Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-19 / 222. szám

Kedd, 1967. »September 13. 3 SOMOGYINÉPLAP Lati n k a*e m 1 é k un népéi y Kaposváron TÖBB EZER FIATAL VONULT FEL A VÁROS UTCÁIN KISZ kb titkára beszél. emelt föl szavát a görögor­szági események miatt, s fog­lal állást az izraeli agresz­Koszorúzás a Latinka-szobornál. szióval szemben. Befejezésül arról beszélt a szónok, hogy közös harcunk legfőbb táma­sza a kommunizmust építő Szovjetunió. A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom vi­lágtörténelmi jelentőségéről szólva a többi között ezeket mondotta: Nincs a földön olyan hely, ahol a haladá­sért vívott harcra ne hatott volna az októberi forrada­lom. Az ünnep« beszéd után Tóth Lajos, Latinka Sándor egyik mártírtársának fia be­szélt apja bebörtönzésének és a mártírok megkínzásának, meggyilkolásának napjairól, majd Győry Attila a Latin­ka balladával zárta a nagy­gyűlést. A munkás gyászinduló hangjaira elsőként Szabó Já­nos, a KISZ központi bizott­ságának titkára, Stier Sán­dor, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára és Varga Teréz, a megyei KlSZ-bizott- ság titkára helyezte el a há­la koszorúját Latinka Sán­dor szobránál. A megyei és városi pártbizottság nevében Illés Dezső, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára és Csapó Sándor, a városi párt- bizottság titkára koszorúzott. Elhozták a hála virágait a járási KISZ-bizottságok, a KISZ-alapszervezetek, a La­tinka Sándor nevét viselő if­júsági brigádok is. A koszo­rúzással egy időben delgáció tisztelgett a mártírok em­lékművénél a Nádasdi erdő­ben is. S. M. Kaposvár fia­talsága a ha­gyományokhoz híven napra békeme­netet tervezett a Nádasdi er­dőbe, hogy le­rója kegyele­tét a Tanács­köztársaság mártírjainak emlékművén éL Az időjárás azonban át­húzta fásukat. Ám aki látta az úttörők, a kö­zépiskolások, az üzemi és a hivatali K3SZ-szerve- zetek fiatal­jainak impo- (ggrts demon­strációját, nem csalódott Szabó János, a Zászlókkal, transzparensekkel, Lenin, Marx és Engels, Latinka Sándor képeivel vonullak fel a város utcáin a fiatalok, külsőségekben is hitet téve amellett, hogy a vasárnapi ünnepség a Tanácsköztársa­ság somogyi hőseire való emlékezésen túl a fiatalok internacionalista érzésének is kifejezője. Az ünnepség til­takozás volt ' mindenfajta embertelenség, agresszió el­len. »-Békét Vietnamnak!« »Latinka, nem felejtünk!« -Szabadságot Theodorakisz- nak!« »Lenin eszméi örökké élnek!» »Vesszenek az ag- resszorok!« — tolmácsolták a transzparensek. Ezt szimboli­zálták a menettel együtt ha­ladó görög, szíriai, vietnami diákok is. Erről beszélt az ünnepség szónoka, Szabó Já­nos, a KISZ központi bizott­ságának titkára a megyei ta­nács előtt összegyűlt fiatalok ezreinek. — Emlékezni jöttünk össze ezen az őszi napon, emlékez­ni arra a hősi korra, ame­lyet kegyetlen elnyomás kö­vetett. Emlékezni jöttünk össze, hogy soha ne felejt­sünk — kezdte beszédét Sza­bó elvtárs. Megemlékezett a Tanácsköztársaság dicsőséges napjairól, a somogyi kom- münárokról. Elmondta, hogy a magyar nép hosszú harcot vívott a szabadságáért, sok hős áldozta fel életét, ezért is támogatja azokat a népe­ket, akik napjainkban akar­ják kivívni függetlenségüket, s harcolnak az imperialista betolakodók ellen. Az egész ország, az egész magyar if­júság érzi és tudja, hogy vem választható el egymástól saját hazánk és a világ né­peinek sorsa. Ezért levett föl egységesen a vietnami szoli­daritási mozgalomban, ezért Somogyi újítókkal jubileumi kiállításon MINTEGY FÉLSZÁZ SO­MOGYI ŰJfiTÖT vitt fel az újítók klubjának vezetősége A szovjet tudomány és tech­nika 50 éve kiállításra. Mi is helyet kaptunk azon a különbuszon, amellyel az újí­tók a fővárosba utaztak Nagy Lajosnak, a megyei ta­nács ipari osztálya helyettes vezetőjének kalauzolásával. Pest felé menet még alig le­hetett hallani a kiállításról Visszafelé induláskor azon­ban jócskán esett szó róla. Érezni lehetett, hogy az újító­kat megkapta a kiállítás vará­zsa. Különösen a világűrkuta­tás, a rakétatechnika tett rá­juk nagy hatást. Trézli László, a Kaposvári Vas- és Fémipari Vállalat dolgozója ezt mondta: — Eddig csak olvastam, hallottam a , szovjet rakéták­ról, műbolygókról. Szerettem volna megtudni, hogy a le­írtak, a hallottak és a va­lóság fedik-e egymást. Most meggyőződtem róla, hogy a valóság, a hírek és a leírá­sok között nincs különbség. Ez volt számomra a legfon­tosabb. Trézli László mint műsza­ki ember egy kicsit szak­szemmel is szemlélte a ki­állítási tárgyakat, műszere­ket. A gyakorlati. munkát eszébe juttatta a kiállítás Szabó Jó­zsefnek, a Somogy megyei Faipari Vállalat dolgozójának is. A kitűnő furnérvágó szer­szám láttán arra gondolt a vele egy gyárban dolgozó Horváth Ferenccel, hogy de jó lenne nekik is egy-kettő a gépből. Természetszerűleg őket hosszabb ideig foglal­koztatta a faipar, mint a többieket. Jócskán elidőztek a szovjet kiállításon látható furnérok, préselt lemezek mellett is. De nemcsak ez tett rájuk nagy hatást, hanem a cso­dálatosabbnál csodálatosabb hőerőművek, bányafelszerelé­sek, fűróberendezések is Ezek azt mutatták, hogy a szovjet tudomány és techni­ka nemcsak a rakétagvártás terén fejlődik szédületes tempóban, hanem másban is Szalai József, a Pamutfonó­ipari Vállalt Kaposvári Gyá­rának dolgozója is erről be­szélt. Elragadtatással szólt például a lásertechnikáról. — A LaSERKUTATÁS- BAN a szovjet tudósok ugyancsak megelőzték a Föld más országainak szakembe­reit — mondta Szalai elv- táirs. — A láser csodálatos eszköz. Nagy szerepe lesz az emberiség életének formálá­séban. A gyógyításban, az iparban, de az életnek min­den területén felhasználható. Én őszintén megmondom, el- árnultam azon a fejlődésen, amelyet a Szovjetunió az utolsó tíz évben megtett. Persze azért a legnagyobb hatást a rakétatechnika tet­te a somogyi újítókra. Ezt I bizonyítja az Ékes Arpád- | dal, a Somogy megyei Sütő­ipari Vállalat dolgozójával való beszélgetésem is. i — Én ugyan nem sokat értek az űrkutatáshoz, mégis élveztem a látottakat — mondta. SOMOGYHOZ KÖZELED­VE azt hittem, már az ál­mosság, fáradtság következ­tében a látottalt lassan fe­ledésbe merülnek. Ekkor azonban Suri Sándor, az SZMT titkára odafordult hozzám, és azt kérdezte, mi a véleményem a kiállításróL A választ meg se nagyon várva, lelkesen beszélni kez­dett a láserről. Rám is épp olyan nagy hatást tett a kiállítás, mint rájuk. Amikor az első űrra­kétát fellőtték, nem mertem tolna gondolni, hogy otyan autóbusz utasairól tudósítok, akikkel együtt nézem meg a Vosztokot. Szegedi Nándor fiiR MÉRHETŐ EREDMÉNY Beszélgetés egy esős hétköznapon Odakint esik. A sávolyi Űj Élet Terme­lőszövetkezet irodájában Szarka József elnökkel, Har- math János párttitkárral és Béres Imre föagronómussal beszélgetünk. A téma: mi­lyen tapasztalatok összegez­hetők a IX. pártkongresszus agrárpolitikai határozatai, il­letve az azóta megjelent törvényerejű rendeletek nyo­mán az Üj Élet Termelőszö­vetkezetben. — Nehéz lenne felsorolni, mi mindenben mutatkozik meg szövetkezetünkben a me­zőgazdasági intézkedések haszna — mondja a párttit­kár. — A szociális helyzet sokat javult, de ezen belül is talán a termelőszövetke­zeti nyugdíjtörvény az, ame­lyik leginkább kedvére való az embereknek. Tudniillik mindenki átgondolja, hogyan lesz majd, ha egvszer meg­öregszik. A rendelet úgyszól­ván minden korosztályt meg­nyugvással tölt el a mi szö­vetkezetünkben. Igaz, ma még csak mindössze ketten élveznek nyugdiiat az új tör­vény szerint, de ahogy tel­nek az évek, egyre többen érzik majd a rendelkezés emberségét, az ember meg­becsülésének ezt a kézzel fogható bizonyítékát — A termelői árak rendezése milyen visszhangot váltott kl“ — Régi gond volt, azt hi­szem, sok termelőszövetke­zetben, hogy egynémely ter­ményt csak drágán tudtak előállítani. A felvásárlási árak nem mindig fedezték a termelési költségeket, ezért fordulhatott elő esetenként, hogy csak ráfizetéssel tud­tak eladni bizonyos árufélét. A mostani és az ezután ér­vénybe lépő árak már reálisab­bak. Mázsánként ugyan nem valami nagy összeg, de ton­nányi vagy vagontételben számolva bizony igen szép summa pénzt ad, amivel ma többet kapnak. — Szóba került, hogy egyik­másik terményt talán az ára, talán a talajadottságok miatt nem szívesen termelték. Mi a helyzet most, hogy megszűntek a tervezés korábbi kötöttségei? — Vegyünk talán gyakor­lati példát a mi szövetkeze­tünkből — mondja a szövet­kezet elnöke. — Korábban a megye lebontotta a járások­ra, a járás pedig a termelő- szövetkezetekre, hogy : miből mennyit ajánlatos termelni. Ilyen előírás alapján ültet­tünk ki annyi burgonyát, amennyi egyébként az erőn­ket is meghaladta, jóllehet a mi talajunk nem a legked­vezőbb ennek a növénynek. 60—100 holdon termeltünk burgonyát évente, s az át­lagtermés mindig ingadozott. Miután szabad kezet kap­tunk a tervezésben, mindjárt csökkentettük a burgonya vetésterületét, s az idén már csak 35 holdon ter­mesztjük. Ehelyett növeltük a kukorica és a vetett szálas- takarmány területét, mert csak így gondoskodhatunk fejlődő állatállományunk ele- ségéről. — Most, hogy megtörtént a já­rási mezőgazdasági osztályok átszervezése mezőgazdasági és élelmezési osztályokká, hogyan alakult kapcsolatuk a tanács­csal? — Jó kapcsolatunk semmit sem változott — válaszol a párttitkár. — Nem osztom a nézetét azoknak, akik azt mondják: »Senkinek -sincs semmi köze . ezután ahhoz, hogy mit és hogyan csiná­lunk.- Mert hallani ilyen hangokat is. Nagy hiba vol­na, ha mindenki így gon­dolkodna. Az én véleményem az, hogy ezután is szüksé­günk lesz a járási tanács se­gítségére, jólesik, ha valami­re idejében figyelmeztetnek, tancásot adnak. És jó tudni, hogy valahova bizalommal mehetünk támogatásért. ... Odakint esik. A brigád­vezetők szokásos eligazítása után együtt, vannak a szö­vetkezet vezetői. A beszélge­tés sok témát érint így ke­rül szóba egy-egy rész­kérdés a IX. pártkongresszus óta hozott rendelet gyakor­lati eredményéről. És ezek az eredmények megnyugta­tóak, elérték céljukat — ezt bizonyítja a sávolyiak . véle­ménye is. Hcrnesz Ferenc Már modellkmtyűt is varrnak Külföldre szállítják a marcali és a nagyatádi kesztyűket Három éve alakult meg a Pécsi Kesztyűgyár 1. szá­mú üzemének marcali és nagyatádi összevarró részle­ge. Fürge asszonykezek varr­ják be a kesztyűk ujjközeit, varrják össze az oldalait. A marcali és a nagyatádi nők ügyességét bizonyítja, hogy a hagyományos kesztyűk mellett most már kényesebb modellkesztyüket is varrnak odahaza. Az ízléses és szép termékek hetvenöt százalé­kát exportálja a Pécsi Kesztyűgyár 1. számú üzeme. A két részleg már leküz­dötte az indulás utáni ne­hézségeket, mind több kesz­tyűt varr össze. S ami szin­tén nem mellékes, közben állandóan javított a minősé­gen. Például a marcali rész­leg a2 engedélyezett selejt­nek csupán a felét használ­ta fel. Ez pedig a munka természeténél fogva igen csekélynek számít. A két i részleg csaknem nyolcvan- ezer kesztyűt készített az év első felében, s ebből több mint hetvenezret külföldre 1 szállított a gyár Az export­tervet több mint tizenhá- 1 romezer-négyszáz párral túl- ( szárnyalta a két somogyi i részleg. Ez a biztosítéka an- < nak, hogy az idei kötelezett­ségének eleget tehessen. A j brigádversenv is hozzájárult i az elért eredményekhez 1 Marcaliban két brigád már kétszer elnyerte a szocialista címet. Na^vatádon a Tyeres- kova-brigád küzd a szocia­lista címért. Az idén alakult meg a Hámán Kató és az Április 4. brigád. PARTI MEMENTÓ TtM int egy megmereve­dett óriás százlábú, úgy terpeszkedik a viz fö­lé betontörzsével az ékte- ,, . . , , ., , , ,, , . len hídroncs. Fehér-szürke T°bbanas es idejekorán hidakat, es elhurcoltak betontestéből oldalt görbe meggörnyedt a hid háta. minden mozdítható értéket vnsrvdrik mprrrlpzn^k pnuik A bontás emberfölötti nyugatra. Szorongással teli végükkel már a semmibe munkával jár. A szinte forró napokat, heteket éltek kapaszkodnak. Az egykor megbonthatailan kemény át a balatonmáriaiak is erős hid jól bírja a kele- beton szikrát vet a légka- annak idején, pelő légkalapácsok napok *«pács éle alatt. Robbanta- A csatorna vize most óta tartó erős rohamait n* nem lehet a közeli la- mozdulatlannak látszik. Fent mintha örök időkre épí- hóházak miatt. Két utca tüzel a nap, lent a híd be­tették volna Ki tudja vége szalad ki az övcsa- tonja éget. Csattognak, dü- hány embröitőt szolgált ki torna Partjára, azok ép- hörögnek a gépek, eszik, a Nyugati övcsatorna fe- sége mindennél fontosabb, marják a híd oldalát. Fél- létt. Balatonmária központ- még az építés szigorú ha­------*•------------------"" m eztelen, barnára égett jában. ha a háborúban téridejénél is. Hiszen a kis férfiak szorítják teljes erő- meg nem rokkan Npm családi házakban emberek vei a betonra a légkalapá­tudták felrobbantani egé­szen, csak megrokkant. Talán a hátráló német ka­tonáknak már nem volt elegendő robbantóanyaguk. laknak. Laktak akkor is. A kor­csokat. Ruhájuk, a szürké­re fakult kék overall és nyéken sokan maradandó az átizzadt ing, kint van emléket szereztek maouk- a parton. Csizmák, kábá­nak azokból a napokból. tok. sapkák és odébb a hiszen a barbár háború földtúráson egy sisak. Pán- Több mint két évtizede nem törődik a kis házak- célsisak. Wehrmacht-kator.a nap mint nap a háborút kai. az emberek nvugaJjná- fejéről való. Rozsdás, ala­idézte a falusiaknak. Azt val. az apró eovéni érde­a napot, amikor egyre kekkel. A németek akkor messzebbre dübörögtek a »magasabb szemvontok« posa.n kikezdte az idő. Aki viselte, nem gondol­ta. hogv huszonkét év után fegyverek, amikor a vas- miatt szerelték le a óvá- kik évitik maid fel az úi beton pilléreket m.egrázta a rakat, robbantották föl a modern hidat. Lehet, hogv * V az ő gyufájától kapott tü- 4 zet a robbanóanyaghoz ve- f zető gyújtózsinór, s még f mielőtt gyönyörködhetett 4 volna müvében, talán... F Közel jártak már a 4 szovjet csapatok, amikor f az utolsó német katonát is F menekülni látták. A Wehr- f macht többi katonája, F akiknek ugyanolyan pán- F célsisakjuk volt. mint ame- \ lyik a töltés oldalában fék- f szik felfordulva, Berlinig \ menekült. t Ebédidő közeledik. A J hídépítők lerakják a szer- 1 számokat, és mielőtt hoz- J záfognának az ebédhez, el- I hozzák a kabátokat, az a ingeket a rozsdás páncélsi- a sak mellől. j A híd utcákat, embereket f kö* össze. Bájrás. do’gos 4 embereket. A háború el F akarta választani őket. f Az új héd ismét egymást f kereső partok, utcák, embe- \ rek. között teremt kapcsa- \ latot. Na-ty József 4 ■*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom