Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-05 / 210. szám

SomoggiHeplaa MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Száv éve született Iványi-Grünwald Béla Emlékkiállítás a Rijjpl-Rónai Múzeumban Az iáéi esztendő bővelkedik a somogyi származású, nagy művészi pályát bejárt képző­művészek jubileumában. Negy­ven éve halt meg városunk szülötte, Rippl-Rúnai József. Száz éve született Vaszary Já­nos, és harminc éve halt meg. Szintén száz évvel ezelőtt szü­letett Iványi-Grünwald Béla, Som községben. A Dunántúlról indult és Nagybányán érlelődött festő jubileuma alkalmával először Kecskemét — ahol a festő az egykori művésztelep vezetője­ként dolgozott — rendezett Iványi-Grünwald-kiállítást. Kecskemét után Szolnok adó­zott, most pedig szülőmegyéje, Somogy mutatja be gazdag életművét. A kiállítást dr. Te- lepy Katalin művészettörténész rendezte, a vasárnapi megnyi­tót és tárlatvezetést is ő tar­totta. Iványi-Grünwald Béla élet­műve könnyűszerrel nyomon követhető. Stílusváltásai, fel­lángolásai tisztán jelentkeznek. Mukácsy sötét műterem szín­világa, amely az 1800-as évek végén még szinte kötelező ha­gyomány volt, Iványi-Grün- waldnál már nem található neg. Oldott, világos, kevés ár­nyalattal kifejezett színvilág lép helyére, akárcsak Feren- czynél, Csóknál. Nagybányán áj lendülettel fog ecsetet fes­tőnk, a természeti szépségek oly gazdag vidéke Grünwald művészetében mélyreható vál­tozást hoz. Mellette Hollósy, Ferenczy és a többiek számá­ra is a legfontosabb probléma a szabad természet ábrázolása volt. A ' tárlaton is bemutatott jelentős képe, az Est a ka­rámban ebből a korszakból va­ló. Nagybánya ihlette a Völgy­ben, a Bércek között című szép kompozícióit is. A fő művek korszaka ez. Érett művészete megtalálta a legteljesebb össz­hangot belső lelki alkata és a iájábrázolás között. Művésze­tére az impresszionizmus ered­ményeinek megérlelése, a le­vegő, a napfény festésének erő­teljes megoldása jellemző. A külföldet járt festők Cé­zanne, Gauguin képeitől lelke­sülten térnek vissza Nagybá­nyára. Iványi-Grünwald, aki amúgy is érzékeny volt a de­A siófoki járásban a pártaktatásra készülnek Ma tartják az évnyitót a siófoki járásban a marxista középiskola hallgatói részére. Ezzel tulajdonképpen megkez­dődik a pártoktatás a járásban. Összesen ötvenegyen jelentkez­tek ebben az évben erre az ok­tatási formára. Siófokon kívül Balatonszárszón is működik egy kihelyezett tagozat. A ti­zennégy hallgató között vi­szonylag sok a termelőszövet­kezeti tag, brigádvezető. Pin­tér Lajos, a járási pártbizott­ság munkatársa elmondta, hogy előrelépésnek tartják ezt, hiszen olyan helyre sikerült el­vinni a marxizmus—leniniz- mus középfokú oktatását, ahol eddig még nem volt ilyen ok­tatási fonna. Hagyomány már a járásban, hogy a középisko­la kihelyezett tagozatát min­den évben másik községben in­dítják. így mindenki könnyen tudja elvégezni az iskolát. Sok jelentkezője van az alap­szervezeteknél szervezett téli tanfolyamoknak is. A szocializ­mus építésének kérdései című tagozaton tizennyolc csoport tanul. Tizenöt csoport válasz­totta oktatási formának a Köz- gazdasági alapismeretek című tanfolyamot. A gazdaságpoli­tikai ismeretek mezőgazdasági tagozatát tizenhat, az ipari ta­gozatot pedig három csoport­ban tartják. A Világpolitika és a Világgazdaság című tanfo­lyamnak 17, a tv politikai tan­folyamának pedig tizenöt cso­portban lesz hallgatója/ TÚRÁN korativitásra, szintén vonzó­dott az új irányhoz. A Cigány­lány című képe már az új fel­fogást jelzu A tahitibeli lá­nyok utódaként megjelenő fe­kete hajú, sötét bőrű, rózsás kendős cigánylányok dekoratív korszakának első jelentkezései. Szűkebb búzájának, Somogy­nak kedves vidékeit, a falusi munka különböző festői nyel­ven megfogalmazható artiszti- kus mozzanatait is örömmel dolgozta fel Iványi-Grünwald Béla. Különös figyelmet érde­melnek balatoni tájai. A szám­talan variációból a még szi­lárdabb formákat erőteljes színélménnyel tolmácsolja Este a Balatonon című korábbi és az Őszi köd a Balatonon egyik legkésőbbi műve. Ez utóbbi — Egryhez hasonlóan — csupán a fény- és színélmény vizuális megjelenítésének bizonyítéka. A kiállításon láthatjuk Iványi- Grünwald Béla nagyméretű arcképét is, melyet Boldizsár Iván 1940-ben készített az atyai jó barátról és mesterről. H. B. Átcsoportosítás Sokszor bebizonyosodott már, hogy a szükség sar­kallja gondolkodásra, új megoldások keresésére a válla­latokat. A Finommechanikai Vállalat példája biztosan nem egyedülálló, de azért közreadom, mert tudom, hogy máshol is küzdenek hasonló gondokkal, s hátha arra ösztönzi őket ez a tud .sítás, hogy éljenek az át­csoportosítással. A napokban adtunk hirt a városi tanács-vb ülésé­ről, ahol megállapították, hogy a városban egyre na­gyobb hiány van férfi munkaerőben. Ez pedig mind nehezebb helyzet elé állítja az üzemeket. Többek kö­zött a Finommechanikát is. Sok fejtörés, töprengés után alakult ki az az álláspont, hogy asszonyokat, lányokat vesznek föl a különféle gépekre (például az excenterre), a rajtuk dolgozó férfiakat p dig sokkal értékesebb és hasznosabb munkára tanítják be. S hogy hol tart az üzemben az átcsoportosítás? Tíz nőt vett föl eddig a vállalat, s ezzel tíz férfit nyert. A belső tartalék most nagyban hozzájárul ah­hoz, hogy teljesíthesse köte'ezettségét az üzem. Mind­járt hozzátehetjük, hogy a jövőben' még több helyen állítanak nőket az eddigi férfiak erejét lekötő munkahe­lyekre. Mostanáig — valljuk meg — sok gazdasági vezető idegenkedett a női munkaerőtől, ezután viszont a tények hatására megbecsüli majd, s oda is alkalmazza, ahova esetleg még egy évvel ezelőtt sem tette volna. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy meeállapíthas- suk. sokan követik a Finommechanika példáját, s meg­kezdik az átcsoportosítást. Tanévnyitó a Tanítóképző Intézetben Az általános és középiskolák után a Tanítóképző Intézet is kinyitotta kapuit; az 1967— 68-as tanévben már a kilence­dik évfolyam kezdi meg tanul­mányait. A Himnusz elénekiésével kezdődött meg vasárnap dél­előtt az ünnepélyes tanévnyi­tó az intézet zsibongójában. A nyári szünidőről visszatért ta­nárokat, hallgatókat, valamint az intézet első éves hallgatóit Merő László megbízott igazga­tó köszöntötte ünnepi beszédé­ben. Visszatérő aktus rnár az in­tézet életében, hogy szeptem­berben, a tanévnyitó alkalmá­i val Somogy és Tolna megye idős pedagógusainak arany-, gyémántdiplomát osztanak ki. Vasárnap megyénkben két gyé­mánt- és hét aranydiplomát adtak át. Az ünnepeltek közül csak a kaposváriak jelentek meg: Szabó János gyémánt-, Szabó István és Horváth Jó­zsef aranydiplomások. A vi­dékiek falujukban az általános iskolai tanévnyitókon vették át a megtisztelő kitüntetést és a vele járó jutalmat. Az új tanévben a Tanító­képző Intézetben hatvankét első éves hallgató kezdi meg a felkészülést választott pá­lyájára. Átázik-e a tető ? Óránként há­rom és fél mil­lió liter víz zú­dul a kísérleti ház tetejére. A ház tetőszerkeze­tének vízliatlan- ságát egy Mün­chen melletti fo­lyó vízesésénél próbálták ki. A bajor főváros egyetemistái kí­sérték figyelem­mel, hogy kiáll- ja-e a tető a pró­bát. A »nedves vállalkozás-« alatt azonban termé­szetesen a gyo­mornak is meg kellett adni, ami a gyomoré. S ez a hűsítés kivált­képpen jól esett akkor, ha ezt egy csinos diák­lány kezéből le­hetett átvenni. Mit hozott a tervező Moszkvából? Napsütötte szín a divat — A ' hegyekben sokkal egészségesebb a tartózkodás, mint a víz mellett! íA Stem ks.ntetórája) Tíz napot töltött a Szovjet­unióban Szarka Lászlóné ter­vező és Jukk József szerkesz­tő szabász. A Kaposvári Ru­hagyár azzal a feladattal küldte ki őket a Szokolnyiki parkban megrendezett nem­zetközi ruházati kiállításra, amelyen a gyár is bemutatja legszebb termékeit, hogy első­sorban a modelleket figyeljék meg. — Milyen élményekkel tért haza az Ogyezsda 67 kiállí­tásról? — Kérdeztem Szarka Lászlónétól, aki először járt a Szovjetunióban. — Egy életre elegendő él­ményt hoztam magammal. A kiállításon háromszor félnapot töltöttünk, a többi időben Moszkvával ismerkedtünk. Nem is tudtunk mindent meg­nézni. Azt azonban megálla­píthattuk, hogy a magyar ru­haipar termékei versenyképe­sek, nem kell szégyenkez­nünk a színvonal miatt. —■ Hogyan fogadta a szov­jet közönség a kaposvári gyermekruhákat? —r Szinte közel sem lehet jutni hozzájuk, akkora a tö­meg. Ügy hallottuk, hogy megvásárolják a modelljein­ket. Mi erre a kiállításra egy­szerű fazonokat vittünk. Ezt mondja a tervező, a szerkesztő szabász pedig a következőket: — Az egyik szovjet anyuka azt mondta nekünk, fiogy szí­vesen megvenné a kiállított ruhákat. Megfigyeltük, hogy többen vázlatot készítettek termékeinkről, nyilván szeret­nék megvarrni'odahaza. Vala­hogy más országban nincs ilyen hagyománya a gyermek­ruhának, mint nálunk----­— Mit tanultak a kiállítá­son? — Sokat___Főképpen a ja­p ánok és a nyugatnémetek sok újat hoztak a kiállításra. Szeretnénk hasznosítani mind­azt, amit a modellek vonalve­zetésében tanultunk tőlük. Ér­dekes, hogy minden ország be­csempészte a kiállított ruhák egy részébe a népies eleme­ket — válaszolt a tervező. — Nagyon tetszettek a ja­pán gépek, a népies vonalve­zetés — mondja Jukk József. — Mit hoztxk volna el leg­szívesebben? Mind a ketten ugyanazt vá­lasztották ki. A japánok gé­pét, amivel az orkán anyagot habszivacsra, vatelinre lehet tűzni. Nagyon tudnák hasz­nálni a gyárban, mivel ragyo­gó mintákat tűz ki, harmoni­kaszerűén formálja a ruhát. — Melyek a divatszinek? — A napsütötte élénk szí­nek, például a piros. Különö­sen a gyermekruházkodásban. Ehhez a szabász ahnyit tesz: — Például divat az elütő színű bélés és díszítő elem. — Ihlette-e új ruhára a kiállítás? — teszem föl a kér­dést Szarkánénak. — Gazdag ötletekkel tértünk haza, igyekszünk megvalósíta­ni őket. — Vázlatokat készített? Azt nem, csak magunk­ban rögzítettük a látottakat... A gyárból újabb csoport in­dult Moszkvába. Egyelőre csali a tapasztalatok összegyűjtése és rendszerezése folyik. Ez­után -következik a tanultak hasznosítása. A gyár és a me­gye gazdagítása végett. Lajos Géza ■Sás. Filmet forgattak, amely az antik Rómában ját­szódott. — Maga őrült! — kia­bált a rendező, és az egyik statisztára mutatott. — Rögtön vegye le a karóráját! — Minek? Római szá­mok vannak rajta! * * * — Ha meg akarod tud­ni — mondja az apa fel­nőtt fiának —, hogy egy nő valóban mit gondol rólad, akkor ülj rá a ka­lapjára. ... Milánóban nemrég nem­zetközi pipázóversenyt tar­tottak. A versny lényege: mennyi idő alatt tud va­laki 3 gramm dohányt a pipából elszívni. A ver­seny győztese az olasz Ottavio Frabasile. A zsű­ri megállapította, hogy a pipa egy óra 7 perc 20 mp alatt fogyasztotta el a dohányt. A meccs legdrágább jegye Meg akarta alcadályoz- ni férjét abban, hogy elmenjen megszokott lab­darúgó-mérkőzésére, és ezért rázárta az ajtót a római Giuliő Pedensonra a felsége, s elment ha­zulról. Guilio telefonon riasz­totta a tűzoltóságot, és az mentőponyvával föl­szerelve meg is érkezett: Giulio kiugrott az abla­kon és még idejében megérkezett a labdarúgó- mérkőzésre. A szigorú feleség most foghatja a fejét: megkap­ta a tűzoltóság számlá­ját. Giulio, a szenvedé­lyes labdarúgó-drukker bizony borsos áron nézte végig a vasárnapi mér­kőzést. Nem szomjas... Az egyik fiatal párizsi társaságbeli asszonyról, aki már öt éve özvegy, sokat pletykáltak, mert kissé túl könnyedén vál­togatja férfi ismerősit. Az asszonyka nemrég így kérkedett Paul Vialar írónak: — Higgye el ne­kem kedves barátom, amióta elvesztettem a fér­jemet, soha többé nem ju­tott eszembe, hogy férjhez menjek! — Tökéltesen megértem, asszonyom — válaszolt Vialar —, ami­óta inni kezdtem, én sem vagyok többé szomjas. Az altató szemüveg Az egyik nyugat-berlini vállalat elektronikus ké­szülékhez kapcsolt alvás­szemüvegeket készített. Ezek persze nem azt a célt szolgálják, hogy a rövidlátók jobban lássák álmaikat, és nem is iga­zi szemüvegek, hanem elektródákat helyeznek a szemhéjra, és a fülek mö­gé, és elektromos beha­tással altatnak. A készülék több mint 3000 személyen végzett kísérleteknél jó »altató­szernek« bizonyult. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WIRTB LAJOS. Szerkesztőség: RaposvAg« Latinka Sándor u. Z. Telefoni Ll'—510. Ll—511 Riadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon ll—511 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünSl meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Pr ,ta. Elő­fizethető a helyi postát /aialoknál és postáskézbesít/ méh Előfizetési díj egy hónapsa 12 Fi. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca C.

Next

/
Oldalképek
Tartalom