Somogyi Néplap, 1967. szeptember (24. évfolyam, 207-232. szám)

1967-09-02 / 208. szám

Űj üzemrész megindítását tervezik a Csurgói Tejüzemben nöke, s egyúttal meglátogatta a faipari vállalat telepét is, ugyanis a takarmányélesztő előállításához a fűrészporban levő cellulózra is szükség van. A két lehetőséget a bu­dapesti vállalat főmérnöke rendkívül kedvezőnek találta. A takarmányélesztő-gvártó üzem létrehozásánál a meg­levő épületek is számításba jöhetnek. Kirándulást szervez ötven tagja részére a Dél-so­mogyi Erdőgazdaság Biztosítá­si és önsegélyező Csoportja. A holnap induló kirándulók töb­bek között megtekintik a me­zőgazdasági kiállítást is. LOVASBRAVŰR Az °rszágos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár látogatói uaponta ilyen lovasbravúrok ban is gyönyörködhetnek. cacn-fató — Fénye* Tamás faivá A Csurgói Tejüzem fejlesz­téséről a járási tanácson foly­tatott tárgyaláson vetődött fel, hogy a főként sajtgyár­tással foglalkozó üzemben na­ponta 20 000 liter felhaszná­latlan savó gyűlik össze. A termelőszövetkezetek ennek a mennyiségnek csak egy kis hányadát szállítják el. A megyei tanácshoz eljut­tatott javaslatban vázolták a környék munkaerő-helyzetét is. Az Erjedésipari és az Élelmiszeripari Kutató Inté­zet, valamint az állati fe­hérjetakarmányokat előállító vállalat foglalkozott a csur­gói tejüzem gondjával. A na­pokban a járási székhelyre látogatott a budapesti takar­mány-előállító vállalat főmér­Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA CÉHZAiiZlÓ CVAIUF A szovjet technika hónapjának eseményei Somogybán Kiállítások, előadások a Szovjetunió 50 éves fejlődéséről r Szeptember elseje és hu­szonharmadika között rendezik meg hazánkban a szovjet tech­nika hónapját. A megyei ren­dezvények közül kiemelkedik a szeptember 11-én tartandó tudományos előadás a szovjet technika 50 évéről. Ugyanezen a napon nyílik kiállítás a Ka­tinka Művelődési Házban. A harminckét tablóból álló kiál­lítási anyagot a cukorgyárban meg a Pamutfonó-ipari Válla­lat Kaposvári Gyárában is be­mutatják, majd körútra indul a megyébe. Szeptember 5-e és 20-a között az ÉDOSZ Műve­lődési Otthonban és a megyei művelődési házban előadások­kal kisért szovjet műszaki kis- filmeket mutatnak be az 50 év eredményeiről, a szovjet ipar fejlettségéről. Mint már közöltük, a buda­pesti jubileumi kiállítás meg­tekintésére a MÁV 33 százalé­kos kedvezményt ad. A kiállí­tás rendező bizottsága a ked­vezményes jegy vásárlásához igazolványt ad ki, amely cso­portos és egyéni utazáshoz egy­aránt beszerezhető a TIT-nél és az MSZBT-nél. Fellátogatnak a jubileumi és tudományos kiállításra me­gyénk üzemeinek, vállalatai­nak műszaki vezetői is, visz- szatérve pedig beszámolókat tartanak az üzemek dolgozói­nak. A szovjet technika hó­napjának rendezvénysorozatá­ban műszaki előadásokat tar­tanait a ruhagyárban, a tex- tilművekben és a Nagyatádi Konzervgyárban. Középkori településre bukkantak Értékes régészeti leletre buk­kantak útépítés közben Hajmás ás Gálosfa között. A középko­ri települést valószínűleg a tö­rökök égették föl, számtalan megperzselődött cserépedényt és más használati eszközt ta­láltak. A település határában levő sírok részletes feltárását folytatják. Fogatok és vontatók nélkül! Az útügyi hatóságok prog­ramja szerint jövőre meg­kezdődik a Kaposvári Ber­zsenyi utca teljes korsze­rűsítése. A jelenleg folyó vízhálózat-építési munkála­tok már ehhez tartozuak, hiszen felújítják az összes közmüveket is. A mostani építkezés azonban máris fölvet egy gondot: ha egy lovaskocsi vagy egy lassan haladó vontató fordul be a Berzsenyi utcába, a követ­kező percekben máris igen nagy torlódás keletkezik. Lz pedig igen lelassítja a for­galmat, és sok bosszúságot okoz a járművezetőknek. Javaslatunk: a rendőrség és az útügyi hatóságok az építkezés idejére tiltsák ki a lovaskocsikat cs a von­tatókat az amúgy is szűk Berzsenyi utcából és szá­mukra az ún. marhahajtó utat jelöljék ki, hogy a vá­ros egyébként engedélye­zett utcáit megközelítsék. Ezzel a javaslatunkkal a megyei tanács építésid, köz­lekedési és vízügyi osztá­lyának vezetője is egyetért, most tehát a hatóságokon a sor. Nürnberg népművészeti mú­zeuma egy különös ritkaságot tartalmaz. A látogató egy olyan zászlóra bukkanhat itt, amely párját ritkítja. Az 1658-as ere­detű zászló az asztalos céh szimbóluma: alapanyagául a fa gyalulásakor lehullott for­gácsok szolgáltak. A zászló még ma is jó állapotnak ör­vend. Ünnepélyes tanévnyitók megyeszerte Tegnap délelőtt megyénk valamennyi általános és kö- •«0 iskolájában ünnepélyes külsőségek mellett megnyi­tották az 1967/68-as tanévet. A nyári vakációról visszatért diákokat mindenütt kicsino­sított iskolák, tantermek fo­gadták. Az általános iskolákban 5000 első osztályos kisdiák kezdi meg a tanulást, így lé­nyeges változás nem várható a teljes általános iskolai lét­számban sem: mintegy 48 000 fiatal iratkozott be az isko­lákba. Negyven középiskolai első osztály indul az új tanévben átlag 40-es létszámmal. Me­gyénk hat mezőgazdasági szakmunkásképző iskolájában több mint 1090 fiatal tanul, s mint arról tegnapi lapunk­ban beszámoltunk, Kaposvá­ron 900 első éves ipari szak­munkástanuló képzését kez­dik meg. Az új tanévre új iskolát nem adtak át megyénkben, jelenleg nagyobb építkezés — egy 8 tantermes általános iskola — Tabon folyik, ez azonban nem készül el a közeljövőben. EH.nF.KKS ROVARGYÜJTEMÉNY Nyikolaj Filipov moszkvai lakosnak 3 millió példányból álló rovargyüjteménye van, ez páratlan az egész világon. A 3 millió példány között kétszáz olyan rovar van, amely más hasonló gyűjteményben sehol sem található. PACKÁZZANAK VELÜK! A KAPOSVÁRI Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet létrehozta a nyűltenyész- tő szakcsoportot. Azt mond­ták az embereknek, hasznos a nyúltenyésztés az állam­nak, a tenyésztőknek egy­aránt. A szakcsoport tagjai bíz­tak ebben, és nekivágtak az eléggé sok fáradozást, gon­dot kívánó tenyésztésnek. Sokan közülük azonban már megbánták ezt. No nem azért, mert a nyúltenyész- tésben nincs fantázia, ha­nem azért, mert a szövetke­zet illetékeseiből hiányzik a vállalkozáshoz szükséges ele­mi szervező készség. JÓL BIZONYÍTOTTA EZT az egyik pénteki átvétel. Pontosabban az át nem vé­tel. Ugyanis a tenyésztők nagy részétől nem voltak hajlandók felvásárolni az árut. Azzal érveltek, hogy a szakcsoport tagjai nem je­lentették be nyolc nappal előbb a szállítmányt Ezt a jelenlevők mindannyian cá­folták, és felháborodásuknak a fülnek nem éppen kelle­mes szavakkal adták tanúje­lét. Bizonyítani azonban nem tudták, hiszen a szövetkezet semmiféle dokumentumot nem adott nekik a bejelen­tés tudomásulvételéről. így tehát akkor rekesztették be az átvételt, amikor akarták, pontosabban, amikor a kecs­keméti gyár — az dolgozza fel a nyulakat — által kért mennyiséget felvásárolták. Amikor helytelenítettük, hogy a tenyésztőket lóvá tet­szik, Pozsgai János felvá­sárlási osztályvezető feldúlva kijelentette: ne avatkozzunk az ő adminisztrációs ügyeik­be, és megtagadta a további felvilágosítást. Pedig na­gyon jó lett volna, ha el­gondolkodik a történteken, hiszen e napon nemcsak fö­löslegesen fizettettek ki bu­sás összeget fuvarért jó né­hány emberrel, hanem meg­rendült a tenyésztők bizal­ma is. A szakcsoport elnö­ke, Kiss Lajos ezt mondta: — Én lemondtam a szakcso­port elnöki tisztéről. Azért tettem, mert teljesen lejá­rattak az emberek előtt. A MESZÖV-től egy elvtárs azt mondta, a szövetkezetnek át kell venni a nyulakat. »•Cserbenhagytak«. »Arra kényszerítenek bennünket, hogy az ide hozott állatokat visszavigyük«. »Mondja meg, hova tegyem ezeket az ál­latokat.« Ilyen elkeseredett szavakat hallottunk Somlai József Kapós-hegyi, Kovács Lajosné Szigetvári utcai, Bu- leca Andrásné Cseri-hegyi, Rajnics Antal Kis-róma-he- gyi, Antal Jánosné Róma- hegyi lakosoktól is. Somlai József így beszélt: — Ez volt az első és az utolsó szállítá­som. Hetven forintot fizettem a fuvarért. Bennünket a szer­ződés alapján kötbérednek, ha nem hozzuk be a nyulakat. De ők nem tartoznak semmi­lyen anyagi felelősséggel ne­künk? Mi nem kereskedhe­tünk? Az emberekkel való packá- zás tehát úgy látszik, szétzül­lesztett egy sok fáradozással összehozott szakcsoportot. Ezzel (a közelmúltban is el­maradt egvszer-kétszer az átvétel) elvették az emberek kedvét, s a népgazdaságnak is kárt okoztak. NAGYON NEHÉZ LESZ HELYREHOZNI A HIBÁT, ismét kedvet csinálni a szak­csoport tagjainak a nyúlte- nyésztáshez. De helyre kell hozni. Mindenekelőtt az át­vétel jó megszervezésével lehet a régi kerékvágásba billenteni a szakcsoport sze­kerét. Olyan rendszert kell kialakítani, amely minden esetben biztosítja a behozott állatok felvásárlását Nem­csak a termelőkkel kell kap­csolatát rendeznie a szövet­kezetnek, hanem az üzemek­kel is. Röviden szólva, olyan rendszert kell kialakítani, amelyben a termelő, a fel­vásárló szerv és az üzem is anyagi felelősséggel tartozik az estleges kárért. Egyedül ez a biztosítéka annak, hogy a múlt péntekihez hasonló helyzet ne fordulhasson elő többé. Szegedi Nándor gi A pap és a mini szoknya — Ejnye, lányom — dorgálta meg egy pap Catherine Spaak belga filmszínésznőt. — Nem szégyelled magad ilyen rövid szoknyában járni? — De atyám — mente­getőzött a színésznő —, nem a szoknya rövid, ha­nem a lábam hosszú. Áiiaikínzásért A bíróság a férjet bör­tönbüntetésre ítélte állat­kínzásért. A tanúk sze­rint élő angolnával verte a feleségét. Kiürülnek a svéd börtönök A svédek a maguk gyakorlatias módján nagyszerű módszert talál­tak ki börtöneik kiüríté­sére. A foglyok számára mintagazdaságokat létesí­tettek, ahol az elítéltek nemcsak feleségükkel vagy barátnőjükkel szó­rakozhatnak, hanem kis nyaralókban élnek és jó fizetésért dolgoznak is, úgyhogy a hatóságok föl­emelték jövedelemadó­jukat. Módszerük lelemé­nyes. A bűnözők vidéki életre, házastársi civódás- ra és jövedelemadó-fize­tésre kényszerítése a leg­jobb módszer annak meg­értésére, hogy a bűnözés nem kifizetődő. A boldog házasság titka J. Melata johannesburgi pszichológus szerint — a következő: a feleségek ne kérdezzék férjüktől, miért jöttek későn haza, hol és mennyit ittak, adjanak elegendő pénzt a családfő­nek és ne meséljék el, md történt a szomszédban. A kitartás jutalma Több mint húsz éve perben áll az olasz Luigi Girelli molnáir az állam­mal kártérítésért, mert a szövetségeseknek a hábo­rú vége felé végrehajtott egyik légitámadása követ­keztében elpusztult egyik lova. A rovigói bíróság most végre elégtételt adott a kitartó pereskedő­nek: 104 000 líra kárté­rítést kapott, mert a bí­róság megjutalmazta ki­tartását és úgy döntött, hogy az 1945-ben Girelli által e követelt kártérí­tési összeget valorizálja. * * * A hotelportás így szól a vendéghez: — Sajnálom, uram, de amíg be nem bizonyítja, hogy a fiölgy az ön felesé­ge, addig nem adhatok önöknek közös szobát. — Bizonyítsa be — mondja a vendég —, hogy ez a hölgy nem a felesé­gem, s örökre hálás leszek önnek. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztői W1RTB LAJOft. Szerkesztőség: Kaposvlfi Latinka Sándor u. 2. Telefoni Ll—510. U—811 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. o. 2. Telefon 11—510 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Pr }ta. Elő­fizethető a helyi postai? vataloknál és postáskézbesít/ inéL Előfizetési díj egy hónapta 12 Ft^ Index: 250«. Í Készült a Somogy megyei Nyomda* ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár, Latinka Sándor utca C

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom