Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-15 / 219. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ara i 50 raléb MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam, 219. szám. KÉT ÜLÉSSZAK KOZOTT A nyugatról jött politika- viselők már a törvények 1967. szeptember 15., péntek sokat és újságírókat élénken foglalkoztatja és érdekli a magyar parlamenti élet Nem tagadják, hogy ők furcsának tartják a mi országgyűlésünk munkáját, hogy a képviselők évenként csak két- három alkalommal tartanak plenáris ülést, s az év többi időszakában nincsen semmi dolguk, feladatuk. Amikor kérdéseikre felelünk, őszintén beszélünk azokról az évekről is, amelyekben az országgyűlésnek valóban kevés volt a szerepe, s tényleg nem lehettünk tanúi élénk, izgalmas parlamenti életnek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy mi a képviselők munkáját sem akkor, sem most nem abból ítéljük meg, hogy évente hányszor jönnek a fővárosba, és mennyit vitatkoznak íz eléjük terjesztett törvényjavaslatokról. A törvényhozás munkájának csak egy része zajlik az Országház épületének falai között. Különösképp megváltozott a helyzet a múlt esztendőben elfogadott új választójogi törvénynyel, amely alapjaiban módosította az országgyűlési képviselők státusát, feladatait. Politikusok és alkotmány- jogászok körében még a választójogi törvény elfogadása előtt érdekes vita alakult ki az országgyűlés tevékenységének fejlesztéséről, a parlament szerepének és tekintélyének növeléséről. Ez a téma úgy került szóba, mint a szocialista demokrácia szélesítésének egyik fontos tényezője. Mind politikai életünk vezetői, mind a választópolgárok jogosan hangoztatták azt az igényt, hogy a parlamentnek több és nagyobb feladatot kell vállalnia a közélet irányításában, az államigazgatási szervek ellenőrzésében. Az a közvetlen és állandó kapcsolat, amely a képviselő és választói között kialakult, és amely a kölcsönös bizalom alapján mind termékenyebbé, gyümölcsözőbbé válik, feltételezi azt is, hogy a képviselőnek, amikor a törvényhozás falain kivül- választói nevében jár el, mindig és mindenhol meg kell kapnia a szükséges segítséget és támogatást. Ezért is van különös jelentősége és szerepe annak a munkának és tevékenységnek, amelyet a képviselők a parlamenti ülésszakok között végeznek. Az ország vezetésének átfogóan kell vizsgálnia az életet, a fejlődést, mert különben döntései és intézkedései nem lehetnek általános érvényűek. De ahhoz, hogy általános érvényűek és hatékonyak legyenek, feltétlenül szükség van az olyan jelzésekre, amelyek gyakran a bonyolult és ellentmondásos fejlődés tényeiről, az éíet távol eső sarkaiból is hírt adnak. Ahhoz, hogy az átfogó elhatározások helyesek legyenek és előremozdító erejűvé váljanak, az ilyen figyelmeztetéseknek minden esetben el kell jutniuk a vezetőkig. Ezért is volt szükséges az országgyűlés, a képviselők munkáját továbbfejleszteni, hogy a törvényhozás testületé még inkább fórumává legyen a dolgozó nép tapasztalatai közkinccsé tételének. Az eddiginél jóval sűrűbben üléseznek az ország- gyűlési bizottságok, s a képelőkészítésének időszakában módot kapnak arra, hogy kellő alapossággal foglalkozhassanak az eléjük terjesztett javaslatokkal. Híz a módszer azért is bizonyult jónak, mert a képviselők, mint az állandó bizottságok tagjai tevékenyen bekapcsolódhattak a törvény- tervezetek előkészítésébe. A bizottságban folytatott vita alkalmat .--adott arra, hogy az országgyűlés a későbbiek során ne csak egy tervezetbe foglalt javaslatot vitasson meg, hanem több változathoz is hozzászólhasson. A törvényelőkészítés korai időszakába történő bekapcsolódás — mint éppen az említett tervezetek vitája tanúsította — a törvényhozás részére több előnnyel járt. Egyrészt a megyei, a fővárosi képviselők választóik javaslatai és megyéjük, a városok igényeinek tükrében tárgyalhattak a tervezetekről, másrészt a választókat előzetesen is tájékoztatni lehetett, hogy az országgyűlés elé kerülő javaslatok mit tartalmaznak. Ma már valóban kevesen vélekednek úgy, hogy a törvényhozói megbízás arra a néhány ülésszakra szól, amelyet az Elnöki Tanács esztendőnként háromszor-négy- szer összehív. Képviselőink a munka javát tulajdonképpen nem is a parlamentben végzik. Ott csak a tervek, az elképzelések összegezése történik, a törvény születése, amelyre csak akkor mondhat jó szívvel, egyetértésben igent minden törvényhozó, ha választói véleményét jól ismeri, gondjaikban jártas. Képviselőink népszerűsége nemcsak abból táplálkozik, hogy jó és hasznos törvényeket hoznak, hanem hogy a parlamenten kívül éppolyan felelősen foglalkoznak választóik problémáival — az apró-cseprő gondokkal éppúgy, mint országos jelentőségű kérdésekkel —, mint amikor az Országházban szavazásra emelik kezüket. Éry József aljon közüggyé az iskolaépítés Kaposvár iskolahálózatának fejlesztéséről tanácskozott a városi tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt a városi tanács végrehajtó bizottsága megvitatta az iskolahálózat fejlesztésének a helyzetét. Egy évvel ezelőtt a megyei tanács vb határozatot hozott a város Iskolahálózatának bővítésére a harmadik ötéves terv időszakában. Ennek megfelelően épül egy iskola az északnyugati városrészben, s a tervek szerint űj iskolát építenek a Damjanich utcában. Továbbá új tantermekkel és helyiségekkel bővítik a Gárdonyi Géza, a Bartók Béla, a Tóth Lajos és a Vöröshadsereg úti iskolákat. Városunk általános iskoláinak zsúfoltsága, s egyre nehezebb helyzete közismert. Jelenleg 113 tanteremben helyezik el a mintegy 6600 tanulót és 1160 napközist Ilyenformán az egy tanteremre eső tanulólétszám 60 felett van. (Az országos átlag 44,6.) A tanterem-bővítések tervei részben készülnek, részben módosultak, időben eltolódtak. Építkezési munkálatok jelenleg egyedül az északnyugati városrész 16 termes iskolájánál folynak, i tosítását. Azonban itt is gyakran máshova irányítják a szakmunkaerőket Ha ez állandósul, fennáll annak a veszélye, hogy a következő tanévben nem kezdhetik meg itt a tanítást. A végrehajtó bizottság nagy figyelmet szentelt ennek a fontos kérdésnek. A vitában sokan felszólaltak és szenvedélyesen bizonyították azt, hogy a rendelkezésre álló anyagi erőforrások és a várható állami támogatás birtokában is csak a tervezők és a kivitelező vállalatok jóakaraté megértésével lehet néhány éven belül enyhíteni a város súlyos iskolagond- jain. Rostás Károly vb-elnök összefoglalójában azt kérte az illetékes szervektől, hogy az iskolaépítés, a tantermi hálózat bővítése váljon közüggyé. A vb ezután határozatot hozott és megbízta elnökhelyettesét, hogy az illetékes vállalatokkal hangolják ösz- sze a tervezési és építkezési határidők pontos betartását, a megfelelő munkaerő bizA MUNKÁSOKÉRT (3. o.) Ötödször a szocialista brigád címért (5. o.) A KPVDSZ-kulturális napokra készülnek a szövetkezetek 16. o.) A MAI SZAMUNK TARTALMÁBÓL: Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a szovjet párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a szocialista országok kormányküldöttségeinek belgrádi megbeszéléseiről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A külkereskedelmi, az igazságügy- és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács rendeletet hozott a külkereskedelmi vállalatoknak a belföldi termelőkkel — illetve import esetén a felhasználókkal — kötendő szerződéseiről. A rendelet szerint az eddig saját számlára történő bonyolítás helyébe túlnyomó részben a közös érdekeltségen alapuló társasági szerződés különböző fajtái és a bizományi szerződések lépnek. A rendelet 1968. január 1-ével lép életbe. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a kormány megtárgyalta a nyugat-dunántúli üdülőterület regionális rendezési tervét, és határozatokat hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt.. (MTI) Az Interparlamentáris Unió tanácsának határozata Az Interparlamentáris Unió tanácsának ülésszaka csütörtökön tartotta záróülését. Elhatározták, hogy 1968 tavaszán a szenegáli Dakarban tartják az Interparlamentáris Unió tanácsának, végrehajtó bizottságának és állandó bizottságainak legközelebbi ülésszakát. Az Interparlamentáris Unió tanácsa úgy határozott, hogy a közel-keleti helyzettel kapcsolatos határozati javaslatokat az egyik bizottság vitatja meg a továbbiakban. Ez az amerikai, angol és más nyugati küldöttek veresége, akik mindent megtettek, hogy megakadályozzák a közel-keleti helyzet megvitatását. (MTI) Francia segély Quebecnek Peyrefitte francia közoktatásügyi miniszter, aki hétfő óta tárgyalásokat folytat québeci vezető politikusokkal, szerda este sajtóértekezletet tartott. A francia miniszter bejelentette, hogy Franciaország három éven belül megtízszerezi Quebecnek nyújtott segélyét. Így az ez évi 90 helyett három éven belül ezer québeci diák kap francia ösztöndíjat. Arra a kérdésre, hogy Franciaország hajlandó-e támogatást nyújtani más tartományoknak is, a francia miniszter így válaszolt: »Franciaország és Quebec viszonylatában nem helyénvaló a támogatás szó«. (MTI) Véget ért az afrikai csúcstalálkozó V Thant ENSZ-főtitkár jelenlétében tartotta meg záróülését Kinshasában az afrikai vezetők negyedik csúcs- találkozója. Az ENSZ főtitkára a záróülésen mondott beszédében — ellentétben a várakozással — nem tért ki a Kongóban tartózkodó zsoldosok tevékenységére és nem reagált az AISZ ezzel kapcsolatos határozatára. Az Afrikai Egységszervezet negyedik csúcstalálkozóján a 38 tagországból jelenlevő 37 küldöttség szerdán délután elfogadta azt a 35 határozaÚJ ÚTSZAKASZ ÉPÜL tot, amelyet a múlt héten készítettek elő a tagországok külügyminiszterei. E határozatok a kolonializmus teljes felszámolására, a tagországok közötti szorosabb gazdasági együttműködésre hívnak fel és az A ESZ szervezeti kérdéseivel foglalkoznak. Egy ötpontos határozat felszólítja a Kongó keleti határa menten garázdálkodó zsoldosokat, azonnal (hagyják el az . országot. lA határozat felhívja az ENSZ-et, tegyen lépéseket a zsoldosok »erkölcstelen és illegális akció« ellen. A dokumentum felhívást tartalmaz valamennyi nemzet részére is, tiltsák meg zsoldosok toborzását és kiképzését országúi 1 területén. Egy fnásik eredmény a Kenya és Szomália között létrejött megállapodás. A két ország elfogadta Keneth Kaunda zambiai elnök meghívását * hogy a fennálló nézeteltéréseket Lusakában október vJgén vitassák meg. A Két hete kezdték meg a 7-es út Balaton fény vés és Balatonkeresztúr közötti új szakaszának építését. Három kotró, három dózer és öt úthenger dolgozik éjjel-nappal 12—-12 órás műszakokban. Az út alapozásához összesen 2ÍI0 ezer köbméter földet kell megmozgatni ezen a szakaszon. A Budapesti Asztaltútépitö Vállalat a következő év végére tervezi a 7-eS műút korszerűtlenné vált keskenyebb szakaszával párhuzamosan haladó új, széles út elkészítését. két ország kifejezte készsé>- gét, hogy tiszteletben tartja egymás szuverenitását és területi integritásált Az értekezleten úgy döntöttek, hogy az AESZ állam- és kormányfőinek következő ülését Algírban tartják 1968 szeptemberében. A kinshasai csúcs részvevőinek többsége elégedett a találkozó szerény eredményével. Sokan abban a reményben távoznak Kongóból, hogy az elmúlt évben elszenvedett kudarcok és visz- szaesések ellenére a független Afrika újra magára talál. Indokolt az a haladó afrikai körökben általános vélemény, hogy a jelen helyzetben az AESZ és vele együtt Afrika egyszerűen nem tud többet , nyújtani. Az a tény, hogy az AESZ mindezek ellenére túlélte az Afrikát ért megrázkódtatásokat, ékesen bizonyítja a szervezet élet- képességét és az afrikai népek szilárd hitét az egvség- ben és a haladásban. (MTI) A leszerelési bizottság ülése Csütörtökön Genfben megtartotta soron lévő ülését a tizennyolc hatalmi leszerelési bizottság. Miként az előző tanácskozáson, ezúttal is a szovjet éj az amerikai küldöttség által előterjesztett atomsorom- pó-egyezménytervezetet vitatták meg. Foster, az amerikai küldöttség . vezetője felszólalásában kijelentette, a szerződéstervezet megakadályozza, hogy új íulvjeáris hatalmak keletkezzenek, viszont biztosítja a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező országok számára, ftogy békés célokat szolgáló atomkutatásokat folytassanak. Az értekezlet következő ülését szeptember 19-én tartják. Az AFP jelentése szerint az amerikai és a szovjet küldöttség Genfben folytatja kétoldalú tanácskozásait az atom- soromp ó-egyezménytervezet üresen hagyott — az ellenőrzési rendszerre vonatkozó — harmadik cikkelyének kérdésében. Amerikai források közölték, hogy a kritikus harmadik cikkely tekintetében mind ez ideig nem sikerült közös alapot találni. (MTI)
