Somogyi Néplap, 1967. augusztus (24. évfolyam, 180-206. szám)

1967-08-18 / 195. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1967. angnsztns 18, Kiesinger még maradt, Brandt hazaérkezett Kiesinger nyugatnémet kancellár szombatig már csak mint magánszemély vendé­geskedik Amerikában. Szer­dán este a nyugatnémet nagy- követségen vacsorán látta vendégül Humphrey alelnö- köt, később pedig felkereste a szenátus külügyi bizottsá­gát, majd felszólalt a szená­tusban. A Kiesinger-látogatás mér­legét megvonva az AP hír- ügynökség megállapítja, hogy Johnson és a kancellár meg­beszélései nem hoztak dön­tést a két főkérdésben: a Bundeswehr létszámának csökkentésében és az atom- sorompó-szerződés jövőjét il­letően. Az AP szerint viszont tisz­tázták a következőket: Ame­rika szívesen látja Nyugat- Németországot, mint »függet­len véleményeket valló« part­nert. A két kormány egyetért a kelet-nyugati viszony eny­hítésére irányuló politikával — a végső cél azonban, mint a kormánykörökre hivatkozó AP megfogalmazza, . »a né­Az Antara indonéz hírügy­nökség csütörtökön jelentet­te, hogy a malaysiai határ közelében a kínai lakosság nagy csoportja fellázadt és »megölt sok indonéz kato­nát«. A nyugat-bomeói Pon- tianak környékén — a hír- ügynökség szerint — ötszáz vagy ezer főnyi lázadó cso­port fokozza tevékenységét és »felforgató tartalmú röp- iratokat terjeszt«. Djakarbában közölték, hogy nyugállományba helyezték 'Sujono és Suparto rendőrtá­bornokokat, valamint Supeno rendőrtanácsost, aki a Su- karno-kormányban tárca nél­küli miniszter volt. Rajtuk kí­vül 11 más rendőrtiszt ellen indítottak fegyelmi eljárást. A Reuter jelentése szerint az intézkedés része annak a tisztogatásnak, amelyet a kormány kezdett az indonéz fegyveres érőkön belül a Sukarno-barátnak ismert ele­mek eltávolítására. A két rendőrtábornok ügyébejn a főkapitányság tá­Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártja november 25—28 között tartja Londonban XXX. kongresszusát. A párt végrehajtó bizottsága most megküldte megvitatás céljá­ból az alapszervezeteknek a kongresszus tervezett doku­a Göllei Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet augusztus 20—27-ig kereskedelmi hetet rendez Göl lén. Megnyitó 20-án délután 2 órakor: Divatbemutató és ve­télkedő iskolások ré­szére »Ki mit tud a kereskedelemről?« cím­mel. 22-én délelőtt 9 órakor lakberendezési •elállítás nyílik, amely egész héten nyitva tart. Nézze meg ön is! (6305) met újraegyesítés«. Amerikai részről azzal hagyták jóvá a francia—nyugatnémet »kü­lönleges viszony« kialakítását, hogy az nem jelenti Nyugat- Németország egyetértését a Közös Piaccal, a közel-keleti háborúval, a NATO integrált katonai szervezetével kapcso • latos francia politikával. A tervezett atomsorom pó-egyez- mény ügyében a bonni dele­gáció — az AP szerint — eze­ket a fenntartásokat hangoz­tatta: 1. A szerződés legyen meghatározott időtartamú; 2. Legyen lehetőség annak mó­dosítására; 3. A közöspiaci testület: az Euratom kapjon szerepet az ellenőrzési rend­szerben. Csütörtök reggel a menet- rendszerű Lufthansa-gépen hazaérkezett Bonnba Willy Brandt külügyminiszter. A bonni repülőtéren Brandt kijelentette, hogy az amerikai—francia viszony »egyre kellemetlenebb«, ami bonyolítja a nyugatnémet kül­politikát. jékoztatási osztálya is * nyi­latkozatot adott ki azzal vá­dolva őket, hogy összeeskü­vést szőttek a rendőrség ve­zetőségének megdöntésére«. Indonézia csütörtökön ün­nepelte a függetlenség kikiál­tásának 22. évfordulóját. Su­karno elnök nem volt jelen az ünnepségen, bár — az AP hírügynökség szerint — városkörnyéki nyári palotájá­ból visszacállítotbák Djakar- tába. Állítólag megint vese­rohama volt. A vörös-fehér »szent zász­ló«, amelyet először 22 év­vel ezelőtt vontak fel, s amelyet Sukarno nem akart kiadni a hatóságoknak, tisz­tázatlan körülmények között előkerült és ott lobog Dja- kartában sok ezer nemzeti zászló között. Az AP Hír- ügynökség jelentése szerint az ünnepi díszbe öltözött fő­várost a levegőből helikopte­rek figyelik, hogy a karha­talmi szervek lecsaphassanak, ha valamely ponton esetleg kormányellenes tüntetés szer­veződne. (MTI) mentumait: a végrehajtó bi­zottság beszámolójának, az új pártprogramnak és a kongresszus határozatainak tervezeteit. A kongresszusi határozatok tervezetei követelik, hogy a kormány vesse el munkásel­lenes politikáját, vizsgálja fe­lül a brit külpolitikát és lépjen ki az agresszív töm­bökből az egységes európai biztonsági rendszer megte­remtése érdekében; szüntesse be az Egyesült Államok vietnami agressziójának tá­mogatását és mondjon le a »Szueztől Keletre« politiká­ról. A nemzetközi kommunista mozgalom helyzetével foglal­kozó határozattervezet leszö­gezi, hogy a Kínai Kommu­nista Párttal felmerült ellen­tétek és a nemzetközi moz­galom soraiban mutatkozó komoly véleménykülönbségek megkönnyítették az imperia­lizmus számára a más orszá­gok ügyeibe való beavatko­zást, az agresszív cselekmé­nyek fokozását, az atomhábo­rús veszély szítását. »Egyet­len párt sem süllyedhet a nacionalizmus mocsarába, nem válhat külön a nemzet­közi kommunista mozgalom­tól, nem próbálkozhat azzal, hogy rákényszerítse a mozga­lomra a maga nézeteit« — hangoztatja egyebek között a határozattervezet. (MTI) , Brandt ismét elégedetten nyilatkozott a washingtoni tárgyalásokról. Elmondotta, hogy a Bundeswehr létszá­mát nem csökkentik a NATO szövetségesekkel való előze­tes értekezés nélkül. A nyu­gatnémet katonapolitikával kapcsolatos »véleményeltéré­sek« okát abban látja, hogy »a kérdést német irészről helytelenül fogalmazták és kezelték«. »Ez bizonyos nézeteltérése­ket váltott ki, de most már a légkör megtisztult — mon­dotta Brandt, majd kijelen­tette: az Egyesült Államok megértéséről biztosította a kelet-európai országok iránt követett bonni politikát. (MTI) Jugoszláv régészek csoport­ja Dragoszlav, Szrejovics ve­zetésével a Vaskapu közelé­ben, Lepenszki Vir mellett ősi és eddig teljesen isme­retlen kultúra nyomait fe­dezte fel. A szakértők véle­ménye szerint a feltárt lele­tek az időszámítás előtt VII. vagy VI. évezredből származ­nak. A régészek hangsúlyoz­zák, hogy a talált leletek gyökeresen megváltoztatnak néhány eddigi elképzelést. Arra mutatnak ugyanis, hogy már a korai kőkorszakban a Duna mentén olyan civilizá­ció virágzott, amely gazdag­ság tekintetében csak az ősi közel-keleti kultúrával ha­sonlítható össze. E közel-ke­leti kultúráról — mint isme­retes — már hosszú ideje azt tartják, hogy egy későbbi európai civilizáció bölcsőié­ként szolgál. Az eddig fel­tárt 1250 négyzetméter te­rületen 41 trapezoid alakú Harlemi választók vonultak szerdán tüntető menetben a kongresszus épületéhez és itt gyűlést tartottak. Szónokaik kijelentették: miután Adam Clayton Powellt, Harlem kép­viselőjét a ház kivetette tag­jai sorából, a négernegyed el­fogadja a kongreszustól való függetlenségét, és az Egyesült Államoktól »különálló közös­séget« alakít. A másik négertüntetés a New York állambeli Syracuse- ban zajlott le szerdán éjjel. A négerek megtámadtak két boltot, ahonnan előzőleg ki­utasítottak néger vásárlókat. A texasi Houston négerne­gyedben is tüntetés volt a csü­törtökre virradó éjjel. A rend­őrség lezárta a főútcát, lövé­sek is eldördültek. A tünte­tést kiváltó okokat a hírügy­nökségek nem ismertetik. A Louisiana állambeli Sat- suraaba érkezett szerdán a Baton Rougeba tartó néger szabadságmenet. Itt is fehér1 fajvédők támadták meg őket. A verekedésnek a rendőrség vetett véget. Aíax Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára szerdán beszédet mondott az NDK televíziójában. Beszédé­ben követelte, hogy a bonni kormány feltétel nélkül ér­vénytelenítse határozatát, amellyel tizenegy évvel ez­előtt betiltotta az NKP-t. Reimann hangoztatta, hogy a kommunista párt az illegali­tás megpróbáltatásai ellenére is a monopóliumok, s az azo­kat kiszolgáló kormány elleni harc élén küzd a békéért, a demokráciáért, a szociális és társadalmi haladásért. Ezért is követeli egyre határozottab­Köz'emény Brüsszelben A belga külügyminisztérium szerda este Brüsszelben ki­adott közleménye szerint Mo­butu kongói elnök szerdán fo­gadta Paul Bihin belga nagy­követet és »pozitív formában« megvitatta vele a belga—kon­gói kapcsolatokat. A közle­mény hangoztatja, hogy a jelga kormány nagy jelentő­séget tulajdonít e találkozó­nak, továbbá, hogy figyelembe veszi Kongónak azt a szándé­kát, hogy egyelőre nem haj­landó válaszolni a belga til­takozásra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy igazoltnak Véli a nagykövetség feldúlá- sát. (A kongói kormány kö­zölte, hogy mindaddig nem válaszol a belga tiltakozó jegyzékre, amíg a belga Schramme vezette ellenséges­kedések meg nem szűnnek Kongó területén.) .MTI) házat találtak. A házakban alakot és állatfejet ábrázoló 33 szobrot fedeztek fel. Szrejovics régész hangoz­tatta, hogy a feltárt kőszob­rok, tekintettel természetes nagyságukra, a kőkorszakbeli civilizáció ritka példányai. Az ugyancsak az időszámítá­sunk előtti VII. évezredből származó, s Mezopotámiában talált szobrok nagysága nem haladja meg a 15 centimé­tert. A jugoszláv régészek ezen­kívül emberi csontvázakat, állati csontokat tartalmazó sírokra bukkantak. Lazar Ti- funovics, a Belgrádi Nemzeti Múzeum igazgatója újság­írókkal folytatott beszélgetése során azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy a Vaska­punál kiásott település euró­pai vonatkozásban is a leg­jelentősebb leletek közé tar­tozik. A feltárási munkála­tok folytatódnak. (MTI) Johnson elnök által létre­hozott vizsgálóbizottság tag­jai szerdáin Detroitban, New- arkhan, New Jerseyben és New York városban meg­szemlélték a zavargásdúlta ne­gyedeket. Kihallgattak né­hányat a tüntetők és szemta­núk közül. A Georgia állambeli Atlan­tában dr. Martin Luther King néger polgárjogi vezető szerdán ismét elutasította az úgynevezett fekete hatalom mozgalom képviselőinek »ge­rillataktikáját«. A Nobel-békedíjas lelkész azt ajánlotta, hogy a polgár­jogi mozgalmak az amerikai társadalom »átalakításával« próbálják felszámolni a né­ger közösséget sújtó nyomort és igazságtalanságokat. King kijelentette: az a tény, hogy 40 millió amerikai nyomorog, felveti az egész amerikai gaz­dasági rendszer kérdését. »Az ember lassan kétségbevomja a kapitalista rendszer létjogo­sultságát« — mondotta King. (MTI) ban Nyugat-Németország minden demokratikus érzésű állampolgára a párt legalitá­sát és az amnesztiát, amely hatályon kívül helyezné a sokszáz kommunista letartóz­tatására adott parancsot. Az NKP első titkára végül kije­lentette: a párt bármely pil­lanatban kész tárgyalni az NSZK kormányának képvi­selőivel az illegalitás meg­szüntetésének lehetőségeiről. A Pravda csütörtöki száma megemlékezik az NKP betil- tatásának 11. évfordulójáról és kiemeli a német kommu­nisták harcának nemzetközi jelentőségét. (MTI) Már a rendőrökben sem bíznak... Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXX. kongresszusa Szenzációs régészeti lelet a Vaskapunál Újabb néger megmozdulások Max Reimann televíziós beszéde Minden agresszió ellen! AZ puAiiasMÓ FOGALMÁNAK nincs átaLn.san elfogadott, nemzetKÖzi jogi naunyú n.^0uauiiozasa. Az Egyesült Nemzeten: i>zei veze.ének egy s„a.,uizottságában mar évek óta loiyik csupán íoitoaiiag jogi, valójában nagyon is politikai természetű vna arról, uogyan fogal­mazzák meg az agresszió ismérveit. Elmél-tüeg persze az imperialista hataimak is érnénk a fegyveres táma­dást egy ország ellen — a NATO aiapoitmányáoa ugyancsak bevették, hogy agresszió ellen szövetkeztek —, gyakorlatilag viszont éppen az imperialisták képvi­selői és elsősoroan az amerikai küldöttek azok, akik a legmagasabb nemzetközi fórumot mindeddig megaka­dályozták abban, hogy megadja az agresszió mibenlé­tének megállapítását. Még a nemzetközi jogban járatlan egyszerű ember ösztönös jogérzéke is elegendő lenne pedig a támadó háború ismérveinek felsoraKOztatáséhoz. Ugyanígy elég a »józan ész« annak felismeréséhez is, hogy az impe­rialista hatalmak miért húzódoznak az agresszió pon­tos meghatározásától, a részletes definíció általános ér­vényű elismerésétől: ennek alapján bizony a nemzet­közi jog könyörtelen argumentumaival lehetne leszö­gezni, hogy az imperialista nagyhatalmak, különösen pe­dig az Egyesült Áliamok, a világnak hány pontján kö­vetnek el agressziót. Baját közvéleményük előtt is cáfol- hatatlanul fhegbélyegezetten állnának az imperial! ta politikát alkalmazó kormányok. Azok, amelyek ma hi­vatalos propagandájuk logikai bukfenceivel magukat próbálják valamilyen agresszió »áldozatainak« feltün­tetni. Emlékezhetünk még arra, hogy egy-két esztendeje Washingtonban arról beszéltek: Vietnamban az Egyesült Államokat »északról agresszió érte«, c Johnson elnök a Vietnami Demokratikus Köztársaság embertelen bombá­zását azzal az ürüggyel rendelte el, hogy — úgymond —• a légitámadások sorozatával késztesse Hanoit az »ag­resszió abbahagyására.« Az amerikai »bőrnyakúakat«, a hírhedt tengerész­gyalogosokat harcba vetve az Egyesült Államok vezetői mindenkor hajlamosak efféle »agressziók elhárítására« — a valóságban saját jogtalan és kegyetlen támadásaik végrehajtására. .Dominika példája — sajnos — aligha volt az utolsó ennek bizonyítására. Ugrásra, azaz agresszióra készen állanak az ame­rikai csapatok Laoszban és Kambodzsa határán, a ko­reai fegyverszüneti vonal mentén és egész Latin-Ame- rikában. f— iáíYEoulT ALLAlviÜK LEGLÁTVÁNYOSABB tís tífcueuu iefej'vu'tís uunaudsu, a. vietnami na­UUiU óbdigdil izedül dZ, lZiaeil VeZtítÜ AUIUíí Icg­öőtiauöcöLöcuu excmeuitiK is a Ucuacio leuüszcixK íiu,^- vaiuöúodcin laiauozu arao nepeK eiieni agresszióra, az izraeli Kormány színűén az amerikai reetpiuei eit: arao »agresszió aiuozaianaü« igyekezett feltűnni! (Az Akaoai- ouvi lezárását Kiáltották ki »agressziónak« — nadd idéz­zük ezzel kapcsoratoan a tárgyilagos Le Monde Diplo­matique meganapiiasat: az izraeli . külkereskedelem 2, azaz Két szazaieaat bonyolították le Eilath kikötőjén keresztül, az öooi íorgaimanak felfüggesztése korántsem számíthatott Iziael éiet-halál kérdésének. Viszont — s ez tény! — Irzael az lt/oti-os angol—francia—izraeli ag­resszió eredményeként jutott hozza, hogy az öblöt hasz­nálhassa hajózásában.) Jó két hónappal a »villámháború« után, amelynek napjaiban a nyugati világ tekintélyes részének rokon- szén ve, valljuk meg, Izrael mellett nyilvánult meg, ma már a kapitalista sajtó és a tőkés országok közvélemé­nyének toobsége, de a politikusok, kormányférfiak el nem hanyagolható része is, kényelmetlen érzésekkel el­telve kénytelen elismerni: Izrael vezetői azzal, hogy nem vonják vissza csapataikat az elfoglalt területekről, ag­resszív szándékaikról maguk szolgáltatnak bizonyítékot. Igen sokan, akiknek a véleményét az antiszemitizmus elleni szükséges és helyes harc formálta meg, ma Nyu­gaton is riadtan látják, hogy az izraeli agresszív maga­tartás milyen következményekkel jár. Ma már előttük is egyre világosabb', hogy — egyes túlzó nacionalista arab jelszavak ellenére — Szíria, . az Egyesü't Arab Köztársaság és Izrael ellentétei korántsem vallási, faji tartalmúak. A következmények azonban nagyon is szem­léletes példákkal szolgálnak: a Német Szövetségi Köz­társaságban, a tömeglapokban jelennek meg »olvasói le­velek« arról, — hogy Jeruzsálem »egyesítése« mintául szolgálhat Berlin egyesítésére (!), meg hogy a Bundes­wehr is tanulhat Dajan katonáitól, miként kell »vil­lámháborút« véghezvinni. Könnyű elképzelni, ki ellen vágynak »villámháborúzni« az említett nyugatnémet »olvasói levelek« szerzői... HA EGYSZER VILÁGOSAN MEGLÁTSZIK, milyen láncolatban állanak az egyes agressziók, ha fölösleges borúlátás nélkül is észrevehető, hogy a különböző fegy­veres támadások másoknak és máshol is fokozza az agresszióra való kedvét és elszántságát, akkor az is ész­szerű: egyszerre kell küzdeni mindennemű imperialista agresszió ellen. Nem elég csak a vietnami háború ab­bahagyását követelni, kevés csupán az izraeli kézen le­vő területek visszaadását sürgetni! Egyszerre és növekvő erővel kell kifejezésre juttat­ni a békevágyó száz- és százmilliók akaratát: szűnje­nek meg az agressziók! S ugyanakkor történelmi pa­rancs a népek éberségének fokozása a készülő vagy egyelőre bűnös vágyálmokban szereplő imperialista ag­ressziók leleplezésére és elhárítására! A Kuba ellen vagy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen mesterkedő imperialisták bűnös terveit éppúgy keresz­tül kell húzni, mint ahogyan a Német Demokratikus Köztársaság ellen fenekedö nyugatnémet militarizmust meg kell fékezni. S ugyanebbe a világméretű, konti­nenseken átnyúló harcos békemozgalomba illeszkedik bele a vietnami békéért, a Vietnamban támadó ameri­kai imepriallzmus visszaszorításáért vagy a haladó arab erők megsegítéséért, az izraeli hódító szándékok meg­hiúsításáért folyó küzdelem. Ebben részt venni nekünk nemcsak kötelességünk, de jól felfogott nemzeti érde­künk is. AZ ELMÚLT ÉVEK, ÉVTIZEDEK TÖRTÉNELMI TAPASZTALATA, hogy a béke oszthatatlan. Amikor a világ egyik-másik pontján Sz imperializmus megbontja, a háborúk megpróbáltatást hoznak a világbékére is. Csak az agressziók megszüntetésével, következményeik felszámolásával biztosíthatjuk azt, ami után minden igaz, jószándékú ember sóvárog. Pálfy József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom