Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-24 / 227. szám

AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA 1500 vagon szén a TÜZÉP- telepeken Jő tüzelőellátást ígér a vállalat (Tudósítónktól.) Szeptember 30-ig lehet be­váltani a tüzelőutalványokat — tájékoztattak bennünket a TÜZÉP vezetői. Az idén csaknem 1500 utal­ványra adtak tüzelőt a me­gyében. Megtudtuk, hogy ezentúl a készpénzzel vá­sárlóknak sem kell rossz minőségű szenet venniük^ a jobb minőségűek kíséröje- ként. A fogyasztók körében kevésbé népszerű szénfajták­ból csak elenyészően keveset rendel a vállalat. Viszont jelentős mennyiséget tárol­nak a közép-dunántúli, a ta­tai és a Mecsek vidéki sze­nekből. Pécsi iszapszén is van, ígéretet kaptak, hogy továbbra is folyamatosan szállítják. A brikettek közül mányoki első osztályú és hidasi van • a telepeken. Ezenkívül lengyel dió-kockát és darabos szenet is vehetnek a vásárlók. A készlet zöme Mecsek vidéki, komlói és pécsi. Jelenleg kö­rülbelül kéthónapi készlet — 1500 vagon szén — van a tüzelőértékesítő telephelye­ken. Jgy a késő őszi növekvő igényeket is ki tudják elégí­teni az idén. A tűzifaeladás teljesen sza­baddá vált, korlátozás nélkül árusítják. Emellett Kapos­váron é néhány hét óta Nagyatádon is kemény, fű­részelt hulladékfát hoznak forgalomba. A szállítással kapcsolatban sajnos nincs javulás, most is hat—nyolc napig tart, amíg a megrendelt tüzelőanyagot a szállító vállalat eljuttatja a megrendelő címére. Friss vágású baromfi a kaposvári boltokban ÚJ MINŐSÉGELLENŐRZŐ SZERV ALAKUL Nagy érdeklődéssel fogad­ta tegnap a kaposvári vásár­lóközönség a Baromfiipari Országos Vállalat Kaposvári Gyáregységének új termékét, a friss vágású, ún. előhűtött baromfit. Mivel a mélyhű­tött baromfit nem mindenki vásárolja szívesen, az ipar és a kereskedelem megálla­podott, hogy ezentúl a hajnalban le­vágott baromfi már reg­gel a boltokba kerül, természetesen ugyanúgy meg­tisztítva, belezve, mint fa­gyasztott társai. Három má- zsányit hoztak egyelőre for­galomba belőlük, de ha az igények növekednek, akkor növelik az eladandó mennyi­séget is. A vállalat kalkulá­ciója szerint egyébként a háziasszonyok anyagilag sem károsodnak, ha nem élő, ha­nem Eyen frissen vágott csirkét vesznek. Hírt kaptunk egy másik kezdeményezésről is: a na­pokban Kaposváron tanács­koztak Baranya és Somogy megye élelmiszerkereskedel- rni szakemberei a Belkeres- kdelmi Minisztérium illeté­kes főosztályának munkatár­saival. Mivel a jövőben ba­romfiból az eddiginél jóval nagyobb mennyiség kerül forgalomba — s a hazai fo­gyasztók igényeinek kielégí­tését még az export terhére is biztosítani kell —, foko­zott gondot fordítanak a mi­nőségre. Baranya és Somogy me­gye kereskedelmi szervei új minőségellenőrző cso­portot hoznak létre, s ez a szerv már a gyárban ellenőrzi, hogy milyen minőségű áru kerül for­galomba. (A fővárosban egyébként már régebben működik egy ilyen ellenőrző hálózat, s azóta nincs panasz sem a barom­fi, sem pedig a tojás minő­ségére.) Az új szerv szak- irányítását a Megyei Minő­ségvizsgáló Intézet végzi majd. A megállapodás sze­rint a Somogy megyei Élel­miszer-kiskereskedelmi Válla­lat november 15-ig kidolgoz­za az ügyrendet, s januártól a minőségvizsgáló csoport megkezdi működését. A kaposvári fogyasztási szövetkezet próbálkozásai Keresik az új utakat (Tudósítónktól.) Megyénk egyik legna­gyobb általános fogyasztási és értékesítő szövetkezete a kaposvári. 25 község tar­tozik hozzá, emellett intézi megyei szinten a szálas ta­karmányok, a toll és a csiga felvásárlását is. Egy év alatt kb. 15 millió fo­rint értékű árut vesznek meg és szállítanak tovább különböző vállalatoknak, a fogyasztó közönségnek. Sok érdekes próbálkozás volt már eddig is a szövet­kezetben; keresik az új pia­cokat, az értékesítési lehető­ségeket. Igyekeznek a felvá­sárlást is újszerűén végezni, ellentétben a régi elosztó módszerekkel. Egy ilyen kezdeményezése a szövetkezet felvásárlási fő­osztályának, hogy a kaposvá­ri járás nagy részéről ők vá­sárolják meg a baromfit és a tojás túlnyomó többségét. Havonta mintegy 25 mázsa baromfit és 140 000 tojást vesznek át. Az áru nagy ré­szét Somogybán értékesítik, de néha a megyehatáron túl­ra is szállítanak belőlük. A felvásárolt baromfit a ka- kaposvári piaci standon árusítják, és ezzel — mivel nagy mennyiséget hoznak egyszerre eladni — jelentke­zik a szövetkezet piacszabá­lyozó szerepe. A legtöbb esetben olcsóbb náluk a baromfi, mint a piacon bárhol másutt. A lencse is hosszú évek óta hiány­cikk volt a kaposvári üzletekben és piacon. A szö­vetkezet most nagyobb mennyiséget vásárolt ebból és rövidesen ez is piacra ke­rül. Mivel az egész megyében ők vásárolják fel a szálasta­karmányt, a lucernaszénából lucernalisztet készítenek, ezt különösen a kaposvári kis­állattenyésztők fogadják örömmel. A szövetkezet segíti a ka­posvári és barcsi járásban, továbbá a nagyatádi járás néhány községében a gyü­mölcsfatelepítéseket, a szőlő­rekonstrukciót. Gondos föl­mérés után szerződést kö­töttek a Szikrai Állami Gaz­dasággal és a Badacsonyi Állami Gazdasággal az 1967. évi szállításokra, sőt 3 évre előre bejelentették az igé­nyeket is. Kaposszentjakabon papri­ka- és paradicsompalántane- velő telepet hoznak létre már ebben az évben. Ezzel is a háztáji gazdaságok ellá­tását akarják javítani. Ugyanitt szamócaszaporító telep létesül. Üj kezdemé­nyezés még, hogy a kaposvá­ri hegyeken a jövő évben létrehozzák a mozgó felvá­sárlóhelyeket. Olcsóbbal lebet ülni a Balatonon Október 22-ig lesz nyitva a siófoki Európa Szálló — Delta éttermeket és új szállodákat épít jövőre a Pannónia Vállalat ÚJ ARCOK A SZÍNPADON FARAGÓ SÁRI Hétfőtől kedvezmény® árak lépnek életbe a siófoki szál­lodákban: a Pannónia Szál­loda és Vendéglátó Vállalat jóval olcsóbban adja ki a szobákat, mint az elő- vagy utószezonban. Az Európa Szállóban egy ágy a jelenlegi 60— 80 forint helyett 45 fo­rint lesz, a többi kőszál­lóban pedig 35 forintért lehet szállást kapni. Megszűnik a panziókötöttség is. Egy másik kezdeménye­zés, hogy éttermeikben min­den ételfogyasztás után 10 százalék árengedményt ad­nak. Az előzetes tervek szerint a siófoki szállodasor hoteljei október 1-ig tartanak nyitva, utána már csak a Hungária és az Európa fogad vendége­ket Az IBUSZ jelzése sze­rint az Európába október 22- ig érkeznek bel- és külföldi turisták. Mindez természete­sen nem jelenti azt, hogy ez a végső zárási határidő: ha igény van rá, akkor csak később fejezik be a szezont. Ennek föltétele azonban, hogy három egymást követe napon a szálloda kihasznált­sága ne csökkenjen 30 szá­zalék alá. Gondoskodott a vállalat egyébként a megfe­lelő étkezési és szórakozási lehetőségekről is. Az Európa tetőbárjában egészen a zá­rásig lesz zene. Az étterem­ben október l=lg népi zene­kar működik. Ugyancsak zá­rásig nyitva tartják az Éden Presszót és bárt, s természe­tesen a szállodasor szolgál­tató üzleteit is. A vállalatnál egyébként megkezdődtek az előkészüle­teik a következő szezonra. El­ső lépésként hozzálátnak egy ún. Delta típusú étterem létrehozásához. Egy ilyen nagy áteresztő képességű kombinált — földszintjén ét­teremmel, az emeleten pedig zenés presszóval — épül a már bontás alatt álló siófoki Vörös Meteor Étterem he­lyén. Egy másik tervük az ún. Turing-hotel program. Végig a 7-es út mentén 157 épületben 1770 szál­lodai ágyat kívánnak el­helyezni, s így olcsó, de nívós szálláslehetőséget biztosítani a Balatonra igyekvő vagy az onnan érkező vendégeknek. Az első három szllloda 1968 májusára készül el — előre­gyártott elemekből. Siófok határában, Széplak felsőn és a szántódi Révcsárda mellett építik fel őket. Ezzel a dél­balatoni szállodák befogadó- képessége újabb ötszázzal nö­vekszik. P. Gy. Kifosztottak egy falut Tizenhat, állig fölfegyverzutt kalóz a szombatra virradó éjjel kifosztott egy falut a FülÖp-s^i- gelek déli részén. A modern ka­lózok motorcsónakról szálltak partra. Géppisztolysorozatokat eresztettek a levegőbe, mije végigjárták a falu házait, s min­den föUelbető értéktárgyat és pénzt összeszedtek. Színészgenerációk váltották egymást családjában. A déd- szülőkig csaknem mindenki színpadon élte le az életét. A nagymama táncolt, a nagypa­pa ma is a Nemzeti Színház tagja. Édesanyja primadonna volt. Övták, féltették ettől a rögös, nehéz pályától. — Mégis sikerült idetalál­nia? — Hiszek az elhivatottság­ban; minden szakmában és pályán. Tulajdonképpen így lettem színész. — Hogyan kezdődött? — Középiskolás koromban a KISZ Központi Együttesében szerepeltem, az irodalmi szín­padnál. Később fölvételt hir­detett az Egyetemi Színpad. Meghallgattak és fölvettek. El­ső szerepemet egy spanyol ős­bemutató darabban kaptam meg. — Milyen emlék ez most, évekkel később? — Borzongató és izgalmas feladat volt. Vak lányt ját­szottam, és kettő kivételével a darab valamennyi szereplője is vak volt. Bent az intézetben biztonságosan és természete­sen élik a maguk világát: vi­dámak, fiatalok, szerelmesek. Es arról beszélgetnek, hogy vajon milyenek a színek; mi­lyen a zöld, milyen a fű?... — Merre járt és mivel gya­rapodott eddigi néhány éves pályafutása során? — A Déryné Színháznál mo­zogni, járni tanultam a szín­padon. És azt is itt tanultam, • hogy az is­ten háta mögötti falukban is »világot jelentő deszkák* a színpad, amelyen ott is a leg­jobbat kell produkálni; ott is ezt várják. S ott tudtam meg, milyen érzés, ha visszatérő­ben emlékeznek a színész egy korábbi alakítására. — S a további állomáshe­lyeken? — Egerben apród voltam az Egri csillagokban — Szolnokon zenés vígjátékok következtek és néhány prózai szerep. A legtöbbet Kecskeméten szere­peltem: tíz darabban. Szívesen emlékszem Lope de Vega A hős falu-jának előadá­sára; a Sok hűhó semmiért­ben Ursulát játszottam. — Melyik szerepéről beszél legszívesebben? — Romain Rolland A szere­lem és a halál játéka című drámájában egy szerelmes fia­tal nőt alakítottam: Lodoiskát. Érzelmi konfliktusba ágyazott egyfelvonásos szerep ez; csak az első felvonásban bizonyít­hat a színész itt. Kevés lehető­séggel, rövid idő alatt kell megteremteni egy ember teljes jellemrajzát. — Érzése szerint sikerült? — Mások szerint a figura telített volt. Én viszont azt hi­szem, hogy egy alakítás soha­sem lehet teljes, legalábbis nálam. Később sok mindenre rájövök: másképpen kellett volna ... Vannak nagy rádöb- benések az ember életében, még egy ezerszer előadott Pe- tőfi-versnél is lehetnek ilye­nek. ösztönös színésznek tar­tom magamat, de szeretem a »miért?*-et keresni, megke­resni. — Mit tart kikapcsolódásnak a próbák, az előadások után? — A verseket; komolyzenét hallgatok, s ha nagyon fel va­gyok zaklatva, rajzolok. Sze­retem a szép színeket. Olykor ráillenek emberekre, tárgyak­ra is a színek... > — Ez a lila fotel mire em­lékezteti? — Némelyik férfiúra... — Olyan vonzó? — Olyan kényelmetlen. 1. — Van-e valamilyen művé­szi vágya? — Sokunknak álma az enyém is: Csehov Sirálya. És szeretnék egyszer jó, kulturált művész lenni... Wallinger Endre Raksányi Lajos kiállítása Nagykanizsán A novemberben egyéves születésnapját ünneplő nagy- kanizsai Képcsarnok Vállalat a kamarakiállításokra is al­kalmas helyiségében immár az ötödik kiállítást rendezte meg, ezúttal a csurgói Rak­sányi Lajos festőművész mű­veiből válogatott össze egy csokorra valót. A somogyi festő a múlt évben a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár­ban rendezte meg nagyobb szabású kiállítását, ennek anyagából láthat most Ízelí­tőt szomszéd megyénk /áro­sának, Nagykanizsának a képzőművészetek iránt ér­deklődő közönsége. A kapós vári bemutató anyagán kivin újabb képekkel is jelentke­zett Raksányi Lajos. Hangvé­tele továbbra is friss ma­radt, mondanivalóját korsze­rű eszközökkel igyekszik tol­mácsolni. A két megye kulturális kapcsolatának ez a most megnyílt kiállítás újabb for­mája, reméljük, a későbbiek­ben mind több alkalom nyí­lik majd egymás értékeinek jobb megismerésére. Raksá­nyi Lajos kiállítása emléke­ként egy festményt adomá­nyozott a városnak, hogy ez­zel is hozzájáruljon a létesü lendő városi képtár anyagé hoz. mso&ofí Fújja fel! Nagy feltűnést keltett Párizsban »>A modern természet* című avant­gardista kiállítás, ahol ismert művészek plasz­tikanyagból készített szobrait is bemutattták. A szobrok felfújhatok, majd kiengedhető belőlük a levegő, és könnyen szállíthatók. Hallottuk — Mylord, engedje meg, hogy részvétemet nyilvá­nítsam. Hallottam, hogy a felesége megszökött az inasával. — Nem tesz semmit, úgyis el akartam bocsá­tani az inast Papagájiskola A raccsoló és dadogó papagájok tulajdonosai most már egészen nyu­godtak lehetnek! Sidney- ben ugyanis iskola nyílt a papagájok beszédének megjavítására. Az első 87 »tanulót* már beíratták. A bosszú Dietrich Buxtehude, a nagy orgonamester Hi- becki tartózkodása ideje alatt sokat mérgelődött az ottani templomi kar­ral. Nem tudta, hogyan bosszulja meg a kórusta­gok állandó hamis éne­két. Egy szép napon új kantátát írt A követke­ző szöveget választotta: »Nem tudunk semmit tenni az Űr akarata el­len*. A mondat elejét egy fúgába építette be. Először a basszus hangok kezdték: »Nem tudunk semmit... nem tudunk semmit... őket követte az alt és a szoprán, és végül az égész kórus unisono énekelte: »Nem tudunk semmit... Jó keidet Louis Miguel brazil polgárt, alighogy újdon­sült feleségével kilépett az anyakönyvi hivatalból, letartóztatták. Az a vád ellene, hogy kissé szokatlan módon fo­gott hozzá a családi fé­szek megalapozásához, összes bútorát — lopta. Öreg gyerek Kérek egy kerék­párt — állított be a na­pokban Jan Soma 72 éves Fülöp-szigeti lakos egy manilai áruházba. A kereskedő nem ta­dott hova lenni a csodál­kozástól, hogy egy ilyen idős ember kerékpárt vá- sároL — No, nem magamnak veszem — nyugtatta meg az öreg 1—, hanem az apámnak. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői WERTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposrif* Latinka Sándor a. 2. Telefoni 11—510. U—513 Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. o. 2. Telefon ll—510 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Pr jta. Elő­fizethető a helyi postai? /ataloknál és postáskézbesít/ rnéL •lőfizetésl díj egy hónapjai 12 F0» Index: 250R7. xesziilt a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében« Kaposvár, Latinka Sándor utca 5-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom