Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)
1967-09-29 / 231. szám
Péntek, 1967, szeptember 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP FOLYTATJA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás a 2. oldalról) termelőszövetkezetekért vannak, nem pedig fordítva. A törvényjavaslat egyik paragrafusa így fogalmaz: »A területi A továbbiakban arról szólt a képviselő, hogy a termelőszövetkezeti tagok szociális problémáinak rendezése jótékonyan érezteti hatását a gazdálkodás fellendülésében, abban is, hogy erősödik a munkafegyelem, s mindennek a közös gazdaság látja hasznát. A ma még érvényben lévő jogszabály kötelezővé tette szociális bizottság választását a termelőszövetkezetekben. Amikor kormányzatunk a IX. párt- kongresszus határozata alapján nagymértékben szélesítette a termelőszövetkezeti tagok szociális juttatásainak körét, egyben megnőttek a termelő- szövetkezetek szociális feladatai is. Ennek ellenére a mostani törvényjavaslat szociális bizottság választását nem teszi kötelezővé, hanem a termelőszövetkezetek elhatározására bízza, hogy alakítanak-e, avagy sem ilyen bizottságot. — Álláspontom szerint — hangsúlyozta a képviselő — így a javaslat nincs összhangban azzal a koncepcióval, hogy széles alapokra helyezzük a termelőszövetkezeti tagok szociális kedvezményeit. Azt indítványozom, hogy a törvény- javaslat 38. paragrafusát, módosítsuk olyan formán, hogy az tegye kötelezővé — tóvá bora is — szociális .. bizottság megválasztását a termelőszövetkezetekben. Megköveteli ezt a szövetkezeti demokrácia szélesebb körű érvényesülése Tisztelt országgyűlés! A törvényjavaslat 72. paragrafusának 3. bekezdése -kimondja, hogy »a közös és a háztáji gazdaság egymással szorcfean együttműködő szerves egység«. Elvben ennek elismerésével nem volt probléma, és a gyakorlatban is valamiképpen érvényesült ez a szövetség a termelőszövetkezetek irányítása alatt működő társadalmi szervezet. Feladata a termelőszövetkezetek megbízásának teljesítése és érdekeik védelme«. is. A szociális ügyek intézésére a termelőszövetkezeteknek legyen egy olyan bizottsága, amely társadalmi alapon dolgozik a tagok szociális jogainak érvényesítéséért, igényeinek kielégítéséért. A szociális bizottság erortmé- nyes működésének fontos feltétele, hogy állandó kapcsolatot tartson, szorosan együttműködjön a községi tanács művelődési, egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságával. Sok egyéb mellett azért is, mert a termelőszövetkezetekben adódó szociális problémák jellegüknél fogva úgyis eljutnak a tanácsV :hoz. másrészt a szociális ügyek intézésében a tanácsok illetékesei nagyobb hozzáértéssel, több tapasztalattal rendelkeznek így a két bizottság tagjainak képzését is együttesen meg lehetne oldani. Arra gondolok, hogy a szociális bizottság tagjait fel kell készíteni, és minden területen alkalmassá kell tenni a szociális problémák megoldására. Tegyük feladatává a bizottságnak, hogy a termelőszövetkezeti tagokkal, illetve a helyi lakosság körében is ismertesse, tudatosítsa a szociális dolgokra vonatkozó jogszabályokat. Ez jó légkör kialakulásához vezet, így fokozódik a tagság felelőssége, s az egészséges közvélemény száműzi a felelőtlenséget, a könnyelműséget, a gyermekekkel, az öregekkel szembeni helytelen magatartást. ■ koncepció. Félő azonban, hogy a jövőben — a vállalatszerű gazdálkodásra való áttérés kezdeti időszakában különösen — el fogják hanyagolni a háztáji gazdaságokat Azért, hogy ezt megelőzzük — véleményem szerint — sokat tehetnek a tömegszervezetek, a tömegmozgalmak, a nőmozgalmi aktivisták is olyan formán, hogy szorgalmazzák a háztáji gazdaságok adta lehetőségek minél jobb kihasználását. A nÖQiQzgalom termelést segítő tevékenységében már eddig is igen szép eredmények mutatkoztak. Például Somogy megyében védnökséget vállaltak a baromfitenyésztés fölött. Az eredmény az lett, hogy az elmúlt két évben a korábbinál húszmillióval több tojást lehetett felvásárolni. Fontos volna, hogy a konyhakerti zöldségfélék és a gyümölcs termelését is hasonló aktivitással segítsék. Az a tapasztalat, hogy a zöldség- és gyümölcstermeléssel nem szívesen foglalkoznak a háztáji területtel rendelkezők. Ennek az az egyik oka, hogy az ilyen termékeknek az eladása, illetve a felvásárlása még az idei év során is meglehetősen sokszor akadozott. Arra lehet következtetni, hogy a kisegítő és a melléküzemági tevékenység kiterjesztése rendezi majd e problémát. Szeretném hangsúlyozni, hogy a termelőszövetkezetek vezetőinek tisztában kell lenniük azzal, hogy a háztáji gazdaságok termelése még hosszú ideig jelentős tényező lesz a falun élő családok önellátásában, élelmezésében. A termelőszövetkezetek részéről a háztáji gazdaságok megfelelő kezelése segíthet a foglalkoztatottsági gondok enyhítésében. Tisztelt országgyűlés! A jogszabály-tervezet törvényerőre emelése nekünk, képviselőknek, továbbá a pártós a társadalmi szerveknek a következő időszakra azt a fontos feladatot jelenti, hogy a törvényt ismertető munkából a nőmozgalomnak, elsősorban a termelőszövetkezeti nőtanácsoknak is ki kell venniük a részüket Kérem az országgyűlést, hogy a termelőszövetkezeti szociális bizottságokkal kapcsolatos módosító indítványomat vegye figyelembe. A törvényjavaslattal egyetértek és az országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. Ezután ebédszünet következett, majd folytatódtak a felszólalások. Több képviselő hozzászólása után Gombaszu- gi Jenó Somogy megyei képviselő kapott szót. Maradjon továbbra is kötelező a szociális bizottságok megválasztása Több gondot kell fordítani 0 zöldség- és gyümölcstermesztésre GOMBASZÖGI JENŐ: A mezőgazdaság dolgozói érzik a párt, a kormány és a munkásosztály támogatását — Tisztelt országgyűlés! Termelőszövetkezeti elnök vagyok, tehát közvetlen tapasztalatok alapján szólhatok hozzá a tsz-ekről szóló törvényjavaslathoz. Ml, akik a mezőgazdaságban dolgozunk, eddig is éreztük, s az utóbbi időben különösen érezzük azt a támogatást, segítséget, amelyet a párttól, a kormánytól és a munkásosztálytól kapunk. Tudjuk, hogy a magyar mezőgazdaság fejlesztése az egész társadalomnak szívügye, s ez biztonságérzetet jelent mindennapi életünkben, erőt, serkentést ad a további erőfeszítésekhez. Ismeretes, hogy a termelő- szövetkeztekbe tömörült parasztság — a mezőgazdaság szocialista átszervezésével — történelmileg rövid idő alatt szakított a múlttal, a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért, s mindent megtesz a mezőgazdaság korszerűsítéséért, továbbfejlesztéséért. A fejlődés azonban nem mindig zökkenőmentes, akadtak problémák tegnap, vannak ma is és bizonyos, hogy holnap is lesznek. Ha visszatekintünk akár csak a legutóbbi évek eredményeire, ha arra gondolunk, eredményeink lehettek volna még jobbak is, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy amit elértünk, az elsősorban életük delén túljutott emberek (és csak kevés fiatal) fáradozásának a gyümölcse. Az idők múlásával könnyebb megállapítani, hogy mit és hogvan kellett volnj tennünk. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére készülődve felmértük az utolsó hétévi tevékenységünk eredményeit. Tudatában vagyunk annak, hogy mik a kötelezettségeink hazánk gazdasági és politikai életében. Ezt tükrözték az év folyamán megtartott küldöttválasztó közgyűlések, a megyei értekezletek és nem' utolsósorban ‘ a termelőszövetkezetek országos kongresszusán elhangzott észrevételek és javaslatok. E fórumokon a termelőszövetkezetek küldöttei nagy felelősséggel tanácskoztak a mezőgazdaság további fejlődéséről. Ebben a szellemben alakulnak sorra a területi szövetségek is, amelyek végső soron a közös gazdaságok megerősítésén keresztül az ország jobb élelmiszer- és ipari nyersanyag- ellátását kívánják elősegíteni. Tisztelt országgyűlés! Az új törvénytevezettől kielégítő választ kapunk a munkánk során jelentkezett problémákra, ezért felszólalásomban csak néhány kérdéssel kíváSzólni szeretnék a foglalkoztatottság kérdéséről annál is inkább, mert a törvénytervezet 61. paragrafusa kimondja: »a közös munkában való részvétel a terem- lőszövetkezet minden tagjának joga és kötelessége«. Ismeretes, hogy különösen a gyenge termelőszövetkezetben jelent állandó problémát a munkafegyelem, de az erősebbeknél (s találkoeunk nők foglalkozni, illetve a törvénytervezet egyes részeinek helyességét kívánom alátámasztani. Megnyugtatóan rendeződik a termelőszövetkezetekben a tisztségviselők tagsági viszonya. A nagyüzemi gazdaságok megszervezésekor más területekről sokan kerültek vezető beosztásba, és mindjárt szeretném hozzátenni azt is, nagy többségük magasabb képzettsége, odaadó munkája jól kamatozott az általuk vezetett termelőszövetkezetek anyagi megerősödésében. Ezek a tsz-vezetők élvezők a tagság erkölcsi megbecsülését, és mivel termelőszövetkezeteink szilárd anyagi alapokon állnak, megfelelő személyi jövedelmük biztosítása nem okozott különösebb gondot. Ügy érezzük, hogy miután a vezetők tagsága rendeződik, megszűnik az a feszültség, ami ma még a munkaszerződéssel dolgozó tisztségviselők és a tagság között fellelhető. ilyen természetű gondokkal. Ezért jogos türelmetlenséggel várják termelőszövetkezeteink e törvény megjelenését, amely rendezi a tagság jogai mellett a kötelezettségeit is. Szinte lehetetlen jövedelmező gazdálkodást folytatni, tervet teljesíteni rendszertelenül munkába álló, gyakran el-eknaradó dolgozókkal. Amíg egyrészt a munkafegyelem megszilárdításáról beNem lehet jövedelmező gazdálkodást folytatni szilárd munkafegyelem nélkül szélünk, a termelőszövetkezetek jelentős részénél a tsz- vezetésnek gondot jelent a tagság mindennapi foglalkoztatása. Különösen a jobb termelőszövetkezetekben, illetve ahol az egy munkaegység értéke, vagy az egy napra jutó átlagkeresete elfogadható szinten van. A foglalkoztatottság biztosítására is keressük a megfelelő megoldást, részben kisegítő üzemek létesítésével, továbbá — különösen a téli hónapokra — bedolgozói rendszer kialakításával. Választókörzetemben e téren értünk már el bizonyos eredményeket, jóllehet nyersanyagproblémáink vannak. Sok fiatal idegenkedik még a mezőgazdasági \ munkától Ha foglalkoztatási gondokról beszélek, ide tartozik ifjúságunk helyzete is. A mező- gazdaságban mór eddig is csökkent — egyebek közt ki- öregedés miatt — a dolgozók száma, és az új nyugdíjrendelet értelmében a következő években még tömegesebben válnak nyugdíjasokká az idősebb tagok. A munkaerőt nem pótolhatjuk minden esetben a gépesítés fokozásával, hiszen ezek a lehetőségek is korlátozottak. Kedvező jelenség, hogy több helyütt megkezdődött, különösen a jobb termelőszövetkezeteknél a fiataloknak tagként való belépése. Így Somogy megyében is csaknem ezren kérték felvételüket az elmúlt esztendőben. E téren azonban még többet várunk és úgy gondoljuk, hogy céljaink eléréséhez az egyéb juttatások nyújtása mellett különösen a személyenként biztosított háztáji föld is segítséget nyújt. Ez nemcsak az iskolából kikerülők munkába állítását segíti, hanem megkönnyíti a korábban elvándorolt fiatalok visszatérését is a termelőszövetkezetekbe. Mindamellett továbbra is gond az ifjúság megnyerése a mezőgazdasági munkára. Még sok fiatalban van helytelen előítélet a mezei munkával ,kapcsolatosan és hozzátehetem, a szülők sem szorgalmazzák, hogy gyerekeik tsz-tagok legyenek, még megfelelő kereset esetén sem. A mezőgazdasági munkát sok esetben alantasabb foglalkozásnak tekintik. Ezt a nézetet segíti elő az a tény is, hogy termelőszövetkezeteinkben még megközelítőleg sem tudtuk biztosítani az iparban már elért élet- és munkaikörülményeket. A községi tanácsok községfejlesztési alapja és az ehhez nyújtott állami támogatás jelenlegi mértéke nem teszi lehetővé, hogy ezen a téren hamarosan és gyökeres változás álljon be. A termelőszövetkezetek anyagi erőit eddig nagyon lekötötte a szeméiyi jövedelem biztosítása. A korábbi felvásárlási árak nem tették lehetővé a közös gazdaságokban a rendszeres bővített újratermelést sem és így érthető, hogy a tsz-ek az élet- és munkakörülmények javítására keveset fordítottak. Befejezésül: a beterjesztett törvényjavaslat helyes irányt szab a mezőgazdaság fejlődésének, elősegíti a szocialista nagyüzemek megerősödését és biztosítja a falusi dolgozók magasabb életszínvonalát. Ezért a törvényjavaslatot elfogadom. A délutáni felszólalások után a csütörtöki ülést Kállai Gyula zárta be. Javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy pénteken reggel 9 órakor a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és a föld- használat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat vitájával folytatják a tanácskozást. A vita lezárása után a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés törvénybe iktatása, majd az interpellációk előterjesztése szerepel a pénteki ülés napirendjén. (MTI) Újabb Gromik<í>“Rii§k találkozó Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szerdán este New Yorkban újabb megbeszélést folytatott Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel. A több mint háromórás tanácskozáson a két külügyminiszter megvitatta a vietnami helyzetet, a leszerelés kérdését és az atomfegyverek elterjedésének további megakadályozásáról szóló azonos szövegű szovjet—amerikai egyezménytervezetett. Rusk a tanácskozás befejeztével kijelentette, »a megbeszélés nyílt és őszinte volt, de látványos eredményt nem hozott«. A szovjet és az amerikai külügyminiszter három nap alatt három ízben találkozott egymással, de diplomáciai megfigyelők szerint a megbeszélések inkább tájékozódó jellegűek voltak, s az alapvető kérdésekben az ál- lásoontok változatlanok maradtak. Az amerikai álláspont megmerevedése annál is inkább figyelemreméltó, mert a világszervezet közgyűlésének az ülésszakán és azon kívül is az elmúlt napokban egész sor magas rangú diplomata, köztük az Egyesült Államok számos katonai szövetségesének képviselője jelentette ki, hogy a bombázások feltétel nélküli megszüntetése az egyetlen járható út a vietnami béke helyreállítása felé. A szovjet külügyminiszter ugyancsak szerdán Pierre Harmel belga külügyminiszterrel, majd Winiewicz-csel, a lengyel ENSZ-küldöttség vezetőjével tanácskozott. Szerdán zárt ülésre ült össze az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A kiadott közlemény szerint a Biztonsági Tanácsnak a közgyűlés elé terjesztendő beszámolótervezetét a tanács tagjai egyhangúlag jóváhagyták. Washingtonban élénk figyelmet keltett az a pitts- burgi jelentés, amely szerint Cabot Lodge volt saigo- ni amerikai nagykövet és Johnson egyik fő tanácsadója vietnami ügyekben, a VDK ellen katonai inváziót követelt és azt javasolta, hogy az Egyesült Államok szüntessen meg minden korlátozást a légi háborúban. A lapjelentések szerint Lodge egy bizalmas értekezlc?ten fejtette ki véleményét pitts- burgi üzletemberek előtt. A volt nagykövet kereken tagadta a neki tulajdonított kijelentétseket. Bukarestbe érkezett Todor Zsivkov Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főitkárá- nak meghívására csütörtökön reggel feleségével együtt Bukarestbe érkezett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke. A bolgár vendégeket a repülőtéren Ceau- sescu, Chivu Stoica, az államtanács elnöke és más román vezetők üdvözölték. Közlemény a CSKP KB üléséről Szeptember 26-án és 27-én ülést tartott a CSKP Központi Bizottsága. A CSKP KB a népgazdaság fejlesztésével és az életszínvonal emelésével, valamint a választási előkészületekkel kapcsolatban határozatokat hozott. A kb ideológiai kérdésekkel is foglalkozott, amire a Csehszlovák írószövetség negyedik kongresszusának eseményei adtak okot. A kb elítélte az írók azon csoportját, amely hatalmi ambíciókat táplálva szembehelyezkedett a XII. kongresszus határozataival és sajnálatosan magyarázta a szocializmus feladatait. E politikai gyakorlatban néhány párttag író is részt vett. Tevékenységükben segítette őket a Literarny Noviny szerkesztősége. A CSKP KB álláspontjukért, mely összeférhetetlen a párttagsággal, kizárta a CSKP-ból I. Klima, J. Liehm és L. Vaculik írókat. Tevékenységében elkövetett politikai hibáiért J. Prochazkat fölmentette a kb póttagságától. A kb megállapította* hogy a Literarny Noviny című lap vezetése minden erőfeszítés ellenére kicsúszott az írószövetség kezéből és ellenzéki álláspont szóvivője lett. Ezért a kb javasolta, hogy a kulturális és tájékoztatásügyi minisztérium irányítása alá kerüljön. A kb ülésének végén beszédet mondott a párt feladatairól és az időszerű politikai kérdésekről Antonin Novotny, a központi bizottság első titkára. (MTI) Részletek az Izmailia elleni izraeli támadásról R udnyánszky István, az MTI tudósítója jelenti Izmaidéból: Szerdán a Szuezi-csatoma egész hosszában tüzérségi párbaj zajlott le az egyiptomi és az izraeli erők között. Szinte egész nap tartott Kantaránál, Izmailiánál és Szueznél. Az Izmailia ellen intézett támadás hírére az újságírók egy csoportja a csatomaöve- zetbe sietett. Már Izmailia előtt látni lehetett, hogy a város drámai órákat él át: zsúfolt autóbuszokon és teherautókon iskolásgyerekek és családok ezrei menekültek Zagzigba és a deltavidék más közeli városába. A katonai rendőrség tisztje a város központjába vezette a tudósítókat, ahol még égtek a házak, füstölögtek a romok. Ahmed Mashur, a csatomaigazgatóság elnöke lángban álló háza előtt irányította a mentési munkákat: az utcán a sebtében kimentett holmi, a kertben üszkös ablakspaletták, szénné égett bútorok. Az izraeli lövedékek a város több pontján romba döntötték a lakóházakat, a pályaudvaron több vonat kigyulladt. A vonatok' kitelepítésre váró gyermekeket szállítottak volna el, amikor a gyújtóbombák zuhanni kezdtek az állomásra. A gyerekeket kimentették a tüzből, de iskolakönyveik, füzeteik lapjai megpörkölődve, pernyévé égve még ott kavarogtak a füstös levegőben, amikor a tudósítók a pályaudvarra értek. A sűrűn lakott munkásnegyedekben a lövedékek és a gyújtóbombák nagy károkat okoztak. Az Adly pasa utcán. szinte mindegyik ház megrongálódott. Az ortodox kopt templom gondnoka remegő hangon mondotta el, hogyan vágott be egy akna egy órával előbb a templom kapujába; egy pék véres ingben azt mondta el, hogy éppen kenyeret sütött, amikor műhelyében felrobbant egy lövedék. A tudósítók meglátogatták az egyik szükségkórházat is, ahol vérző, síró gyermekek vártak elsősegélyre, (MTI)
