Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-05 / 157. szám

Sserda, 1967. július 5. 3 SOMOGYI NÉPLAP AZ ŰJ PONYVA A főkönyvelő pontos adatokat idéz: — Csak nagyobb mé­retben kapható. S az ára tizenhatezer forint. Is­métlem, nem olcsó por­téka; tizenhatezerbe ke­rül. De ha a vezetőség is úgy látja ... Végül is valóban úgy látta a vezetőség, hogy szükség van az új pony­vára; kerül, amibe kerül, meg kell venni. Az a jó az egészben, hogy ezt a szükséges dolgot megve­szik. Én meg külön is ér­deklődéssel figyeltem a zimányi Béke Tsz vezető­ségi ülésén azt a körülte­kintő mérlegelést, alapos megfontolást, ahogyan ennek a tizenhatezres vá­sárlási tételnek a meg­szavazásáig eljutottak. Nem növénytermesztő, hanem állattenyésztési bri­gádvezető vetette föl; ho­gyan lesznek a gabona tárolásával. Kellő felvilá­gosítást kapott rá. A vál­lalat átvételi lehetőségei, raktározási gondjai pontos tolmácsolásában hangzot­tak el itt. Nagymalom, tárház, fészer, aztán zsák­ban vagy ömlesztett álla­potban való szállítás — mindez a terményfelvá­sárlás és -forgalmazás helyzetének jellemzéséire került szóba. Még vala­mi fontos részletre for­dult az eszmecsere: ha megázik a gabona és bé kell vinni a kaposvári szárítóüzembe, az kocsi­rakományonként, illetve vagontételben ennyi és ennyi forintot visz el a szövetkezet pénztárából. Ekkor utalt rá a fő­könyvelő, hogy meggyőz­ték a ponyvavétel indo­koltságáról. Most már ő is arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy hozzon határozatot a vásárlásra a vezetőség. Ebben az esetben — kivált ilyenkor, aratás idején — szinte semmi kétség sem férhet a gabona betakarítására való ponyva beszerzésé­nek szükségességéhez. Mégsem döntöttek egyik pillanatról a másikra, hanem — mint már emlí­tettem — alaposan, min­den oldalról meghányták- vetették a dolgot; Nem az a probléma, mintha ek­kora és ilyen erős szövet­kezetben esetleg gondot okozna tizenhatezer fo­rintnak az előteremtése. Amire kell, arra van pénz. De ez a pénz a kö­zösség pénze, s annak minden fillérjének felhasz­nálásáról, hovaíordításá- ról köteles a vezetőség számot adni a tagságnak. Ha ponyvát vesznek, per­sze hogy nem költik a ti­zenhatezret haszontalan- ságra; mondták is, hogy akár tizenhatmilliót is fel tudnának használni gaz­daságuk fejlesztésére. A takarékoskodásra és az okos gazdálkodásra, az okszerű befektetésre, a vásárlás előzetes megfon­tolására ösztönző főköny­velői törekvésnek éppen ez ad igazi értéket. T^r gy határoztak hát, hogy megveszik az új ponyvát. Meg­védik vele az új termést. Ha felhő jön, ráfektetik a kombájnszérűn a gabo­nára. S utána is jó lesz másra is. Aki házának rozzant tetejét leszedeti, hogy újat csináltasson rá. úgy járhat, hogy megáz­hat, beázhat a padlás. De a szövetkezettől kölcsön­kért ponyva ott lehet kéz­nél. Vagy például a lako­dalmas háznál ponyva nélkül hogyan készíthet­nének sátrat a násznép feje fölé? Kell hát a ré­giek mellé ez az új pony­va is — a szövetkezet közös érdekében meg a tagok egyéni érdekében egyaránt. Kutas József Vasutasnapi készülődés Központi ünnepség Kaposváron Kitüntetések és jutalmazások Minden évben július második vasárnapján köszönt­jük a vasutasokat. Azokat, akik a sínek végtelen or­szágútjait járják, és közben tonnaszámra lapátolják a szenet a gőzmozdonyok mohó gyomrába, azokat, akik a vágányokat építik, vagy akik éjjel-nappal őrködnek a forgalom rendje és biztonsága fölött. Az immár hagyo­mányos vasutasnapot először 1951-ben rendezték meg. A dolgozók nagy része július 8-án, a 17. vasutasnapon is munkával ünnepel, mivel a vasút — lévén közlekedésünk legfontosabb ütőere — folyamatosan üzemel. A Pécsi Vasútigazgatóság területén működő szolgálati helyeken ünnepségeken emlé­keznek meg a vasutasnapról. A nagyobb csomópontokon, így Kaposváron, a különféle szakszolgálati ágak dolgozói közös rendezvényen, ünnepük neg a 17. vasutasnapot szom­baton. Az ünnepségen kívül több helyen lesz kulturáüs és sportrendezvény. A vasutasnapd ünnepségek szónokai a Pécsi Vasútlgaz- gatösághoz tartozó állomáso­kon, fűtőházakban és más szolgálati helyeken a juibi- eumi m un kaversenyben ed­dig elért kiváló eredmények­ről számolhatnak be. Az idei év első öt hónapjában tovább növekedett az utasforgalom, javult a személyszállító vo­natok menetrendszerűsége. A tehervonatok menetrendszerű­sége 6,5 százalékkal jobb volt a tervezettnél, a közvetlen- és irányvonatok utazási se­bessége pedig 18 százalékkal növekedett. A tehervonatok átlagos terhelése 3,8 száza­lékkal haladta meg a 808 tonnás vállalást. Érdemes ki­emelni, hogy a vasút dolgo­zói az eddig eltelt időszak­ban minden szállítandó árut továbbítottak. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 50. évforduló­jának tiszteletére indított munkaversenyben 661 szo­cialista brigád vesz részt a Pécsi Vasútigazgatóság terü­letén, tagjaik száma pedig meghaladja a 7500 főt. Közü­lük eddig 11 brigád1 84 tag­gal kapott ezüstplakettet és szerzett jogot kiváló munká­jával ez ezüstkoszorús szo­cialista brigádjelvény viselé­sére. A munkában, szolgálatuk ellátásában kitűnt vasutas dolgozóknak a hagyományok­hoz híven az idén is a va­sutasnap alkalmából adják át a Kiváló vasutas és az Érde­mes vasutas kitüntetést. Ez­úttal az előbbit 9, az utóbbit 14 vasutas dolgozó kapja meg a Pécsi Vasútigazgatóság te­rületén. Kiválódolgozó-jel­vényt és oklevelet 668 dolgo­zó kap, az ezekkel járó pénz­jutalmakkal együtt. Ezenkí­vül még 800 000 forint pénz­jutalmat osztanak szét a be­osztásukban legjobban helyt­álló vasutas dolgozóknak. I>r. Lőrincz János Válaszol az illetékes O Lapunk június 22-1 szá­mában szóvá tettük, hogy a Siófoki Járási Tanács késlekedik egy Balaton-parti tejbolt építési engedélyének kiadásával. A napokban leve­let kaptunk a járási tanács építési osztályától, s abban közölték, hogy a cikk meg­jelenésének idején már kiad­ták az engedélyt, így a So­mogy megyei Élelmiszer-kis­kereskedelmi Vállalat meg­kezdheti a tejbolt építését. O Még az év első felében foglalkoztunk Lukács Tibor nagyatádi panaszos la­kásügyével. Lukácsék zsúfoltan, igen rossz körülmények között él­nek. A községi és a járási ta­nács igyekezett segíteni a család gondján. A napokban a Somogy megyei Temetkezé­si Vállalat arról értesített bennünket, hogy lerakatok áthelyezésével Lukács Tibor családja rendes lakáskörül­mények közé került. Együtt fejlődik a fiatalokkal a kertészet Szemre is tetszetős a nagy­atádi termelőszövetkezet ker­tészete. Második éve műkö­dik, már boltot lát el, és szerződést kötöttek a MÉK- kel meg a konzervgyárral is. A termelőszövetkezet igyek­szik megteremteni a föltéte­leket a jó gazdálkodáshoz: kilencszáz négyzetméteren melegágyakat, ötven hollan­di ágyat és 850 négyzetméter fólia alagutat építettek. — A szezonban mintegy harminc fiatal dolgozik a kertészetben — mondja Sántha István főkertész. — A napokban szerveztünk be­lőlük öt ifjúsági munkacsa­patot. A környező falvakból járnak be dolgozni, ötforin­tos órabérrel szerződött dol­gozók, de jobban lehet rájuk számítani, mint a tagokra. Tegnap este például fél hétig is itt voltak, mert hagymát, paprikát kellett szedni. Ha esik, ha nem, ők mindig jönnek. A fiatalok nagy többsége már tavaly is itt dolgozott; nem szakképzett kertészeti munkások ugyan, de lelkes tagjai a szakkörnek, ahol a szakmai alapismereteket el­sajátíthatják, és betanított szakmunkás szintre emelked­hetnek. Dömötör Mária is azok kö­zé tartozik, akik már a má­sodik szezont töltik a kerté­szetben és a szakkörben. Tizennyolc éves. Az általá­nos iskola befejezésével elő­ször gyárba ment, onnan ke­rült ide. — Eljöttem, mert úgy érez­tem, nem nekem való az a munka. Jobb itt kinn dol­gozni, mindig szerettem a kerti munkát. A keresetem sem rossz, megvan a havi ezeirkétszáz... Belovics János még nála is fiatalabb, s máris »főnök-«, munkacsapat-vezető. Szak­munkás-bizonyítványt szer­zett a mosdósi képzőben, s február elseje óta dolgozik a kertészetben. Rinyaúj lakról jár- be, jól érzi magát a munkahelyén, s lát perspek­tívát is, hisz évről évre fej­lődik, bővül a terület, s meg­győződése, hogy szép ered­ményeket érhetnek el. Fölvetik a fiatalok, hogy jó volna egész évben mun­kát kapni a kertészetben. Ha már egyszer ezt a foglal­kozást választották, képezik magukat, állandó munkahe­lyül szeretnék. Ez arra is ösztönözne, hogy mind töb­ben megszerezzék a szak­munkás-bizonyítványt. A főkertész is ezt a véle­ményt támogatja. — Többször szóba került már ez a lehetőség. Munkát tudnánk biztosítani számuk­ra, a legjobbakból értékes törzsgárdát alakíthatnánk ki. Paizs János főagronómu-s: Ha mindenkit nem is, de a legalkalmasabbakat télen is tudjuk foglalkoztatni. Fő­ként, ha bővítjük a kertésze­tet. Ha stabil gárdát tud­nánk kialakítani, nagyobb eredményeket érhetnénk el. így aztán együtt fejlődhet kertészetünk a fiatalokkal... 8. M. Forgatás Rekkenő hőségben, a nap és az óriási jupiterlámpák fé­nyében vette birtokába a stáb az Európa Szálló előtti teret Siófokon. Az előkészü­letek órákat raboltak el, a filmen mindössze néhány másodpercet látunk majd ebből. Magyar—román kop- rodukciós film készül a Ba­laton környékén. A címe; Felhőtlen vakáció. A »felfe­dezésnek-« külön hangsúlyt adott, hogy a film női fősze­repét a Csiky Gergely Szín­ház művésze, Tímár Éva játssza. Partnere a televízió­ból jól ismert fiatal művész, az akkor Princet alakító Er- nyei Béla. Román és magyar szavak csattogtak a felvétel színhelyén, mozgalmas, érde­kes volt az élet a stáb kije­lölt »tanyáján-«. Ebből a han­gulatból próbáltunk megörö­kíteni néhány jellemző jnoz- zanatot Tímár Éva a toronyszálló tövében. Jelenet a filmből. A stáb, a szalmákalapos román operatőrrel. Egy jellegzetes mozdulat. Ernyel Béla a kamera előtt. A forgatás szünetében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom