Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-29 / 204. szám

Redd, 196", augusztus 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP EREDMÉNYES VOLT az első félév a ruhagyárban A KAPOSVÁRI RUHA­GYÁRBAN eredményes volt az első félév. Az üzem vala­mennyi mutatója kedvezően alakult. Csak néhányat a sok közül. A termelési tervet 109,9 százalékra teljesítették. Belföldön 7, külföldön 11 szá­zalékkal több árut értékesí­tettek a tervezettnél. Az elő­irányzott 16 937 helyett 25 773 nnormaórát takarítottak meg Mindezt a megengedettnél kevesebb létszámmal érték el, ugyanis a tervezett 1458 he­lyett 1441 fő dolgozott az el­ső félévben. Eközben a mun­kálok bére magasabb lett: a bérszínvonal a bázishoz vi- szonyítotva 5,2 százalékkal, a tervhez viszonyítva 1,6 száza­lékkal emelkedett. Äz eredmény elsősorban a gyárvezetők igyekezetének köszönhető, másrészt pedig annak, hogy a gazdasági és a tömegszervez_eti vezetők jól együttműködtek. Az előbbit bizonyítja az a komplexterv, amely magába foglalja az 1967. évi összes feladatot. Elsőként a munka­verseny jó megszervezéséről szólunk. Az > üzem vezetői olyan feladatokat tűztek a dolgozók elé, amelyek össz­hangban vannak a termelési tervvel. E feladatok a követ­kezők: a terv és az export­terv túlteljesítése, az első osztályú áru szintjének javí­tása, az önköltség csökkenté­se. A munkások ezek alapján tették meg felajánlásaikat. De - nemcsak feladatokat adtak a munkám.mák, hanem jutal­mat is ígértek. Kidolgoztak egy igen ösztönző munkás­prémiumrendszert. Ez bizto­sította, hogy valóban a leg­kiválóbbak kapják meg a legtöbb pénzt. A legjobb eredményt elérő szalagok a nyereségük 50 százalékát ju­talomként fölvehetik. Azok­nak a prémiumát (vagy pré­miumának egy részét), akik nem dolgoztak megfelelően, a jó teljesítményt elérők kap­ták meg. A szalagok, mint mondani szokták, nagy pén­zeket vágtak zsebre. Az első félévben a 9-es szalag 48 700, az ifjúsági szalag 59 000, a 11-es szalag 375 000 forint prémiumot kapott. Hat hónap alatt összesen 450 000 forint jutalmat fizettek ki ily mó­don. Az üzem vezetői megfelelő célt adtak, jól éltek az anya­gi ösztönzéssel, de jó volt a tájékoztatás és az üzem gazdasági, tömegszer vezeti vezetői között az együttmű­ködés. A munkásokkal közöl­ték a negyedévi, a havi feladatot, továbbá azt, hogy a dekádban milyen munkát kell elvégezniük, és azt is, hogy mennyi prémium és bér jár a feladat végrehaj­tásáért. Tulajdonképpen a\ feladatot a munkapadig le­bontották. Versenybizottság értékelte az eredményeket, ők tájékoztatták az embere­ket. A VEZETŐK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉST némi­leg , érzékelteti az, hogy a versenyszempontokat közösen dolgozták ki, továbbá, hogy a szalagoknál a bizalmi nél­kül nem dönthetnek a pré­mium " megvonásáról vagy csökkentéséről, s hogy a párt- szervezet rendszeresen be­számoltatja a két szakmány- vezetőt a termelés állásáról. (Két ízben a szakszervezeti bizottságnak is beszámoltak.) Az előkészítésnek, a mű­szaki fejlesztésnek és a piac­nak is igen nagy jelentőséget tulajdonítottak a gyárban. Már tavaly szeptemberben hozzákezdtek az idei év elő­készítéséhez. Minden lénye­ges problémát alaposan meg­vitattak, mindenben állást foglaltak. így sikerült elké­szíteni azt a megbízható, át­tekinthető komplextervet, amelyet írásunk elején már említettünk. Ennek igen nagy szereke volt a sikerben. Azt mo . hatnánk, biztos irány­tű' ' -é vált a vállalat egész koVaktívájának. Talán ennek köszönhető, hogy nem volt kapkodás, szervezetlenség. A műszaki fejlesztés min­dig erős oldala volt a gyár vezérkarának. Űj gépeket, berendezéseket szereztek be, bátran . alkalmazták az új technológiát, nem féltek új gyártmányok bevezetésétől, így például övkészítő gépe­ket, alulfülés gombok felvar­rására alkalmas gépeket sze­reztek be, hogy csak egy- kettőt említsünk. UTOLJÁRA HAGYTUK A PIACOT. Főként azért, mert a Kaposvári Ruhagyárnak jelenleg ez okozza a legke­vesebb gondot. Az üzem ter­mékeit ugyanis mind a bel-, mind a külkereskedelem szí­vesen értékesíti. Ezt főként a jó minőségnek, az újszerűség­nek köszönheti. Ám a gyár felkészült az esetleges meg­lepetésekre is. Ez bizonyítja azt, hogy amikor lehetősége nyílt ez export növelésére, kapott az alkalmon. Terven felül vállalt nadrágkészítést. Ezeket olyan anyagból kellett készíteni, amilyennel eddig még nem dolgoztak. De még­is bátran belevágtak. Ebből arra lehet következtetni, hogy rugalmasak és gyorsan meg­honosítanak egy-egy gyárt­mányt. Az év még nem fejeződött be, korai a dicséret hangján írni a ruhagyárról, mondhat­ná valaki. Valóban még hát­ravan néhány hónap. Ám az első félévi sikerek arra mu­tatnak, hogy a második tél­évet i$ sikerrel zárják. Szegedi Nándor SERKENTIK EQYMÄST Már messziről látni, hogy ebben a nagy táblában csak egyedül kapálgat. — Mo nem is jön más senki: aki ilyenkor kapálni akar, az korán hozzákezd, amíg nem melegszik föl túlságosan az idő — adja meg a pon­tos felvilágosítást a hajladozásból fölegyenesedve Bombái Istvánná. Az övé a 38-as számú parcella. Mellette BodaVen­delné meg idős Takács Istvánná kapott fél-fél részt. Nagy elismeréssel beszél róluk, dicséri szorgalmukat. Tiszta most is az a hat-hat rend “ réfia, ami nekik ju­tott. — Csak látná Bodánét, már az idősebbek közé szá­mít, mégis még mindig ügyes asszony. Nemigen hagyja magát megelőzni. Először korán reggel megsarabolta ezt, utána pedig aznap végzett a másik parcellával is. Igaz, meg is látszik rajta, hogy ennyit dolgozik: olyan so­vány, mint az ujjam. Reá figyel, hozzá igazodik ő is. Leginkább azonban Judi Ferencnével tartja a kapcsolatot Bombainé. Azt tartják, negyvenéves korban észre sem szabad venni ka­pálásban a derékfájást. Eddig mindig úgy intézték a dol­got, hogy más munka után egyszerre kerüljenek a répa­földre. Bombainé így beszél társáról: — Nem lehet vele unatkozni. Benne van a vöröskeresztes szervezetbe, meg" más helyeken is hall sok mindent, és itt a mezőn mond­ja, csak mondjo mindazt, amit tud. Persze nemcsak be­szél, hanem a keze is szaporán jár. Egy kis szünetet tartva Bombainé így folytatja: — Éppen az este találkoztam vele, amint ment a boltba. Mondja ám, hogy végzett már a múlt szombaton. Emlí­tem neki, hogy én meg most érek ide. Megnyugtatott, hogy nemigen gazos az én répám se. Tanácsolta is, hogy egyszerre ne egn sort hajtsak, hanem két renedet fog­jak elém. Negyedszer kapálják a répát a mesztegnyöiek. Ha esőt kapott volna, több tér més ígérkezne. Az asszonyok — egymást serkentve — az idén is megtették a magukét. (Kutas) Paprikából 700000 forint bevétel Szedik a paprikát a darányi Tsz drávatamási üzemegységében. A 28 hold terméséből eddig három vagon paprikát szállítottak el a barcsi, a pécsi piacra és a szigetvári konzervgyárba. Tervük szerint még harminckét vagon paprikát takarítanak be. A tsz paprikából 700 000 forint bevételre számít. Egyöntetű csatlakozási A siófoki járás valamennyi termelőszövetkezetében dön­tött a tagság: csatlakozik a te­rületi szövetséghez. Fél hóna­pig csaknem minden nap a tizenkilenc termelőszövetke­zet valamelyikének tagsága vette számba a lehetőségeket a közgyűlések nyilvánossága előtt. Általában tapasztalat volt a járásban, hogy a tagság .számolj és gondolkodott, mi­előtt kimondta a csatlakozást jelentő igent. Fölvetődött csak­nem mindenütt a kérdés: mi­lyen előnnyel jár a területi szövetséghez való csatlakozás? Sok helyen maguk a tagok ad­ták meg rá a választ, amikor az árukapcsolat lehetőségeiről, a koordinációs lehetőségekről beszéltek. Segítettek a pártszervezetek Ebben a munkában tevéke­nyen részt vettek a termelő­szövetkezeti pártszervezetek. A téma nem volt teljesen új a közgyűléseken. Hiszen mire összejöttek a tagok, már nagy vonalakban ismerték a szövet­ség szerepét. S ebben nagy ér­deme van a termelőszövetke­zeti pártszervezeteknek. A csatlakozó közgyűlések előtt a pártszervezetek kibővített ve­zetőségi üléseken és taggyűlé­seken tárgyalták meg a szövet­séghez való csatlakozást. A taggyűlések befejezése után va­lamennyi kommunista propa­gandistává vált. Varga Gyula, a Siófoki Járási Pártbizottság mezőgazdasággal foglalkozó munkatársa erről szólva a kő­vetkezőket mondta: — A kommunisták a tag­gyűléseken érvekkel bizonyí­tották a szövetséghez való csat­lakozás helyességét. A terme­lőszövetkezeti tagok hallgat­tak a falu kommunistáira. A jó előkészítő munka eredmé­nye, hogy a csatlakozó közgyű­léseken nem a szövetség lét- jogosultságát vitatták, "hanem a feladatkörből adódó lehető­ségeket vették számba. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy mindenütt teljes volt az egyetértés. Akadtak óvatos­kodók, de a többség egyérte1- műen foglalt állást a szövet­séghez való csatlakozás inel­lett. Amin gondolkodtak A közgyűléseken elhangzott felszólalásokból ej. is kitűnt, hogy az óvatoskodóié nem lát­ták tisztán a szövetségben rej­lő előnyöket, féltették a közös gazdaságot a többie'kiadásik- tól. Szóládon például azt kér­dezték, hogy a szövetség va­jon .egyformán képviseli-e majd minden tagszóvetkezeté- nek érdekeit. Balatonié?Iliiben arról beszélgettek a tagok, milyen gazdasági segítséget kapnak a közös gazdasagok a szövetségtől. Igazi munkaérte­kezletek voltak ezek a közgyű­lések, hiszen a tagság a saját jövőjéről döntött. Ér ne tő, hogy mielőtt kimondták a döntő igent, részleteiben is tudni akarták, milyen közvetlen vagy közvetett haszonnal jár a szövetséghez való tartozás. A párttagokon kítfíil a közös gazdaságok vezetői is sokat se­gítettek abban, hogy a tagság megértse a csatlakozás jelen­tőségét. ' A vitákban elhangzott fel-, szólalásokról arra lehet követ­keztetni, hogy a tagság nem fél az új helyzettől, hanem az elő­relépés egyik lehetőségét látja benne. Útravaló ' a küldötteknek Éppen ezért sok olyan hasz­nos észrevétel, javaslat hang­zott el a közgyűléseken, ame­lyet a megválasztott küldöttek hasznosítani tudnak, s kell is, hogy hasznosítsanak. Termé­szetesen minden javaslatot kü­lön is meg kell vizsgálni; ho­gyan tudja a szövetség felhasz­nálni munkájában. Igényként vetődött fel a közgyűléseken, hogy a szövetségben dolgozók egyformán szívügyüknek te­kintsék valamennyi gazdaság segítését. Sokan beszéltek ar­ról, hogy az eddiginél jobban össze kell hangolni a Balaton- parti értékesítési lehetősége­ket. A hozzászólásokból kitűnt, az emberek azt várják a kül­döttektől és a szövetségtől, hogy elégítsék ki azokat az igényeket, amelyeket egy-egy szövetkezet saját erejéből nem tud. Kercza Imre Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda a kiállí­tás területén információt tart Az információs iroda egyé­nek és csoportok részére éj­SZOCIALISTA BRIGÁUVEZETŐK TANÁCSKOZÁSA A RADIÓCSŐÍjZEMBEN Először hívta össze a szak­A rimányi rekord 24 vagon többlettermés 700000 forint többletbevétel anyag-utánpótlást és talajmun­szervezeti bizottság a fénycső- és rádiócsőüzem szocialista bri­gádvezetőit. Ékről a meghitt és bensőséges találkozóról azt lehet elmondani, hogy igazi tapasztalatcserére adott alkal­mat. Piczil Jánosáé szb-titkár méltatta a brigádok munkáját. Külön megdicsérte a lelkes és odaadó brigádvezetőket, akik a nehézségek ellenére mindent megtesznek az összeszokott kollektívák irányításáért és neveléséért. Külön kiemelte a fénycsőüzem kiemelkedő mun­kát végző brigádjainak a ne­vét. Például az Április 4. bri­gád részt vett a sportpálya építésében, ezenkívül rend­ben tartja a virággruppokat az üzem udvarán. Vajkó Mi­hály üzemvezető arról beszélt, hogy sokkal jobb munkát vé­gezhetnének a brigádok, ha nem hárman lennének benne. Azt javasolta, hogy három sza­lag és az átnéző alkosson egy brigádot. A tíz ember sokká! többet adhat, sokkal nagyobb eredményeket érhet el. A szocialista brigádvezetők fezintén elmondták gondjai­kat. Szita Károlyné például azt kérte a rádiócsőüzemben dolgozók nevében, hogy ne bontsák meg a brigádokat, ne helyezzék máshova egyik tag­ját sem. Ugyanerről beszélt Wágner Jánosné is. Kiemelték átnézőnek, s azóta akadozik ® brigád munkája. Közösen megnézték egymás naplóját a brigádok. Az Auró­ra brigád ízléses, rajzokkal illusztrált krónikája, az Ápri­lis 4. brigád sok fényképpel színesített naplója megnyerte mindenkinek a tetszését. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­jának a tiszteletére felaján­lotta a Hámán Kató, az Áp- rilin 4. brigád, hogy havonta egy' vasárnapot dolgozik. A Béke brigád kéthavonként ajálótt fel egy vasárnapot. A csomagolóban ugyan nincs szo­cialista brigád, az ott dolgo­zók mégis vállalták, hogy ha­vonta egy vasárnap bemennek az üzembe. Az önként vállalt vasárnapi munkával a Vas- és Fémipari Vállalat gazdálkodá­sát kívánják elősegíteni. A múlt évi jó tapasztalatok szerint szervezik az őszi ve­tést. Megnyugvással összegez­heti az idei ^abomabetakarítás eredményeit a zimányi Béke Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága. • Kizárólag külföldi fajtájú búzát vetettek a múlt év őszén. Az egyik fajta 18,4 mázsát adott 673 holdon, a másik 25,55 mászát 42 holdon, a harmadik pedig 27,05 mázsát 105 hold átlagában. Vagyis a tervezett 17 helyett 19,93 mázsás átlag­termést érték el. Ez rekord­nak számít Zimanyban, s nem kell szégyenkezniük a holdan­ként! 18 mázsás takarmány­gabona-átlagterméssel sem. A táblatörzskönyv világosan megmutatja, milyen talajerő­vel rendelkeznek azok a terü­ltek. ahonnan búzát takari- ottak be az idén; mi volt az elővetemény, milyen szerves­kát kapott a gabonatermő te­rület. A cukorrépa elővetemé- nyű földön érték el a legma­gasabb hozamot, s a vöröshe- ce helyére került búza adta a leggyengébb átlagot. Az utób­bi területre került korábban a mag, s a szárazság miatt gyen­gén, egyenetlenül kelt ki. S megmutatkozik az is, hogy a tépett kukoricaszár műtrágyá­val keverve milyen jó alapnak bizonyult. Az így vetett mint­egy 300 hold búza szép ter­méssel fizetett, különösen a bezosztaja adott magas hoza­mot. Minden gabona megkapta alapműtrágyaként a holdan­ként! 250 kiló szuperfoszfátot, 100 kiló kálisót, íejtarágyaként pedig a 150 kiló pétisót. Ide­jében gondoskodtak a vegysze­res gyomirtásról, ezt 400 hol­don repülőgép végezte el Di kotexszel. Alaposan megszer­vezték s augusztus első napjai­ban befejezte a betakarítást a tsz kombájnos brigádja. Az eredmény: a tervezett 139 va­gon kenyérgabonánál 24 va­gonnal több termett, ebből 4 vagonnal növelték a tagoknak előirányzott osztalékot, és 90 helyett 110 vagon búzát ad­tak az államnak. A terven fe­lüli termés végül is mintegy 700 000 forint többletbevétel­hez juttatta a Béke Tsz-t. A héten megérkezett a szö­vetkezetnek az igényelt egy- vagonnyi bezosztaja vetőmag, a többit sajáí termésből biz­tosítják. A műtrágya már szintén rendelkezésre áll, a területet kijelölték, és a tisztí­tóberendezés (nagyon dicsé­rik, érdeme van az idei ter­mésben) ezen az őszön is üze­mel. Évről évre a gépállomás végzi Zimányban a vetőmag csávázását, most is számítanak rájuk. Mindent úgy szervez­tek meg, hogy abban érvény­re jutnak a múlt évi jő tapasz­talatok: a vetésnél, a növény­védelmi munkáknál. Bíznak >enne, hogy az eredmény a jövő évi aratásnál sem marad el. H. F. szakai szállást biztosít a Bu­dapesthez közel fekvő verő­cei nemzetközi üdülőtelepén: diákoknak 10 Ft, felnőttek- I nek 15 EVért. Ezenkívül — segédkezik a városnézés megszervezésében, — jegyeket árusít a »Szov­jet tudomány és technika 50 éve« című kiállításra. a szombat esti műsoros sétaha­jóra és közreműküdik a szín­házjegyek beszerzésében. — csoportok kérésére esti programot állít össze. Keresse föl az Express in­formációt a vásár területén! Szállás-előrendelést elfoga­dunk csoportoktól: a KISZ- megyebizottság mellett mű­ködő . »-Express« kirendeitsé- geinken, valamint az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da (Budapest, V. Szabadság tér 16.) Belföldi Idegenforgal­mi Osztályán. Express Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda. (x)

Next

/
Oldalképek
Tartalom