Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-15 / 166. szám

Hallottuk Somogyi Néplap Bolgár lápaívelési kiliiitiség {ári Somogyiján Jubileumi kiállítás Az Agyagiparosok Háziipa­ri és Népi Iparművészeti Tsz jubileumi kiállítását 19-én délelőtt nyitják meg a TTT- székház nagytermében. Meg­nyitót Kiss Ivor Sándor, a Népi Iparművészeti Tanács titkára mond. tenyészállatokat Az augusztus 25-től szep­tember 17-ig tartó Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállí­tás és Vásár az állatte­nyésztés területéről is a nagyüzemek kimagasló eredményeit igyekszik be­mutatni. Ezeknek az igen magas követelményeknek szem előtt tartásával válo­gatták ki megyénkben is a kiállításra való tenyészálla­tokat. Már az utolsónak számító felülvizsgálat is befejeződött, s a szemléken tartalék egye- deket is minősítettek: együtt­véve annyit választottak ki, hogy további férőhely fel- szabadulása esetén az elő­irányzaton felül is küldhes- sen kiváló tenyészállatot a megye. A szarvasmarha-tenyésztést a balatonszabadi Novem­ber 7., a ráksi Űj Élet és a somogyszili Petőfi Tsz növendékbikái, továbbá a somogyszili Petőfi két iva­dékcsoportba tartozó üszői képviselik. Csak szemlélteté­sül hadd említsük meg: csu­pa olyan üszőről van szó, amelyiknek anyja évente 5000 kg-nál több tejet ter­mel. A zimányi Béke Tsz kansüldőket, a ráksi Új Élet és a Balatonnagybereki Álla­mi Gazdaság pedig kan- és kocasüldőket is küld a kiál­lításra. Ezenkívül a megye nagyüzemei közül egyedül a ráksi Űj Élet kapta meg azt a lehetőséget, hogy mutasson be egy anyakocát is mala­caival. Valamennyi sertés olyan elődöktől származik, amelyek a hizékonysági vizs­gálaton megütötték a kívánt szintet. A juhok közül három anyát és 13 kost választottak ki a nagyberki Kaposvölgye és a tapsonvi Rákóczi Tsz állatállományából, illetve a gálosfai kostelepen meg a Kaposvári Állami Gazdaság bőszénfal üzemegységében. Ezek hat kiló nyírási átlagot meghaladó gyapjúhozama a tudományos kutatás és a szakszerű üzemi gyakorlat szerves egységének megte­remtéséről tanúskodik. Lovakat is visz Somogy az országos seregszemlére. A to- nonári ménen kívül a batéi Zöldmező és a zimányi Béke Tsz egyaránt egy-egy pár kancát küld Pestre kocsival együtt, hogy a fogatok felvo­nulásán is részt vehessenek. Filmvetítés és továbbképzés A filmvetítő gép még ott pihen az irodában, de ha­marosan útnak indul a ka­posvári Közúti Üzemi Válla­lat munkahelyeire, hogy se­gítsen az oktatásban. A vál­lalat ugyanis azt tervezi, hogy oktatófilmeket vetíte­nek majd a munkásszálláso­kon. Ezek a filmek az út­építés egyes mozzanatait, az űj technológiát és gépeket mutatják be a munkásoknak. Ez a film is része annak a munkának, amellyel a vállalat rendszeressé akarja tenni a dolgozók továbbkép­zését. Emellett technikusok tartanak majd szakmai elő­adásokat. Az 1967/G8-as üze­mi akadémia tervét ugvanis úgy akarják összeállítani, hogy az minél több segítsé­get adjon a gyakorlati mun­kához is. Az iiven előadások hatásfokát nemrégiben mer­ték le: elővették a korábbi tanfolyamok névsorát, s arra kerestek választ, hogy a részvevők hova iutottak az­óta. hogyan állják még a helyüket a termelőmunká­ban. A kén mindenképpen kedvező: nem egy embert ezek a tanfolyamok indítot­tak el a tanulás útján. Töb­ben közülük irányító mun­kakörbe kerültek. Nem egy közülük, aki segédmunkás­ként kezdte, technikus vagy éppen technikumba jár. FÜRÖDNI TILOS, de meddig? Ez év áprilisában megtiltot­ták a Finommechanikai Válla­lat marcali üzeme dolgozóinak, hogy az új üzemi fürdőt hasz­nálják. Előszűr a mosdót is le akarták zárni, végül azonban mégis engedélyezték használa­tát. Mindez azért történt, mert a fürdő szigetelése nem megfe­lelő, a fal és a padló átereszti a vizet, az meg befolyik az alatta lévő üzemrészbe. Az épületet 1965-ben készítet­te a Tanácsi Építőipari Vál­lalat . Szerintük a tervek vol­tak rosszak, a tervezők vi­szont az építőket hibáztatják. Járt már a helyszínen a me­gyei döntőbíróság vezetője és több szakértő is. Véleményük szerint mind a tervezők, mind a kivitelezők hibáztak. Csaknem kétszáz ember dol­gozik a telepen. Csiszolók, la­katosok, szegverők, akik meg­lehetősen olajosán fejezik be munkájukat, s szeretnének em­beri módon megtisztálkodni. Erre azonban nincs mód. Kinek a hibájából rossz a fürdő, ez őket nem érdekli. Csupán arra kíváncsiak, med­dig vitáznak, hárítják egy­másra a felelősséget az illeté­kesek? Velük együtt mi is kí­váncsiak vagyunk, s az is ér­dekelne bennünket hogy mi­kor intézkednek végre a fii*-» tíőügyben? Sz. L. A küldöttség tagjai a fonyódi járási könyvtárban. Kéthetes magyarországi körútja során a hét elején Somogyba érkezett egy ötta­gú bolgár népművelési kül­döttség; a tanácsok és a nép­művelésben részt vevő intéz­mények kapcsolatát tanulmá­nyozták. Megtekintették a mesztegnyői, a marcali, a két- helyi, a fonyódi, a bogiári, a leilei és a siófoki községi ta­nácsokat, illetve azok vezetői­vel beszélgettek a különböző intézményekben. Szerdán a küldöttség elláto­gatott a fonyódi járási könyv­tárba is, ahol annak vezető­jével, és Rigó Lajossal, a já­rási tanács vb-elnökhelyette- sével, valamint más tanácsi népművelési dolgozókkal be­szélgettek a vendégek. Külö­nösen érdekelte a delegációt a Balaton- part speciális nép­művelési helyzete és szerepe. Ékről Rigó Lajos tájékoztatta a külföldi vendégeket. Több izgalmas kérdést vitattak meg. Többek között sok szó esett a tsz-ek kulturális alap­jainak felhasználásáról — e területen fontos tapasztalato­kat szerezhettünk a bolgár népművelési szakemberektől —, tórára volt még az új gaz­dasági mechanizmus és a nép­művelés vizsgálata is. A beszélgetés után megkér­tük a delegáció vezetőjét, Margarita Zaharievát, a szó­fiai Művészeti és Kulturális Bizottság népművelési osztá­lyának munkatársát, foglalja össze eddigi magyarországi ta­pasztalataikat. — Egyik legjelentősebb ta­pasztalatunk volt — mondta —, hogy a magyar népműve­lés tudományos alapon áll, számottevő tudományos ku­tatásokat végeznek a szakem­berek. Erről elsősorban a Népművelési Intézetben tett látogatásunk alkalmával győ­ződhettünk meg. Talán ennél is fontosabb tapasztalatunk, hogy a ma­gyar népművelésnek sikerült megoldania a közép- és felső­fokú népművelők képzését. A közeljövőben külön küldöttsé­get küldünk ennek tanulmá­nyozására. Egy pedagógust szeretnénk megbízni azzal, hogy oktatási módszereiket gyűjtse össze. Harmadszor, az önök népművelési propagan­dájáról kívánok megemlékez­ni, amiről szintén elismerő véleményem van. Kiadványa­ik sokrétűek, jól szerkesztet­tek. Egyébként mindkét ország népművelése azonos elven áll, legföljebb csak formában van eltérés a kettő között. Hasz­nosnak véljük a magyarorszá­gi tapasztalatokat, melyeket — ezt külön szeretném hang­súlyozni — nagyon barátsá­gos légkörben szerezhettünk meg. A párbeszéd kérdés-felele­ten alapult, tehát számunkra is esemény volt a bolgár nép­művelő küldöttség somogyi lá­togatása. H. B. Tejpénzfoől előleg Az idén minden hónapban rendszeresen tizennégy fo­rint előleget kapnak munka­egységenként a kastélyos- dombói Népakarat Termelő- szövetkezet tagjai. Jól járnak a szorgalmasak. Vidák Im- réné állatgondozó például 48 egységet teljesített júniusban, férje pedig ötvenhármat. Er­re vette föl az előleget a na­pokban. A szorgalmas asz- szony a növénytermesztésben is helytáll, ugyanis fél részt vállalt a növényápolási mun­kákból. A szövetkezet a saját pén­zéből fizeti a rendszeres elő- >eget. Júniusban 20 00C fo­rintot kaptak kézhez a gaz­dák ilyen címen, májusban ennél többet, mert akkor több volt a teljésített mun­kaegység. Pénzüavi zavartól nem kell tartaniuk. Május­ban például 31 000 forintot kapott a szövetkezet a közös­ből értékesített tej után, s ez az összeg rendre futja az előlegre. Azonkívül hízott sertéseket is eladtak a vál­lalatnak, ebből is jelentősen rtvaraoodott az egyszámláju­kon levő összeg. A fiatal pár nászúira megy. A mama így szpl a lányához: — En is nagyon boldog vagyok, gyermekem, és remélem, hogy kilenchó- nap múlva nagymama leszek. — öt hónap múlva, drága mama — nyugtatja meg a fiatalasszony. A művészet és az élet A disznó ellátogatott a kiállításra. A művészek sok képe között függött egy tükör. A disznó megállt a tü­kör előtt, és elgondolko­dott. — Az egyetlen jó kép — végül azt mondta: uíii, megcsóválta a far- kincáját és eltávozott. A tanulás sose késő A kakas beadta a je­lentkezését a zeneművé­szeti iskolába — Minek tanulnál te, hiszen úgyis jól éne­kelsz — kérdezte a pa­csirta. — Azt én is tudom — válaszolta önérzetesen a kakas —, de a tyúkok diplomát követelnek. * * * Tranzisztoros gumibo­tot gyártanak Franciaor­szágban az éjjeliőröknek. A markolatán levő gomb megnyomásával az őr riasztó rendszert helyez üzembe. A hárfa és a börtönrács Egy angliai börtön fog­lyainak kérésére a bör­tön igazgatósága lemond­ta a foglyok számára tervbe vett hárfahang­versenyt A börtönlakók azzal indokolták tiltako­zásukat, hogy a hárfa húrjai cellájuk rácsára emlékeztetné őket. Légyott — félúton ... ha izgalmas a mér­kőzés. Somogyi Nép'ap Az, MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszert esz tó j WIRTB LAJOI*. Szerkesztőség: RaposvtfMr* Latinka Sándor a. 2. Telefon: 11—510. 11—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. a. 2. Telefon 11—51« Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomd ipari Vállalat kaposvári üzemébe Kaposvár, Latinka Sándor utca Jó étvágyat! Kiválogatták a mezőgazdasági kiállításra kerülő AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \

Next

/
Oldalképek
Tartalom