Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-16 / 167. szám
SOMOGYI NÉPLAP 4 Vasárnap, 1967. július 16. IRÁNY: Naponta 100 q meggyet és 150 q őszibarackot exportál a Balatonboglári Állami Gazdaság A beláthatatlan nagyságú meggyfaerdö keleti szélét Sandipuszta házai zárják le. A rekesztároiló raktár előtt vontatók dübörögnek, aztán »édes« teherrel megrakot- tan elmenw.k Boglár felé. — Így megy ez reggeltől estig — mondja Szabó József brigádvezető. — Amióta a lányok itt vannak, mozgalmas az élet. A lányok: kaposvári, szolnoki, Vas megyei és jászladánf-i középiskolások. Csilingelden jókedvnek és a brigádvezető szerint nagyon ügyesek. — Ha szonőt—harminc kiló meggyet is leszednek délig Ez a teljesítmény a gyakorlott munkások szerint is elismerést érdemel... Ahogy csend lett, tisztán hallani, hogy a meggyerdőMegfizetik a jó lovat A munkára kiválóan alkalmas hidegvíérű ló tenyésztésében So-' mogy jelentős helyet foglal eL Ezt a lehetőséget megyénk termelőszövetkezetei egyre Jobban fölismerik, és szervezetten készülnek a mindinkább fokozódó Igényeknek és a növekvő keresletnek a kielégítésére. Érdemes vele foglalkozni, mert meg fizetik a jó lovat. Megyén kívüli vevők Is rendszeresen eljárnak lótenyésztő somogyi szövetkezetekbe. A Kiskunsági Állami Gazdaság például Apajpusztára vitt szopós csikókat Andocsról és Nág;ocsról 4500 forintos átlagáron. Cüanádapácá- l:ól jöttek termelőszövetkezeti megbízottak jó lovakért Kapos- keresztúrra és Felsömocsoládra. A mocsoládiak 48 ftoo forintért adtak nekik két kancát kiscsi- kóval együtt. Az orosházi Vörös Csillag pedig Osztopánból vitt el négy betanított csikót 56 000 forint ellenében. Megfigyelhető, hogy a vevők többsége jó előre igyekszik a folyamatos vásárlás lehetőségét biztonságosan megteremteni. A gödöllői erdőgazdaság például partnert keres arra, hogy huzamosabb időn keresztül évente mintegy 45 csikót adjon át neki szerződés alapon. Ugyanígy a Zemplén hegység! erdőgazdaság évi 40 csikóra kíván szerződést kötni. A vevők és eladók összehozásában, a lovak adásvételének lebonyolításában hasznosan közreműködnek az érdekelt megyék állattenyésztési felügyelőségei. MA ÉS HOLNAP Emberi lulajíonság az emlékezés. Néha jó, hasznos is ez, mert gyakran elsiklanánk sok olyan dolog fölött, amit igazán értékelni csak akkor lehet, ha összehasonlítjuk a múlttal. * Ma és hcVInap... A folyamat megszakítás nélku’i, állandó. És mennyi példával, mennyi elgondolkodtató esettel találkozni kivált a mai faluban, ahol szinte minden hónap, minden év hoz valami újat! Fehér oszlopok a legelőn. Mind nagyobb tért hódít a korszerű, új villanypásztoros legeltetés. A csurgói járás egyik községében a járási főállattenyésztő maga szerelte föl a villanypásztort. Az idegenkedés akkora volt, hogy helyi ember nem vállalkozott rá. Sót a gondozó még a kihajtást is megtagadta. Mondhatni úgy is, szinte belebetegedett abba az aggodalomba, hogy tönkremennek az ő jószágai. Hiába volt az érv, a példa, a meggyőzés. A parasztember nem bőbeszédű és nem mestere a szavaknak. Ez a gondozó egy kis idő múlva annyit mondott: »■Hát ez érdekes. Magam sem hittem volna. Tényleg sokkal gotíb így...« Hogy mi ment végbe benne, azt nehéz lenne nyomon követni. Valami megváltozott, és ezt kifejezésre is kellett juttatnia. Pedig talán ez a legnehezebb. Elmondani, bevallani, hogy tévedtem ... Mint ahogy tévednek azok a kalászszedegetök Gyékényesen, akik ellepik a kombájn után a táblát. Főként az idősebbek szokták ezt tenni így aratás táján. S ha az ember csak ezt a tényt nézné, azt mondhatná; milyen becsülni való a törekvés, hogy ne vesszen kárba egyetlen kal/iszfej sem. Ám nem egészen ez a gondolat a rugója ennek a látszatra szép igyekezetnek. Fülembe cseng a válasz, amit akkor mondott az egyik asszony, mikor arra bíztatta őket a vezetőjük: »Szedegessék csak össze!- »Szedegetnénk, szedegetnénk — a hang kissé sértődötten csengett. — De a fene egye meg a gépüket, nemigen lehet találni!- Nem a tréfa és nem is az elismerés mondatta ezeket a szavakat, hogy lám, milyen nagyszerűen dolgozik a gép, milyen gondosan letakarítja a sok munkával megtermelt kenyérnekvalót. Inkább a bosszúság: miért nincs több kalász a tarlón?! Igen, még a rosszul értelmezett egyéni érdek irányította ezt a véleményt. És holnap? Holnap bizonyára más lesz. Mert a folyamat megszakítás nélküli, állandó. Mint annyi sok más helyen, itt is, ha kimennek majd az asz- szonyok, nem bosszúsak, hanem elégedettek lesznek akkor, ha ez a fáradozásuk hiábavaló. Ha a kombájn után nem hevernek kalászfejek a tarlón. Fél év, egy év, két év telik el addig? Ki tudja? Mint ahogy az az idős parasztember sem tudta megmondani, hogy mennyi ideig tartott, míg megváltozott a véleménye. Állt a tábla szélén, elmerülten nézte, hogyan szedi a rendet a nehéz testű gépióriás. Aztán csendesen megjegyezte: »Talán maguk, várósiak el sem tudják képzelni, hogy mit jelent nekünk, parasztoknak az, hogy megszabadultunk a legnehezebb mezei munkától. Pedig először én is haragudtam rá. Régnn szenvedtem, most meg az árnyékos fa alól nézhetem, hogyan fogy le egyik tábla a másik után.. .Mi voit tegnap, mi van ma, és mi lesz holnap... az emberek véleményét nyomon követve hasznos az emlékezés. Figyelni, miként alakul a gondolat, miként formálódik az ember, mikor ugyanazt a dolgot másképp, helyesebben ítéli meg ma, mint tegnap. És holnap új színnel, új vonással válik teljesebbé ez az alakuló, minden munkát, minden cselekvést mozgató érzésvilág. iBrös Márta ben valaki énekel: »Minden nap, mikor eljön az este /, .« A brigádvezető tizennyolc éve dolgozik a gazdaságban. Itt volt, amikor ezt a táblát telepítették. Akkori emléket idéz: — Azt mondták a vezetőink, hogy kincsesbánya lesz ez a terület. Mi nemigen hittük ezt. Most már elhisszük, mert látjuk. Tudja hova küldjük ezt tömérdek meggyet? Egyenesen az NSZK-ba. Két hét óta naponta pontosan száz mázsa meggyet indítunk útnak. És kemény valutát kapunk érte... A lengyeltóti csomagoló előtt is nagy a sürgés-forgás. A mérlegmester alig győzi írni az adatokat. — Naponta háromezer rekesz. Van vele munka bőven. ízlésesen tetszetős a csomagolás. A csomagolóban szinte hódító az őszibarack- illat. — Bécsbe megy ez mind! — mondja az egyik válogató asszony. — Az idén először Bécsbe — igazítja ki Gergely Imre kertészmérnök, a csomagoló vezetője. És tökéletesen érett barackot tudunk szállítani. Azt már szerényen elhallgatja, hogy miként »törtek be« a bécsi piacra. Az osztrák szállítók és nagykereskedők részére a balatonboglári gazdaság ajánlotta a legelőnyösebb szállítási föltételeket. A ma szedett őszibarack holnap hajnalban már a bécsi piacokon kapható. A két fajta őszibarackból: a győztesből és a Május virágából 150 mázsányit küldenek mindennap az osztrák fővárosba. A következő napokban kezdik meg a szállítást a skandináv országokba és a Szovjetunióba. Az őszibarack osztályozása százötven lánynak és asszonynak ad munkát. És még valami: Reklamáció még nem volt De dicséret annál több. Bécs- ben keresett cikk a bogiári gyümölcs. N. 8. Franki József dr. — Tarján László dr.: Fr DÓR JÓZSEF. a magyar Közegészségtan megalapozója A reformkorszuk vége felé, 1343. július 16- án született Lakócsán fodor József. Egyik őse: Fo- lor Márton 1634-ben It. Fgr- linánd királytól »galántai« alőnévvel nemesi rangot kapott. Édesapja, Fodor Antal ’ál gazdálkodott, és mint ■ ának keresztlevele tanúsít- i, L.a’tócsán uradalmi ispán olt. Több könyve jelent meg, sőt írt egy színművet 3 A somogyi kanászok cinen, melyben a megyei arak elmaradottságát gúnyolta ki, s amelyet elő is adtak. Fodor József gimnáziumi .anulmányait Pécsen, az első .gyetemi évet Bécsben, a .óbbit Budapesten végezte, ahol 1865-ben orvosdoktori, l 866-ban sebészdoktori, szemész- és szülésmesteri oklevelet szerzett. Rendkívül szorgalmas hallgató volt, emellett igen szellemes szónok, aki számos nyelven beszélt. M ár fiatal orvos korában nagyon érdekelte a nép egészség- ügyi helyzete, amely ekkor, a szabadságharc leverését követő nemzeti elnyomás éveiben igen sanyarú és szomorú volt. Így »a forradalom ügyével rokonszenvező« Balassa János sebésztanárt is bebörtönözték Kossuthhoz intézett levele miatt, de a közvélemény és az egyetemi ifjúság megmozdulására kéthavi fogság után kiengedték. Balassa 1851-ben kapta vissza egyetemi katedráját, és ezután maga köré gyűjtötte barátait, köztük Markusovszky Lajost, az Orvosi Hetilap alapítóját és első szerkesztőjét, Semmelweis Ignácot, »az anyák meg- mentőjét«, Korányi Frigyest, a tbc elleni küzdelem első harcosát és másokat. Ez az orvoscsopoirt volt a később híressé vált »Balassa—Markusovszky Társaság«, mely vasárnaponként a magyar egészségügy továbbfejlesztésének kérdéseiről tanácskozott. Balassa halála után Markusovszky vette ót a vezetést, s az ő irányításával sikerült elérni azt, hogy 1860-ban az egyetemen a magyar előadási nyelvet kötelezővé tették. A következő évben megalakult a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, hogy az egyetemi ifjúságot magyar nyelvű könyvekkel lássa eL Markusovszky 1866-ban meghirdette az egészségtudomány fontosságát: »A közegészségtan gondoskodásának tárgya mindenekelőtt a községeknek, a népességnek a nemzetnek ép, egészséges léte és gyarapodása, mely körülbelül abban találja kifejezését, ha a közép életkor minél nagyobb s ezt minél többen érik el, s ha a népesség által kiállított munkának, az állam rendelkezésére álló erőnek anyagi és szellemi tekintetben minél több értéke van. — Gondoskodásának fő tárgyát nem is a betegek képezik, hanem éppen az egészségesek, a nép zöme, a nagy szám, mert ezekben fekszik lényegében a nemzet Az igényekhez igazodva Fölmérik a műtrágya- és növényvédőszer- szükségletet Körlevelet és részletes cikklistát küldött a napokban az AGROKER a megye valamennyi mezőgazdasági üzemébe. Azt közük ebben az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel, hogy mérjék fel jövő évi műtrágya- és növényvédőszer-igé- nyüket, s arról tájékoztassák a megyei vállalatot. Ez a tájékoztatás nem jelent semminemű pénzügyi és vásárlási kötelezettségvállalást, csupán az erre illetékes központi szervek tájékozódására szolgái: milyen mértékű hazai gyártásra, illetve importra lesz könyebben választhatnak és rendelhetnek, s a készletben levő cikkekből folyamatos előszállítással hozzájuthatnak a jövőre felhasználásra kerülő műtrágya és növényvédő szer egy részéhez. Az így leszállított árut egyébként nem az idén, hanem jövőre kell kifizetniük a gazdaságoknak. Az idei műtrágyaigény 12 000 vagon, a növényvédő szeré pedig mintegy 400 vagon volt. A tsz-ek és az állami gazdaságok a múlt évben is nagy mennyiségű mű-1 trágyát és növényvédő szert szükség a jövő évi igények vettek át előszállítással, s I ^rtörvénv k kielégítéséhez. A kiküldött azt idejében felhasználhat-1 irt meg. Intézkedési ókküsta alapján az üzemek | ták. _ o no rolr «% 1.« gazdasága és ereje, s ezektől ! agg fennállásának és haladásának lényege.« Fodor 1808 táján belépett a Markusovszky Társaság tagjai közé. A Mar- kusovszky által meghirdetett .anoknak nemcsak haláláig lelkes híve, hanem gyakorlati megszervezője és végrehajtója lett. Kettőjük barátságát a köz egészségéért folytatott vállvetett küzdelem tette szét- bonthatatlam kapcsolattá. Markusovszky fölismerte benne a közegészségügyi problémák megoldására alkalmas embert, akit. elsősorban a tömegek kérdései érdekeltek. Közben 1860-ban tanársegédi állást vállalt az állatorvostani tanszék mellett, s a Ró- kus-kórháfban mint boncoló főorvos is működött. Ebben az időben írta első tudományos munkáját az Orvosi Hetilapban a hagymáz (typhus) kór ok tan ár ól. 18G9-ben magántanárrá habilitálták a budapesti egyetemen. 1870-ben állami ösztöndíjat kapott, melyről kéteszten- dei tanulmányút után, 1872- ben érkezett haza, és gazdag tapasztalatait 1873-ban »A közegészségügy Angolországban, tekintettel az orvosügyre, orvosi rendészetre és a törvényszéki orvosügyre, valamint a hazai viszonyokra« című, több mint 500 oldalas kötetben tette közzé. E munkában kimerítően foglalkozik »a lakásokkal, az italokkal és a tápszerekkel, a járványüggyel, a szegényüggyel, a kórházakkal, az elmebetegüggyel, a börtönüggyel, a gyár, az iparügy, a bányászat egészségügyi viszonylataival, a méregkereskedéssel, a hajózási egészségüggyel, a véletlen szerencsétlenségekkel, a hulla- és temetkezésüggyel s végül a törvény- széki orvosi üggyel. E munka nagy eüsmerést szerzett Fodor Józsefnek, és nagyban hozzájárult a közegészségügy fejlesztésére irányuló törekvések kibontakozásához.« F odor József 1872-ben megkapta az államorvosi tanszéket a kolozsvári egyetemen, majd 1874-ben meghívták a pesti egyetem közegészségtani tanszékére. Itt csatlakozott Korányi Frigyes haladó csoportjához. »E csoport világnézetileg a természettudományos materializmus alapján állott, társadalmi szemlélete a haladó polgárság antifeudaliz- musa volt« (Hahn és Melly). Tudományos munkássága egyre jobban terebélyesedett, írt az árnyékszék rendszerekről, a házassági statisztikai vízellátók közegészségi vonatkozásairól, a himlőjárvány leküzdéséről, a halálozási arányszámról stb. Legnagyobb munkája Közegészségtani tanszék és központi észlelde címen jelent meg az Orvosi Hetilapban. Ebben egy közegészségügyi intézet felállításának szükségességét hirdeti. A sors iróniája, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet felállítását nem érte meg. — Aránylag kicsi intézetében Fodor József 27 éven át dolgozott és kis számú, de értékes gárdát nevelt ki. A higiéniát nemcsak az orvosi, hanem a gyógyszerészi, jogi és műszaki karon is oktatta. A Markusovszky szervezte Országos Közegészségügyi Tanács az 6 szakirányításával dolgozta ki az 1876. XIV. "örvényt, közegészségügyünk alaptörvényét. Ez a törvény felülmúlta a legfejletteb nyugati államok törvényalkotását. Kimondotta többek között, hogy az egészségügy felügyelete az állam feladata, melyet a hatósági orvosi kar gyakorol. Külön fejezetben szólt az orvosok, gvógyszeré- "7«k. kórházak működéséről, a ' '’-'4nyolcról stb.; a megelő- "ondolata hatja át, de jn- ~dik a gyógyító munká- " A törvény hiánvosságai ' -irtózik, hogv alig tér opagfps^gócrílgvre. Az V)V> lehetőséget — akárcsak a kapitalizmus közegészségügyi törvényei általában — ez a törvény sem ad az orvosnak. A :aladó jellegű törvényből lig valósult meg valami. A ökcsállam nem sok pénzt .ordított az egészségügyre, :em törődött a falu elhanyagolt állapotával. A korszerű magyar higiéné alapjait Fodor »Egészségtani kutatá- ok a levegőt, a talajt, a vi- .et illetőleg« c. munkájában rakta le. Helyesen értékeli oenne mind a baktériumoknak, mind a környezetnek a izerepét. Statisztikai adatokkal bizonyítja, hogy az egész- végtelen lakásokban háromszor—négyszer annyian pusz- ulíak kolerában és typhus- ban, mint az egészségesekben. Kimutatja továbbá, hogy »a női foglalkozások higiénéje is sok kívánnivalót hagy fikin, s főleg a gyári munkásnők egészségét nem védi kellő eréüyel a törvény.« Jelentős működést fejtett ki a bakteriológia terén. Amikor 1891-ben Cambridge-ban díszdoktorrá avatták, »Cultor Bacteriológiae Acerrimus« (a bacteriologia kiváló művelője) címmel illették. Külön kutatást tárgyává tette a szervezetek viselkedését a baktériumokkal szemben. E művét székfoglaló előadásként felolvasta a Magyar Tudományos Akadémián »Bacte- riumok az élő állat vérében« címmel 1885-ben. A munka második része 1886-ban jelent meg: »Üjabb kísérletek erekbe fecskendezett baktériumokkal«. Nyulak vérébe 50—200 millió baktéri umot fecskendez, s megállapítja, hogy azok a vérben néhány óra alatt elpusztulnak. E folyamat az erőteljes állat vérében gyorsabban, a legyengült illatéban lassabban megy végbe. E vizsgálataiból levonja a következtetést a vér katériumölő tulajdonságára vonatkozólag. Fodor volt az alsó, aki kémcsőben vizsgálta a vér baktériumölő tulajdonságát, és megállapította, hogy a vérnek a szervezeten kívül :s van baktériumölő hatása. Kísérleteinek eredményét számosán megerősítették, ami növelte nemzetközi tekintélyét. 1882-ben megszervezte az orvosok szünidei továbbképző kurzusát. 1885-ben megindította és haláláig vezette az iskolaorvosi és egészségtan tanárképző tanfolyamot; 1886- ban megalakult — Markusovszky és Fodor kezdeményezésére — a Közegészségügyi Egyesület, melynek fő feladatává az egészségügyi ismeretek terjesztését tették. Ennek támogatására Fodor megszervezte a középiskolákban az egészségtan oktatását, amit az iskolaorvosok végeztek. 1898-ban még egyszer kiállott »A tisztiorvosi kiképzés és minősítés reformja, tekintettel az egészségtudomány és a közegészségügy igényeire« c. munkájával, de annak végrehajtásában mellőzték. E-erkilencszázegy elején influenzában megbetegedett, majd később :smót rosszul lett. Bal lábán üszkösödés kezdődött és amputálni kellett. A műtét után 12 napra szívgyengeség tünetei között meghalt. Az MTA 1903. április 27-j emlékülésén Hőgyes Endre búcsúbeszédét így fejezte be: "■Fodor József mintaképe egy helyét emberül betöltő magyar egyetemi tanárnak, tudósnak és férfiúnak, ki életét és szellemi tehetségét a hazai közművelődés folytonos emelésében töltötte el, akinek neve megmarad, mini út- örőé, a hazai közegészségügy és az egyetemes közegészségtudomány történetében.«
