Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-25 / 174. szám

Kedd, 1961. július 25. s SOMOGYI NÉPLAP ígéretek nyomában Napirenden MIÉRT LASSÚ AZ ÁTVÉTEL A CSOKONYAVISONTA1 TERMÉNY RAKTÁRNÁL? a tanácsi beruházások helyzete Egy tetőtől talpig poros em­bertől érdeklődtem, hol talál­hatom meg a Gabonafelvásár- lé és Feldolgozó Vállalat cso- konyavisomtaii átvevőhelyének felelős vezetőjét. A svájci- sapkás férfi így válaszolt: — Miskó Ferenc vagyok, az itteni raktáros. Reggel hattól este nyolcig, kilencig veszem át a gabonát. Három asszony segít. Gépesítve van ez a magtár, nagy kapacitású ga­ratot szereltek hozzá az épü­let falához kívülről, felvonó szerkezet működik, helyben tisztítjuk a szemet. . . Nem vált be az újítás Igen, gondoltam, erről a ga- bonabetakarilás küszöbén így tájékoztattak a vállalat veze­tői is a központban: gépesí­tés, korszerűsítés könnyíti az idei átvételt több helyütt. De hadd idézzek ezekből az új­ságokban is megjelent nyilat­kozatokból. »Az átvétel meg­gyorsítására a megyében levő vállalati raktárak zömét gyors átvételre alkalmas garatokkal szerelték föl, így többször for­dulhatnak a gazdaságok jár­művei ... A legtöbb gabonát í cséplőgéptől egyenesen a raktárhoz vihetik, ott költsé­gűkre megrostálják, de még vy is megéri... Az anyag- mozgatást meggyorsították, csak ott nincs felvonó vagy felfúvó, ahol a raktárt nem villamosították. A gépe­sítés állandó folyamat, a vál­lalat a lehetséges legnagyobb összeget fordítja erre .. .■* Ezeket a kijelentéseket idéztem emlékezetembe, ami­kor az előzetes ígéreteket és a csokonyavisontai tapaszta­latokat összehasonlítottam. (Meg kell jegyezni, hogy az összevetés csupán egy gabo­naátvevő hely gyakorlatát ra­gadja ki, éppen ezért nein volna helyénvaló az általáno­sítás.) Amit azonban Csoko- nyavisontán láttunk, hallot­tunk, az arra int, hogy meg­írjuk: ez a módszer egyálta­lán nem erősíti a két partner, a termelő és a termeltető jó kapcsolatát, nem illeszkedik bele a gazdasági mechanizmus reformjának programjába. Valóban korszerűsítették a magtárt. Csakhogy ebben nincs köszönet, ugyanis in­kább hátra-, mint előremoz­dítja az átvételt. Nem vált be az újítás... Mindenki bosszankodik Az épület falához szerelt garat nagyon praktikusnak tetszik, a vontatónak vagy te­herautónak csak mellé kell állnia, s már folyhat is a szem. Néhány perc rpúlva in­dulhatna is vissza a jármű, ha . .. Ám nézzük a műveletet. A garat dugig van gabonával, s nem látszik, hogy fogyna be­lőle. Közben az asszonyok kiabálnak bentről, a raktárost hívják: — Megállt a rosta... A raktáros lohol, nincs megállása. Olyan az arca, a ruhája, mint egy kéménysep­rőé. Békepusztáról érkezett a Lábodi Állami Gazdaság gabonaszállítmánya. Húsz perc az út, tizenöt a rakodás. Délelőtt negyed tizenegytől es­te háromnegyed nyolcig még­is mindössze kettőt fordulhat­tak! A délutáni vontató ne­gyed négykor érkezett, s most már nyolc felé jár az idő, GYA­KOR LA­Valahol Ma­gyarországom gyakorlatoznak a magyar nép­hadsereg egy­ségei. Tizen­nyolc éves korban bevo­nult légvédel­mi tüzérek be­mutató gya­korlata. Fegy­vereik kiváló Ismerőivé és kezelőivé vál­tak bevonulá­suk óta. Rádiólokációs rendszerek és műszerek biz­tosítják a tá­jékozódást a földön és a levegőben. (MTI-foto Fried­mann Ferenc felv.) arm kor vegre megüresedik a pótkocsi. Friedrich György, a gazdaság átadó raktárosa mondja: — A kombájnok tartályai záporán ürülnek, s már ott tartunk, hogy nem tudjuk hova rakni a szemet, mert itt ilyen lassú az átvétel. Leg­alább két rostát szereltek volna föl, hogy győzné, de gy nem tudom, mi lesz. Méltán bosszankodnak a gazdaság rakodói: Csonka István. Varga György és Varga Ernő meg József Ist­ván vontatóvezető: — Mi huszonöt fillért ka­nunk kilométerenként, és ugyanennyit minden mázsa el- 'Zállitott termény után. Ha ilyen lassan veszik át tőlünk a gabonát, nem tudunk ke­resni, a mai napon pl. alig léptük túl a harminc forintot. Idegesek, türelmetlenek és iogosam panaszkodnak. Július 3-án érkezett az eisó rako­mány ebbe a raktárba, s a múlt hét végén még csak ti­zenötödikénél tartottak. (Több mint 120 vagon a terv.) Nem vesznek át minden szállít­mányt, a 16 százaléknál ma­gasabb nedvességtartalmú ga­bonát Barcsra küldik innen, a szárítóba... Lesz-e jutalom? Elhúzódik a tervezőiroda székházának építése A gépesített gabonaátvétel Gsokonyavisontán nem váltot­ta be a hozzá fűzött remé­nyeket, pedig az elképzelés alapjában helyes volt. Az al­kalmazható munkaerőt is úgy engedélyezte a vállalat, hogy itt a gépek végzik a főműn­két, a kézi erő csak segít. A három asszony — Bürge Fe- rencné, Szerecz Vendelné és Steinmacher Istvánná — való­ban nem végez nehéz mun­kát, csak éppen sok a dolguk. S a raktáros se győzte egye­dül a magáét, a felesége se­gített neki — ezért nem ka­pott külön bért —, nemrégi­ben engedélyezték hivatalo­san is az alkalmazását egyhó­napos időtartamra. Miskó Ferencnek azonban így is hajnali négy—öt órakor el kell jönnie a magtárba, hogy (ölkészíthesse a gépeket, és idejében fogadhassa az első zállítmányt. — Azt az ígéretet kaptam, hogy ha rendben megy az át­vétel, és teljesítem a terve­met, vagyis átveszem a több mint 120 vagon gabonát, ka­pok a fizetésemen felül ezer forintot... Hogy ebből a leírt körül­mények között lesz-e valami, az erősen kétséges. Július 21- én este jártunk a raktárban, akkor a tizenötödik vagonnál tartottak. És kivétel nélkül ;sak mérgelődött. A féltő gonddal meg­termelik a kenyérnekvalót, sietnek betakarítani minél előbb, s éppen amikor átad­nák, pénzzé tennék, elszakad egy láncszem. S ez a lánc­szem — még ha egyedi eset is — komoly bonyodalmat okoz. Gondoskodni kell mi­előbbi pótlásáról! Hentes? Ferenc A megyei tanács építési osztálya a megyei tanács ipa­ri osztályának, a Tanácsa Építőipari Vállalat és a ter­vezőiroda képviselőinek bevo­násával megtárgyalta a ta­nácsi beruházások helyzetét. Hasonló értekezlet ez év má­jus 27-én volt ugyancsak az említettek részvételével. Ezen a legutóbbi megbeszé­lésen megállapították, hogy a Tanácsi Építőipari Vállalat, valamint az érdekelt szervek egy sor intézkedést tettek az építkezések meggyorsítására. Ennek ellenére félő, hogy nem készül el néhány létesít­mény, illetve egy-két épület­nek erre az évre beütemezett része. Valószínű, hogy a cuk­rászüzemben a tervezett 800 000 forintot, a kefeüzem­ben a 4 millió forintot, a Fi­nommechanikai Vállalat I-es és Il-es csarnokára fordítható 3,6 millió forintot, a Finom- mechanikai Vállalat marcali telepére szánt 1,5 millió fo­rintot, a siófoki szikvízüzem­ben 1,5 millió forintot, a gá­zos lakásokra fordítható ősz- szeget, a nagyatádi bölcsődé­re adott 800 000 forintot, va­lamint az átmeneti lakásokra beütemezett egymillió forin­tot feltudja használni a ki­vitelező. Remélhetőleg befe­lezik az autóbusz-pályaudvar építését, a Patyolat bővítését. Persze ez nem azt jelenti, hogy az említett létesítmé­oyeknél nincs semmiféle probléma. Az ipari osztály vállalta, hogy a Finommechanikával hamarosan megegyeznek a vitá6 kérdésben, a Patyolat bővítésének programját pedig hamarosan módosítják. A DUVIÉP megígérte, hogy az autóbusz-pályaudvarnál rövi­desen elvégzi a rá háruló fel­adatot. A Tanácsi Építőipari Vállalat képviselői kijelen­tették, hogy a kefeüzemben újabb brigádokat küldenek a munka meggyorsítására. A Vas- és Fémipari Válla­lat Il-es csarnokának ez év­re tervezett építését terv­hiány miatt nem tudják el­végezni, a Tervező Iroda és a Somogy—Zaűa megyei Tég­la- és Cserépipari Vállalat irodaházát augusztus 20-ra szintén nem tudják átadni, mivel nem kaptak nyílászáró szerkezeteket és radiátorokat. Mivel a tervezőiroda kor­szerű szervezeti kialakítására csak az új irodaház elkészíté­sével lesz mód, az ipari osz­tály mindent megtesz azért, hogy a vállalat az irodahá­zat az év vége előtt leg­alább egy—másfél hónaooal a tulajdonosok rendelkezésére bocsáthassa. A tanács a ki, vi telező vállalat vezetőinek 9000 forint céljutalmazat tű­zött ki. Az építő munkások­nak ugyancsak szép jutalmat ígért a vállalat a gyors mun­ka elősegítése végett, gz. N. A gyermekgondozási segélyről — a legilletékesebbekkel Csillebérci kapunyitás Vasárnap megnyitotta kapuit a csillebérci nemzetközi úttörőtábor Tizennégy ország pionír- és útt5- részervezeteinek csaknem 130 tag­ja tölt majd Itt el egy hónapot a -Vörös zászló hőseinek útján- mozgalomban kitűnt 1200 magyar pajtással. Nyári egyetem Pécsen Pécsen vasárnap tárta ki ka puli kilencedszer a TIT nyári egyeteme, amelynek külföldi hall­gatói az NDK-ból, Lengyelország­ból, Csehszlovákiából, Romániából és Japánból érkeztek a Mecsek aljai városba. A Népek barátsága nyári egyetemen dr. Kiss István, a XXX titkán mondott beszédet. PÁR HÓNAPOS KIS­BABA rugdalózik a reka- mién a hűvös szobában. Ja­nuárban született a kis Zsu­zsika, ő a harmadik gyerek Tábori Ferencék családjában. Táboriné 26 éves fiatalasz- sony, a Tabi Zsák- és Pony­vaüzemben dolgozik, a férje segédmunkás a téglagyárban A szülési szabadság leteltével nem ment vissza az üzembe, igénybe vette a gyermekggon- dozási segélyt. — Most kaptam meg az el­ső hatszáz forintot — mond­ja. — Nagyon örültem ennek rendelkezésnek. El sem hi­szi, mekkora segítséget jelent ez nekem. A másik két lá­nyom hét-, illetve négyéves. Az égjük bölcsődébe jár. a másik óvodába. Az egyiket hétre, a másikat fél nyolcra vittem. Az üzemben a mun­kaidőm is fél nyolckor kez­dődik. Télen gyakran térdig érő hóban toporgott a kislá­nyom az óvoda előtt, nem tudtam pontos időre odavin­ni, mert mennem kellett dol­gozni. A nagyobbik most, szeptemberben megy iskolá­ba. Mivel itthon maradtam, többet foglalkozhatok vele is. — Anyagilag hogyan jön ki? — Ezeröt-ezerhatszáz forin­tot kerestem két műszakban. Most a családi pótlékkal együtt 1100 forintot kapok. De így is megéri, mert itthon vagyok. Libáim, kacsáim, hí­zóim, nyulaim vannak, ami a család ellátására kell, azt megtermelem itt a ház körül. Még a szülés előtt beszélget­tünk a kolléganőimmel, ugyan­is többen vártunk kisbabát. rágok mindenütt, egy-két kis­mama már »túl van-« a nehe­zén. A további terveikről be­szélgetünk. Sári Józsefné saj­nálkozik: — Nem dolgoztam a szülés előtt, mivel van már egy kis­fiam, s miatta nem mehet­tem dolgozni, nincs aki vi­gyázzon rá. így aztán elestem a gyermekgondozási segélytől, pedig de szívesen vettem vol­na igénybe ... — A falusi asszonyok hely­zete nehezebb — kapcsolódik a beszélgetésbe Antal Béla né. — Én a somogyegresi tsz-ben dolgozom, nem vagyok tag, így nem kaphatom meg a se­gélyt. Sajnos még óvoda vagy bölcsőde sincs a faluban, ott­hon kell maradnom a gyerek­kel. Czabula Lászlóné akkor lé­pett ki a munkahelyéről, ami­kor férjhez ment. Tabra köl­töztek, s azóta nem tud el­helyezkedni. — A következő gyereknél, remélem, már én is kaphatok gyermekgondozási segélvt... Jó intézkedés, főleg a kisfize­tésű családok számára na­gyon jelentős. — Több gyereket akarnak? — Legalább kettőt, egy gye­dek nem gyerek ... Mások is kérték a gyermek- gondozási segélyt, mert ha családhoz adnánk ki a gye­reket, hatszáz forintot is el­kérnének. — Ilyen fiatalon is vállal­kozott a harmadik gyerekre? — Egy ideig úgy volt, hogy nem lehet. Sokáig beteg vol­tam, a főorvos űr kezelt. O beszélt rá, próbáljuk meg .. Nagyon akartuk a férjemmel Zsuzsikát. Mindkettőnk meg­szokta a népes családot. Ok kilencen voltak, mi tizenegyen voltunk testvérek ... Nagyon vártuk ezt a Kislányt. O család szeme fénye ... RAGYOGÓ TISZTA­SÁG fogad a tabi szülőott­honban. A kórtermekben vi­DR. GAÁL JÁNOS FŐORVOS a szülőotthon statisztikáját mutatja: — Az idén június 30-ig 143 gyermek született az otthon­ban. A tavalyi év azonos idő­szakában 117. A 143-at csak augusztus 9-én értük el. Ör­vendetes ez, hisz az évi 230 szülésnél ez 10 százalékos emelkedést jelent, tehát az idén már egy hónap előnyben is vagyunk. \ járásunk pedig csaknem az utolsó heiyen állt a születések számát illetően. Viszont ahogy erősödnek a tsz-ek, vándorolnak vissza a fiatalok. Biztosabb anyagi alappal jobban vállalkoznak családalapításra. Ebben az év­ben a szülő asszonyok így* harmada először hozott világ­ra kisgyereket. Csökkent az abortuszok száma is. Az a ta- a pasztalatom, hogy a családi pótlék emelése és a gyermek­gondozási segély bevezetése jó hatást váltott ki a szülőkben. Strubl Má*<*b

Next

/
Oldalképek
Tartalom