Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-30 / 205. szám

Sserda, 1967. augusztus 30. 3 SOMOGYI NÉPLAP A megyei tanácsülés napirendjén: A LAKÁSÉPÍTÉS Sok embert foglalkoztató té­mát tűzött napirendre a múlt héten a megyei tanács: meg­tárgyalta Somogy lakáshelyze­tét A vitához az a beszámoló szolgált alapul, amelyet Pere- esi Ferenc, a megyei tanács építési és közlekedési osztályá­nak vezetője terjesztett elő. A vitában tizenketten szólaltak fel. A jelenlegi helyzet A jelentés első fejezetéiben az olvasható, hogy a megye la­kásállománya kedvezőtlen ké­pet mutat. A lakások 74 száza­léka 1944 előtt épült, s majd étven százalék vályog- vagy vert falú. Mivel az épületek fenntartására és felújítására nem állt rendelkezésre megfe­lelő hitel, nagy mértékben romlott a lakások állaga. A kormány 1002/1960. sz. ha­tározata, amely jelentős lakás- építési program megvalósítá­sát tűzte célul, Somogybán is éreztette hatását. A második ötéves tervben tanácsi erőből 884 (ebből 320 szövetkezeti), vállalati erőforrásból 719, ma­gánerőből pedig 6291 lakás épült. A harmadik ötéves terv­ben 7721 lakás készül el Sajnos e nagyarányú építke­zés se hozott alapvető válto­zást. Különösen Kaposváron kedvezőtlen a kép annak elle­nére, hogy az új lakások zöme itt épült. Jelenleg 2500 jogos lakásigénylőt tart nyilván a városi tanács. A felújítás és fenntartás te­rén is van némi változás. Az IKV munkája az utóbbi három évben javult, ám az évi tizen­hatmillió forint hitelből csak á legsürgősebb munkákat végez­hetik eL Pénz-, építőanyag- és kapacitáshiány A jelentés, valamint a fel­szólalók őszintén feltárták a lakásépítést akadályozó prob­lémákat. A legtöbb gondot az okozza, hogy 1969—70-re nincs terv, amely kimondaná, hány lakás építhető a megyében. Márpedig hé a harmadik öt­éves terv említett két évében az építőipar nem tud lakáso­kat emelni, akkor egyrészt még súlyosabb lesz a helyzet, más­részt az építőiparnak le kell vonulni az északnyugati vá­rosrészből. Ez pedig sok vesz­teséget okoz a vállalatnak, s lassíthatja a negyedik ötéves terv lakásprogramjának meg­valósítását is. Gond a területkisajAtitds Is. Egyik-másik rendezési tervet a korszerű követelményeknek megfelelően át kell dolgozni. Ez a sors vár az északnyugati városrész részletes rendezési tervére is. A tervellátottság ugyancsak a problémák listá­ján szerepel. Főként a magán­tervekkel van baj. A magán­tervezők egy része visszaélése­ket követ el a több szintes tár­sasházak tervezésénél. Ezt az állapotot csak akkor lehet megszüntetni, ha a tácsashá- zak terveit is a Tanácsi Ter­vezőiroda készíti. Sok nehéz­séget okoz s visszaveti a la­kásépítési ütemet az is, hogy az idén az OTP 30—40 száza­lékkal csökkentette az egy la­kásra adható hitelt. Több hozzászóló is bírálta a rossz anyagellátást. Bizonyos felhalmozás is tapasztalható. ■ Sokan, noha csak később épí­tenek, összevásárolják az épí­tőanyagot Azok pedig, akid­nek szükségük lenne téglára, cementre, deszkára stb. alig jutnak hozzá. Nem kedvező a helyzet a korszerű építési elemek elő­állítása terén sem. A közép- blokk-üzem ugyan teljes erő-" vei termel, az igényeket még­sem tudja kielégíteni. Gondjaink közé tartozik az úgynevezett külterületi lakás­építés. Sok helyütt hiányoz­nak a rendezési tervek, s emiatt nem a modern telepíté­si terveknek megfelelően fo­lyik az építkezés. A határozatok A jelentés és a felszólalók nemcsak feltárták a problémá­kat, hanem javaslatot is tették megoldásukra. E javaslatok nagy részét a megyei tanács határozattá emelte. Ezek egyi­ke kimondja, az országos szer­vektől kérni kell, hogy áüapít- sák meg, 1969—70-ben hány lakás épülhet. Egy másikban arról van szó, hogy a sor- és társasházépítés megszervezé­sét a KISZÖV-re kell bízni. Megszavazta a tanácsülés azt is, hogy az állami és szövetke­zeti lakások mellett az észak- nyugati városrészben építsék föl a társasházak nagy részét is, ha szükséges. Ez a kivitele­zői kapacitás jobb kihasználá­sát eredményezné. Határozat szögezi le, hogy az állami la­kásépítésnél olyan típusokat kell kiválasztani, melyekben arányosan vannak egy-, más­fél, két-, két és fél szobás la­kások; a rendezési terveket úgy kell átdolgozni, hogy az északnyugati városrész további területén öt—nyolc szintes há­zakat építsenek; a tereprende­zés, parkírozás költségeit vá­rosi pénzből kell fedezni. Elő Augusztus 20-ig 1715 000 forint bevétel az állattenyésztésből (Tudósítónktól.) A bonnyai Zöldmező Terme­lőszövetkezet múlt évi összes árbevételéből 2 270 000 forint az állattenyésztésből eredt. Er­re az üzemágra az idén 2 340 000 forint bevételt irá­nyoztak elő. Az eddigi és a még várható teljesítés alapján joggal remélik, hogy ez év vé­géig elérik vagy túl is lépik a hárommillió forintot. Víztárolóikat háromszoro­san is kihasználják: öntöznek belőlük, ezenkívül halat és pe­csenyekacsát i tenyésztenek a víztárolóban. Fejlesztik a ser­téstenyésztést is. A múlt évi­nél kétszer annyi húsmennyi­séget szándékoznak értékesíte­ni. Húsból és egyéb állati ter­mékekből már augusztus 20-ig 1315 000 forint bevételre tet­tek szert. 886 küó gyapjút, 67 hízó marhát, 240 hízó sertést, 17 000 pecsenyekacsát, mintegy 15 000 húscsibét értékesítettek, illetve értékesítenek ebben az évben. A tavalyi 30 mázsával szemben mintegy 240—250 má­zsa halat adnak el. A szövetkezet a jövő évben tovább fejleszti állattenyészté­sét. Az anyakocák számát az idei 30-ról 45-re, a hízó serté­sekét 240-ről mintegy 500-ra, teheneikét 57-ről 80-ra, juh­állományukat a mostani 430- ról 600-ra (1970-ig fokozatosan mintegy 1000-re) növelik. Az akarják, hogy az állattenyí' tésből eredő bevételeik ará az idén legalább 60, a j évben pedig már mintegy 6,; 70 százalékát tegye ki a gaz daság összes árbevételének. kell segíteni a családiház-épí- tést, növelni kell az OTP-hi- telt A hatodik pont a követke­zőket mondja: A negyedik öt­éves terv kezdetére az Állami Építőipari Vállalat Kaposvá­ron nagypanel-gyártó üzemet létesít, és korszerű építési technológiára tér át. A blokk­üzemet azonban továbbra is érdemes fenntartani társasház­építés céljára. Hasznos kezde­ményezés az is, hogy a Tanácsi Építőipari Vállalat saját tele­pén paneles kísérletet folytat. Kedvező eredmény esetén meg­gyorsulhat a társaházépítés megyénkben. Látható tehát, hogy a lakás­építés meggyorsítása napiren­den van. A megyei tanácsülés határozatai nak valóra váltása még nem biztosítja ugyan, hogy a negyedik ötéves terv­ben teljesen kielégítjük az igényeket, ám mindent megte­szünk, hogy megteremtsük eh­hez a föltételeket, hogy töb­ben juthassanak otthonhoz. Fontos tehát, hogy ki-ki a ma­ga területén teljes szívvel munkálkodjon az említett ha­tározatok végrehajtásáért. Sz. N. Tsz-közgyűlés Polányban A nagy munka után újult erővel (Tudósítónktól.) A napokban közgyűlést tar­tott a polányi termelőszö­vetkezet. Szöllősi Ferenc el­nök a többi között hangoztat­ta: — A beruházás, a ter­mék-értékesítés és a szállí­tás súlyos gondokat okoz a szövetkezetek vezetőinek, ezért is nagyon időszerű a területi szövetség létrehozá­sa, amely jogilag képviseli a gazdaságot és minden tekin­tetben hatékony segítséget tud nyújtani. Eredményeseb­ben, jobban elvégezhetjük majd így az új gazdasági mechanizmusban ránk váró feladatokat — mondta. Meg­értették ezt a polányi gaz­dák s egyhangúlag megsza­vazták a területi szövetség­hez való csatlakozást, s kül­döttnek elnöküket választot­ták meg. Nem kisebb érdeklődés kí­sérte Tunyogh Barnabás fő- agronómus beszámolóját, aki az aratás utáni eredmények­ről, az eddigi munka tapasz­talatairól tájékoztatta a tag­ságot. Amit már nagy vona­lakban tudtak menet közben is a gazdák, arról most oon- tos képet kaptak: összesen harminchárom és fél vagon­nal több gabona termett, mint tervezték. Megnyugtató, örömet keltő eredmény ez, ám most nagy gonddal küsz­ködik a gazdaság. Nagy a szárazság, s az aszály miatt igen nehezen lehet szántani, s bizony, ha hamarosan nem jön meg az eső, oda lesznek a máris fonnyadó tarlóherék. Bár sikerült betakarítani a harmadik kaszálású lucernát is, a takarmány csak akkor lesz elegendő, ha beosztással, takarékossággal etetnek a gondozók. S ami kinn a földeken munkát, mázsákban mérhető eredményt jelentett, arról Molnár János főkönyvelő fo­rintokban beszélt. Nem volt hiábavaló az igyekezet, hi­szen a növénytermesztés ed­dig a tervezettnél félmillió­val többet hozott, előrelátha­tólag teljesíti tervét az ál­lattenyésztés is. Egyedül a segédüzemi anyagok beszer­zése, a gépek javítása oko­zott többletkiadást. A polányi gazdákban kiala­kult kép tiszta, világos az eddigi munkákról. Most, a nagy munka után egy ki­csit pihenve, újult erővel, nagy szorgalommal fognak hozzá az pszi feladatok vég­zéséhez. Felkészült az őszi csicsforgalomra a kaposvári vasítálliiás Szeptember I -én már szállítják a cukorrépát A kaposvári vasútállomáson szeptember 1-én megkezdődik az őszi csúcsforgalom: befut­nak az első répaszállítmányok. Az állomás dolgozói fölké­szültek a megnövekedett fel­adatok elvégzésére, az őszi csúcsforgalom zökkenőmentes lebonyolítására. A múlt évben jól bevált módszerrel igyekez­nek elkerülni a forgalmi du­gót Ennek az a lényege, hogy gyorsan továbbítják a szerel­vényeket Így a szűk pálya­udvaron is megbirkózhatnak a tennivalókkal. Az állomás vezetősége szeretné, ha a meg- üresedet vasúti kocsikból gyor­san össze tudna áfllítani olyan szerelvényeket amelyeket a szén- és kavicsbányák rendel­kezésére bocsáthat Ezért kéri a vállalatokat, hogy a vagono­kat a lehető leggyorsabban rakják ki. Itt jegyezzük meg, hogy az utóbbi időben e téren nagy javulás van, még az épí­tőiparra sincs panasz, noha az utóbbi években sok baj volt vele. A kirakás kellő megér­téssel az idén tovább gyorsít­ható. A cukorgyár is kellően föl­készült a répa fogadására. Mivel korszerűsítette a feldol­gozást, az idén ötven százalék­kal kevesebb kocsira lesz szüksége a szeletszállításhoz, mint tavaly. A vasút a szelet­szállításnál felszabaduló kocsi­kat is a bányák rendelkezésére bocsátja. A „PROFESSZOR ÚR" SZEMÉVEL // ALMOS EGYHANGÚAN duruzsolnak odabent az esz­tergagépek. A külső műhely­ben a kiskalapács felesel a nagykalapáccsal. A nagy ud­var hátsó részén katonás rendben sorakoznak a kom­bájnok Egy vasmarkú, ala­csony kis öreg kísér át az udvaron. Ahogy megállunk a fák árnyékában, a note­szomra mutat és így szól: — Ha papírra vet valamit, azt föltétien írja föl, hogy az aratásban T. Horváth Já­nos, Kalmár Sándcr, Kempf József és Nagy István érték el a legjobb eredményt. Lát­ja, én is majdnem kifelej­tettem Aracsi Jóskát. Pedig derekasan dolgozott a fiú. Nálunk, kérem, a párttitkár is meg a szakszervezeti tit­kár is kiválóan tud aratni. Én annyit mondok, hogy ezek mind derék gyerekek SZÉLES VALLÜ, CSUPA DÉR EMBER a kis öreg. Azt mondják, minden titkot ismer a vasas szakmában. Nála többet úgyszólván már senki sem tudhat. ö maga tagadja ezt. Ügy szokta mon­dani, két élet kellene ahhoz, hogy minden rejtelmet, min­den titkot megismerjen az birodalmából. Itt kezdte meg a második életét. Társai — öregek és fiatalok, mérnö­kök és technikusok — pro­fesszornak nevezték ki. A lakatos szakma professzorá­nak. A professzor úrnak For­gács Vilmos a neve Hat öreg társa van még a Csoko- nyavisontai Gépállomáson. Hat nyugdíjas. Azt mondták, azt kérdezzem meg Vilmos bácsitól, hogy minek örült mostanában legjobban. A válasz így hangzott: — Annak, ami van és an­nak, ami lesz. Első hallásra rejtélyesnek tűnt ‘a felelet. De még ezzel tetézte: — A kényelemnek. Meg annak, hogy nincs ok a fé­lelemre. Először azt kutattam, hogy mi az, »ami van«? Fiiszár István, Kiss Jenő és Szabadi József szocialista brigádjá­nak néhány tagjával: lakato­sokkal, erő- és munkagépja­vító szerelőkkel * beszélget­tem. Íme, néhány vélemény a sok közül: — A gépállomás minden évben jobban fejlődik. Ami­kor az összevonás megtör­tént és ide kerültek a dará­Mert a régiek kivétel nélkül úgy hittek a gépállomásban, mint a tulajdon családjuk­ban. El tudja képzelni, hogy milyen nehéz volt hinni a jövőben, amikor a megye motorkerékpárral és bicikli­vel jártunk be. Nyáron még hagyján, de amikor bekö­szöntött a hideg idő! A ta­vasz óta mindenkit a busz hoz reggel és a busz visz ha­Munkában nők. a Muzsek-brlgád.. Készül az új műbelycsar­Ami többet ér, mint a lottó főnyeremény. igazi lakatos. Egy munkában tisztességes élet áll máir ■' r ';tte. Nyugalomba küld­ik, tisztességgel elbúcsúztat­ok. De most újra itt van. Nem tud elszakadni a satu- oadtól, az ércesen csengő­bongó vasrudak és lemezek nyi traktorosok és szerelők, egy ideig nyomott volt a hangulat. Senki sem volt biz­tos abban, hogy egy év múl­va is az itt keresett pénzen veszi a kenyerét. Még azok is aggódtak, akik gyerekfej­jel kezdték itt a munkát. több! gépállomását egyre- másra szervezték át gépjavító állomássá?! Már-már min­denki azt hitte, hogy rólunk el is feledkeztek. Egy másik: — Most már nyugodtak vagyunk, mert a jelek egé­szen mást mutatnak. Hogy félreértés ne essék, azt is el kell mondani, hogy azért mindenki tisztességgel tette itt a dolgát. A terv-teljesítés­sel, a mennyiséggel és a mi­nőséggel nem volt itt sose baj. És amióta ránk is gon­dolnak a beruházásoknál, tel­jesen eltűnt a félelem. Ta­valy új raktárát kaptunk, az idén olyan műhelycsarnokot építünk, hogy mindenki cso­dájára jár. A saját brigá­dunk építi Muzsek József brigádja. Komoly munkát vé­geznek. Olyan vállalást tet­tek, hogy november 7-re tö­kéletesen készen átadják az egész csarnokot. Márpedig amit Muzsekék vállalnak, az igazabb. mint a szentírás. Egy idősebb lakatos veszi át a szót: — A buszról eddig még nem is beszeltünk. Pedig érv lottó főn verem én v nem ér annyit, mint nekünk ez a busz. Amíg nem volt, Kasté- H-osdombóról, Daránvból. Barcsról. Drávaszentesről. Komlósdról és Babócsáról za este. Önköltségi áron, há­rom forintot fizetünk azért, hogy kényelmesen jövünk be és kényelmesen megyünk ha­za. Már négyszer voltunk ba­latoni kiránduláson ... Filipovics Pál igazgató: — AZ AGGÓDÁS ÉS A FÉLELEM valóban a múlté. Bízunk és dolgozunk mind­annyian. Folytatjuk a műhe­lyek korszerűsítését, kiépít­jük a belső utakat és jövőre kétszáz fős fürdőt és öllpzőt építünk. A pénzünk már megvan rá. Jelenleg 73 sze­relő és lakatos dolgozik a belső műhelyekben. De már most úgy szervezzük a dol­gokat, hogy 1970-ig elérjük a kétszáz személyes műhelylét­számot Január 1-től mi is gépjavító állomás leszünk. •Jelenleg huszonné°v ioari ta­nulónk van, jövőre harminc tanulót szerződtetünk. Sze­retnénk házon belül kikénez- ni a leendő szakmunkásain­kat. Munkánk bőségesen lesz. Mancs körültekir>té=sel mér­tük föl a helyzetet. M»r most ott tartunk, hosv nyolcvanöt százalékra le van kötve a jö­vő évre iavító és szolgáltató kapacitásunk. A »nrofr-<-'"—.r úr« így bú­csúzott a mlFelv elnt.t: — Annak l^sz n—""-«nie. aki most kezd: itt n- -u-tét. Németh Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom