Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-04 / 183. szám

Péntek, 1967, augusztus *, 3 SOMOGY» KtPÉAP ÚTON-VASÚTON A BALATONRA Épül az M—7-es. A korszerű, kétnyomsávos autóút modern hídjaival, viaduktjaival meggyorsítja a Bala­ton felé áramló foraahnat. Ez az »út« már rég megépült: most ultrahangos hiba­kereső műszerrel vallatják: meddig bírja még? Az országutak vándorai az ÄFOR mozgó töltőállomá­sai, amelyek a helyszínen töltik fel az üresedő tartá­lyokat. (MTI-fotó) Novoszibirszk átépítése Novoszibirszk átépítését 15 év­re tervezik. Az átépítést a vá­ros központjában kezdték, ahol 700 hektár területen lebontják a régi földszintes házakat, és több emeletes lakóházakat, üz­leteket, színházakat építenek. Az átépítést a város fejlődése teszi szükségessé* Fejlődési üte­me szinte példátlan. Hetven év ve! alapítása után Novoszi szibirszk a világ 130 olyan vá rosa sorába lépett, amelynek milliónál több lakosa van. A város ipari termelése 1940-hez képest több mint harmincszoro­sára emelkedett» A lehetőségek nagyobbak A KAPOSVÁRI JÁRÁS ZÖLDSÉGTERMESZTÉSÉNEK HELYZETE Kaposvár zöldségellátásának gondjairól tárgyalt a közel­múltban a városi tanács vég­rehajtó bizottsága. Nem meg­felelő az ellátás, magasak az árak — állapította meg a tes­tület Mi az oka annaik, hogy a kaposvári piacon az árak emelkednek, hogy kevés a zöldségféle? — ezekre a kér­désekre kerestük a választ, mikor megvizsgáltuk hogyan foglalkoznak zöldségtermesz­téssel a kaposvári járás ter­melőszövetkezetei. Hiszen a területi elhelyezkedés miatt elsősorban ezek a gazdaságok hivatottak arra, hogy a város lakosságát ellássák kellő mennyiségű és minőségű zöld- i ségf élével. Évről évre csökken a kertészet Sajnos azt tapasztaljuk, hogy hogy szinte évről évre kisebb területen foglalkoznak zöld­ségtermesztéssel a járás tsz- ai. 1963-ban ezemégyszáz hol­don termeltek zöldségfélét a tsz-ek, az idén csak 900— 1000 holdon foglalkoznak ker­tészkedéssel. A csökkenésnek több oka van, s ezek szoro­sam összefüggnek egymással. Az állattenyésztés fejlesztésé­nek és a zselici szövetkeze­tek megerősítésének prog­ramja miatt a zöldségtermesz­tésre viszonylag kevesebb be­ruházás jutott. Ám meg kell jegyezni, hogy nagyobb beru­házást a mostani csaknem kisüzemi jellegű kertészkedés mellett nem is célszerű vég­rehajtaná. Ugyanis átlagosan nyolc—tíz—tizenöt holdon ker- l tészkednek a gazdaságok, a legnagyobb kertészet is csak negyvenholdas. Ilyen kis te­rületen szántóföldi kerésztke- dést folytatni, tehát nem pri­mőrt, hanem tömegárut ter­melni, valóban nem gazdasá­gos. A visszaesést legfőképpen ezzel indokolják a járás szö­vetkezeti. Közrejátszott eb­ben az is, hogy a Kapos vi­ze nem alkalmas öntözésre. Mindezeknek a tényezőknek együttes hatására néhány gazdaságban kezdett elterjed­ni az a nézet, hogy a zöld­ségtermesztés csak gond, rá­fizetéses, nemigen érdemes vele foglalkozni. Természetesen nem min­denütt és nem egyforma súly- lyal jelentkeztek ezek a gon­dok. Mert voltak és vannak ma is a járásban olyan ker­tészkedő tsz-ek — például a hetesl, a somogygeszti -—, amelyek kis területen és sze­Érettségi előtt A MOSTANI HETEK A LEGMELEGEBBEK a cukor­gyárban. Nemcsak a kániku­la, hanem a kampány megin­dulásának közelsége miatt is. Mindenki izgatott, hogy rend­ben készen lesz-e a karban­tartás, a beruházás és a fel­újítás. Azt tartják itt, a gyár­ban: »Ha jó a kezdet, jó a vég is.« S ezért a jó kezdé­sért mindent megtesznek az emberek. Néhány nap múlva műszaki konferencián dolgoz­zák ki a haditervet. Ezt meg­előzte a negyvenötös és negy­venhatos párttagok találkozó­ja. A pártvezetőség azért hívta meg a sok tapasztalat­tal, gazdag mozgalmi múlttal rendelkező embereket, hogy javaslataik, tanácsaik, meg­jegyzéseik felhasználásával dolgozzon a jövőben. S hogy ki volt a baráti beszélgeté­sen? Cukorfőző. vasöntő, la­katos, festő, gondnok, ren­dész, műszakivezető, állóesz­köz-nyilvántartó, iparitanuló­felelős, igazgató, több párt­vezetőségi tag, pártbizalmi. Nagyon megragadott egy hasonlat, amelyet régi isme­rősöm, a negyvenötös párttag mondott a beszélgetés meg­kezdése előtt, s amelyet ké­sőbb a felszólalásába is be­leszőtt. -Ogy vagyunk most, mint az érettségi előtt álló fiatal. A vizsga eredményé­től függ, mehetünk-e az egye­temre.« S az érettségi bizo­nyítványt az új mechanizmus állítja ki a cukorgyárról is. A szeptember 4-én kezdődő kampánytól azért függ olyan sok, mert január 1-től már az új mechanizmus bevezeté­sével teremtett új helyzetben folytatódik és fejeződik be. Azt hiszem, hogy erre a be­szélgetésre a felelős izgalom volt a legjellemzőbb. MINDEN KOMMUNISTA nagyon nagy érdeklődéssel vett részt a beszélgetésben. A megfontolt és hasznos ja­vaslatok a jó érettségihez já­rulnak majd hozzá. Laki László párttitkár-helyettes ar­ról beszélt, hogy még egy hónap van hátra az indulásig. Megfeszített mun­ka kell ahhoz, hogy minden elkészüljön szeptember ne­gyedikére. A kommunisták lelkesedésére, példamutatásá­ra nagyon nagy szükség van ezekben a napokban. Tóth Lajos igazgató felvázolta a tényleges helyzetet. Szavai megnyugtattak a kommunis­tákat. Sokkal jobban áll a karbantartás, mint tavaly, s 4ppen ezért sikeresebb lehet majd a főpróba is. — Ezután a szó szoros ér­telmében gazdálkodnunk kell. S ezt a dolgozók szélesebb körű bevonása nélkül nem te­hetjük meg. Felhasználjuk a cukorg váriak több évtizedes fanasztalatát. Minden javas­lót megvalósítunk, aminek a révén növelhetjük a ter- "elékenyséret. megszüntet- ’’etiük a gátló tényezőket — mondta az igazgató. S megvalósítani va!6 ép­pen elég összegyűlt a több ! órás beszélgetés alapján. Csupán néhány gondolatot ragadok ki a gazdag eszme­cseréből. A kommunisták szenvedélyesen és a javítás szellemében ostorozták a fe- gyelmezetlenkedőket Példák­kal fűszerezték mondanivaló­jukat, s az elemzésben min­dent figyelembe véve nem­csak az időszakos, hanem az állandó dolgozókat is elma­rasztalták. Csak akkor lehet helytállni a kampányban hangsúlyozták többen —, ha a régi munkások példát mu­tatnak, megkövetelik a ren­det. — Ha mindenki sajátjának érzi a gyárat, a kampányra fölvett dolgozók ugyanolyan aggódással figyelik az üzem minden rezdülését, mint a régiek, csak igy érhetünk el eredményt, termelhetünk gaz­daságosan — mondta Vidó Sándor. Trébusz Ferenc lakatos, a pártvezetőség tagja arról be­szélt, hogy a cukorgyártás közös munka. Azokat a házi­asszonyokat, akik szeptember 4-től bejárnak a gyárba, be­le kell zökkenteniük az itteni munkarendbe, s ez nem is olyan könnyű. Ebben a munkában hárul nagyon nagy felelősség a pártszerve­zetre. Amikor Hatos János szót kért, senki sem gondolta, hogy szavai milyen irányba terelik a beszélgetést. Azt fejtegette, hogy sokszor meg­fogadták már, taggyűlésen, más fórumon, hogy jó lesz a munkafegyelem. Aztán a kampány kellős közepén ki­derült, hogy mégis baj van vele. Nem elég fogadkozni, az szükséges, hogy mindenki állja a szavát, s tegyen meg mindent a fegyelem megszi­lárdításáért A múlt kam­pányban néhány csoportve­zető rosszul vizsgázott, akadt olyan időszakos dolgozó, aki sokkal becsületesebben ellát­ta volna a feladatát A csoportvezetőknél kezd­jük a felelősség megállapí­tását! — mondta Simon Fe­renc pártbizalmi is. mindenki Állast fog­lalt ebben a témában. Amikor a párttitkárhelyettes bejelentette, hogy összehív­! ja a gyár igazgatója a cso- portvzetőket, és megtárgyal­ja velük ezeket a jelzéseket kívánságokat, mindenki egyetértőén bólogatott: na­gyon nagy szükség van rá. A kialakult hangulat alapján szögezte le Tóth Lajos igaz­gató, hogy a kommunisták tegyék közüggyé a fegyelem megszilárdítását. Ha észre- vesznek valamit, rögtön te­gyék szóvá. Nagy József vasöntőnek köszönhető, hogy a figyelem középpontjába állította a sa­lakpincét és a mészkemencét. Ahogy ő mondta, mind a kettő kulcshelye a gyárnak. Ha zavar támad itt, akkor az egész üzem megérzi. — Nagyon válogassuk meg, hogy kit teszünk oda, fizes­sünk nekik többet, még min­dig megéri! Az igazgató megnyugtatta a felszólalót, hogy ösztönzőbb bérezést dolgoznak ki, s ak­kor megszűnnek a tavalyi­hoz hasonló leállások. Szinte felcsillantak a te­kintetek, amikor Vidó Sán­dor a Sarkadi Cukorgyár pél­dáját megemlítve javasolta, hogy működés közben ve­gyék át egymástól a munkát a centrifugások. Ezzel az öt­letével egy megcsontosodott rossz hagyományt talált cél­ba. Az ország egyetlen cu­korgyára a kaposvári, ahol egy órakor leállítják a cent­rifugákat, s megkezdik a kar­bantartást a lakatosok. — Három óra esik ki igy naponta — mondta az igaz­gató. — Ha van főzet, akkor menjen a cukor, dolgozzon a centrifuga. Akkor álljanak le, s jöjjenek a lakatosok, ha nincs munka. Minden terüle­ten föl kell számolnunk az ilyen »hagyományokat«. KOMMUNISTÁK BESZÉL­GETTEK a műszaki konfe­rencia eíőtt. S hogy milyen hatást vár ettől a pártvezető­ség, azt talán Illés István fo­galmazta meg a legszebben: — Váljon vérré mindenki­ben a mi meggvőző szavaink nyomán, hogy a mostani kampánynak sokkal jobban kell sikerülnie, mint az ed­digieknek. S akkor az érettségi is. si­kerül! Lajos Géza rény körülmények között, ma­gas jövedelmet értek el. Ezek erejét egyesíteni, s ezzel az áruellátást javítani — ezt a legfőbb célt tűzték ki a múlt évben, amikor Somogygeszti vezetésével tizenegy szövet­kezet társult Ez a társulás nem váltotta be teljesen a hozzá fűzött reményeket Ám ez korántsem jelenti azt, hogy nem volt hasznos, he­lyes a kezdeményezés. A tár­sult gazdaságok nem hangol­ták kellőképpen össze terme­lési tervüket, nem egyeztet­ték, melyik gazdaság milyen zöldségfélével járul hozzá a zavartalan ellátáshoz. Ez hi­ba volt, ez azonban egy­könnyen megszüntethető. Föllendíteni a primőrtermelést Az elmondottak szorosan összefüggnek, jórészt megma­gyarázzák, miért nincs ele­gendő zöldségféle, máért aka­dozik az áruellátás a kapos­vári piacon. A jelenlegi hely­zetet elemezve önként kínál­kozik a kérdés: milyen elkép­zelések, elgondolások vannak a megoldásra ebben a járás­ban, melynek elsősorban feladata ezeket a gondokat megszüntetni. Az első, amiFŐl okvetlenül említést kell tenni az, hogy a korábbiakkal ellentétben az utóbbi időben mind több szö­vetkezet hangoztatja: fejlesz­teni kellene ezt az üzemágat. Kapospulán például az idén először termelnek öt holdon uborkát, de már úgy nyilat­koztak a MÉK-nek, hogy jö­vőre talán tízszer ekkora te­rületen foglalkoznak ezzel a növénnyel. A kaposfürediek arról beszélnek, hogy a mos­tani negyven holdat megkét­szerezik. És sorolhatnánk a példákat. Mire vezethető,visz- sza ez a törekvés? Elsősorban arra, hogy az új nyugdíjtör­vény, az új rendelkezések miatt a szövetkezeti tagok több munkát kérnek, s az egyre teljesebb gépesítés, ké­rni zálás mellett a szövetkeze­ti vezetőknek meg kell keres­ni annak a módját, hogy biz­tosítani tudják a teljes foglal­koztatást. Magában véve ez is biztató jel arra, hogy fokozó­dik a zöldségtermelés, és ter­mészetesen ennek eredménye­ként jayul az ellátás is. Tel­jes biztonságot azonban ez sem nyújthat Feltétlenül szükség van a termelés szín­vonalának emelésére, a nagy- üzemibb zöldségtermesztés ki­alakítására, ehhez pedig be­ruházások kellenek! Első­sorban hajtatóház, palánta­nevelő, hogy megoldódjon a legfőbb gond, a primőr ter­melése. Érzik a felelősséget Az új gazdaságirányítási rendszerben lehetővé válik, hogy a Nagyatádi Konzerv­gyár segítségével két nagy­méretű hajtatóház épüljön a járásban. Tárgyalások foly­nak erről, s ezzel egy időben arról is, hogy a kertészkedés­re társult szövetkezetek ön­álló tsz-közi vállalkozást hoz­nak létre. A vállalkozás szer­ződést kötne a konzervgyárral a nagy tömegű áruk értékesí­tésére, primőráruikat pedig a városi lakosság ellátására ad­ják. Ez a módszer egyformán kedvező az érintett nagyüze­meknek és megoldást jelent Kaposvár gondjaira is. Tenni valamit, változtatni a helyzeten — elterjedőben van a kaposvári járásban ez a szemlélet Ezt a törekvést tükrözi az is, hogy érezve a felelősséget, a közeljövőben a járás irányi tói összehívják a kertészkedő tsz-eket, és meg­beszélik konkrétan, hogy mi az, amit tenni lehet, Mert a lehetőségek, kivált a jövőben nagyok lesznek — s vala­mennyiünknek egyformán ér­ieke, hogy ezzel a ' lehetőség­ei a korábbiaknál sokkal jobban éljenek zöldségtermeT* szövetkezeteink. Vörös Mártá ÁLLAMIGAZGATÁSI SZAKKÖR CSURGÓN A járási tanács, a Közalkalmazottak Szakszervezete és a gimnázium kezdeményezésére a múlt tanévben először , indult meg az államigazgatási szakkör a csurgói gimnázi­umban. A szakkör azzal a céllal kezdte meg működését — mondta Kiss Lajos szakkörvezető, a szervezési és jogi csoport vezetője, hogy a tanulók megismerjék az állam- hatalom és államigazgatás szervezeti fölépítését, főbb mű­ködési szabályait, hatáskörét. A foglalkozások lehetővé te­szik az államigazgatás legáltalánosabb szabályainak elsa­játítását Az elmúlt tanév anyaga rövidítve tartalmazza a három év anyagát. A záró foglalkozáson ellenőrző kér­désekre kellett a tizenhárom hallgatónak válaszolnia: a jő feleletek alapos felkészültségről adtak bizonyságot Heten vannak most a szakkör tagjai közül gyakorla­ton: öten községi tanácsoknál, kétten a járási tanácsnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom