Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-05 / 184. szám

Ssombaé, 1961. aagusztas 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÍGY LÁTJÁK A SOMOGYDÖRÖCSKEIEK Hasznos munkára vállalkozik a területi tsz-szüvetség Kongresszusok, megyei ér­tekezletek, járási megbeszélé­sek után most a falvakban kerülnek sorra azok a 'tanács­kozások, amelyek előkészítik a termelőszövetkezetek terü­leti szövetségeinek megalaku­lását Az irányelvek ismere­tében az új szerv működésé­nek várható eredményeit fi­gyelembe véve a tsz-tagság mindenütt közgyűlésen dönt a szövetséghez való csatlako­zásról. A helyes állásfoglalás ki­alakításának előkészítésében a helyi pártszervezeteknek kez­deményező és vezető szerepe van. A kommunisták véle­ményazonosságának megte­remtése végett valamennyi tsz-ben párttaggyűlés előzi meg a csatlakozó közgyű­lést A pártvezetőség meg a tsz-vezetőség pedig már elő­zetesen megvitatja ezt a na­gyon fontos témát. Az elő­készületeknek ennél a szaka­szánál tartanak jelenleg So- mogydöröcskén. Schäfer Jakab, a November 7. Tsz elnöke tartotta meg a a beszámolót a két vezetőség együttes ülésén. Mondaniva­lóját főként egy hasznos ki­advány anyagából merítette. Keserű János szerzőnek A mezőgazdaság és az új gaz­dasági mechanizmus című munkájáról van szó. Ennek külön fejezete taglalja a ter­melőszövetkezetek képviseleti és érdekvédelmi rendszerét, benne a létrehozandó területi tsz-szövetségek szerepét, ten­nivalóit is. A könyvismertetésen mesz- sze túlmenő beszámolónak a hasznosságát már a vezetőségi ülésen azonnal lemérhették. Azt tapasztalták, hogy az is­mertetés és a vita eredménye­ként sikerült a jelenlevőkkel helyes egyetértésre jutni. Tisztázták, hogy a csatlako­zás nem tsz-ek összevoná­sát jelenti, tehát a szövetség megalakulása nem azonos a termelőszövetkezetek gazda­sági, szervezeti egyesülésével. Megbízásainak eleget téve a tsz-szövetség hasznosan fog­ja szolgálni létrehozóinak jo­gos érdekeit — mondották többen is a jövőre vonakozó- an. Herencsár Ignác öregségi járadékos ezzel összefüggően az összefogásban, illetve együttműködésben rejlő erő hatékonyságáról szólt. Göltl János tanító, a Hazafias Nép­front községi bizottságának elnöke az MSZMP Központi Bizottságának a termelőszö­vetkezeti demokratizmus, az önállóság növelésére tett kez­deményező és programszerű intézkedéseinek jelentőségét méltatta. Kurucz Vince állat- gondozó, a termelőszövetkezet vezetőségének tagja a vitában választ kapott a bizonyára nemcsak őt foglalkoztató kér­désre: a válasz lényege az, hogy a szövetségben vala­mennyi szövetkezet egyenjogú lesz, benne egy-egy küldöttel képviseltetheti magát kicsiny és nagy, gyenge és erős tsz egyaránt. Egyetértett az összevont ve­zetőségi ülés abban, hogy ér­dekeiknek leginkább az felel meg, hogy a kaposvári és a tabi járás tsz-ei közös terü­leti szövetséget alakítsanak. A két járás egyazon tájegy­ségbe tartozik. Somogydö- röcskén például ugyanaz a termelés fő profilja, mint a Koppányvölgye többi szövet­kezetében meg a Kaposvölgye közös gazdaságaiban. Számot­tevő a tehenészetük, fejlődik a szarvasmarha-tenyésztésük, és a termesztett ipari növé­nyek közül a cukorrépára alapoznak leginkább. A ter­melésnek tehát ez az a két fontos ágazata, amelynek eredményesebbé tételéhez ha­tékony segítséget várnak a szervezett együttműköctést megvalósító közös szövetségtől. Kibővített vezetőségi ülé­sen tanácskoztak minderről Somogydöröcskén. Tömegszer­vezeti vezetők, a munkában kitűnt, tisztség nélküli tsz-ta- gok is részt vettek a pártve­zetőség és a tsz-vezetőség kö­zös rendezésében tartott meg­beszélésen, s így tehát töb­ben ismertethetik a tagság körében mindazt, amit a tsz- szövetségről hallottak. Kutas József A N aumann-gépek doktora KAPOSVÁRI MŰSZERÉSZ WITTENBERGÉBEN Mind többen vásárolnak Naumann-varrógépet a me­gyében. Ha elromlik, akkor egyetlen műszerész képes szak­avatottan megjavítani. Rónai Lajos, a Finommechanikai Vállalat műszerésze januárban egyhetes tanfolyamon vett részt a fővárosban. Hunfeld mérnök, a Naumann-cég kép­viselője nagyon elégedett volt a huszonhat éves fiatalem­berrel. Amikor például a varrógépbeállítást, gyakorolták, tizenhét perc alatt minden alkatrészt a helyére tett. — A német mérnök megígérte, hogy a legjobbakat az NDK-ban képezik tovább. SZÍNES FILM A VARRÓ­GÉPEKRŐL. Az ígéretét meg­tartotta a világhírű varrógép­gyár. Kilenc műszerész és két mérnök utazott Magyarország­ról Wittenbergebe, hogy még alaposabban megismerkedjen a Naumann-varrógépek gyár­tásával, javításával. Köztük volt a kaposvári Rónai La­jos is. A F'nommechanikai Vállalat csak a repülőutat fe­dezte, a többi költséget az NDK-beli gyár vállalta ma­gára. — Hány napot töltöttek kint? — kérdem a csillogó kék szemű műszerésztől. — Tizenötöt. — S mivel kezdődött az is­merkedés? — Hunfeld mérnökeik leve­títettek nekünk egy színes filmet a gyár életéről, a var­rógépgyártásról, s a gép műt ködéséről. A filmet maguk készítették, s olyan tökéletes -'olt, hogy lassított fölvétele" mutatták be például a hurok­öltést. A magyar vendégek a ha­talmas gyár vevőszolgálatán dolgoztak. Rónai Lajos elra­gadtatva beszél a garanciális részlegről. — Korszerűen berendezett ez a műhely, gyönyörű mun­kapadokkal, igazi szúró fé­nyes lámpákkal. Ezek a spe­ciális padok nem mozognak reszelés közben, mint itt a mieink. Mindegyikhez beépí­tett villanymotor tartozik. Ha valamilyen Alkatrészre volt szükség, egy csengőnyomásra megkaptuk a mellettünk le­vő raktárból, nem kellett mászkálni érte. S ami szintén nagyon tetszett, szervízautója volt a részlegnek. NYOLCVAN MÁSODPER­CENKÉNT EGY GÉP. Ez a cég a háztartási varrógépe­ket (sima, cikk-cakk és auto­mata) gyártja. Az egész vi­lágon elismertek a Naumann, Sietve Veritas nevű gépek, itínától Amerikáig minden­hova szállítanak belőlük. A piacon csak egy vetélytársuk van — a japán varrógép. — Meggyőződtünk róla, milyen nagy gondot fordíta­nak a minőségre a gyárban. A legcsekélyebb hibát sem tűrik el, s azért márka a ter­mékük. — Milyen a gyár? — Nagyon modem. Az ön­tödéjük a legmodernebb Eu­rópában. Kétszáz méteres au­tomata gépsoron munkálják meg a varrógép-fejet. Foto­cellák ellenőrzik például a furatokat, s fény gyullad ki, ha selejtes valamelyik da­rab. Két nő és két férfi dol­gozik a gépsoron. A villany varrógépeket öt szalagon sze­relik. Nyolcvan másodpercen­ként kerül le egy kész varró­gép a szalagról. Különben minden itt készül a gyárban a varrógépekhez az asztalos­munkától az öntésig. Ami rögtön feltűnt nekünk: na­gyon fegyelmezettek a mun­kások, nagy a rend és a tisz­taság, kitűnő a szervezett­ség. — Milyen haszonnal járt a* tanulmányút? — Sokat tanultam és fej­lődtem odakint. Németül írt hivatalos ok­mányt tesz elém. A cég ez­zel igazolja, hogy speciális ki­képzést kapott a Naumann- varrógépek javítására. — Ami lényeges, azt leraj­zoltam. A beállításhoz szük­séges sablonokat én magam elkészíthetem. Ezeket a gé­peket nem lehet szemre be­állítani. Egy siófoki asszony elvitte a varrógépét a kisipa­roshoz. Az megmondta, hogy nem ért hozzá. Akkor for­dult a mi vállalatunkhoz. Rónai Lajos lelkes reklá­mozója a Naumann-géoek- nek. Egy kinti példával bizo­nyítja, milyen kitűnőek ezek a szerkezetek. Szétszedett egv négy és fél éves varrógépet. A tulajdonosa bedolgozó, na­ponta nyolc órát dolgozik a géppel. S az olajberagadáson kívül más hibája nem volti BARÁTSÁGOK szövőd­nek. A közös munka nagyon közel hozta egymáshoz a né­met és a magyar műszerésze­ket. A városban bárhol járt a kis magyar csoport, érezte a szeretetek Ha bementek sö­rözni valahová, két perc múl­va konyakkal teli tálcával lé­pett az asztalukhoz a pincér. A witteniberged munkások küldték nekik. •— Megbeszéltük, hogy mindegyik műszerész elláto­gat hozzánk. Nagy lelkesedés­sel készülnek a magyarorszá­gi útra. A műszerész prospektuso­kat, mintákat tesz elém. Kék alapon világos hímzéseket mutat. — Ezt nálunk kézzel híme­zik a háziasszonyok. Ezt az automata varrógép készítet­te. Elmondták nekünk, hogv az ősztől a másik két típusú varrógépet is árusítják már nálunk. Szerintem öröm a háztartásban a Naumann-gép, annyi mindent lehet csinálni vele. Lajos Géza Szívós munkává!, példamutatással A Finom- mechanikai Vállalat mar­cali telepének szögverő üze­mében a gépek olyan lármá­val dolgoznak, hogy lehetet­len szót érteni. Mozsolics Gé­za párttitkár, tmk-lakatost ez a zaj azonban láthatóan nem zavarja. Megszokott, gyakor­lott mozdulatokkal javítja a meghibásodott gépet, minden I igyekezete arra irányul, hogy mielőbb elkészüljön, s ez a gép is folytathassa a terme­lést. Amikor kilépünk az üzem­ből, hogy nyugodt helyen be­szélgethessünk, szinte jólesik az udvar csendje. De még en­nél is jobb hallani Péter La­jos telepvezető és a párttit­kár szavait: — Amióta a szögverő mű­ködik, soha nem értünk el olyan szép eredményt, mint a második negyedévben ... A tervet 120 százalékra teljesít­ve 92 tonna szöget gyártot­tunk ... Szavaikra eszembe jut egy két éve tartott, a késő éjsza­kai órákba nyúlt párttaggyű­lés. Arról tanácskoztak akkor a telep kommunistái, hogy az emberek nevelése, a törzsgár­da kialakítása érdekében igen fontos feladat a pártszervezet erősítése. Az utóbbi években szin­te mindenna­pos gond volt a fiatal üzem­űén a munkaerő elvándorlása. Marcaliból és környékéről olyan emberek kerültek a te­lepre, akiknek szokatlan volt a gyári munkaritmus, a fe­gyelem. Elviselhetetlennek tartották a gépek zaját, tel- jesíthetetlennek a normát, s alacsonynak a keresetet. Két- három heti munka után tu­catjával álltak tovább, hogy könnyebb, jövedelmezőbb munkát keressenek. Helyettük újak jöttek, ám az újak be­tanítása tovább növelte a fiatal üzem vezetőinek a gond­jait. A pártszervezet vezetője — mintha gondolataimban ol­vasna — megjegyzi: — Egyre több ma már az olyan ember, aki magáénak érzi az üzemet... Kevesebb gondot okoz a fluktuáció is... A norma kialakult, és a szög­verők meg a -válogatók is tisztes bért visznek haza, 1200 —1400, illetve 1800—2200 fo­rintot is megkeresnek havon­ta ... Azt is büszkén mondja el, hogy a nehéz szögverést töb­ben — köztük Árva László. Tombor János, Álmos László, Véghelyi István és mások — kezdettől fogva végzik, és ma már igen szép eredmé­nyeket érnek el. A norma ren­dezése, a tisztes kereseti le­hetőség igen nagy szerepet játszott abban, hogy az 1960- ban 16 munkással induló s ma 200 munkást foglalkoztató üzemben mind többen tartoz­nak a törzsgárdához. De ezek az eredmények nem önma- guktól születtek. Mögötte rej­lik a pártszervezet, a kommu­nisták szívós munkája. Kez­detben a személyi ügyekkel való foglalkozás sok energiát, időt elrabolt tőlük, s nem ér­tek rá másra. Aztán változ­tattak módszerükön, előtérbe került az emberek nevelése. Minden kommunista feladatul kapta, hogy küzdjön a fegye­lem megszilárdításáért, be­szélgessen az igazolatlanul mulasztókkal, későn járókkal vagy az ittasan munkába ál­lókkal. Mozsolics Géza párttitkár egyik alapító tagja az üzem­nek, s a szögverő beindulásá­tól tmk-lakatos. Többen let­tek ebben az üzemrészben se­gédmunkásból gép-munkássá, s érdemelték ki helytállásuk­kal, hogy a kommunisták so­raiba kerülhettek. Hét szögve­rőt, -válogatót — köztük Mán- di Bélát, Joó Györgyöt, Nagy Lajosnét és másokat — föl­vették a pártba, és a kilenc taggal alakuló pártszervezet létszáma ma huszonnégyre emelkedett. Erősödött az üzem és a pártszervezet régi, ta­pasztalt kommunistákkal, munkásokkal is: Tóth István, Hottó István, Kovács László és a fiatal Győri Elemér meó- csoportvezető, pártvezetőségi tag, igen sokat segítettek az üzem vezetőinek. Nemcsak a második ne­gyedév kiemelkedő eredménye jelzi, hogy a Finommechani­kai Vállalat Marcali Telepén dolgozóknak megváltozott a szemlélete. Amikor nemrégen szóba került, hogy a szögve­rőt elviszik tőlük, legjobban azok tiltakoztak, akik eleinte kibírhatatlannak, embertelen­nek tartották ezt a munkát. Sok gonddal kellett meg­küzdeni az el­múlt években, és még na­gyon sok feladat vár a párt- szervezetre, a kommunistákra. Gyártmányaik hosszú ideig nem voltak versenyképesek, de ezen — összefogva a ka­posvári anyavállalat szakem­bereivel — sikerült változtat­niuk. Egy nemrégen történt példa viszont arra figyelmez­tet, hogy a jövőben sem sza­bad lemondani az emberek neveléséről, tudatának formá­lásáról. Egyik, jól dolgozó és jól is kereső munkásuk csak azért akarta elhagyni az üze­met, mert nem kapott a mű­vezetőjétől szabadságot. Ké­sőbb megváltoztatta ugyan szándékát, de az esetből mé­gis okulni kell, s nemcsak a pártszervezetnek, hanem a gazdasági vezetőknek is. A szabadságra ugyanis családi okok miatt volt az illetőnek szüksége, s ilyenkor nem szabad csak a termelési érde­keket nézni. Igen fontos feladat most, hogy az üzem javítsa a minő­séget. Ez szerepel is az üzem dolgozóinak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszte­letére indított munkaverseny- vállalásaiban. Szalai László KUN BÉLA-MÚZEUM SZIMFEROPOLBAN A Krím-félsziget központ- két a Magyar Szocialista jában, Szimferopolban mű- Munkáspárt központi párt- zeum ismerteti Kun Bélá- archívuma küldött ajándék­nak, a magyar és nemzet- ba. Itt őrzik a forradalmár közi munkásmozgalom ki- feleségének és lányának, magasló alakjának életét és Kun Ágnesnek néhány leue- munkásságát. Kun Béla lét. Kun Béla leánya 1965- 1920-ban a krími forradalmi ben a következő levelet írta bizottság első elnöke volt. Szimferopolba, apja emlék- Az emlékét őrző múzeumot táblájának felavatása alkal- a szimferopoli iskolások mával: »tudományos akadémiája« szervezésében nemrég nyi­tották meg. »Kun Béla — elvtársunk, »Különösen kedves szá­momra az a tudat, hogy az emlétkáblát a Lenin nevét viselő utcán állították fel. olyan kommunista, aki Lenin hatására alakult ... Oroszországban a bolseviz- végérvényesen Kun Bélá- mus egész gyakorlati útját riak, a bolsevik forradal­végigjárta« — Leninnek ezek a szavai köszöntik a bejárattal szemben a láto­gatót. Ebben a múzeumoan denkor drága volt neki«, gyűjtötték össze a krími le­véltárakban fennmaradt do­márnak világnézete. Vlagyi­mir Iljics Lenin mindenkor közel állt szívéhez és min­A Kun Béla-múzeum em­léket állít sok ezer magyar kumentumokat és fényké- , aíul s°\.eze; internacionalistának, akik pékét, valamint azokat harcoltak Oroszországban a kiállítási tárgyakat, amelye- szovjethatalomért. Csirkegyár a zákány! Csokonai Termelőszövetkezetben lói jövedelmez a babádi 63-as hibrid húscsibenevelés a zákányi Csokonai Tsz-ben. Tízezer naposcsibét vásároltak a közelmúltban, s ezeket 9 hetes korban 1,40—1,50 kg-os súlyban értékesítik. Törzsállomány kialakítását is tervezi a tsz. Ha az új is­tálló elkészül, ötezresre egészítik ki — jelenlegi 3600-aa örzsáliományukat. A (örzsáll ományt Űjvári Istvánná és Lámán Jőzsefné gondozza. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom