Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-08 / 186. szám

MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A hét vége kulturális eseményei Szövetkezeti együttesek találkozója A Szövetkezetek Somogy megyei Központja szombaton este Béke és barátság cím­mel rendezte meg a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulója tiszteleté­re összeállított jubileumi mű­sorát a balatonlellei szabad­téri színpadon. A hirtelen beköszöntött sziélvihar és a műser kezde­tekor még a szemerkélő hű­vös eső ellenére is mintegy ezren foglaltak helyet a né­zőtéren. Szerencsére az eső megállt, így sikeres fogadta­tásra találhatott a lelkesen tapsoló közönség előtt a so­mogyi általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek legjobb műkedvelő együttesei­nek műsora. Horváth Jánosnak, a Szö­vetkezetek Somogy megyei Központja elnökének ünnepi megemlékezése vezette be a tizedik lellei találkozó jubi­leumi programját. A gazdag, színes, és avatottan szer­kesztett műsort Svesnyikov és Stogarenko kórusművei nyitották meg a fonyódi és a lach egyesített kórusok han­gulatos, kulturált előadásá­ban, Németh Ernő vezénylé- í sével. A lakócsai népi együt­tes zenekarától délszláv nép­dalokat hallottunk eredeti stílusban és előadásban. Ugyancsak helyi gyűjtésű népdalokat hallottunk a mesztegnyőiek Somogyi sum- mások című táncjátékában. A dalok műfajában egy ven­dégénekes, Béres Ferenc is megérdemelt sikert aratott egy népdal- és egy nótacso- kor-ösiszeállítással. Több kiemelkedően színes és hangulatos tánckompozí­ciót is láthattunk ebben a műsorban. Közéjük tartozik a siófoki Balaton Táncegyüttes humorral és temperamentum­mal átszőtt Fonójátéka és Szatmári táncai, valamint a buzsáki népi együttes Cine- gés háromugrósa és Buzsáki táncok című szvitje. Szép fejlődésről adott számot a csurgói Csokonai Együttes a jó stílusismeretet is tükröző Délszláv táncok s nemkevés- bé a Rondó című tánckom­pozíció előadásával. A műsor első részében a szovjet kórusművek után orosz lánytánc és egy oszt­rák tánc is szerepelt a mű­sorban a csurgói, illetve a buzsáki táncosok előadásá­ban. Így kerekedett azután egésszé a béke és barátság eszmeiségét tükröző műsor; a magyar néptáncfeldolgozások között egy-egy számmal ki­fejezve jelképezve azokat a kulturális kapcsolatokat, ame­lyek az utóbbi tíz évben So­mogy megyében szovjet, osztrák, délszláv és más együttesekkel is a béke és a barátság jegyében kialakul­tak. A műsorszámokat a mar­cali, a csurgói és a lengyel­tóti egyesített népi zeneka­rok kísérték Szalay Lajos vezetésével. Jubileumi népművészeti kiállító Három évforduló jegyében nyitották meg ünnepélyesen vasárnap délelőtt a községi mű­velődési házban a hagyo­mányos balatonlellei népmű­vészeti kiállítást Száz éve született és tíz éve hányt el a nagy faragó pásztormű­vész, id. Kapoli Antal, s az emlékére alapított Kapoli- vámdotrdíjat az idén tizedszer adták át ezen a kiállításon. Ezúttal — első ízben — or­szágos népművészeti pályázat alpján, mintegy hatvan nép­művész csaknem kétszáz alkotása közül választották ki ennek a valóban az esemény­hez méltó, reprezentatív ki­állításnak az anyagát, amely­nek szerves részeként ott lát­tuk néhány tárlóban az agyagipari htsz néhány szép munkáját is abból az alka­lomból, hogy ez a kaposvári szövetkezet nemrégen ünne­pelte fennállásának 15. év­fordulóját. A jubileumi kiállítás két jellemző vonása közül min­denekelőtt a Kapoli-vándor- díj 1967. évi odaítélését em­lítenénk. Külön tárlóban ka­pott helyet az idei Kapoli- díjas, Pados Antal budapesti iparművész néhány feltűnő szépségű, síma vonalú alko­tása. Ezek az iparművészeti művek, dísztárgyak — for­májukban a ' népi jelleg hal­vány jegyeivel — a modem lakás legszebb ékességei le­hetnek. A többi anyagnál vi­szont ennek a stílusnak az ellentétét tapasztalhatjuk. A mostani kiállítás szeren­csés visszakanyarodás a ko­rábbi használati tárgyak már-már tömegcikk-bemuta­tójától az eredeti motívu­mokkal faragott dísztárgyak­hoz. A jelenlegi anyag — egy-két kivétellel — ősi használati tárgyak emlékét idézi. Részben megtartva a tárgy (tükrös, fokos, lopó, ivócsanak stb.) eredeti alak­ját, részben korszerűsített formában. A mostani kiállí­táson a pásztoirfaragás ere­deti motívumgazdagsága, esz­tétikuma uralkodik. Mindkét jellemző vonás ki­fejezi dr. Várkonyi Imre, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese ünnepi megnyitó be­szédének egy ide kívánkozó gondolatát: -A népművészet fennmaradásának fontos föl­tétele, hogy az élet- és gon­dolkodásmód változásait fi­gyelembe véve m.ai népművé­szeink találják meg azokat a közlési módokat, amelyek a ma emberének is mondanak valamit, gyönyörködtetik, íz­lését alakítják, de úgy, hogy maradjon meg a díszítő mű­vészet elemeiben a múlt, a hagyomány, nemzeti sajátos­águnk.« • * • Az ünnepélyes megnyitó után átadták a Kapoli-díjat Pados Antalnak, majd ünne­pélyesen leleplezték íd. Ka­poli Antal Kossuth-díjas népművész portréját, Kőfalvy Gyula szobrászművész alkotá­Részlet a balatonlellei népművészeti kiállításról. sát. Ezután Kiss Ivor Sán­dor, a Népi Iparművészeti Tanács titkára átnyújtotta az első országos Kapoli-pályá- zat díjait. A zsűri az egyedi lárgyak kategóriájában az I. díjat Tóth Mihály (Felső se- gesd, Lászlómajor); a két II. díjat Bognár Károly (Zamár- di) és Nagy Ferenc (Tab); a három III. díjat pedig Varga János (Kadarkút), Kiss Tibor (Budapest) népművészeknek, illetve dr. Hormai Mihály (Pécs) népi iparművésznek telte oda. A használati tár­gyak kategóriájában az aláb­bi népi faragóműyészek kap­ták meg a pályadíjakat: Az első dijat nem osztották ki. Varga Lászlóé (Somogyjád) a második és Serényi László (Pécs), Breglovits Kálmán ÍPölőske) valamint Kálmán István (Balatonfenyves) tu­lajdona egy-egy harmadik díj. Id. Nagy István (Berhi- da) kategórián kívüli II. dí­jat kapott. A továbbiakban az eddigi tíz Kapoli-díjasnak (kettő kivételével Somogy megyeiek) Kapóii-emlékpla- kettet nyújtott át, majd Mai magyar faragás — népi ipar­művészet címmel konzultációs megbeszélést tartott Kiss Ivar Sándor, a NIT titkára. W. E. Színpadavató ünnepség a hegyen Könyörtelen volt az idő, nem várta meg az ünnepi pillanatot. Az orkánszerű szélben hajladozó fék között mégis teljes szépségében pom­pázott Fonyód űj büszkesége, a szabadtéri színpad. Esőtől nedvesek voltak a padok, zúgott a szél, de a fonyódiak s az üdülők egy része így is eljött nagykabátosan az ese­ményre, s a klubház falától szemlélte a szombaton este mégis üresen maradt létesít­ményt Hosszú évek terved, vágyai valósultak meg Fonyódon. Az igény ki tudja, hány éves már, milyen erőfeszítések, tárgyalások, határozatok előz­ték meg az ünnepi estét. De mégis sikerült! Sok-sok mun­káskéz nyomán, egész Fonyód összefogásával. A 800 szemé­lyes szabadtéri színpadról — amelyet a rossz idő miatt a klubházban rendezett ünnep­ségen adott át rendeltetésé­nek Bagó Gyula, a járási ta­nács vb-elnöke — csak szé­pet, csak jót lehet mondani. Nem azért, mert ünnep volt ezen az estén. Hanem azért, mert az esztétikus látványon kívül egy minden igényt ki­elégítő nézőtér, korszerű, jól világított, jó hangerősítő be­rendezéssel ellátott színpad áll a fonyódi hegyen, az is­kola tövében. A 180 000 fo­rintos költséggel készült szín­pad és nézőtér megépítésé­hez csaknem 40 000 forint ér­tékű társadalmi munkával járultak hozzá a diákok, a felnőttek, a járási székhe­lyüket és a művelődést sze­rető emberek. S az első műsor — bár négy fal közé szorult a ze­nekar — méltó volt az ün­nepi eseményhez. A BM Tűz­rendészet Szimfonikus Zene­kara Várkonyi Sándor veze­tésével a hangverseny első részében opera- később ope­rettrészletekkel szórakoztatta a hálás közönséget. S olyan kitűnő művészek késztették vastapsra az embereket, mint Lehoczky Éva, Domahidy László, Mikes Ibolya és Járay József. Mozart és Verdi jól megfért ebben az ízléssel vá­logatott műsorban Strauss, Kacsóh és Lehár legszebb operettdalaival. Látszólag ünneprontó volt az idő. A fanyódiak azonban _ a kis klubházban össze­zsúfolódva — így is tudtak önfeledten örülni saját alko­tásuknak. J . B. Kigyulladt a szálloda Baíatonlellén A személyzet helytállása elhárította a veszélyt A vendégek egy része kifizetetlen számlával távozott Id. Kapoli Antal Kossuth-díjas népművész portréja. (Köfalvy Gyula alkotása.) szobrászművész Szombaton este negyed kilenc tájt kéményből ki­pattanó szikrától kigyulladt a balatonlellei Vörös Csillag Szálló padlástere. Mire ész­revették, már több gerenda és a tetőzet is lángra kapott. Az erős széllökések miatt a tűz gyors terjedésétől lehe­tett tartani. Az étteremben telt ház volt. A tűzoltóság riasztásával egy időben az éttermi rész­leg KISZ-tagjai, fiatal dol­gozói — mindenekelőtt Kö­röndi János gimnáziumi ta­nuló (Bp.), Gáli István, Hor­váth Károly, Ajtai Péter fel­szolgálók, valamint Simá­nyi László, Pintér Lajos sza­kácsok és Kuczogi János MÁV-dolgozó — azonnal a színhelyre siettek, vödör­lánccal oltani kezdték és jó egyórás küzdelemmel meg­fékezték a tüzet. A könnyen végzetessé is válható va- szély elhárítása a személyzet gyors beavatkozásának kö­szönhető. Nem sokkal a tűz eloltása után beszéltem az üzemegy­ség párttitkárával és az ol­tásban részt vevő bárom fia­tallal. Elmondták: ketten alulról öntözték az égő ge­rendát. Az oltáshoz nemcsak vizet, hanem a kéznél levő mosogatóiét is felhasználták Egyikük a padlástérben levő égő gerendát lerúgta, s a tűz tovaterjedését elsősorban ez­zel sikerült megakadályoz­niuk. Egyórás erőfeszítés után negyed tízkor a megér­kező tűzoltóságnak már csak a tűzlokalizálás ellenőrzését kellett elvégeznie. A bátor fiatalokat a válla­lat pénzjutalomban részesíti. A tűz bejelentése után az épületben azonnal kikapcsol­ták az áramot. A jelenlevő nagy számú közönség fe­gyelmezetten — és (bizonyos része) 2800 forint Ijifizetet- len számlával távozott. I (Wallinger) Kárpótlás a földrengésekért Egy japán városkában, ahol évente több mint há­romezer földrengést ész­lelnek, a szálloda igazga­tósága kárpótlási tarifát fi­zet vendégeinek, ha ott tartózkodásuk alatt föld­rengés történne. Harmad­fokú földrengés esetén a szállodai vendég egy üveg sört kap ingyen, negyed­fokú földrengés esetén a számlájából elengednek 5 százalékot. Ötös fokú ren­gés esetén a szobáért egyáltalán nem kell fi­zetni. Furcsa káreset Az asszisztensnő így szól az orvoshoz: — A várószobában egy beteg ül, aki már sorra járta a város valamennyi orvosát. — S mire panaszkodik? — Rájuk. Ki ad többet A kabaréban az egyik vendég hirtelen észrevet­te, hogy eltűnt a pénz­tárcája. Felrohant a szín­padra, és elkiáltotta ma­gát: — Éppen most vesztet­tem el a pénztárcámat, százezer drachma volt benne, ötezret adok an­nak, aki visszaadja: A közönség köréből va­laki közbeszólt: = Én ötezret adok! Álnévvel Egy vidéki vendég száll meg az Astoria Hotelben. Kitölti a bejelentőlapot — pontosabban, alápingálja a kereszteket. A portás a homlokát ráncolja. — Három kereszt? — Ha jól emlékszem, a múlt héten még két kereszttel írta a nevét. A férfiú diszkréten kö- hint, majd kacsint... — Nos igen ... haha ... De most intim ügyeket intézek, és álnév alatt tar­tózkodom a fővárosban. Történelemlecke * — Érdekes, anyu, ezer évvel ezelőtt egészen más­képpen beszéltek, mint ma. — Mi az hogy! Apád még tíz évvel ezelőtt is másképpen beszélt. * * * A nyolcéves kislánynak az iskolában arról kellett írnia, mi szüleinek a leg­kedvesebb szórakozása. A papáról azt írta: »Szíve­sen dolgozik a kertben, sokat vadászik, érdekli a festészet«. A mamáról mindössze ennyit írt; »Legszíveseb­ben vasal«. * * * A kislány felpróbálja a ruhát, amelyet a mama felhajtott a számára. -De mama! Még nem vagyok olyan öreg, hogy ennyire rövid ruhákat viseljek«. Somcgyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács (apja. Főszerkesztő» WIRTB LAJOfL Szerkesztőség: Rapo«vá*# Latinka Sándor u 2. Telefons 11—510. 11—51J Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár» Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünft meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyt posta hivataloknál és postáskézbesitöknéL előfizetési dii egy hónapra 12 Ft. Index: 250R7. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor ütem 4-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom