Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-25 / 174. szám

Kedd, 1967. július 25. 5 SOMOGYI NÉPLAP „Szerencsés“ kimenetelű szerencsétlenség a bala<ons/,emo«5Í határban BESZÉLGETÉS AZ SZB-T IT KÁRRAL a szakszervezet szerepéről az új mechanizmus bevezetése elöl Amiről az emberek beszélnek, arra válaszolni kell IIIIIIH inán 11 m IH ni liillkii inni nihil A címke rajzoló Címkéit már egész Európá- — Ügy gondoltuk, ez lesz a ban ismerik. A rajzolóról azonban még a gazdaság törzslátogatói közül is keve­sen tudnak. A címkerajzoló tulajdon­képpen geodéta. Neve Eör- döffh Zoltán. A Balatonboglá- ri Állami Gazdaságban dol­gozik. — Tlajdóriképpen tíz éve tervezem és rajzolom a gaz­daság bor- és gyümölcscím­kéit. De ez csupán a mun­kám kisebbik része. Az igazi: a kitűzés és a térképkészítés. Az utóbbi években rajzolt címkék közül a Csabagyöngye és Chasselas borok címkéi aratták a legnagyobb sikert. A kereskedelem szakemberei elismeréssel nyilatkoznak mindkettőről. Ma már állandó jellegű emblémája van a gaz­daságnak. Egy szép fürt sző­lő, két levéllel. legkifejezőbb. Borainkat Euró­pán kívül Ázsiában is isme­rik. Gyümölcsöt is csaknem húsz országba exportálunk. A közelmúltban készült el legutóbbi címkéje. A szakem­berek körében osztatlan si­kert aratott. Ha ezt is ki­nyomják, címkéinek száma meghaladja a tízmillió dara­bot Ezen a szép címkén ... — Ha szabad kémem, er­ről még ne szóljunk. — Titok talán? — Ügy is lehetne monda­ni. Gazdaságunk egy teljesen új itallal jelentkezik a piacon. Legyen igazi a meglepetés. — Valamit talán mégis el­árulhatunk. — Annyit talán, hogy ezen a címkén látható a legszebb boszorkány. Az ital is »bo­szorkányosán« érdekes lesz ... N. S. A szakszervezetek kong­resszusán többször is megerősítették: az üzemi demokrácia tervezett nagyfokú kiszélesítésének föltétele, hogy a szak­szervezetek megfelelő jog­kört kapjanak. A döntési jogkörök decentralizálásá­val bővül a demokratiz­mus, növekszik a dolgo­zók közreműködése a kö­zös feladatok megoldásá­ban. Mint nmideniitt az országban, a Dél-magyar- országi Fűrészek barcsi telepén is gyakori beszéd­téma: milyen feladat há­rul, milyen szerep jut majd a szakszervezeti bi­zottságokra az új gazda­sági mechanizmus beve­zetésével. Érthető a dol­gozók érdeklődése, hi­szen amikor a vállalatve­zetők növekvő önállósá­gáról, a szakszervezetek tevékenységének fontos­ságáról olvasnak vagv egymás között beszélget­nek, arra keresnek vá­laszt, hogyan érvényesül a továbbiakban a szak- szervezet érdekvédelmi, Irányitól, munkaszerve­zési tevékenysége a vál­lalatnál. S a szakszerve­zeti vezetőknek választ kell adniuk a dolgozók kérdéseire, ismertetniük kell a reform lényegét — ez most a legidőszerűbb feladat. Erről beszélget­tünk a minap Pandúr Ferenccel, a Dél-magyar­országi Főrészek szak- szervezeti titkárával is. — A gazdasági vezetés és a szakszervezeti bizottság kapcsolata mindig jó volt az üzemben. A vállalat vezetői meghallgatták az szb véle­ményét — mondta Pandúr Ferenc. A szakszervezet hű tolmácsolója kell hegy ma­radjon az üzemi kollektíva akaratának, a dolgozók hasz­nos javaslatainak, észrevéte­leinek ezután is. A gazdasá­gi vezetők, a párt- és a szakszervezeti vezetők előtt egyetlen közös cél lehet: a vállalat gazdasági feladatai­nak megoldása, az eredmé­nyes vállalati munka elősegí­tése. Eddigi közös munkánk, az együttesen elért eredmé­AZ IDŐ PÉNZ A szalag szakadatlanul hozta az árut. A munkásnök keze villámgyorsan járt. Ám még így is előfordult, hogy egy-egy termék anélkül ment tovább, hogy elvégezték vol­na rajta a szükséges műve­letet Amikor már-már úgy látszott, hogy nem birkóznak meg a temérdek áruval, be­állított hozzájuk egy vasalt nadrágos, jól fésült fiatal­ember. Odalépett Kovácsné- hoz, az egyik legügyesebb, jókedvű, faluról bejáró fia­talasszonyhoz. — Jöjjön csak, kérem — mondta az asszony vállát érintve. Az egy kicsit elsá­padt, odaléptek az ablak­hoz. Kovácsné munkatársai összenéztek. Mintha azt mondta volna a szemük: Na, ez sem hívhatta volna el jobbkor Marit. — Meddig maradt itt teg­nap? — kérdezte Kovácsaié­tól a vasalt nadrágos. — Két óra húszkor men­tem ki az üzemből — hang­zott a válasz. — Ne beszéljen, látták a raktár körül. — Ki maga? — kérdezte. — Ellenőr — hangzott a válasz. — Nem hiszem, hogy lát­tak — így Kovácsné. — A két óra huszas busszal a vá­rosba mentem. A vasútnál szálltam le. — Állítsák már le azt a szalagot — kiáltotta szegyig munkásnő. Nem bírjuk. Éc többen is Marira néztek. — Hagyná ott azt a pa­sast — mondta egy fekete asszony. Nem veszi észre, hogy mennyi dolog van? — A férfinak kellene ész­revenni — így a másik. — ... Az üzem előtt vár­ta az anyósa, és mama át­adott neki egy csomagot, igaz? — folytatta a férfi. — Nem volt itt az anyó­som. Beteg. Fekszik. Valamelyik üzemrészből át­dobtak egy nőt a szalagra Kovácsné helyére. Még fél óráig tartott a beszélgetés az ablaknál. A fiatalember valamit jegyzetelt. __ Na végre! — sóhajtott a fekete hajú asszony, ami­kor a férfi elment — Mi van? — kérdezték többen Kovácsnétól, amikor visszament. — Gyanúsítanak — mond­ta. — Na, mindjárt itt lesz a rendőrség is — szólt közbe huncutkodva egy szőke lány. Mari, mondd el szépen, ha vétettél. Kovácsné elszomorodott. Hagyjatok engem, ne mérge­sítsetek. Délután megint visszajött a vasalt nadrágos férfi. Is­mét félrehívta Kovácsnét. — Hogy hívják magát? __ Kovács Józsefnének. — Nem Kovács Antalné- nak? Nem. — Akkor elnézést kérek, összetévesztettem — mondta a férfi. — Igen? — kapta föl a fe­jét Mari. És mit szólna, ha most megtéríttetném a ki­esett órabéremet? Nem va­gyok milliomos, hogy csak úgy hagyjak kiesni másfél órai munkáért járó bért. A férfi meghökkent. — Mennyit kapott volna erre a másfél órára? — Tizenkét forintot. A férfi elővette az erszé­nyét. — Tartsa a markát — mondta, aztán az asszony kezébe tette a tizenkét fo­rintot. — Most minden rendben van? — kérdezte. Aztán ud­variasan kezet fogott, még egy kicsit a bokáját is ösz- szevágta hozzá. Kovácsné visszasietett a szalaghoz. Messziről kiáltot­ta: — Gyerekek, egy kis po­tyapénz! — Kifizette az óra­béremet. Elköltjük a pénzt Saváriára. Egyik ismerősöm mondfa, hogy hoz a Bala­tonról. Így szívjuk ni —ne­vetett, és úgy rakta az uj­jait az arca elé, mintha ci­garettát szorongatott volna. A kis fekete asszonyka, Kovácsné szomszédja hun­cutul sunyorgatott szép sze­mével, aztán elmélázva csak ennyit mondott: — Savaria. Az finom kis cigaretta... Szegedi Nándor nyék zálogai annak, hogy a munkaszervezési, irányítási és érdekvédelmi kérdésekben ezután is mi leszünk az üzem dolgozóinak szószólói. Mint ahogy legutóbb a mi­nőségi bérezés föltételeinek kidolgozásánál, a műszakkez­dések megváltoztatásánál dön­tően esett latba a szakszerve­zet véleménye, a munkaszer­vezési problémák megoldása ezután sem képzelhető el az szb részvétele nélkül. — Nagyon sok időszerű tennivaló akad — mondta az szb-titkár. — Növekedett a munkaerő-vándorlás: az idén kevesebb szocialista brigá­dunk van, mint tavaly; a minőségi bérezés következté­ben átmenetileg háttérbe szo­rultak a mennyiségi tényezők. Alaposan megvizsgáljuk az elmondottak okait, és sürget­jük a nehéz fizikai munkát megkönnyítő gépek beállítá­sát. Foglalkozunk a munkaidő csökkentésének gondolatázval is. A bér- és létszámmegkö­töttség megszüntetésével egy időben jelentkezik majd egy újabb gond: mi lesz azokkal a régi dolgozókkal, akiktől már nem várhatunk el olyan teljesítményt, mint a fiata­loktól. — Ezeket az embere­ket, akik hosszú éveket töl­töttek el a telepen, és nehéz fizikai munkát végeztek, nem dobhatjuk el. Nem eshetnek áldozatául a gazdaságosságra való törekvésnek. Számukra a gépek mellett találunk ki­sebb fizikai megterhelést je­lentő munkalehetőséget. A gazdaságirányítás re­formja különösen a 15 tagú szakszervezeti tanácsra ró nagy feladatokat. A válla­latfejlesztés, a nyereségfel­osztási és főként a szociális kérdések rendezésében kell yakorolnia szerepét. — Arra törekszünk, hogy a szociális vívmányaink a gazdasá|i reform bevezetésé­vel se szenvedjenek csorbát. A szakszervezeti tanácsnak, a szakszervezeti bizottságok- inak úgy kell kiállni a vál­lalat és a dolgozók érdekei mellett, hogy eleget tegye­nek annak a követelmény­nek, ami a következő idők­ben rájuk vár. Egy pillana­tig sem szabad szem elől té­veszteni, hogy választóink az üzem dolgozói, akiket a szak- szervezeti bizottságban mél­tóképpen kell képviselnünk. N. J. július I időjárás Várható idő­járás ma es:ig: Kisebb ieüibüv vonulások, va­lósaim üleg es^ nélkül. Időn­ként megélén­külő és'iá ki, északkeleti szél. A hőmér­séklet alakulá­sában lényeges változás nem lesz. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 26—31 fok között lesz. A Balaton vizének hőmérséklete tegnap 11 órakor Siófoknál 26 fok volt. A Nap kél 4.12, nyugszik 19.28 órakor. A Hold kél 21.37, nyugszik 8.0ő órakor. Elhunyt Kassák Lajos Nyolcvanéves korában el­hunyt Kassák Lajos, Kossuth- díjas író, költő. Több lapot szerkesztett, így például a Ma, Munka, Alkotás, Kortárs című lap, folyóiratok fő- szerkesztője volt. Első verses- kötete Világanyám címmel 1915-ben jelent meg. Azóta napjainkig csaknem hetven könyve látott napvilágot — némelyikük nemcsak magya­rul. Halála pótolhatatlan vesztesége irodalmunknak. \ — Egy hónap alatt 140 000 utas. Egy hónappal ezelőtt indította meg a Balaton part­ján a helyi autóbuszjáratokat a 13. sz. Autóközlekedési Vál­lalat. Ez idő alatt a helyi járatú autóbuszokon 140 000 utast szállítottak. — Az engedményes kiáru­sítás egy hete alatt 200 000 forint értékű napszemüveget vásároltak meg az Iparcikk- kiskereskedelmi Vállalat szak­üzleteiben, illetve Balaton menti idényboltjaiban. MŰVELŐDÉS — szórakozás MOZIK Vörös Csillag: SZÓLÍTSON ÜGYVÉDNEK. Színes, széles­vásznú, fi'ancia fiimvig játék. Korhatár nélkül. Kísérő műsor: Harangok városa. Előadások: 5, és 7 órakor. (VII. 26-ig.) Szabad Ifjúság: BETÖRÖK CINKOSA. Magyarul beszélő, csehszlovák film. Korhátár nél­kül. Kísérő műsor: Enni jó. Előadások: 4, 6 és 8 órakor. (VII. 26-ig.) Dózsa kertmozi: PIPÁK. Szí­nes, szélesvásznú, csehszlovák— osztrák film. Csak 16 éven fe­lülieknek. Kísérő műsor: Egy gyávaság történőé te. Előadás fél 9 órakor. Bartók kertmozi: IRMA, TE ÉDES I—II. Amerikai, színes, szélesvásznú filmvígjáték. Csak 16 éven felülieknek. Előadás S órakor. TELEVÍZIÓ Budapest 18.05: A Magyar Hirdető mű­sora. — 18.15: A gyógyszerfo­gyasztásról. Egészségügyi kis- füm. — 18.45: ÍJj könyvek. — 18.50: Vitis Tokayensis. Magyar kisfilm. — 19.05: Dávid. Kilsfttm Vietnamról. — 19.20: Rubel, forint, dollár... A devizagaz­dálkodás új módszeréről. — 19.50: Esti mese. — 20.00: Tv- híradó. — 20.20: A pénz ko­médiája. Zenés szatirikus mű­sor. Részletek az Irodalmi Szín­pad előadásából, felvételről. — 21.55: Permi fafaragások. — 22.05: Tv-híradó, 2. kiadás. Zágráb 18.00: Híreik. — 18.10: Riport- műsor. — 18.30: A nagyvilág a képernyőn. — 19.10: Szemafor. — 19.54: Jó éjszakát, gyerekek! — 20.00: Tv-híradó. — 20.38: Do­kumentumfilm. — 20.53: Játék­film. — 22.23: Hírek. 100 ÉVE, 1867. július 25-én fejezte be Marx Károly a történelem egyik legnagyobb hatású könyvének, ~A töke« első kö­tetének a megírását. Marxnak ez a műve a szó legigazibb értelmében tudományos mun­ka, amely a tőkés termelés elemzésével földerítette annak belső ellentmondásait, a bur- zsoá társadalom gazdasági mozgástörvényeit, azt hogy miképpen keletkezett, fejlő­dött a tőkés rendszer. Fel­fedte a munkaerő kizsákmá­nyolásának és az értéktöbblet termelésénék összefüggéseit, törvényszerűségeit. Fölismerte, hogy a társadalom gazdasági rendszere, termelési viszonyai határozzák meg a szellemi, politikai megnyilvánulásokat. A belőle sugárzó forradalmi hatóerő tette, hogy egy év­század óta ez a könyv lett a legtöbbet támadott és vitatott írás. Tőkés gazdasági szakte­kintélyek, áltudományos bér- tollnokok, népszerűség hajhá- szó demagógok hálás feladat­nak tartották a tőke megál­lapításainak cáfolásával kér­kedni. Marx művének igazsá­gai azonban állják a roha­mokat. * roh- inán mmm Megállítják a vizet Cukorgyári munkások pa­nasza alapján szóvá tettük la­punk június 24-i számában, hogy egy-egy kiad'ósabb eső után elönti az ár az üzem falát, áztatja a munkásszál­lás épületét, mert a terep leg­magasabb pontján elhelyezett lefolyó nem képes elvezetni ■íz esővizet Thurzó László, a városi ta­nács építési és közlekedési osztályának főmérnöke kö­zölte, hogy helyszíni szemlét ártották. Megállapították, hogy a csapadékvíz-elvezetés még a minimális követelmé­nyeknek sem felel meg. A tócsákban gyűlő víz erősen rongálja a járdást és a tám­falat. A jövő évben a KPM Közúti Igazgatósága korsze- rűsítteti a Vőröshadsereg utcát. Ez a munka együtt jár a csatorna építéssel. Ezért a városi tanács útkarbantartó részlege ideiglenes víznyelő aknákat készít a cukorgyár alőtt. Ez megszünteti a paj maszt előidéző okokat. — RAJZVERSENY LESZ ma délelőtt az Űttöröházban a napközis tanulóknak. Az úttörők nyári élményeiket, a nozgalom eseményeit örökítik meg majd rajzaikban. A győzteseket könyvekkel ju­talmazzák. — Tiltott határátlépés kísérte- tében mondta ki bűnösnek a Barcsi Járásbíróság Farkas Ká­roly pannonhalmi lakost, és jog­erősen egyévi szabadságvesztésre ítélte. Sújtólégrobbanás Komlón Szombaton délután 17 óra 5 perckor sújtólégrobbanás történt a komlói Kc6suth-bá- nya 8. szintjén, a 3-as telepi öregműv.eleti 1 fejtésben. A metán belob bánását a szén öngyulladásából keletkező tűz okozta. A baleset színhelyén három személy tartózkodott. Közülük Gyánó László 23 éves vájárt kisebb égési se­bekkel kórházba szállították, állapota nem súlyos. A nyom­ban riasztott bányamentők még hétfőn is megfeszített irővel dolgoztak a bánya mé­lyén támadt tűz lokalizálá- sán. Szakadékba zuhant a busz Vasárnap reggel az Aggte­lek és Jósvafő közötti útvo­nalon egy utasokkal megra­kott autóbusz a barlangtól néhány méterre a szakadék­ba zuhant. Az autóbusz a gyengén lejtős úton áttörte a korlátott, de szerencsére a mintegy 40 méteres szakadék helyett 15 méter mélységben ;a fák között megakadt. A ;balese!nek így is egy halálos ! áldozata van —- Farkas Györgyné, 37 éves háztartás­beli, putnaki lakos vesztette életét — egy személy élet- veszélyesen, kettő, köztük az autóbusz vezetője, Kacsána László súlyosan. és nyolc személy könnyebben megsé­rült. — Áramütést kapott és meghalt rádióbarkácsolás közben Bodó Jenő 16 éves ipari tanuló, ságvári lakos. — Görögdinnyét exportál a hét közepétől a Szövetke­zetek megyei Értéeksitő Központja. Terveik szerint 360 vagon görögdinnyét szál­lítanak küllőidre. A hét végi rendőrségi krónika 178 közlekedési bal­esetről ad hírt. Ezek közül három halálos kimeneJű volt, nárom életveszélyes és 48 sú­lyos. — fCISZ-ESKÜVÖ Zl- MÁNYBAN. Első ízben ren­deztek szombaton KlSZ-eskü- vót Zimányban. A községi KISZ-szervezet műsorral kö­szöntötte az ifjú párt, Szíjár­tó Magdolnát és Szíva Lász­lót. — Bűnténynek estek áldo­zatul a Gödöllőn eltűnt gyermekek. Július 4-én a dél­előtti órákban, a felügyelet nélkül hagyott 5 éves Ignácz Dorottya és húga, a 4 éves Orsolya szüleik lakásának udvarából ismeretlen körül­mények között eltűntek. Jú­lius 15-én az esti órákban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem kísérleti tangazda­ságának búzatáblájában ara­tás közben rátaláltak a kél gyermek oszlásnak indult holt­testére. A rendőrség igazság ügyi orvosszakértő bevonása, val folytatta a vizsgálatot, a megállapította, hogy a gyer­mekek bűncselekmény áldó zatai. A rendőrség széles kő- rű nyomozást folytat a tetlea illetve a tettesek kézre kC* tésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom