz-ben Emelt díj a vasárnapi munkáért — Célprémium a vetőknek A csurgói Búzakalász Ter­melőszövetkezet határában serényen folynak a munkák. Gépek és fogatok hordják le a földekről a termést, s ahol lehet, traktorok szánta­nak, vetnek. Ügy mondják a Búzakalász tagjai, hogy volt egy rövid időszak, amikor munkaerőhiány hátráltatta a betakarítást a közösben. De ez csak addig tartott, amíg a háztájiban rendet tettek, leszüretelték a szőlőt Most már ismét teljes lendületet vett á közös munka. — Az őszi árpát már el­vetették. Búzával 265 holdat vetnek be; hétfőig 115 hol­dat hagytak maguk mögött a vetőgépek. A munka most már szaporábban mehet, mert az előkészített összes terület meghaladja a 360 holdat: alig húsz holddal kevesebb ez, mint az őszi árpa és búza előirányzott vetésterülete együttvéve. Magágy tehát van, és lesz elegendő a vetés ütemének gyorsításához. Az előkészí­tésben és a vetésben öt-hat gép vesz részt minden nap. A magágykészítést nyújtott műszakban végzik, sőt a munkák kezdeti szakaszában két műszakban is dolgoztak gépek. A kedvező ősz arra ösztö­nöz, hogy gyorsabban és jó minőségben készüljenek el az időszerű tennivalók, de leg­főképp a vetési munkálatok Ebből indultak ki a csurgói Búzakalász Tsz vezetői is, amikor anyagi eszközökkel siettek serkenteni a több és a jobb munkára, az idő jobb kihasználására. A gépek va­sárnap is dolgoznak, és ezért az előírt munkadíjnál ötven százalékkal többet számolnak el a génkezelőknek. A vetők célorémiumot kapnak, a traktoros és a gépfaros is egy-egv forintot kap holdan­ként a munkadíjon felül, ha alapos munkát végez. r Újabb munka- és kereseti lehetőségek a tahi járásban A tabi járás vezetői régóta kutatják azokat a lehetősé­geket, amelyekkel munkához és keresethez juttathatják azokat az asszonyokat és lá­nyokat, akik egész napos le- köttséggel járó munkát vál­lalni vagy állandó foglalkoz­tatáshoz hozzájutni nem tud­nak. Az erre irányuló erőfe­szítések újabb eredményhez vezettek és további lehető­ségekkel is kecsegtetnek. A napokban ugyanis vég­leges megállapodás született arról, hogy a budapesti II. számú fogyasztási szövetkezet még ez év végén vagy a jö­vő év elején húsz síkkötő gé­pet ad, és mintegy hatvan nőt foglalkoztató síkkötő-hur- koló üzemet létesít Tabon. Az üzemet a lehetőségek sze­rint később bővíteni szándé­koznak. Kiépítik a bedolgozó háló­zatot is a járásban, s így mintegy kétszázan dolgoz­hatnak majd az üzemnek. A budapesti szövetkezet vezetői szeptember 29-én Tabon mintegy 80 érdeklődő nőnek szakmai tájékoztatót tartottak. A részvevők kö­zül harmincat — a szükséges sablonokkal és anyaggal el­látva — azonnal munkába is állítottak. A bedolgozóként fölvett asszonyok és lányok egyelő­re bébikabátokat és sapkákat horgolnak. Később rátérnek a női kardigánok, férfimel­lények stb. otthoni kötésére is. Szó van arról is, hogy a járás székhelyén a jövő év első felében egy-egy gomb­kötő, illetve műanyagkészítő üzemet létesítenek. Ezekben ismét számos nő részére tud­nak állandó üzemi, illetve több száz bedolgozónak ott­honi elfoglaltságot, és kere­setet biztosítani. Ugyanezt a célt szolgálja a Budapesti Május 1. Ruhagyár vezetőinek újabb intézkedése is. Az idei év tavaszán Karó­don létesített ruhaüzemüket most ők is tovább bővítik. A dolgozók létszámát növelik, s ők is megkezdték a bedol­gozó hálózat kiépítését. Ily módon a karádi ruhaüzem akár kétszáz nőnek is tud folyamatos munkát és kere­setet biztosítani. most pártösszekötő vau. Mi ennek a jelentősége? — Az iskola pártszerveze­te azzal bízza meg a párt­összekötő tanárt, hogy taná­csokat adjon a KISZ-nek, s kísérje figyelemmel a hatá­rozatok végrehajtását, fenn­akadás esetén nyújtson se­gítséget. A kommunista jel­leg erősítése igényli, hogy a pártszervezetek fokozottab­ban segítsék az ifjúsági mozgalmat. Ezek a fiatalok most szerzik első élményei­ket, tapasztalataikat a társa­dalmi, politikai életről, tehát a párt irányítása csak akkor élő számukra, ha személyes élményeket szereznek a he­lyi pártszervezet életéről, a politikai vezetésről. — Tudomásunk szerint az ipari iskolában különösen sokat tesznek azért, hogy a vezetőség tájékozott, jól kép­zett legyen. A nyáron száz tanuló részvételével tovább­képző tábort szerveztek, és alaposan megvitatták a KISZ VII. kongresszusának anya­gát, az új határozatokat, az idei év feladatait. — Ezen a fórumon is föl­vetődött a szervezeti hova­tartozás kérdése. A határozat kimondja ugyan, hogy a ta­nuló az iskolában lehet csak KlSZ-tag, de a bejáró tanu­lók az iskolai KlSZ-szerve- zet megbízásából lakóhelyü­kön is végezhetnek mozgal­mi munkát. Jó néhány fia­talt kértek már ki tőlünk, s mi, ha a fiatal tanulmányi előmenetele és más képessé­gei is indokolják, minden to­vábbi nélkül kiadjuk őket. A KISZ segítséget kíván nyújtani a szakmai tovább­képzéshez is. Az idén ismét megrendezik a Szakma ki­váló tanulója versenyt. A nemrég készített statisztika alapján Arató Árpád öröm­mel számolt be róla, hogy a legjobb KISZ-tagok a szakmában is a legjobb ered­ményeket érik el. — Ök az igazi értelem­ben vett jó példák, tekinté­lyük van, hiszen jobban dolgoznak, mint a többiek. Megtudtuk még, hogy a megye többi iskolájához ha­sonlóan ők is lelkesen ké­szülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó meg­ünneplésére. Szavalóverse­nyek, Ki tud többet a Szov­jetunióról? vetélkedők, elő­adások szerepelnek program­jukban. P. D. Fő szempont a minőség Jubileumi munkaverseny a ruhagyár taszári telepén Mindig van nézője a tárgy- jutalmaknak, amelyeket a folyosón álló vitrinben he­lyeztek el ä Kaposvári Ru­hagyár taszári telepének ve­zetői. összecsukható ernyő­től ágyneműig, kristályvá­záig nagyon sok díj kínálja magát a jubileumi munka­verseny részvevőinek. . S hogy min lehet legjobban le­mérni az októberi forrada­lom ötvenedik évfordulójá­nak tiszteletére indított ver­seny hatását? A minőség ja­vulásán. Példa rá a telep szeptemberi termelése. Több mint huszonháromezer fo­rintot kaptak a taszári lá­nyok és asszonyok minőségi préniumként. Elsősorban a szocialista brigádoknak kö­szönhető, hogy meggyökere­sedett a »-Ne add további- mozgalom. A múlt hónapban 12 398 silódén, 9161 kis- és nagy­kamasz nadrág készült Ta- száron. S a jobb minőség­nek azok a szülők örülnek majd legjobban, akik meg­vásárolják a boltban ezeket a ruhaneműket. Már érződik annak az eredménye az üzemben, hogy átszervezték a szalago­kat, s az eddigi négy helyett kettőbe csoportosították a munkásnőket. Új a telepen a melegváltás is. Sok időit, pénzt takarít meg az üzem azzal, hogy a munkadarabo­kat a váltótársnak adják át a műszak befejeztével. NEM PANASZIRODA Levelet kapott a répara­kodóktól a hetest termelő- szövetkezet elnöke. írásban kérik, hogy a vezetőség mó­dosítsa díjazásukat. Elso­dekvédelmi tevékenységével a szövetkezetek egészét és összességét, nem pedig kü- lön-külön az egyes tagokat szolgálja. Azt jelenti ez, hogy nem azonos a szak­ról ják érveiket, majd nyo- szervezettel, amely az egyén J„ személyes jogos keresenek matekul ertelemszeruen azt teljesítését ' közvetlen közre- közlik, hogy kérésük meg működésével igyekszik se­riem hallgatása, illetve el- giteni, előmozdítani. A terű• utasítása esetén — idézzük szövetség hivatala tehát — »kénytelenek leszünk leg­nem jogi vagy panasziroaa; zetőségének joga és köteles­sége. Végezetül fogalmazzuk át a személyes kérelmek elbí- felsőbb szervükhöz, a terű- rálása, az egyéni sérelmek leti termelőszövetkezeti sző- orvoslása, a jogos kérések vétséghez fordulni.« teljesítése a szövetkezet ve­Többszörös tévedésről ta­núskodik ez a megfogalma­zás, és egyben azt is mutat- a kiindulási kérést: semmi- ja, hogy van még félreértés kép pen sem segít a szövet- a szövetségek szerepének a réparakodók helyes értelmezésében. Szükséaes Óavadalmazásának kialakí- erzetmezeseoen. bzuicseges tasaban? Válaszként el­mindezt tisztázni, nehogy a mondhatjuk, hogy közvet­tsz-tagságnak az ilyen té- lenül védésekre alapozott túlzott várakozása a szövetség mun­káját illetően később csa­lódáshoz vezessen. Először is a tsz-szövetség nem, de közvetve igen. Lesz ugyanis olyan feladata, hogy gyűjtse össze és terjessze a bevált jöve­delemelosztási, munkadíja­nem legfelsőbb és nem is zási tapasztalatokat. Ezeket felső szerve a termelöszö- a tsz_ek nem előírásos vetkezetnek. A szövetséget a . tsz-ek önkéntesen hozták le^segkent, hanem utmu- létre, nem azért, hogy uta- tató javaslatként kapják. .4 sítgassa, irányítsa, hanem tájékoztatók keretében le­hagy képviselje, szolgálja ismertetni a tagszövet­őket. Ebből következik, hogy . ___.,, , . t ag szövetkezeteinek csak tá- , e azt ts> ^°ÜV Psl­jékoztatást és ajánlást ad- dául hol hogyan fizetik a hat a szövetség. cukorrépa lerakását. Ez mó­Másodszor azt kell fi- dot adhat a bevált díjazási gyelembe venni a szövetség formák átvételére, rendeltetésénél, hogy ér- ■ K. J. Az első hegesztőnő Kolumbán Györgynét, a Finommchanikai és Gépja­vító Vállalat hegesztőjét ke­restem az Irányi Dániel ut­cai telepen. Lekísértek a lánghegesztő műhelyhez. Overállt viselő nő közele­dett felénk. — Ö Kolumbánné — mondta kísérőm. — Bemu­tatkoztunk, aztán beléptünk a hegesztőtnűhelybe, Kolum­bánné új munkahelyére. Ugyanis a fiatalasszony né­hány hétel ezelőtt munka­kört változtatott: hegesztő lett. A műhely nem volt vala­mi barátságos. Szűk is, zsú­folt is. Kisipari kócerájra hasonlít. A fiatalasszony mégis jól érzi itt magát. Szívesen fölcserélte korábbi munkahelyével. Miért? — Kedvem volt ehhez a szakmához — mondta. — Gondoltam, megpróbálom. Éppen azt akartam kérdez­ni, hogyan szerepelt eddig, amikor belépett egy fülig poros, alacsony ember. Csak­hamar kiderült, hogy Ko­lumbánné közvetlen főnöke és oktatója. Kirsch Antalnak hívják. Átvette a szót tanít­ványától: — Kolumbánné nagyon szépen dolgozik — mondta. — örülnék, ha mindenki ilyen jó minőségű munkát végezne. Nézze meg ezt a varratot — mutatott egy munkadarabra. Kétheti mun­ka után lehet ennél szebbet várni? Fog ez Kolumbánné- nak menni. Az asszony SÄ1 főnöke elismerő szavait. Mo­solya arról tanúskodott, hogy jólesik neki a bizalom. — Néhol még arról vitat­koznak, hogy alkalmasak-e a nők hegesztőnek, esztergá­lyosnak, marósnak — vetet­tem közbe. Kolumbánné közbevágott: — Miért ne lennénk al­kalmasak? Hangja határozott volt és nagy önbizalomról tanúsko­dott. Minden évben jó jövedelmi forrása a csoma-szabadi Felszabadulás Tsz-nek a szer­ződéses baromfinevelés. Most 2200 pecsenyekacsát nevelnek Kisgát>■ sztán, s amint elérik megfelelő súlyukat, átadják őket a Baromfiipari Vállalatnak. Volt már olyan esztendő is, hogy 5000 pulykát neveltek föl. Székely Józsefné és Gelencsér Ist- 1 váané frissen kaszált lucernával etetik az állatokat. — Persze sok függ a szor­galomtól. — Kolumbánné nagyon szorgalmas asszony — így Kirsch Antal. — Amikor kezdett ismerkedni a szak­mával, mindennap bejött munkaidő után, és gyakorol­ta a hegesztést. A tanulás persze tovább folyik. Hiszen Kolumbánné még nem kész szakember, csupán betanított munkás. Csak a szakma legalapve­tőbb sajátosságait és a mun­kavédelmi szabályokat isme­ri. Oktatója arról beszélt, hogy további kemény tanu­lás vár a fiatalasszonyra: — Termékeink egy része exportra készül. Fontos te­hát a minőség. A kooperá­cióban végzett munka egy része könnyűfémhegesztésből áll. Éppen ezért Kolumbán- nét főként erre a munkára akarom ráállítani. — Miért akarja erre spe­cializálni tanítványát? — A könnyűfémhegesztés­hez igen ügyes, könnyed kéz kell. A könnyűfémhegesztő­vel nem szabad nehéz mun­kát csináltatni. Fáradt, ne­héz kézzel ugyanis nem le­het jó munkát végezni. Sok sikert kívánva búcsúz­tunk a fiatalasszonytól és tanítómesterétől. Ügy érez­tük azonban, hogy az írást a velük való beszélgetéssel nem lehet befejezni. Hiszen kérdés, hogy egyedi esettel állunk-e szemben, vagy vár­ható, hogy Kolumbánnét mások is követik. A kérdést a főmérnöknek, Nagy Imré­nek tettük föl. — Várható. ^nkakaa nőkre építeni. Éppen ezért támogatjuk azokat, akik Ko- lumbánnéhoz hasonlóan sze­retnének 'szakmát tanulni. Én bízom a képességükben. Dunaújvárosban tanítottam nőket hegeszteni. Ott azt ta­pasztaltam, hogy jól megállják a helyüket. De nemcsak a rátermettség teszi indokolttá, hogy nőket képezzünk ki he­gesztőnek, esztergályosnak, hanem a megye sajátos hely­zete is. Mint ismeretes. So­mogybán kevés a férfi szak­munkás. A vállalatok egy­mástól csalogatják el őket Mi azt mondtuk, nem csalo­gatunk el szakmunkásokat fásoktól. Igyekszünk a iányt nőkkel pótolni... Szegedi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom