Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-16 / 193. szám

Szerda, 1967. augusztus 16. s SOMOGYI NÉPLAP ÚT H CSÚCSRA CSATTOGVA KAPASZKO­DIK A KÁRPÁTOK KÖ­ZÖTT a villanymozdony. Alagutakba fúrja magát, s a rohanásban új meg új képet- varázsol a vonat ablakába. Egyszer a Kárpátok fenyőer­dővel borított csúcsait mutat­ja meg, máskor lélegzetelállí­tó viaduktok felett rántja át a szerelvényt A hegylánc pedig kénytelen megmutatni féltve őrzött sokszínű arcát. A tájat nézzük jó ideig, aztán fáradtan nyúlunk el a kényel­mes hálókocsiban. De az álom sehogy sem érkezik. A moz­donyvezető, aki most civilben utazik Moszkvába, vodkával kínál, aztán az ablakhoz hív. Állomáson futunk keresztül; kis hegyi patak kíséri tovább a vasutat. Kristálytiszta gyors sodrású vizében gyereksereg fürdőzik. Távolabb egy anyó­ka mossa tisztára a nagy ha­lom ruhát. Aztán híd követ­kezik, s a híd mellett rozs- daette, csaknem négyszögletű vastömb. A mozdonyvezető kérdez: — Nem ismerte meg azt a vastömböt? — Nem. — Nézze meg még egyszer, mert ilyen régi dolgot keve­set lát a Szovjetunióiban. — Fogalmam sincs, má le­het V — A második világháború maradványa. Egy kilőtt moz­dony szerkocsija. És gőzmoz- danyt már alig lehet nálunk látni, öregek voltak, kinőtte őket az idő. — Hallgatunk egy ideig, aztán még hozzáte­szi: — Ha azt mondanák, ül­jek fel rá, gondban lennék, hogyan is kell elindítani. SZŐKE, KOPASZODÖ ÉS ÖRÖKVIDAM EMBER a mozdonyvezető. Csapon, a ha­tárállomáson lakik. Sza-bó Zoltánnak hívják. Tizenhét esztendeje Moszkva felé röpí-# ti a budapesti gyorsvonatot. Ha tehervonatot vontat, La- vocsniig jut el, de a személy- szállító szerelvénnyel Lvovig mennek. — Egészen föl a csúcsra — mondja ő. — S úgy beszél a Kárpátokon átkígyózó vasút­vonalról, mintha minden kö­vét külön is ismerné. Olykor megbicsaklik a nyelve, s orosszal helyettesíti a magyar szót. Ha önmagáról kérdem, zárkózott lesz, ha a vasútra terelem a szót, bőbe­szédű. — Szereti a munkáját? — Csak ezt szeretem. Ezt teljes szívvel tudom csinálni. A tájban gyönyörködünk, de ő nem sokáig bírja a csendet. Megint 'kérdez. Olyan, mint egy kitűnő idegenvezető, aki nem hagyja, hogy a rábízott külföldi valamit is szem elől tévesszen. — Emlékszik arra a kis fa­lura, ahol a szerkocsironcsot láttuk? — Átrobogtunk rajta. — Azt a falut Szojvának hívják. Én emlékszem rá: je­lentéktelen település volt ez itt, a Kárpátokban. Kis falu, alig tudott róla valamit még a környék is. Emberek éltek és küszködtek itt a hegyekkel. Mert a hegy nemcsak szép, de könyörtelen is tud lenni. S tudja, hogy ennek a falunak most híre van? Látja, hogy figyelem, to­vább folytatja a mondaniva­lóját: — Olyan üzemeket kapott, hogy bárki megirigyelhetné őket. A Kárpátok fenyveser- dődt dolgozzák itt fel. Nem is egy üzeme van, hanem há-* rom, s ezekben egyre több környékbeli ember is dolgo­zik. Azok, akik ide jöttek munkára, már nem félnek úgy a hegyektől. Nincsenek neki kiszolgáltatva. A hegyek szolgálják ki az embert meg az üzemeket. Szavaiból kimondatlanul is az csendül ki, hogy az em­berért vannak az üzemek, azoknak a falvaknak a lakói­ért, akik itt élnek az őrt álló hatalmas fenyvesek tövében. Szép ez a táj, s szép és meg­szokott. az a gondoskodás, amely az emberekért van. — A munkája nem nagyon nehéz? — fordítok a szón. — Gondolom, sokat van távol a családtól. És tizenhét évi szol­gálat után a vasutasok már panaszkodni szoktak. — Embere válogatja. A mun­ka mindig szép. — Tegezésre fogott mondattal kiált föl a mellettünk elrobogó mozdony láttán. — Látod, ez az enyém. Ezzel utazok én! Már-már arra gondolok, Több mint egy éve már, hogy megkezdték a lullai be­kötőút építését, és ahogy a dombok között szürkésen ka­nyargó út egyre inkább meg­közelíti a falut, a dolgos, szorgalmas lullaiak egy új tulajdonságra tettek szert: egyfajta egészséges türelmet­lenségre, amihez hasonlót ta­lán a fölfedező érez, amikor a megvalósításhoz szükséges időt szeretné átrepülni. Mert felfedezők valamennyire a lullaiak is. Felfedezték, hogy az új út képes megváltoztat­ni eddigi életüket, ha ők is akarják. Amikor a lullai em­ber televíziót, mosógépet vá­sárol, vagy házépítésbe kezd. ha másnak nem, hát magá­nak megyjegyzi: »Nem ma­li ogy nem akar a kérdésemre válaszolni. Amikor visszatér rá: — Egészséges embernek nem nehéz a munka. S ná­lunk nagyon vigyáznak az emberek egészségére. Nagy, felelősséget vállal az, aki egy szerelvényt vezet, s éppen ezért csak egészséges embe­reket engednek munkába. Akárhányszor állunk szolgá­latba, addig nem mehetünk fel a, gépre, amíg az orvos meg nem vizsgált bennünket. Egy kis hőemelkedés elég ihhoz, hogy hazaküldjék az embert. Ha meggyógyul, csak akkor engedik gépre. A munkáról, az utazásról radhatunk el a világtól.« Egyik kérésüknek tavaly adott hangot a televízió. Bolt, ital­bolt kell a falunak a megle­vő szövetkezeti üzlet helyébe. Kérésüket a Tabi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet még az idén tel­jesíti. A községi tanács terveiben szerepel már a sokat emle­getett művelődési vagy klub­terem megépítése. Az idén már erre takarékoskodtak. Ahol tudja, még a nyári munkák mellett is segíti a tanács terveit fogattal, anya­giakkal is a termelőszövetke­zet. Mit mond a lullai ember? Most, hogy már sem a gép­nek, sem a lónak nem kell fűzzük tovább a szót. A Kár­pátok kéklő hegyláncai már régen eltűntek a horizont szé­lén. Elalszunk. S másnap reg­gel a moszkvai pályaudvaron régi ismerősként búcsúzunk. Mielőtt kezet nyútjana, eny- nyit mond: — Látod, ide is pontosan értünk. Mi szeretünk min­denütt nagyon pontosak lenni. AZTÁN ELKEVEREDIK A TÖMEGBEN, magába fogad­ja a hat és fél milliós nagy­város, de kemény kézszorítá­sát, s örökvidám arcvonásait itthagyta nekem. Ezzel a biz­tatással indulok el a nagy 'orgalmú moszkvai utcán. Kercza Imre sárban járni, ő járjon? Vagyis hogy majd járda is kellene. Járda is, jó ívóvíz is és még nagyon sok minden. A lullai emberek nem kö­vetelőznek. Ismerik adottsá­gaikat ugyanúgy, mint a le­hetőségeiket. Amit tehetnek a faluért, megteszik. Türelmet­lenségük eddigi életükben, a világtól való elszigeteltségük­ben gyökerezik. Jön az út, napról napra közelebb ér a faluhoz. Egy- egy szakaszának a dombol­dalt kellett elhordani az út- jából. Így már kiláthat a lullai ember a világba ... (Nagy) JAJ, DE BOSSZÚS VAGYOK!... Kaposvár selyemben Kié ez a Népszava? Háztetőn van, zöld és nem fütyül, de tíz forintért kapható. Mi az? Hármat találhat, kedves olvasó. De inkább megmondom: a városi tanács és a Csiky Gergely Színház tetőszerkezete (citromsárga falakkal) — o Május 1. utca számos kirakatában. Van itt autós zászlócska, címer és ken­dő, fehér selyemből, rajtuk városunk né­hány jellegzetes emlékműve, épülete, nyolc­tíz különböző változatban. Van itt sárga fa­lu modern épületkép, ez, — ha jól nézem — a Latinka Művelődési Ház akar lenni. Az a piros tetős kicsi kunyhó pedig a So­mogy megyei Tanács székháza. (Épült klasszicizáló stílusban, anno 1S32.) S így sorolhatnánk, bár a Carmen Illatszerbolt ötletesebben megoldotta ezt: kanosvári ké­pes levelezőlapok közelében helyezte el az említett »festményeket■» ... Utánaérdeklödtem: ezek a fantasztikus színezésű, giccses mázolmányok különbö­ző pesti ktsz-ek termékei, és Kaposvár népszerűsítését hivatottak szolgálni. Maga a törekvés szép és dicséretes, az eredmény azonban már kevésbé az. S ha mindezt piaci szentképfestők és falvédő árusok por­tékái között látnánk és nem a Fő utca ki­rakataiban, talán észre se vennénk. Itt azonban feltűnik. Kaposvár neve újabb több országos ran­gú és színvonalú találkozó, hazai és nem­zetközi rádiós vetélkedő kapcsán is forga­lomba került. Jó lenne igényesebben meg­válogatnunk népszerűsítése eszközeit. Akármivel, akárhogyan — nem éri meg ... A selyemre nyomott városképek véle­ményünk szerint nem használnak. Sem a városnak, sem a jóízlésnek! Újságolvasással kezdem a napot, így szoktam meg. S azt hiszem, több milliomod magammal nem állok egyedül ebben. Üjabban azonban egyre inkább csak a szenvedély marad, a friss reggeli sajtóter­mékek nélkül. Az északnyugati városrész egyik ház­tömbjében néhány hét óta kisebb-nagyobb zavarokkal kézbesíti a posta a reggeli hír- lapotkat. Nem mondom, eleinte szórakoz­tatott, amint reggel fél héttől munkába indulásig a lakók pongyolában, neglizsé- ben, pizsamában ót—tíz percenként a földszinti postaládákhoz szaladgáltak. Aki éppen lenn volt, felkiáltott: -»Még nincs!...« Azzal megindult a nép vissza. Hosszú, tömött sorban. Majd ismét elölről. ■. h.ár éppen meg akartuk szervezni a lakóbizo.t- sággal a »sajtófigyelő« szolgálatot, amikor néhány napig ismét idejében, rendben jöt­tek a lapok. De megkezdődött egy újabb játék. A x-Komámasszony, hol az újság?-" Roppant egyszerű, mindössze annyiból áll, hogy az ember sorra kopogtat a lépcsőház­ba n azzal, hogy »két Somogyi Néplapot adok egy Népszabadságért«... vagy: »itt a friss Magyar Nemzet, ki ad érte Néps a- vát?"... Más: »-Szomszéd úr, van egy Népszavám; cserebére fogadom, Népsza­bimat akarom, balatoni csobolyó, keresgél­ni jaj de jó, zutty!...« Ha a zutty!-ra nem találom el, hogy ki­nél van a Népszabi, akkor rajtam ragad a Népszava. Újabban pechem van. Már a ne­gyedik számot őrizgetem, (a Népszabadság­példányok ellenében szívesen visszaadom) és őszintén szólva bele is untam. Mármint a játékba. Kedves postai hírlapszolgálat: — Ipics- apacs, nem ér a nevem! Játszunk valami mást!... W. E. MAR KI LATNAK A VILÁGBA >uO|a ra» Várható időjá­rás ma esti&: változó mohi* i ■ aégü felhőzet, már csak né­hány helyen cső. időnként meg­élénkülő nyugati szél. A várna-' ló legmagósaho nappali hőmér­séklet U—26 lók között. A Balaton vízének hőmérséklete Siófoknál tegnap U órakor 20 fok volt. A Nap kél 4.40, nyugszik 13.56 órakor. A Hold kél 17.21, nyugszik------­ó rakor. — 108 brigád 817 tagja ver­senyez a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tiszteleté­re a Tanácsi Építőipari Válla­latnál. A 108 brigádból 27 már korábban elnyerte a szocia­lista brigád címet. — Két társasházat adott át 47 lakással Kaposváron a Tanácsi Építőipari Vállalat. A két társasház 6 500 000 fo­rintba került. — »VÉGTELEN" KENYÉR. Amerikai mérnökök szaba­dalmaztatták a sercli nélküli kenyér gyártásának technoló giáját. A tésztát egy vég nélküli szalag viszi a ke­mencébe, s a kész kenyeret a kivezetés helyén vágják fel megfelelő darabokra. — Négyszemélyes ejtőer­nyő. Varsói konstruktőrök kidolgoztak egy olyan ejtőer­nyőt, amelyet egyszerre né­gyen használhatnak. Ez az ejtőernyő rendkívül alkalmas oktatási célokra, mivel az ok­tató három tanítványával egyidejűleg hajthat végre kö­zös ugrásokat. 15 ÉVE, 1952. augusztus 16-án halt meg Alöert Calmette francia bak­teriológus, a kigyómarás szé­rumkezelésének kimunkálója, az első tüdőbeteggondozó in­tézet megalapítója. Első íz­ben 1924-ben próbálta ki — a munkatársával, Guérinnel együtt előállított — tuberkuló­zis elleni védő vaccinájAt. Szarvasmarha-tbc törzset mar­haepe tartalmú táptalajon 13 évig tenyésztve annyira le­gyengített és megszelídített, hogy annak megbetegítő sa­játsága megszűnt és immuni­záló képessége lépett előtérbe. Ezzel a BCG-nek (Bacillus Calmette—Guérin) elnevezett — gümőkóros megbetegedések megelőzésére szolgáló — oltó­anyaggal csecsemőket oltott be tuberkulotikus fertőződés el­len. A védőanyag széles körű elterjedését csaknem két évti­zedig hátráltatta az eljárással szemben megmutatkozó maradi gondolkodás. Nálunk az új­szülötteket egyhetes korukban kötelezően látják el BCG-vé- dőoltással, s hatását három hó­nap múlva ellenőrzik. 1959 óta pedig már 20 éves korig köte­lező a BCG-oltás és ellenőr­zés. wiuVílLODES — szórakozás MOZIK Vörös Csillag: DON GÁBRIEL* Magyarul beszélő szélesvásznú lengyel film. Korhatár nélkül. Kisérő műsor: Gusztáv beleszól, előadások 5, 7 órakor. (VIII. 16- ig.) Szabad Ifjúság; RONDO. Szé­lesvásznú jugoszláv film. Csak 16 éven felülieknek. Kísérő mű­sor : Kaleidoszkóp. Előadások 4, 6 és 8 órakor. (VIII. 16-ig.) Dózsa kertmozi: A BOLDOG HALÁL ANGYALA. Magyarul beszélő csehszlovák film. Kor­határ nélkül. Kísérő műsor: Egy könnycsepp az arcon. Előadás 8 órakor. Bartók kertmozi: BETYÁROK. Szélesvásznú román film. Kor­határ nélkül. Előadás 8 órakor. TELEVÍZIÓ Budapest 17.58: Hírek. — 18.05: A Magyar Hirdető műsora. — 18.15: Falusi dolgokról. — 18.40: Hazai tü­kör. Aktuális jegyzet. — 18.45: Esti mese. — 19.00: Tizenkét szék . . . Művészeti vetélkedő. — 19.40: Szegedi szabadtéri játé­kok 1967. Verdi: Don Carlos. (Opera három felvonásban). Az I. szünetben: kb 20.40: Tv-hí- radó. A H. szünetben: kb. 21.45: Riportműsor. — 28.15; Hírek, Tv-híradó 2. kiadás. Zágráb 17.00: Hírek. — 17.05: Bábjá­ték. 17.25: Népszerű, tudományos film. — 17.55: Müsorlsmert'stés. — 18.00: Tv-űjdonságok. — 18.15: Matróz jrlcikiin. — 19.00: Ri­portműsor. — 19.30: A tv pos­tája. — 19.45: Intermezzo. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.38: A Mojszejev-együttes műsorából. — 22.00: Nemzetközi dzsessz- fesztlvál. 22.20; Riportműsor. — 22.40: Tv-híradó. 23.00: Német­ország—USA atlétikai találko­zója. — Ünnep a buszállomás építkezésén. Tegnap hajnal­ban megkezdték a Tanácsi : Építőipari j Vállalat kőműve­ssel a perem betonozását. — Sok hulladék keletkezik I munka közben a Kaposvári i Bőripari Ktsz-nél. Ebből a ; javítóműhelyek évenként ; mintegy 34 000 forint értékű ! hulladékot hasznosítanak. — Nagy teljesítményű asz­faltkeverő gépet kapott az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat. A válla­latnak ezután nem kell al­vállalkozóval aszfaltot kever- tetnie. — TENGERT ÉPÍTENEK. Jóváhagyták az Oroszországi Föderáció déli részén levő krasznodari tenger kialakítá­sának terveit. Az új víztáro­ló felülete 350 négyzetkilo­méter, befogadóképessége pe­dig több mint egymilliárd köbméter lesz. Az óriási víz­tároló lehetővé teszi, hogy Kubányban 250 000 hektárra növeljék a rizs vetésterületét. — Ünnepélyes KlSZ-eskü­vőt tartottak szomabton Ka­ródon. Tóth Ibolya, a helyi bölcsőde és Gálfalvi Károly, a Gépjavító Állomás dolgo­zója esküdött örök hűséget egymásnak. — Fogászexpedíció. Az ausztráliai etnográfusok meg­állapították, hogy Üj-Guinea lakosai egyáltalán nem isme­rik a fogfájást. Most egy fog­orvosokból álló csoport in­dult a szigetre, hogy rájöj­jön e bámulatos jelenség tit­kára. — A VÁNDORLÓ KAK­TUSZ. Peru pusztáin olyan kaktusz nő — amely járni tud. Gyökerei helyett hegyes, apró karókkal ellátott kinö­vés van rajta. Ha erős szél fúj, akkor a kaktusz nagy távolságokra jut és ott újból megkapaszkodik. — Vendégségben Zalaeger­szegen. Mintegy félszáz ka­posvári ruhagyári dolgozó lá­togatta meg a Zalaeegrszegi Ruhagyárat. A két gyár a jövőben még jobban el akar­ja mélyíteni a kapcsolatot mind szakmai, mind kulturá­lis téren. — Traktor helyett elefánt Az indiaiak a világ legkon­zervatívabb parasztjai. Nem­rég egy nagyszabású paraszt­értekezlet határozottan állást foglalt a mezőgazdaság gépe­sítése ellen, és kijelentette, hogy nincs az a modem trak­tor, amely pótolhatná az ele­fántot. Az elefánt elél 150 évig is, ami egyetlen traktor­tól sem várható el, és az elefánt beszerzési ára is ol­csóbb, szóval lényegesen job­ban kifizetődik az alkalmazá­sa. Ezenkívül nem igényel költséges pótalkatrészeket, mindezeken felül még rend­kívül hasznos trágyát is szol­gáltat — mondták. — 62 ú.j ipari tanuló — hússzal több, mint tavaly — kezdte meg a munkát a So­mogy megyei Finommechani­kai Vállalatnál. A kétheti próbaidőt töltő fiatalok nagy része érettségizett. — Naponta 2—3 vagon szőlő indul útra külföldre a Balatonboglári Állami Gaz­daságból. A legtöbb csemege- szőlőt a Szovjetunió és Auszt­ria rendelte meg a boglá- riaktóL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom