Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-13 / 191. szám

őMonmk ILLATSZER-TÖRTÉNET Az illatszerek készítése igen régi keletű. Az első fel­jegyzések több mint 5000 éves múltról tanúskodnak. Számos régi festmény is áb­rázolja a kozmetikai szerek és illatosító anyagok haszná­latát Valamikor az illatok és kenőcsök alkalmazását az élet örömeihez sorolták és értékük az aranyéval vete­kedett A fáraók sírjában lelt fel­becsülhetetlen értékek között ott vannak az illatszerek is. Valószínűleg sokan emlékez­nek még egy királysírnak használt egyiptomi hajó fel­fedezésére, amelyben több mint 2 ezer év után is érez­hető volt az ott talált par­füm Qlata. Az értékes Illatok első nyersanyagai az illatos le­velek és faanyagok, valamint a gyanták közül az olibánum, a mirrha. Ezek keverékét eredetileg kizárólag vallási célokra használták. Ünnepé­lye« alkalmakkor égették il­latos füstjükért, ebből a gya­korlatból származik a fran­cia »parfunv* szó (égés ál­tal). A görögök bőven Illatosí­tották testüket, sőt fürdés helyett illatos anyagokkal tisztították bőrüket Finoman metszett vázákban tartották az olajokat, amelyek közül néhány a mai napig is jó ál­lapotban maradt meg. A rómaiak nemcsak átvet­ték a görögöktől a szépség- ápolás tudományát, hanenji tovább is fejlesztették azt Athénben és Rómában szá­mos orvos — pl. Hippokrá- tesz, Galenus stb. — hiva­tásszerűen foglalkozott azzal, hogy a különböző illatanya­gokat és kozmetikumokat az egészség szolgálatába állítsa Feljegyzések bizonyítják, hogy a gazdag római asszo­nyok illatosították testüket, sőt a római, borokat rózsával és ibolyával illatosították. A középkor embere figyel­mét »lelkének tisztaságára-“ fordította, így a kozmetika, s a test kultusza háttérbe szorult A hajózás, a keres­kedelem fellendülése folytán Kelet kozmetikai és illat­szerművészete az arabok út­ján Európába is eljutott. 1700-ban Jena Maria Farina — olasz vállalkozó — Köln városában elsőként készítette el a Kölnisch-Lasser-t, a mai elnevezésű sima kölnivizet, amelyet »mérföldkő«-nek tar­tanak az illatszerek történe­tében. Ezt eredetileg »Ki­rálynő vize« néven ismerték, később nevezték csak el köl­nivíznek. A kezdett sikerek nem az illatának, hanem gyógyító hatásának tulajdoníthatók. Számos leírás ajánlja a test fertőtlenítésére, felerősítésére — bizonyos betegségek után, epilepsziára, bénulásra, fog­fájásra. Ez a készítmény a mai napig is a legjobb toa­lettvíznek számít A XVIII. század végén a franciák válnak híressé az illatszer és kozmetikai ipar­ban. VERSEK A NYÁRRÓL l 2 Üö 3 4 5 6 7 8 9 10 anai J8MBIV eaas IIP: 11 a ssss 12 13 14 HK ::a 15 16 aaaa aaaa aaaa aaaa 17 18 19 20 aaaa :::: 21 22 ■■■■ ■■■a aaaa bbbb 23 24 ::r aaaa aaaa 25 ül 26 27 aaaa aaaa SSSS 28 29 aaaa 1 aaaa aaaa MBBB 30 31 32 ül! 33 34 «»»* tsaaa aaaa aaaa 35 5555 aaaa aaaa 36 37 38 39 aaaa aaaa ■■Hl aaaa 40 VÍZSZINTES: 1. Betűket vet. 3. Kötéllel való kivontatás. 9. Babits Mihály versének címe. 11. Áradás ellen véd. 12. Zöld terület a sivatagban. 14. Baja közepe! 15. Tv-márka. 17. Dal 18. Pengetős hangszerem. 21. Vizes löld. 22. A grófi szérűn írója. 23. Nagyon csúnya. 25. Ételízesítő. 26. Használja az ásót. 28. Szemlél, visszafelé. 30. Terézia beceneve. 33. Y. A. 35. Taréj közepe! 36. A Magyar nyár 191S e. vers frója. 39. Megérez. 40. Marógépen dolgozó. FÜGGŐLEGES: 1. I. A. 2. Lábaddal taszítod. 3. Keres. 4. Iharos Sándor. 5. Hoz betűi keverve. 6. Előtt ellentéte. 7. Olyan, amelyik összezúz, 8. Az álmosság Jele. t. A liba mondja. 13. Szeglet. 14. Aljas. 16. A rovar egyik testrésze. 19. Juhász Gyula versének címe, 20. Régiségeket gyűjt. 24. Ítél közepe. 27. Téli sport. 29. József Attila egyik versének címe. 31. Vércsatomája. 32. Kerényi Jenő. 34. Gödröt készítő. 37. H. A. 38. Kettős mássalhangzó. K. Beküldendő a vízszintes 9., 22.. 36. és a függőleges 19. és 29. sorok helyes megfejtése. Beküldési határidő: 1967. augusz tus 18-án, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá. -Gyermek keresztrejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Szabó; Shelley, Poll Sándor; Szlovák: Faraday. Tatay Sándor Bújdosásunk tör­ténete című könyvét nyerték a következő pajtások: Cselei Jő- zsef, Cserhalmi Márta, Kaposvár: Pintér Piroska, Siófok, Túli Ani­kó, Lengyeltóti. A könyveket postán küldjük el. A mai értelemben vett mo­dern illatszerkészítés viszont a XX. század elején kezdő­dik és az illatok kialakítása többé nem korlátozódik az illóolajok, gyanták és méz- gák kizárólagos használatára. Az aromás vegyszerek kiszo­rítják, sok esetben helyette­sítik a jóval drágább és rit­kább termesztéses alkotóré­szeket. Ezt az eredményt tu­lajdonképpen a különböző cikkek illatosításával kap­csolatos igénynek köszönhet­jük. Ide tartozik a krémek, szappanok, mosószerek, sőt még a petróleum-termékek illatosítása is. Néhány jótan&cs az ttlat kiválasztásához: Amikor egy nő ruhát vásá­rol, mindig ügyel arra, hogy az anyag, a szabás, a szín összhangban legyen egyénisé­gével. Követelmény ez a parfüm és kölnivíz kiválasz­tásánál is. Fontosabb Illat- meghatározások: édes, fa­nyar, nehéz, sportszerű. Eb­ből már következtethetünk arra is, hogy melyiket mi­lyen alkalomra használjunk: a sportszerűeket nappal, a nehéz, fanyar és édes illato­kat Inkább este. A parfüm a legkoneentrál- tabb illatkompozíció. Az il­lat erőssége miatt csak nyo­mokban alkalmazzuk és min­dig a bőrön. Ne tegyük ru­hára. Részben mert foltot hagyhat, részben azért, mert a bőrrel érintkezés által bon­takozik ki az igazi illat A kölnivíz fő erőssége a bőrre gyakorolt frissítő hatás­ban rejlik, így az illata aránylag gyorsan elszáll, vagy csak gyengén érezhető bizo­nyos idő után. Azoknak te­hát akik az alkalomnak megfelelően többféle illatot használnak, kifejezetten a kölnivizet ajánlhatjuk. Alberti Józsefné Egytál ételek BÁCSKÁI RIZSESGOMBA Hozzávalók: 8 dkg zsír, 30 dkg rizs, fej hagyma, 20 dkg gomba, 2 db paradicsom, 6 db zöldpaprika, só, majoránna, törött bors. A hagymát finomra vag­daljuk, zsírban megpirítjuk, hozzáadjuk a pirospaprikát, kockára vágott paradicsomot a gombát és a paprikát A rizst beletéve sóval, törött borssal, majoránnával ízesít­jük és 7 dl vízzel felengedve fedő alatt puhára pároljuk. Tálaláskor sült szalonnaszele­teket adhatunk mellé. MILÁNÓI KARFIOL Hozzávalók: 1 kg karfiol, 3 dl tejfel, 2 kockacukor, 5 dkg vaj, 3 db tojás, 3 dkg sajt, 3 dkg morzsa, 3 dkg zsír, só és törött bors, 5 dkg reszelt sajt. A kafiolt kissé sózott és cukrozott vízben megfőzzük és lecsurgatjuk. Tűzálló tálat vajjal kikenünk, a karfiolt ráhelyezzük és leöntjük a 3 tojás sárgája és a 3 dl tejfel keverékével. 3 dkg sajtot, kis sót és törött borsot szórunk rá. A zsírban megpirított morzsát a tetejére szórjuk, 10 percre meleg sütőbe tesszük. Reszelt sajttal meghintve tá­laljuk. HAMIS VESEVELÖ Hozzávalók: 1 kg kelvirág, 1 fej hagyma, 5 dkg zsír, 2 db tojás, só, paprika, majo­ránna. Az apróra vágott hagymát zsíron meghervasztjuk, paprikával és majoránnával meghintjük, majd kevés víz­zel feleresztjük. Közben a kelvirágot rózsáira szétszed­jük, megmossuk és a papri­kás, hagymás zsírban puhára pároljuk. Tálaláskor 2 tojást ütünk rá, elkeverjük és meg­sózzuk. Fejes salátával tálal­juk. I A fölösleges zsírlerakódás a kövér ember szívét viseli meg legjobban. Minden kiló súlyszaporulat a szív számá­ra munkatöbbletet jelent és végeredményben a szív ko­rai kifáradásához vezet A zsír a szívizomrostok közé befurakodik és elhájasítja a szivet A hízás a szervezet ellenállóképességét is csök­kenti. Az orvosoknak az a ta­pasztalatuk, hogy a legtöbb ember fájdalommentesen, a legcsekélyebb megerőltetés nélkül és gyorsan szeretne eredményt elérni a fogyás­nál. Pedig a fogyókúrát türe­lemmel kell végezni. Ez an­nál is könnyebb, mert a kú­ra alatt nem kell és nem szabad éhezni. Fogyni pedig lassan, szinte dekánként kell, A ház és kerítése Régi szokás, hogy a házat kerítéssel veszik körül. Ez meghatározza a tulajdon ha­tárát, s ugyanakkor véd a kóborló állatok, hívatlan vendégek ellen. Az viszont már kevés embernek jut I eszébe, hogy a kerítésnek esztétikai szerepe is van. A drótkerítés — a leg­gyakoribb hazánkban. Köz­kedveltsége érthető, hiszen nem zárja el a napfényt, a levegőt, a tövébe ültetett növények elől, általában az olcsóbb kerítésfajtákhoz tar­tozik, s illik minden családi ház homlokzatához. Fontos azonban, hogy a kerítés ápolt legyen. Ezért ajánlatos három—négy évenként kora tavasszal leégetni, minium­mal, majd megfelelő festék­kel befesteni. Ez a munka házilag is elvégezhető. A farács nálunk kevésbé ismert kerítésforma. Első­sorban az északi népeknél alkalmazzák, ahol fában bő­velkednek. Mifelénk főleg erdészházak vagy nyaralók körül látni. Legszebb, ha fe­hér nyírfát használnak hoz­zá. Lehet lehántolt, kissé füstben pácolt fát is használ­ni. Ez azonban sok munkát jelent, viszont a fa így nem korhad olyan könnyen. Az élősövény-kerítés Ang­sából származik, s hazánk­ban kevésbé ismerik. Ahol. i telepítik, általában a drótke­rítések mellé ültetik. A jól megválasztott és gondozott sövényfajta, ha kellően gon­dozzák, igazi védője az ud­varnak s dísze az utcának. K. M. HORGOLT BLÚZ Fehér és valamilyen élénk szín kombinálásával készítjük, s minden ötödik sornál vált­juk a szánt Készíthető gyap­jú-, bébi vagy selyemfonál­ból. Csak két téglalapot kell horgolnunk, melynek vállré­szét (kb. 11—11 cm.) össze­varrjuk. Az oldalait ugyan­csak varrjuk össze, itt kb. 16—18 cm-t szabadon ha­gyunk a kar részére és ezt azután 8 soron keresztül két színnel körülhorgoljuk. A fo­nál vastagságától függően 100—120 láncszemmel kezd­jük munkánkaí. 1. sor: A láncszemsort be­horgoljuk rövidpálcávaL 2. sor: 3 láncszem a máso­dik rövidpálcára 1 egyráhaj- tásos pálca, a következő má­sodik rövidpálcára 3 egyrá- hajtásos pálca, a következő másodikra egy egyráhajtásos pálca, ismételünk. 3. sor: 2 láncszem után minden pálcára egy rövidpál­ca; a 2. és 3. sor ismétlésé­vel készítjük el munkánkat. sz. b. Hízott egy keveset? mert a gyors fogyást meg­sínyli a szervezet. Az okta­lan éhezés gyengeséghez, idegességhez, a testi és szel­lemi frisseség csökkenéséhez vezet Enni tehát kell, de olyan ételeket, amelyek nem hizlalnak. Ismert az a mon­dás: »Reggel élj, mint egy fejedelem, délben mint egy polgár, és este mint egy koldus«. Sajnos sokan for­dítva csinálják. A reggel és délben elfogyasztott ételeket a szervezet napközben fel­dolgozza. Az esti közös és bőséges vacsorát azonban nem. A fogyókúra ideje alatt tanácsos külön vacsorázni, mert a családtagok »inspi­rálják« egymást a »pogány« étkezésre. Aki szereti a zsí­ros ételeket sok édességet, tésztát, kenyeret, burgonyát fogyaszt, vastagon keni meg vajjal a kenyerét, közben egy-egy adag tejszínhabot sem tagad meg magától, az ne csodálkozzék azon, ha. hí­zik. Felvetődik a kérdés: mit együnk és mit ne együnk? Ha egy mondatbein kellene válaszolni, azt mondhatnánk: ne együnk túl zsíros ételeket, óvakodjunk az édességektől, tésztaféleségektől és ne fo­gyasszunk sok folyadékot Száműzni kell tehát az ét­rendből a kövér disznóhúst, a tortát, a vajas süteménye­ket, a nagyobb mennyiségű burgonyát, édes borokat Fe­hérjére a szervezetnek a fo­gyókúra ideje alatt is szüksé­ge van. Persze néha elkerülhetetlen egy-egy vacsorameghívás, amikor hagyományos érte­lemben jóllakik az ember. De másnap böjtölni kell. A fogyasztószerek használata csak a lelkiismeret megnyug­tatását célozhatja. Nemcsak az étkezés meg­szorításával kell küzdeni az elhízás ellen, hanem foko­zott mozgással is. Sokat se­gít a napi 1—1,5 órás séta, s az úszás. A fölösleges zsírtól való megszabadulás nemcsak esz­tétikai, hanem orvosi köve­telmény is. Ha tehát úey érezzük, hogy terhűnkre van az a néhány kiló, amelyet felszedtünk, kezdjünk ész­szerű fogyókúrát. De ne hét­főn, vagy a hónap elején, ha­nem még ma. Dr. Marék Antal A hűtőgépről 2. Szagtalanítás Sokféle étel kerül a hűtő­szekrénybe, s mindegyik, fő­ként a gyümölcsök, a sárga­dinnye, a citrom, a barack árasztják magukból — a külön külön kellemes, de együttesen furcsa — szago­kat. A fűszeres ételek szag­anyagát, s a gyümölcsök il­latát egyébkérít a tejtermé- mekek könnyen átveszik Ezért rendszeresítették az utóbbi időben a hűtőgép szagtalanítót. A szagtalanító doboz tu­lajdonképpen lyukacsos mű­anyagdobozba zárt finom szén, s vegyszer. Miután megszabadítottuk a nylonfó­lia borítójától, tegyük a hű­tőgép hideg zónájába, a hús­tároló mellé. A szagtalanítást a lyuka- csokon keresztül a vegyszer­hez jutó levegő végzi. A vegyszer kivonja a hűtőgép levegőjéből azokat a szago­sat, amelyek ott felhalmo­zódtak. Használat sotrán ügyelni kell arra, hogy a hidegzóná­ról esetleges leolvadó víz ne kerüljön a szagtalanító anyagra. Ez ugyanis csökken­ti a hatásfokát. Egyébként egy-egy ilyen szagtalanító »doboz« élettartama fél év. Ha valaki nagyon kényes az illatokra, szagokra, két szag­talanítót is elhelyezhet a hű­tőgépben. Somody Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom