Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-10 / 188. szám

60 TO IÉB VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK} ÁRA MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 188. szám. 1967. augusztus 10., csütörtök A MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Vörösdiplomás ápolónők 13. o.) Finnországi úti jegyzetek (7. o.) Hajnaltól éjfélig az RA 21—55-os iárőrkocsival (8. o.) N[eir Vilner nyilatkozata Vöíixvl*-­az arab—izraeli konfliktusról, Izrael belső helyzetéről Az izraeli kommunisták szembeszállnak minden olyan irányzattal, amely kétségbe vonja államuk létezési jogát f igyelemre méltó cikk jelent meg az Humanité szer­dai számában az arab—izraeli konfliktusról. A lap Meir Vilnemek, az Izraeli Kommunista Párt titkárának inter­júját közli. Az interjúban Vilner meg­határozza az Izraeli Kommu­nista Pártnak Egyiptom és Szíria politikai fejlődésére vonatkozó álláspontját és felvázolja a háború követ­kezményeit Izrael belső éle­tére. Az egyiptomi és a szíriai politikai rendszerről Vilner megállapítja, hogy ha van is különbség a két ország kö­zött, több pont világos: 1. Ezek az országok imperializ­mus-ellenesek; 2. Szoros együttműködést fejlesztettek ki a Szovjetunióval és a szo­cialista táborral. 3. A feuda­lizmus és a nagytőke ellen irányuló társadalmi haladás, azaz a fejlődés nem kapita­lista útjának jellemvonásait viselik magukon. Az Izraeli Kommunista Párt támogatja ezeket a haladó irányzatokat Egyiptomban és Szíriában. Ezek az irányzatok azon­ban következetlenek és néha ellentmondásosak, mert tS képviselőik nem fogadták el a marxizmus —leninizmust, a tudomá­nyos szocializmust, a mun­kásosztály álláspontját és nem ismerik ei az állam osztályjellegét. Bírálni kell a Palesztina! problé­ma tekintetében vallott téves nézeteiket is. — Szem beszállunk — han­goztatja Vilner — minden olyan irányzattal, amely két­ségbevonja Izrael létezési jo­gát. Ez az álláspont nemcsak nem szolgálja az arab népek nemzeti érdekeit, hanem ki­fejezetten kárt okoz a Palesz­tinái arab népek törvényes jogaiért folytatott harcában. Azok a rádiónyilatkozatok és cionista vezetőket a kőzel- keleti háború igazi arcának elrejtésében. Izrael belső helyzetéről szólva Vilner megállapítja, hogy ott most jobbratolódás történik. Ben Gurion és Da- jan pártja (Ráfi) és Begin pártja (Herut) a háború elő­estéjén csatlakozott az Eskol által vezetett kormánykoalí­cióhoz. Háborús kabinet ala­kult, amelyről azt állítják, hogy a »-nemzeti egység kor­mánya«. A parlamentben jobboldali ellenzék már nincs. A többi parlamenti csoport támogatta a háborút Egyedül az Izraeli Kom­munista Párt három kép­viselője szavazott a há­ború és a folytatásához szükséges hitelek és köl­csönök ellen. •Soha az országban nem volt még látható a nacionalista sovinizmus és szovjetellenes- ség ilyen féktelen elszabadu­lása. A hazugságok azonban rövid életűek és nem lehet sokáig becsapni az izraeli közvéleményt. — A parlamentben antide­mokratikus intézkedéseket hoztak — mondja a továb­biakban Vilner —, új szabá­lyokat léptettek életbe, hogy parlamenti csoportunkat meg­akadályozzák álláspontjának kifejezésében. A háború első napjaitól kezdve letartóztatási hullám sújtotta a kommunis­ta párt vezetőit és" aktivis­táit, majd azokat a szemé­lyeket, akik ellenezték az ag­ressziót Az e letartóztatások elleni tiltakozások, amelye­ket a Pravda és a Humanité is közölt, segítettek minket a bebörtönzöttek kiszabadításá­ban. Elvtársaink nem hátrál­tak meg az üldöztetések előtt, pedig elbocsátás, kény­szertartózkodási hely kijelö­Az osztályharc azonban is­mét fellendülőben van. A párt széleskörű felvilágosító kampányba kezdett és meg­magyarázza, hogy a háború semmi jót nem hozott az iz­raeli népnek, s növelte a jö­vőre vonatkozó veszélyeket. Életbevágó fontosságú Izrael számára az, hogy megváltoz­tassa poltikáját. (MTI) Kádár János a székesfehérvári VTRGY-ben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán délelőtt a szé­kesfehérvári Villamossági-, Televízió és Rádiókészülékek Gyárába látogatott. Társasá­gában volt Tóth Mátyás, a Központi Bizottság osztály- vezetője és Darvas! István, a Központi Bizottság osztályve­zető-helyettese. A vendégeket elkísérte Herczeg Károly, a Fejér megyei Pártbizottság első titkára és dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács vb­elnöke, a Központi Bizottság tagjai. Az igazgatósági tanácste­remben Papp István vezér­szívélyesen elbeszélgetett az ott dolgozókkal. Érdeklődött munkájukról, életükről, bejegyezte jókíván­igazgató adott tájékoztatást a ságsit a szocialista Brigádok munkanaplóiba, s Szívélyes tizenegyezer munkást foglal­koztató gyár eredményeiről, valamint a fejlesztés tervei­ről. A vendégek a gyár műsza­ki vezetőinek kalauzolásával felkeresték a fontosabb üzemrészeket Az üzemben mindenütt meleg szeretettel fogadták a párt Központi Bi­zottságának első titkárát, aki egy-egy szalagnál megállva, Vita Vietnamról az amerikai szenátusban Az amerikai szenátus ka­tonai készenléti bizottsága szerdán zárt ajtók mögött son totális háborút a VDK ellen, s ezzel kényszerítse ki az amerikai sikereket délen. kezdte meg tárgyalásait a McNamara hadügyminisz­VDK elleni légiháborúról. A vizsgálat első napján kihall­gatott magas rangú katona­tisztek — köztük Sharp ten­gernagy, a csendes-óceáni térség amerikai erőinek fő- parancsnoka — hírek sze­rint azt követették, hogy a kormányzat szüntessen meg mindenfajta »korlátozást« és engedélyezze a totális Iégi- báborút, beleértve a polgári célpontok ellen irányuló tá­madásokat is. A szenátusi bizottság vizs­gálatát megelőzően Gerald Ford, a kép viselőház republi­kánus csoportjának vezetője éles támadást intézett a Johnson kormányzat ellen, amely szerinte csak »félszív­vel« folytatja a vietnami há­borút s különösen a VDK bombázását. Ford kijelentet­te, amíg a kormány »nem oldja fel a légierőt megbéní­tó tilalmat, addig a párt kép­viselői nem támogatják az újabb szárazföldi csaptok ki­küldését Dél-Vietnamba«. Ford és más republikánus politikusok, a katonai veze­tők egy csoportjának nyílt támogatásával most azt köve­telik, hogy az újabb erősí­tések helyett a légierő és a hadiflotta lényegében nyis­ter szokatlan sietséggel azon­nal válaszolt a republikánus támadásra és kijelentette, Ford »nincs tisztában a há­borús célkitűzésekkel«. A hadügyminiszter szerint a lé­gitámadások »korlátozott jel­legűek«, s azok kibővítése »feleslegesen veszélyeztetné az ameriki repülők életét«. Ugyanakkor a Pentagon na­pok óta arról ad ki jelenté­seket, hogy a légierő az ed­digieknél jelentősen nagyobb arányú támadásokat hajt végre a VDK ellen. NEW YORK »Takarodjatok Vietnam­ból«! Ezt a feliratot ragasz­totta C. Fischer, egy ameri­kai részvénytársaság elnöke kocsijára. Elég ritka eset, hogy amerikai üzletember ennyire nyíltan adja tudtuk nem ért egyeí Washington délkelet-ázsiai agresszív poli­tikájával. A tekintélyes üz­letember kijelentette: egé­szen helytelenül járunk ei Vietnamban és ez katasztró­fával fog végződni. Johnson, Rusk és McNamara folytatják a vietnamiak gyilkolását és halálba küldik az amerikaia­kat, csak azért, hogy ők el­követhessék a történelem egyik legsúlyosabb hibáját«. Fenyegetőznek a kongói zsoldosok A Reuter hírügynökség je- dosok vezére nyilatkozott a lentése szerint a kongói fe­hér zsoldosok és a hozzájuk csatlakozott volt katangai csendőrök egynapos harc után elfoglalták a köztársa­ság északkeleti határán fek­vő Bukavu városát A kor- mánycsapatok mintegy 300 katonája Rwandába mene­kült, ahol lefegyverezték őket. A város bevétele alkalmá­ból Schramme őrnagy, a zsol­Reuter hírügynökség tudósí­tójának. Állítása szerint a zsoldosok Kisanganinak jú­lius 12-én történt elhagyása óta 900 kilométert hagytak maguk mögött és megsemmi­sítették a kongói nemzeti hadsereg több mint ezer ka­tonáját. A továbbiakban ki­jelentette: »Ha Mobutu el­nök nem hajlandó tárgyalni velünk, Katangába megyünk«. szavakkal mondott köszönetét a baráti fogadtatásért, virág­csokrokért. Az üzemet járva, a gyár műszaki dolgozói részletesen tájékoztatták a vendégeket az egyes munka­helyek termelési eredményei­ről, a gyártmányfejlesztés helyzetéről és terveiről, s bemutatták üzemük legújabb termékeit. Kádár János délután a Ságvári gyáregység szerelő­csarnokában rendezett mun­kásgyűlésen találkozott a VTRGY és más helybeli üze­mek dolgozóival. A megye mind az öt járásából ncpes munkásküldöttségek érkeztek a gyűlésre, s elküldték kép­viselőiket a megye termelő- szövetkezetei is. A nagygyűlést a Himnusz hangjai után Herczeg Ká­roly nyitotta meg, majd Ká­dár János szólt a megjelen­tekhez. Átadta az üzem dol­gozóinak a párt Központi Bi­zottságának szívélyes üdvöz­letét, elismeréssel nyilatko­zott a gyár kollektívájának jó munkájáról, majd az or­szág belső helyzetéről és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről tájékoztatta az egybegyűlteket. A délutáni órákban Kádár János felkereste a Székesfe­hérváron állomásozó maga­sabb katonai egység parancs­nokát. Kálazi József vezérőr­nagy, parancsnok üdvözölte a párt Központi Bizottságá­nak első titkárát, majd ba­ráti eszmecsere következett. Lenin-rend Fedorenkónak Kedden a Kremlben át­nyújtották a Lenin-rendet Fedorenkónak, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselőjének. A napokban több szovjet diplomata kapta meg ezt a magas kitüntetést, közöttük Zorin párizsi szovjet nagy­követ. Ugyancsak kedden vette át a Lenin-rendet Szo- kolovszkij marsall és Abatov hadseregtábornok. (MTI) beszédek, amelyek tagadták Izrael létezési jogát, segítet­ték az imperialistákat és a lése sújtotta őket. Arab elv­társaink helyzte is különö­sen nehéz. Tito kairói utazásáról A Tanjung diplomáciai szerkesztője írja: Tito és Nasszer találkozása olyan időben történik, ami­kor mindinkább megérlelődik annak felismerése, hogy a mai komoly világhelyzet megköveteli minden ország­tól a béke megőrzésére irá­nyuló erőfeszítések egyesíté­sét. Tito elnök a szocialista or­szágok vezetőivel Moszkvá­ban, majd nemrégiben Buda­pesten folytatott jelentős megbeszélései után utazik Kairóba. Ezy.el egyidejűleg Nasszer elnök ugyancsak fontos megbeszéléseket foly­tatott Algéria, Irak, Szíria és más arab országok vezetői­vel. Ez a párhuzamos ak­tivitás a közös cél megvaló­sítása érdekében történt és megmutatta, mennyire reá­lisan ítélte meg Tito elnök a helyzetet, amikor a múlt év májusában Nasszer elnökkel Alexandriában történt talál­kozásakor kijelentette: Most nemcsak az el nem kötelezett országok közötti akciókról és aktivitásról van szó. A dolgokat sokkal szé­lesebb alapokra kell helyez­ni, s az összes szocialista és más haladó erőknek a vilá­gon egységesebben kell te­vékenykedniük és megfelelő akciókat kell vállalr.iok ah­hoz, hogy segítséget nyújt­hassanak azoknak az orszá­goknak, amelyeket függet­lenségük elvesztésének ve­szélye fenyeget. Tito és Nasszer első talál­kozásának az arab világ el­leni izraeli agresszió után a mai nemzetközi helyzetre nézve nagy jelentősége van. Ez a találkozó, ugyanúgy, mint az eddigiek is, sokban hozzájárul majd az el nem kötelezettség politikájának és a világ haladó erői együtt­működésének fokozásához. Minden talpalatnyi helyen kocsi áll a siófoki szállodasor előtt. (Balatoni mellékletünk a 4—5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom