Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-08 / 213. szám

Péntek, 1961. szeptember S. s SOMOGYI NÉPLAP (Folytatás a 2. oldalról) zötti barátságot és egységet a legtartósabbal — a marxiz­mus-leninizmus mindent le­győző eszméjével — forraszt­ja össze. (Taps.) Egyre növekszik a nemzetközi kommunista mozgalom befolyása Kedves elvtársak! Olyan időket élünk, amikor a szocializmus országaira óriási történelmi felelősség hárul közös forradalmi ügyünkért, a népek békéjé­ért és biztonságáért, a sza­badság, a demokrácia és az emberiség társadalmi haladá­sának sorsáért. Az élet tel­jes mértékben igazolja a vi­lág kommunista és munkás­pártjai által 1960-ban levont rendkívül fontos következte­tését. A szocializmus ügye győ­zelmet győzelem után arat, mindenekelőtt azokban az államokban, amelyekben si­kerrel építik az üj, igazságos és humánus társadalmat — a szocializmust és a kommu­nizmust. A világ népei lát­ják: a szocialista társadalom fejlődésének nincs más célja, mint a nép érdekeinek meg­védése és az a törekvés, hogy mind nagyobb mérték ■ ben biztosítsa a társadalom minden tagjának anyagi és szellemi igényeit, a szocia­lizmus külpolitikája pedig a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdításának politi­kája. Egyre nő a nemzetközi kommunista mozgalom akti­vitása és befolyása. A gyar­mati függőség igáját levetett országok sokmilliós néptöme­gei körében is szilárdul és növekszik a szocializmus vonzó ereje. Az imperializmus tábora egyre jobban megrendül azok­nak a mély belső folyama­toknak következtében, ame­lyek a kizsákmányoló erő­szakot gyakorló társadalom lényegéből fakadnak. Növek­szik az osztályharc lendülete a fejlett kapitalista országok­ban. Az imperializmus lé­nyegesen meggyengült, de még mindig elég erős ahhoz, hogy komolyan veszélyeztes­se a világbékét, a népek biz­tonságát. Nem engedjük megbontani soraink egységét Az imperializmus kalan­dorpolitikája megköveteli, hogy mindannyian megőriz­zük fokozott éberségünket, és szüntelenül erősítsük a szo­cialista országok védelmét. Annak idején V. X. Lenin azt mondotta, hogy az előző forradalmak azért szenved­tek vereséget, mert nem tud­tak védekezni. De mi nem fogunk vereséget szenvedni — hangsúlyozta —, mert tud­juk, hogy hogyan védekez­zünk. Mi állandóan emléke­zetünkben tartjuk nagy ve­zérünknek ezt a tanítását is. A Szovjetunió és Magyar- ország sikeresen együttműkö­dik a közös védelem erősíté­séért. Ezt tükrözi a ma alá­írt új szerződés is. Együtt­működésünk — mint vala­mennyien tudják —■ nem­csak kétoldali, hanem kol­lektív alapon is megvalósul a Varsói Szerződés szerveze­tének keretében. A szocialista államok kol­lektív védelmének minden- oldalú erősítését egyik leg­fontosabb feladatunknak te­kintjük. Elvtársak, biztosí­tom önöket arról, hogy a szovjet emberek továbbra is méltóan hozzájárulnak e fel­adat megoldásához. Szoros, együttműködésben barátaink­kal és szövetségeseinkkel Huszonnégy európai ország kommunistáinak ez év tava­szán Karlovy Varyban meg­tartott konferenciája a test­vérpártok kollektív együtt­működésének jó példáját mu­tatta. Ügy látszik, itt az ide­je, hogy fokozzuk ilyen irá­nyú közös erőfeszítéseinket. Ilyen álláspontot foglal el sok párt, és ezzel mi is tel­jesen egyetértünk. Az egység harci jelszavunk volt, ma is az és az marad a jövőben is. Biztosítani sze­retnénk önöket, kedves elv­társak arról, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártja mindent megteszünk annak ™inder! í°le telhetőt megtesz érdekében, hogy fegyvereink es a jowben is meg fog: ten­a kommunista mozgalom el­len harcol. Mint ezt az utóbbi kínai események mutatják, Mao Ce-tung és cinkosai veszé­lyeztetik a kínai nép forra­dalmi vívmányait. Amit Mao Ce-tung csoportja »kulturá­lis forradalomnak« nevez, helyesebb lenne ellenforra­dalomnak nevezni. Lényegé­ben véve Kínában ma csa­pást mérnek a népi demok­ratikus hatalomra. Gyakorlatilag beszüntették tevékenységüket a párt alap­szabályzatában feltüntetett szervei és az államhatalom alkotmányosan előírt szervei, szétkergették a szakszerveze­teket, a kommunista ifjúsági, társadalmi szervezeteket. A párt és állam sok kiváló és nagy érdemeket szerzett dol­gozóját, a kínai forradalom sok ismert funkcionáriusát, több kimagasló katonai veze­tőt, a tudomány és kultúra jeles képviselőit becsmérlik, embertelen represszióknak ve­tik alá. Megsemmisítik a dolgozók szociális vívmányait és jo­gait. Fegyveres megtorlások­nak vetik alá azokat a kí­nai munkásokat és paraszto­kat, akik az ország különbö­ző részein fellépnek Mao Ce-tung és kreatúrájának ön­kényuralma ellen. A kínai események nem­csak a Mao Ce-tung csopor­tosulás eszmei-politikai ha­nyatlásáról tanúskodnak, ha­nem arról az erős ellenállás­ról is, amelybe e csoporto­sulás politikája a dolgozók széles rétegei, számos párt­ós állami beosztásban levő személy, a fegyveres erők legjobb képviselői körében ütközik. Kína kommunista pártja és népe most történelmének kri­tikus szakaszát éli át. De bármennyire bonyolult is le­gyen ez a harc, biztosak va­gyunk abban, hogy végered­ményben találni fognak erőt ahhoz, hogy megvédjék a forradalom vívmányait és nagy országukat a helyes út­ra vezessék. Meggyőződésünk, hogy Kí­nában végeredményben győz­ni fog a szocializmus ügye. Ezt az SZKP és az egész szovjet nép, amelynek érzel­meit Kína kommunistái és népe iránt a testvéri barát­ság és a proletár internacio­nalizmus szelleme hatja át, közös nagy ügyünk fontos győzelmeként fogja üdvözöl­ni. (Nagy taps.) A kommunista mozgalom teljesíteni fogja történelmi feladatát műszaki tökéletessége és ere­je, fegyveres erőink harci készenléte elvegye az impe­rialisták kedvét még annak a gondolatától is, hogy ke­zet emeljenek népeink szo­cialista vívmányaira. (Nagy taps.) Külpolitikánkban továbbra is keményen kitartunk amel­lett az elv mellett, amely szerint az államok függet­lenségének, szuverenitásának és területi sérthetetlenségé­nek tiszteletben tartásával valóban lehetséges a szocia­lista és kapitalista államok békés egymás mellett élése. És minél erősebbek lesznek a szocialista országok pozí­ciói, annál több lehetőség lesz arra, hogy ez az elv győ-v zedelmeskedjék a nemzetközi kapcsolatokban. Az imperializmus és a re­akció erőinek cselszövései re mi, kommunisták azzal vála­szolunk, hogy még aktívab­ban törekszünk a kommu­nista világmozgalom tömörí­tésére, még határozottabban szembeszállunk minden olyan kísérlettel, amely megbont­hatná soraink egységét. Ezért vált ki az egész vi­lág marxista—leninistái kö­rében olyan felháborodást Mao Ce-tung és csoportjának kalandor ténykedése. Ma már az egész világ számára vilá­gossá vált e csoport nagy­hatalmi, soviniszta irány­vonalának igazi célja. A té­nyek arról tanúskodnak, hogy ez a csoport valójában nem az imperializmus ellen, hanem a szocialista országok, ni annak érdekében, hogy a kommunista mozgalom egy­ségesen lépjen fel, a legtel­jesebben és a leghatéko­nyabban teljesítse történelmi feladatát — betöltse a bé­kéért, nemzeti függetlenség­ért, demokráciáért és szocia­lizmusért vívott világméretű harc ihletőjének és vezérének szerepét. (Nagy taps.) Elvtársak! Az Októberi Forradalom 50. évfordulóját nemcsak a szovjet nép fogja megünne­pelni, hanem az egész kom­munista és felszabadító moz­galom, az egész haladó em­beriség. Jól tudjuk, hogy a magyar kommunisták és a szocialista Magyarország egész népe olyan aktivitással ké­szül a Nagy Október jubi­leumának köszöntésére, mint saját nagy ünnepére. Ezért hálával tartozunk önöknek, drága barátaim. Soha nem felejtjük el, hogy a magyar dolgozó nép fiainak tízezrei aktívan vet­tek részt az oroszországi Ok­tóberi Forradalomban és harcoltak népünk, a szocia­lizmus ügyének védelmében. E derék internacionalista har­cosok közül sokan ma is él­nek. A szovjet emberek test­vérüknek tekintik őket, s nagy ünnepük óráiban tiszte­lettel adóznak nekik, mint október minden hősének. (Nagy taps.) Október 50. év­fordulója lehetőséget ad ar­ra, hogy valóban történelmi méretekben értékeljük an­nak a nagy tettnek a jelen­tőségét, amelyet 1917-ben Oroszország munkásai és pa­rasztjai véghez vittek, Lenin­nel és a Bolsevik Párttal az élen. Éljen a magyar és a szov­jet nép örök, megbonthatat­lan barátsága! Éljen a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt — a magyar dolgozók kipróbált vezelője! Fejlődjék és arasson új győzelmeket a béke, a de­mokrácia, a nemzeti függet­lenség és a szocializmus nagy ügye. (Hosszan tartó nagy taps.) L. I. Brezsnyev nagy tet­széssel, hosszan tartó tapssal fogadott beszéde után Né­meth Károly mondott zár­szót, majd a forró hangulatú nagygyűlés az Intemacionálé hangjaival ért véget. (MTI) A KATONAFIAMNAK KÖLTŐJE A TEXTILMüVEKBEN Várnai Zseni Kaposváron Szeretet és tisztelet vette körül a személygépkocsiból kiszálló költőnőt szerdán a Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára kapujában. Tihanyból érkezett, ahol a Partizán Üdülőben tölti pi­henőnapjait. — Kedves Várnai elvtárs­nő! Nagy szeretettel köszönt­jük. Nagyon örülünk, hogy el tetszett jönni. — Végre itt vagyok... Olyan szép és meglepő ez a fogadtatás ... Ezek voltak az első szavak az érkezés pillanatában, amikor végre két év után találkozhatott Várnai Zseni költő a nevét fölvett szocialista brigád tag­jaival. A vendéget a szocia­lista brigád képviselői a fo­gadás után közös ebédre hív­ták meg, s mint egy nagy család ültek asztalhoz. A brigád két évvel ezelőtt vette föl Várnai Zseni ne­vét, mert költészetét ismerve példának érzték munkássá­gát, emberi, művészi, ma­gatartását Az ebéd után családias be­szélgetés kezdődött a költő­nő és a brigád tagjai között. Nagy érdeklődéssel tekintette meg Várnai Zseni a gyár­ban folyó munkát. Ezután a hazánkban folyó békés életről, munkáról, il­letve a háborús légkörben, a ma is bombazáporban dol­gozó vietnami emberek éle­téről, munkájáról emlékezett meg. — Vietnamban a bom­bák hullása közben is dol­goznak, de ez múljon el. Az érkezés pillanata. Várnai Zseni az üdvözlő szavakra válaszolva néhány közvetlen mondatban beszá­molt életéről, munkásságáról. Meghatódva jegyezte meg: — Egy élet munkásságának ju­talma ez a mai nap is. Be­szélt az ellenállás éveiről, amikor a halál oly közel járt hozzá, és csak »vélet­lenül« maradt életben. Szólt azokról a küzdelmekről, me­lyeket a legfiatalabb gene­ráció már nem élt át, de az írónak, költőnek feladata az utókorral azokat megismer­tetni. S a fiatalok dolga: — Tanuljanak a múlt példái­ból. így tudják csak igazán értékelni a mát — mondta Várnai Zseni. Ne ilyen legyen a jövő! Ezért harcoltam eddig is, és ezután is ezért fogok szólni, írni — mondotta. A brigád emlékként egy szép vázát adott át Várnai Zseninek, s ő megígérte, hogy mindig lesz benne vi­rág, emlékezve a kaposvá­riakra, a »gyerekeimre« — ahogy mondta. Várnai Zseni vallomása után Bodosi Tamás gyár­tás- és meo-vezető ismertet­te a brigád életét, munkáját. Ezután a költő és a bri­gád közösen meglátogatta a gyár egyik részlegét, majd benéztek a könyvtárba is, ahol az olvasók közrefogták Várnai Zsenit, és műveit dedikálhatták vele. A délutá­ni órákban író-olvasó talál­kozót rendeztek a gyár kul­túrtermében,. ahol a Fonó­munkás Kisszínpad tagjai Várnai Zseni műveiből mu­tattak be egy csokrot, majd újra a harcos költő életéről hallhattunk. Várnai Zseni újabb vallomása volt ez, val­lomása egy asszony, egy anya életéről, a békéről, a szere tétről. Egy asszony a milliók kö­zül ... Ezekről szólnak legújabb versei is, melyeket Tihany­ban írt, s először itt, Kapos­váron hallhattak az embe­rek. Közkívánatra el kellett mondania a Kctonafiamnak című nagyon népszerű ver­sét is. — Ehhez föl kell állnom — mondta, és korát megha­zudtoló szenvedéllyel tolmá­csolta az anya szavait fiá­hoz: »Én magzatom, szép katonafiam, Szíve vérével ír neked anyád, Mióta a császár kenyerét eszed, Vörösbe fordult ittbon a világi Most készülőnk a döntő, nagy csatára, S ti lesztek ellenünk majd a sereg, Ha ráuszítnak önnön véreidre, Ne 1ÖJ, fiam, mert én is ott leszek 1« Várnai Zseni látogatása so­rán senki se tudta titkolni érzelmeit, az őszinte megha- tódottságot. Ez is szép volt, de én láttam, hogy ezen túl a kapcsolatok még mélyeb­ben gyökereznek. A megér­tett költészetben s annak gazdag, emberi, társadalmi mondanivalójában. Várnai Zseni nem ment el, itt ma­radt, brigádja őrzi a nevét és örökét... Horányi Barna A SZAKSZERVEZET SZERVEZÉSÉBEN INDUL a Társadalmunk időszerű kérdései tanfolyam a jövőben nagyobb részt vállalnak az üzemi, a munkahelyi, a tömegpo- litikai oktatásból. A szakszervezetek egyik fontos feladata, hogy előse­gítsék a dolgzók eszmei, po­litikai fejlődését. Ezért FIGYELEM! £< op op VÁLLALATOK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK, KTSZ-EK! A CSEPEL AUTÓGYÁR 1967. IX. 10-től kezdődően elfekvő készleteiből (kereskedelmi áru, saját termékek, regie anyagból) elárM&ítást rendez Bp. XIII., Béke tér 9. sz. alatt szombat kivételével mindennap de. 9—13 óráig. Telefon: 409-912, 409-913, ,409-914. (5079) A pártszervezetek -egítségé- vel új politikai iskolát hoz­tak létre: a Társadalmunk időszerű kérdései tanfolya­mot. A tanfolyam célja, hogy elősegítse a pártoktatásban részt nem vevő szakszerveze­ti tagok marxista világnézeté­nek, szocialista tudatának fejlesztését. Szőke Pál, az SZMT ve­zető titkára elmondta, hogy több mint háromszáz időszerű kérdések tanfo­lyama indul a megyé­ben, s mintegy hatezer hallgató vesz részt rajtuk. A tematika kötetlen: idősze­rű társadalmi, gazdasági, kül- és belpolitikai kérdése­ket és az ezekkel kapcsola­tos szakszervezeti feladato­kat vitatják meg a hallga­tók. A tanfolyamokat kellő felkészültsé"! szakszervezeti propagandisták vezetik. Egy­hetes továbbképzést szervez részükre az ősszel Balaton- bogláron az SZMT. HATSZÁZ FIATAL Állja a szavát Szép eredményt értek el a barcsi járás fiatal dolgozói a KISZ-kongresszus tisztele­tére indított munkaverseny­ben. Az év első felében 1236 fiatal vett részt a KISZ- szervezetek által kezdemé­nyezett társadalmi munka­akciókban. A fiatalok ösz- szesen 22 500 óra társadalmi munkát végeztek. Rinyaújla- kon például 250 nyárfacse­metét ültettek el, és egy ro­mos épületet bontottak le. A barcsi Vörös Csillag Tsz KISZ-tagjai 220, a darányi fiatalok 207, a komlósdiak 120, a ladiak pedig 700 óra társadalmi munkát végeztek falujuk csinosításáért, fej­lesztéséért. A csokonyavison- tai Rákóczi KISZ-szervezet tagjai parkosították az em­lékművek és a szobrok kör­nyékét. karbantartják az új sporttelepet, segédkeztek a legelőtisztításban és a belvi­zek levezetésében. összesen 2250 óra társadalmi munkát végeztek. Említésre méltó munkát végeznek a tótújfalui Drává­mén ti Egyetértés Termelő- szövetkezet ifjúsági brigád- iái, a homokszentgvörgvi tsz Zákány Irma vezette és a kál mancsai Arany Kalász Tsz Kiss László vezette ifjú­sági brigádját

Next

/
Oldalképek
Tartalom