Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-20 / 223. szám

SomogyiKéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Ml ÉPÜL JÖVŐRE? Megkezdik az ipartelep csatornázását Gyár és üzem a jövő évi tervekben Sok még a bizonytalansági tényező A tervezők is számoljanak A tanácsi vállalatok jövő évi építési beruházásairól tár­gyaltak a napokban a me­gyei pártbizottság ipari osz­tályán. Nagy Lajos, a megyei ta­nács irari osztályának fő­mérnöke elmondta, hogy még ebben az évben megkezdik a Kaposvári Rádiócsőgyár épí­tését a Mező utcai ipartele­pen. Az ÉM Pécsi Tervező Vállalat tervei alapján épülő üzem négymillió komplett rádiócsövet gyárt, s 467 em­bernek ad munkát Az új tanácsi ipartelepen — a be­ruházások jobb megalapozása végett — szükségessé vált a szennyvíz- és csapadékgyűjtő csatorna elkészítése. A kivi­teli tervdokumentációkat a Vas- és Fémipari Vállalat rendelte meg. A szennyvíz­csatorna terve szeptember 30- ra, a csapadékvíz-csator­náé pedig december 31-re ké­szül el. Az értekezleten be­jelentették azt is, hogy a Dunántúli Vízügyi Építővál­lalat másfél millió forint ér­tékű munkát vállalt a jövő évben ezen az építkezésen. Tovább folytatják a Finom­mechanikai Vállalat IGV-te- lepének építését Az egyes és a kettes csarnokot december 31- e helyett — anyaghiány miatt — csak a jövő év jú­nius 30-ra készíti el a Ta­nácsi Építőipari Vállalat. En­nek a telepnek kilencmillió forintra készült a beruházási programja. Valószínű azon­ban, hogy a kiviteli összeg meghaladja az eredetit. Januárban megkezdődik a Patyolat kazánházának tech­nológiai szerelése is. Ez a kazánház fűti majd a Fi­nommechanikai Vállalat csar­noka mellett a rádiócsőgyá­rat is. A siófoki mosoda ter­veit a tervezők 1968 májusra akarják szállítani. A Beru­házási Iroda szerint az len­ne a jó, ha az 1968. évi ba­latoni szezonban már mű­ködhetne, hiszen csak így le­het kihasználná a kapacitását. A tervek szerint szezon­kezdésre szeretnék elkészíte­ni a siófoki szikviz-és üdí­tőital-üzemet is. Évente 14 500 hektoliter szikvízt és üdítő italt állít elő majd ez az üzem. A Tanácsi Építő­ipari Vállalat csak úgy vál­lalta az 1968. április 30-i átadást, ha az építtető az összes gépészeti anyagot kel­lő időben beszerzi. A tervek szerint a jövő tavasszal Nagyatádon az ötvöskónyi úton megkezdik a sütőüzem építését. A terveket decem­ber 31-ig készíti el az ÉM Győri Tervező Vállalat. Eb­ben az évben már, 1,5 mil­lió forintot költöttek Marca­liban a fejlesztésre. Mivel időközben megváltozott a be­ruházás célja, eltolódott az átadási határidő is. A jövő év márciusa helyett csak szeptember 30-ra vállalta a befejezést. Ha a beruházó az összes gépészeti anyagot a kivitelező rendelkezésére bo- csátaná, akkor is csak két hónappal tudná előbbre hozni az átadási határidőt. A jövő évi beruházások némelyikénél sok még a bi­zonytalansági tényező. Szik­szói László, a megyei pártbi­zottság ipari osztályának ve­zetője arra figyelmeztetett az értekezleten, hogy a megyei ipartelepítés biztonságosabbá tétéle végett a lehető leg­kevesebbre kell ezt csök­kenteni. Jobb kooperációval, egymás gondjainak jobb meg­értésével lehet ezen segíteni. Az értekezleten kívánság­ként hangzott el az is, hogy a tervezők jobban vegyék fi­gyelembe a beruházások ren­delkezésére álló anyagi lehe­tőségeket. Előfordult már, hogy sokkal drágább kiviteli terveket készítettek, mint amennyi pénz állt rendelke­zésre. Ez hátráltatja az épít­kezés megkezdését, végsőso­ron a megyének származik ebből kára, hiszen később kezdheti meg a termelést az üzem. K. I. Messze van a... Messze van a, messze van az Arany utca, Hon­véd utca meg a 48-as if­júság útja vége. Különö­sen annak, aki nem oda­valósi, azaz nem az észak- nyugati városrészben la­kik. Vagy neadjisten hiva­talos minőségben keres va­lakit a lakótömbök lép­csőházrengetegében. Házszám, utcatábla vagy bejárati szám ugyanis csak papíron, csak hiva­talosan ... A helyszínen — sehol. Pedig ide s tova lassan két-három éve már, hogy fölépült a Honvéd utca— Arany utca szögében a 12 (egyenként 54 lakásos) háztömb. S rövidesen be­költöznek az V. számú építkezés ötödik épületébe is, de a lakótelep új utca­részleteit, házait — csak­nem 900 új lakást — nem jelöli egyetlen táblácska sem. Így aztán kézbesítő, védőnő, díjbeszedő, orvos, pedagógus stb. legyen a talpán az, aki itt eligazo­dik! Nem beszélve a men­tőkről, akik jó ideig sziré­názó műholdak módjára keringenek körbe-korbe az épületek között, ha sür­gős hívást kapnak. Nemrégen postások pa­naszkodtak, hogy lejárják a lábukat, amíg ráakadnak a keresett címre. Jobb hí­ján egyik hivatalunk öt­letes *►újítását« javasoltuk nekik is. Van, ahol föltér­képezték az egész észak- nyugati városrészt. A kar­totékokra odaírták — 7 00 —800 címhez! — hogy »kék-fehér ház«; »zöld­sárga ház« stb. Színtévesz­tők kivételével ez is célra­vezető. Persze hangsúlyoz­zuk: jobb híján. A végleges megoldás azért mégis a házszámok, utcatáblák kifüggesztése lehetne. Mindannyiunk hasznára és örömére! W. E. * i Gigliola Cinqueííi, a híres olasz táncdalénekesnö, az Erkel színházi nemzetközi gálaest egyik részvevője, pes­ti gyerekeknek autogrammot ad. Túlteljesítette termelési tervét a tahi erdészet fagyártmányüzeme (Tudósítónktól.) Az erdőkből évről évre ki­termelt famennyiség nagyobb részét korábban tüzelőanyag­ként szállították az ország kü­lönböző területeire az Észak­somogyi Állami Erdőgazdaság tabi erdészetéből. A múlt év­ben azonban mintegy félmil­lió forint költséggel fagyárt- mánytermelő üzemet létesítet­tek a tabi vasútállomás mel­lett. Az új üzemben tavaly október 1-én kezdték meg a gömbfa ipari feldolgozását, a termelőszövetkezeti és egyéb építkezésekhez szükséges épü­letfa, továbbá a parkettfríz, a szőlőkarók és a ceruzagyártás­nál használatos faanyag, az úgynevezett ceruzaprizma elő­állítását. Az üzemben tizenkét embert foglalkoztatnak két műszakban. 1967. szeptember 30-ig 1800 köbméter gömbfa feldolgozá­sát tervezték. Tervüket már teljesítették, sőt parkettfrízből az előirányzottnál már eddig ,30 köbméterrel többet állítot­tak elő. Az erdészet vezetői­nek számítása szerint a gazda­sági év végéig (vagyis szep­tember 30-ig) a termelési ér­ték eléri az 1 800 000, az üzemi nyereség összege pedig megha­ladja a 300 000 forintot. Panasz Felsőkakpusztáról Nincs művelődési autó Nemrégiben levelet kaptunk H. László felsőkaki olvasónktól, aki azt panaszolja, hogy az utóbbi idő­ben nem látogat a pusztára a me­gyei könyvtár vándormozija. Ha­vonta egyszer kellene lenni mozi­előadásnak, de ez júniusban és augusztusban is elmaradt. -Belát­juk, hogy hozzánk a téli hónapok­ban vagy a nagyon esős évszak­ban nehéz bejutni — Írja H. Lász­ló. — Ezért nem is zúgolódunk, és nem is követelőzünk. De ha jó idő van, és az út is járható, akkor jönnének egy hónapban legalább egyszer.-« Olvasónk azt is pana­szolja, hogy a megyei könyvtár helyi fiókjának könyvállománya egyhangú, nem kapnak új köny­veket. Kérésünkre Kellner Bemát, a megyei könyvtár igazgatója ki vizsgálta a panaszt, s az eredményről az alábbiakban számolt be:-Felsőkakpuszta homok úton v'aló megközelítése csak nágy- kerékmeghajtásos GAZ 69 gyártmányú művelődési autó­val volt lehetséges. A több mint negyedmillió kilométert futott GAZ kocsink azonban eljutott a használhatóság leg­végső határához, és ma már többet van javítás alatt, mint üzemben. A megyei tanács végrehajtó bizottsága egy évvel ezelőtt határozatot hozott a megyei könyvtár művelődési autóinak kicserélésére, azonban a ha­tározat végrehajtása ez ideig nem valósult meg. Ami az olvasási lehetősége­ket illeti, H. László panasza kevésbé indokolt. A pusztai könyvtárban 296 kötet könyv áll a 31 olvasó rendelkezésé­re. Ezt az állományt a terve­zett negyedévi váltás helyett — éppen a művelődési autó leromlott állapota miatt — fél­évenként frissítjük 100—100 kötetes tételekkel. Vélemé­nyünk szerint ez a kis számú olvasói létszám igényeinek ki­elégítésére elegendő.« Mit vásárolnak szívesen falun? Sláger a Velence rádió — Berzencén minden ötödik családnak van televíziója Akármelyik faluban já­runk, mindenütt szembeöt- lik, -hogy milyen sok csa­i Iád otthona van fölszerelve FIATALOK REMEKEI. Jő szakembereket nevelnek a kisiparosok a gondjukra bízott fiatalokból. Ezt bizonyította 3 KIOSZ mérvéi székhazában rendezett kiállítás is. A legnagyobb érdeklődést a saűködő motormetszet, az ízléses retikül és a három apró modell váltotta ki. háztartási gépekkel, rádióval, televízióval. Mit vásárolnak elsősorban a falusiak? — kérdeztük Horváth Jánosnétól, a Csur­gói Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet szervezéstechnikai csoportve­zetőjétől. — 1962 első felében 2 983 633 forint értékű tartós fogyasztási cikket adtunk el. Három évvel később már 3 961209 fo­rint, 1S66 első hat hónap­jában 5 320 747 forint, az idén augusztusig pedig már 6 108 204 forint volt a bevétel ezeknek az árucikkeknek az értéke­sítéséből. — Mivel látja el elsősor-1 ban lakását a falusi család? — Júniusban leszerelték a telepes rádiókat, szükség van helyettük Irakra, moderneb­bekre. A helyi Vas és Mű­szaki Bolt vezetőbe elmond­ta, hogy nem olcsó, hanem ’6 minőgögű. drágább k^-s-zü- ’Akeket kérnek. Rádióból pél­dául a Velence típus a slá­ger. A vásárlásokból kiderül, melyik községben gazdálko­dik jobban a termelőszövet­kezet, néha csapatostul jön­nek egy-egy faluból. — Sokszor elmondták: már nem luxuscikk a te­levízió, a motorkerékpár. Végig kell menni az ut­cán, minden negyedik­ötödik házon ott ágasko­dik az antenna, s a fészerben ott áll a mo­tor. Térjünk vissza a számok­hoz. Berzencén 3000 ember lakik, és százhúsz tv-készü- lék, továbbá 410 rádió van. Ha azt vesszük alapul, hogy egy családnak öt tagja van, minden ötödik családnak van televíziója, minden második­nak pedig rádiója. Az ötezres lélekszámú Csurgón 500 tévét és ezertiz rádiót szereltek föl. A falvakban is egyre nép­szerűbbek a villany- és gáz­tűzhelyek, a közelmúltban pl. kétszázat adtak el belőle Csurgón. A gáztűzhelyről így véle­kedik egy nagy bajuszú szen- tai bácsi: — Nálunk eddig úgy volt. hogy hajnali négykor föl kellett kelni az asszonynak, hogy ideiében rendbe tegye, begyúitsa a tűzhelyet. Már a ház előtt türelmetlenül ka­parták a lábukkal a földet a lóvék, s én még mindig ’azt ,vártam, mi bor forr föl végre a tej. Most ez nincs, egy égő eyufaszál. pár perc, s készen a reggeli. — Nem kaparnak a ház •■’őtt a lovak ... — Nem bizony. Athelyez- : ?k a traktorra, rakodónak. F. D. Modern gőlyamesék a mai gyermek szemével Részletek Eornej Csu^ kovszkij szovjet pszicho­lógus Kétévestől " ötéves korig című könyvéből. Lássuk csak4 miként gon­dolkodnak a gyermekek az- élet titkáróL — A kisfiúkat is az anyukák szülik? Akkor minek vannak apukák? — Anyu, engem ki szült? Te! Tudtam. Ha apuka szült volna, baju­szom lenne... — Ez a kislány már úgy született, hogy vol­tak kezecskéi és lábacs­kái, vagy csak később ragasztották rá? A szülők megígérték Tányának, hogy öcsikét vesznek neki, de nem azonnal, hanem később, mert most nincsen pén­zük. Tánya egy agyag­perselyben gyűjteni kezdte a kopejkákat. Ál­landóan kérdezgette a szülőket, még mennyi pénzre van szüksége, hogy a legolcsóbb Vá­nyai megvehesse. így telt el öt hónap. Egy este a szülök moziba mentek. Amikor meg­tudta Tánya, sírni kez­dett: — Ne költsétek a pénzt mozira, inkább gyűjtsé- tek Ványára! — Mondd, anya: ami­kor megszülettem, hon­nan tudtad, hogy én va­gyok Jur ócska? — Ha tudtam volna, hogy ilyen utálatos vagy, meg sem születtem vol­na neked! — Hány órakor szü­lettem? — Fél hétkor. — Jaj, jaj, hiszen ak­kor meg sem teázhat­tál! *-« Apuka, honnan, ke­rültem én ide? — A piacon vettek. —■ De mielőtt eladtak. el is kellett valakinek készítenie! — Elmegyek Rosztov- ba, kisbabát szülök, és nem írom meg, hogy hívják! — Miért szültél nekünk ilyen rossz apukát? — Anyuka, szülj kis­babát — Hagyj békén, nincs időm. — De hiszen szabad napos vagy ... — Hogy én hogy szü­lettem, azt tudom, de honnan született apuka és anyuka? — A gyerekeket az anyukák szülik, de ki szüli a felnőtteket? — Jó, ha nem aka­rod, hogy a fiad legyek, szülj vissza! (Ford.: Péter Zsuzsa) Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottsága és a Somogy megye! Tanács lapja. \ Főszerkesztőt WIRTH LAJOS» Szerkesztőség: Kaposvárt Latinka Sándor u. Z. Telefoni U—510. II—5D Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. Z. Telefon 11—51S Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem érzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Pz >ta. Elő» fizethető a helyi postai: /atalokná) és postáskézbesít' inéh Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Inöes: 250fi?. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom