Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-09 / 214. szám
VILÁG PROLETÁRJÁT. EGYESÜLJETEK) Arái 50 F1ILÉB Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJ A XXIV. évfolyam, 214. szám.-rmm 1967. szeptember 9., szombat fl somogyi párlmunkásküldöttség hazaérkezett íalinyinbál Mint megírtunk, megyénk képviseletében öttagú párt- munkásküldöttség járt testvérmegyénk székhelyén, Kali- nyinban. Delegációnk a kalinyini területi és városi pártbizottság meghívására egy hetet töltött a Szovjetunióban, s a gazdasági mechanizmus tapasztalatait, szociális, kulturális és kereskedelmi kérdéseket tanulmányozott. A küldöttség Kocsis Lászlónak, a megyei párt-vb tagjának vezetésével tegnap a délutáni órákban megérkezett Budapestre. A Ferihegyi repülőtéren Klenovics Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta a delegációt. ALÁÍRÁS UTÁN A minden nappal formálódó magyar történelemben fontos dátum a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésének napja. A nemzetközi okmány, amelyet törvényes felhatalmazással a magyar és a szovjet vezetők Budapesten aláírtak, újabb húsz esztendőre szabja meg azokat a kereteket, amelyek között a világ első szocialista hatalma és hazánk együtt munkálkodása még szorosabb lesz. Nem véletlen a szerződés hivatalos elnevezésében foglalt három elem sorrendje. A barátság az első. A magyar és a szovjet vezetők megnyilatkozásaikban joggal hivatkozhattak arra, hogy a két ország barátsága milliók barátsága nálunk és a Szovjetunióban egyaránt. Az egyes emberek érzelmei adják az államközi viszony érzelmi töltését. Annál őszintébb és annál igazabb ez a barátság, mert az érdekek azonosak, az eszmék és a célok közösek. Az idő és az események próbáját kiállta már ez a barátság: a fiatal szovjethatalmat megvédeni magyarok is felsorakoztak majd fél évszázada; hazánk történelmének gyászos, ellen- forradalmi korszakában is mélyen éltek a baráti érzelmek a magyar munkásban, parasztban, felvilágosult értelmiségiben a Szovjetunió iránt; s ha a nemzetvesztő politika megpróbálta is népünket a szovjet népek ellen fordítani, azok azzal válaszoltak, hogy sok, nagy, szent áldozattal szabadították fél Magyarországot. Az új szerződés rögsuti az együttműködés módozatait. A kooperáció az élet minden területén gyümölcsöző gyakorlattá vált már az elmúlt tizenkilenc esztendő alatt is, amikor az első, a még 1948- ban megkötött hasonló szerződés irányozta elő a gazdasági, kulturális, techna kai-tudomá- nyos és egyéb jellegű kapcsolatokat. *Aligha szorul bizonyításra, mit köszönhetett népgazdaságunk a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésnek: átvehettük a hasznos és hazánkban is megvalósítható tapasztalatokat, az ottani fejlődés eredményeit nálunk is meghonosíthattuk, mezőgazdasági és ipari termelésünk nagy részének a Szovjetunió nyújtott biztos és jó árat fizető piacot, és így tovább. Se szeri, se száma a tudományos- technikai összedolgozás eredményeinek, a dubnai atomkutató intézettől kezdve a műszaki dokumentáció cseréjéig. Ugyanígy hosszan sorolhatnánk a kulturális kapcsolatok tényeit, amelyek kölcsönösen gazdagították a két ország művészeti életét, termékenyí- tőleg hatottak új művészi alkotások létrejöttére. Az új szerződés ezt a folyamatot továbbra is biztosítja és egyre szélesebb mederbe tereli. A kölcsönös segítség nyújtása a harmadik elem a szerződésben. A magyar—szovjet szövetségnek rendkívül fontos tényezője, hogy — amin! a szerződés 6. cikke kimondja — »ha a szerződő felek egyikét fegyveres támadás éri, a másik az egyéni vagy a kollektív önvédelem természetes jogán azonnal megad számára minden segítséget, beleértve a katonai segítséget is.« Magyarán mondjuk meg: békénk egyik alapvető biztosítéka ez! Saját erőnkön kívül, néphadseregünk felkészültsége mellett támaszkodhatunk a szovjet nagyhatalom félelmetes erejére is! Korunkban, amikor az imperializmus a helyi háborúk kirobbantásával próbálja keresztezni a szocialista országok békés szándékait, meg-, nyugtató számunkra, hogy a Szovjetuniót szövetségesünknek vallhatjuk. A magyar—szovjet szerződés a szocialista országok egységének, összefogásának megszilárdítását célozza — kitűnik ez a szerződés 4. és 5. cikkéből —, ez pedig nyilvánvaló módon megegyezik nemzeti érdekeinkkel is. Ki ne ismerné fel, hogy békénk, nyugodt alkotó munkánk az imperialista agresszivitás ellenében a szocialista világrendszer erősödését igényli? Külön érdemes aláhúzni a szerződésnek azt a jellegét, hogy a két ország jogainak egyenlőségén alapul. Márpedig a világtörténelemben a szocialista világrendszer kialakulásáig nem volt példa arra, hogy egy nagyhatalom és egy kisebb ország szerződéses viszonya a kölcsönös előnyök szerint formálódott volna. Ma is azt látjuk a tőkés világban, hogy hol a nagyhatalom diktálja a maga feltételeit, hol pedig a maga javára előnyös kompromisszumokat fogad el csupán. Nem vitás, hogy a magyar—szovjet szerződés mindkét ország javát szolgálja. A magyar—szovjet szerződés húsz esztendői-e szól. Igaz, már maga a szerződés szövege megadja a lehetőséget hatályának további öt-öt évre való meghosszabítására, de erkölcsi-politikai érvénye máris megjósolható — túlnyúlik a rögzített határidőkön. Kádár János szavait idézhetjük: »Az önálló és szuverén Magyar Népköztársaság külpolitikai irányzata állandó, nem konjunkturális elemektől függ, nem csábító szirénhangok, nem valamiféle nyomás hatása következtében alakul, hanem szilárd elvi alapolcon nyugszik.« S ezeknek az elvi alapoknak egyik fontos eleme, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság örök barátsága mellett vagyunk.' „Is-,, mét Kádár János szávai: -'^Á Magyar Népköztársaság szuvá1 renitásának, önálló szocialista és nemzeti fejlődésének legbiztosabb támasza a barátsága és együttműködése a Szovjetunióval.« Pálfy József Az adeni ENSZ-bizottság Kairóban Hasszuna, az Arab Liga főtitkára a liga kairói székházában csütörtökön egyórás megbeszélést tartott Manuel Perez Guerróval, az ENSZ adeni és dél-arábiai vizsgáló bizottságának elnökével. A főtitkár ezt követően közöltéi, hogy megvitatták a dél-arábiai helyzetet, és hogy a bizottság szombaton a liga székhazában találkozik a Megszállt Dél-Jemen Felszabadítási Frontjának képviselőivel. Dr. Mahmud Favzi, Nasszer elnök külpolitikai tanácsadója este egyórás megbeszélést folytatott az ENSZ-bizottság tagjaival. Favzi ezt megelőzően Makkavival, a felszabadítási front (FLOSY) főtitkárával tanácskozott. (MTI) Befejeződtek a magyar—szovjet megbeszélések Pénteken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában befejeződtek a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségeinek szeptember 6-án megkezdett hivatalos megbeszélései. A megbeszéléseken magyar részről részt vettek: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Péter János, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter és Szipka József, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Nép- köztársaság moszkvai nagykövete; szovjet részről: L. I. Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke, A. A. Gromiko, az SZKP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, K. V. Ruszakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a KB osztályvezető-helyettese, T. P. Januskovszkaja, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Közoktatási és Tudományos Dolgozók Szak- szervezetének elnöke és F. J. Tyitov, az SZKP KB tagja, a Képünkön jobbról: Leonyid Brezsnyev elvtárs a szovjet küldöttség vezetője és Alekszej Koszigin. vete, valamint a két küldöttség szakértői. Az eszmecserék során a két párt és kormány képviselői tájékoztatták egymást a szocialista és a kommunista társaSzovjetunió budapesti nagykő- | dalom hazájukban folyó építéAláírták a Bulgária és az NDK közötti szerződést Csütörtökön Szófiában aláírták a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést Bulgária és a Német Demokratikus Köztársaság között. A szerződésben a két fél kötelezte magát, hogy mindenképpen fejleszti és erősíti államközi kapcsolatait. Azon lesznek, hogy tovább szilárdítsák a szocialista világközösség erejét és összeforrottsá- gát, következetesen sákra- szállnak a békés együttélés politikájának megvalósulásáért, szorgalmazzák a fegyverkezési hajsza beszüntetését, az általános és teljes leszerelést. riuma, hogy ellenintézkedésekkel csökkentsék a nyugatnémet militarista és re- vansista erők fenyegetőzését. A szerződés kimondja, hogy a felek egyike ellen intézett támadás a másik ellen intézett támadásnak minősül, és a másik fél azonnal minden segítséget megad a szerződő félnek, még a katonai segítséget is. (MTI) séről. A felek megelégedéssel álllapították meg, hogy a marxizmus—leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján örvendetesen fejlődnek a magyar—szovjet kapcsolatok, egyben megvizsgálták e kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit A többi között megállapodtak abban, hogy még ebben az évben folytatni fogják a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kiszélesítését célzó tárgyalásaikat. Á magyar és a szovjet küldöttség véleményt cserélt a jelenlegi nemzetközi helyzet valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom legfontosabb kérdéseiről is. A két párt- és kormányküldöttségnek a teljes megértés, a szívélyesség és az őszinte testvéri barátság szellemében lefolytatott eszmecseréi a nézetek teljes azonosságát mutatták valamennyi megtárgyalt kérdésben. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége meghívta a Magyar Népköztársaság pártós kormányküldöttségét, hogy később egyeztetendő időpontban tegyen „baráti látogatást a Szovjetunióban. A magyar fél a meghívást köszönettel elfogadta. A felek kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése, a szovjet párt- és kormányküldöttség magyarországi látogatása, a két párt- és kormány- küldöttség elvtársi eszmecseréje a két nép barátságát, a szocializmus és a béke ügyét szolgálja. (MTI) Feszüli a helyzet a Szuezi-csat or na mentén A szerződés szerint az európai biztonság fő kritéÄESZértekezlet A Reuter az Afrikai Egységszervezet miniszteri értekezletéhez közelálló körökre hivatkozva jelenti, hogy a politikai bizottság csütörtöki ülésén több küldöttség hevesen bírálta az afrikai függetlenségi mozgalom megosztottságát. A delegátusok csupán a rhode- siai Smith-rezsim ellen indított mozgalom megítélésében egységesek. Szeptember 11-én nyílik meg az afrikai csúcstalálkozó. Megfigyelők véleménye szerint megvitatásra kerül a dél-afrikai fajüldöző politika, a Rhodesia ellen követendő szankciós politika, a fehér zsoldosok kongói agressziója, Nigéria belviszálya és egyes államok, például Elefántcsontpart és Guinea ellentéte (MTI) Az A1 Ahram pénteki száma beszámol arról, hogy Odd Bull, az ENSZ-megfi- gyelők vezetője és Szalah Gohar egyiptomi külügyminiszter-helyettes csütörtökön ötórás megbeszélést folytatott Kairóban. Szalah Gohar kifejtette, hogy Izrael szándékosan fokozza a feszültséget a Szuezi-csatom a térségében az ismételt támadásokkal. Odd Bull tábornok javaslatokat tett az ENSZ-megfigye- lök számának növelésére. Az A1 Ahram tudósítása Az A1 Ahram pénteki számában Mohamed Hejkal, a lap főszerkesztője elemzi a khartúmi csúcsértekezlet határozatait. Hejkal szerint az egyes arab országok által vallott radikális tézisek csak álmodozások. Ez áll a kőolajszállítás beszüntetésére is. ami »elméletileg ugyan lehetséges, gyakorlatilag azonban lehetetlen*. beszámol arról is, hogy az izmailiai tűzharc során az ENSZ-megfigyelők főhadiszállásának épületét is izraeli lövedékek találták el. New York-i jelentés szerint az arab országok képviselői csütörtökön megállapodtak abban, hogy szeptember 18-ra javasolják a közel-keleti kérdéssel foglalkozó rendkívüli közgyűlés folytatását: ekkor a kérdést átutalnák a másnap, szeptember 19-én nyíló 22. rendes közgyűlés napirendjére. Az egyiptomi kormány — mutat rá Hejkal — azért javasolta a kőolajszállítások felújítását, hogy a termelő országok segíthessék a háború által leginkább érintett arab országokat. Az EAK — fűzi hozzá — »sokat kapott i Szovjetuniótól és a baráti országoktól«, de azok, akik nem barátai, jószántukból semmit sem adnak neki. Az arab akció segítségével az EAK közvetve azoktól is kap pénzt, akik nem barátai. Hejkal hangoztatja, hogy a katonai konfliktus lehetősége továbbra is fennáll. Az EAK pótolta a megsemmisült hadianyag egy részét, és »jelenleg abban a helyzetben van, hogy képes védekezni egy újabb izraeli támadás ellen, azonban még hosszú időre van szüksége, amíg támadást indíthat az elfoglalt területek visszaszerzéséért«. * * * A gazai övezetben Tel Aviv-i jelentés szerint egy izraeli katona meghalt és öt másik megsebesült, amikor csütörtökön aknára futott egy izraeli katonai jármű. Ebben a térségben már több alkalommal helyeztek el aknákat az arab ellenállók. A libanoni kormány csütörtökön hivatalosan felkérte az Egyesült Államokat és Angliát a Libanonnal való diplomáciai kapcsolat normalizálására. Hejkal cikke a khartúmi értekezletről
