Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)
1967-07-23 / 173. szám
— Ez egy szütyő, vagy niás néven mezőgazdasági rétikul... A felvilágosítást a balatan- újhelyi Geisler Ka önkéntes ifjúsági építőtábor 20-as brigádjától kapjuk az őszibarackosban. Ugyanis a lányok vállra akasztható zsákvászon szedőkosarakkal közlekednek a fáktól a ládákig. Ezeket a kosarakat azért csináltatta a gazdaság, hogy minél kevesebb sérülés érje szedés és lá- dázás közben a gyümölcsöt. A lányoknak — bár kicsit húzza a vállukat — tetszik a »szütyő«, viccelődnek róla eleget. — Nyári alkalmi ruha, csak fiataloknak ... Főként munka- alkalomra — mondja egyikük r Jí—■L’------------------------1 0 éves az építőtáborozás L TIBOR kor még nem voltak . ilyen csodálatos táborok, meg nehezebb munkát kellett végezni mit csináltak volna ... — Mi még szívesen maradnánk egy hétig — hajtogatEgy szem barack a vödörbe, egy szem a »szütyöbe« Nem kell fütyörészni a balatonújhelyi táborban... sziéjának stílusában. — Jól mosható, tartós anyagból készült nadrág. Színes blúzzal, vagy bikini felsővel hordható. A maneken derekán kék pöttyös kendőt visel, de köthetné a nyakába, vagy a fejére is... Varia... Az itt látható modem formájú, mutatós mezőgazdasági retikül a balatonújhelyi táborban beszerezhető ... Ma a húszas brigád lányai jártak legjobban, egyedül ők dolgoznak az őszibarackosban. A többiek kajszit szüretelnek. Véleményük szerint jobb az őszibarackot szedni. — Eddig mindig annyit kellett szaladgálnunk — mondja Szász Éva brigád vezető —, most úgy látszik megsajnált bennünket a bácsi,1 azért irányított ide. A brigád tagjai valameny- nyien a Sátoraljaújhelyi Köz- gazdasági Technikum lányai. Régi táborozok. — Tavaly Izsákon voltunk. Szőlőt kötöztünk, kapáltunk. Mondanunk sem kell, hogy jobban szeretünk itt dolgozni. A teljesítményünkre sem panaszkodhat senki, második vagy harmadik helyen állunk a táborban. De nem látja ilyen jónak a tábori életet a nyolcas brigádból két kislány. A fa alatt ülnek és tízóraiznak. Szemmel láthatóan mindenütt szívesebben lennének, mint itt. — Maguk megint itt vannak? — csodálkozik az egyik szakmunkás —, hiszen a délelőtti műszakkal is kint voltak. Ja, jersze, ez a büntetés. A két kislány ugyanis kedden nem ment ki dolgozni. Bár most lesznek negyedikesek, először vannak építőtáborban. Nem vették komolyan, hogy itt dolgozni is kell a fürdésen és a szórakozáson kívül. Amikor aztán a többi brigád teljesítményétől alaposan lemaradtak, s látták, hogy az »öreg« táborozok milyen jól érzik magukat, a munka mellett is, haza akartak utazni. Mivel pár nap van csak visz- sza a turnuszárásig, nem mehettek. — Kényesek — jegyzi meg egy másik brigád tagja a kajszifa tétjéről. — Nem tudom, az építő táborozás elején, amibrigádból —, csak nem tudjuk elintézni. Az ózdi gimnazisták egy brigádja újított a formaruhán. A létra tetején álló kislány könyökön felül érő »estélyi kesztyűt« csavartatott magának a kendőkből. — Nagyon összecsikarták a kezemet az ágak — mondja. — Mit csináltak? — Hát összekarcolták —nevetnek a többiek —, csak nálunk ezt így mondják. Barta Éva, a tábor egyik műszaki vezetője a legjobb brigádhoz vezet. — Akadue — haj! Akadue — haj! Akadue — haj! Haj! Haj! — köszöntenek bennünket csatakiáltással. A 19-es brigád sátoraljaújhelyi lányokból áll. Mindennap elsők a brigádversenyben. Részt vettek a kapálásban, a málnaszedésben, az őszibarack-szüretben. — Mi a titka a jó teljesít- lénynek? Csak az, hogy hozzászoktunk a munkához, és szeretünk itt dolgozni. És még egy. Amíg a munkaidőnk tart, nem hűsölünk a fa alatt. A nemrég felavatott bala- tonboglári Kállai Éva önkéntes ifjúsági építőtáborban már teljesen beredezkedtek a szolnoki és a vasi lányok. A szobákat a brigádok ízlésük szerint feldíszítették, nem hiányzik sehonnan sem a kabala, a falakról a sztárfotó, a drótból hajtogatott Foxi Maxi és Popeye, a bambusznád és a szalmakalap. Szóval teljesen otthon érzik magukat itt a középiskolások. Olyan rendben megy a tábori élet, hogy a híradótáblán is megörökítették az egyes mozzanatokat — filmcímekben. Például reggeli: Egy pohár víz; Ebéd; egy krumpli, két krumpli; brigád- verseny: Hajsza a gyémántokért; takaradó után: Fény a redőny mögött stb. Bencze Ildikó táborparancsnok a táborban töltött, eseményekben bővelkedő napokról beszél. — A héten Vas és Szolnok megye csapatai között futballmeccset rendeztünk. Remekül sikerült, vérbeli kispályás mérkőzés volt. Ket- tő-egyre győzött Szolnok megye. Egy alkalommal ifjúságvédelmi előadást hallgattunk, nagyon érdekelte a lányokat, utána rögtönöztek is eey kis ankétot. Ma estére hajókirándulást tervezünk, részt veszünk azEx- oressz koktélon. Ezernégyszáz forint jutalmat kaptunk a gazdaságtól, s úgy döntött a tábortanács, hogy az ként most ők szereznek kellemes perceket a vendégeknek. Csatakiáltásoktól, tréfás társasjátékok zajától zeng a tábor környéke. — Bé, 1, csé, ká, a, icska, bicska, somogyi bicska. Hurrá! — száll a kiáltás, hírül adva, hogy az idén is somogyiaké a romantikus tábor. De tudnak mást is. A Zötyög a taligától kezdve az alsó három brigád ebből a pénzből ingyen jöhet a hajó- útra, a többieknél arányosan iszíjuk el a pénzt, az utolsó három brigád pedig nem kap iutalomjegyet. A legesélyesebbek a jutaómra a szentgotthárdiak, a iszaiöldváriak és a csepre- jiek. Valamennyien naponta az élen járók között voltak. Most délután az első műszak a parton élvezi a megérdemelt napozást, fürdést, a má- odik műszak lányai a válogatóban vannak. Exportra válogatják, csomagolják a barackot. Grundmann Frida, a szombathelyi 18-as brigád vezetője már komoly szaktekintély a válogatásban. — Minden országban más szempontok szerint válogatjuk és csomagoljuk a barackot. Jelenleg angol, német és lengyel exportra készítünk. A legnagyobbak és a legzöldebbek Angliába utaznak. — Vajon miért? Folyik a találgatás. — Mert későn ér oda, s útközben megérik. — Az angolok csak zölden szeretik... — Azért a legnagyobbak, mert ők fizetnek érte legtöbbet ... Beat-zenérc még a vödrök is könnyebbek. Miskolci lányok a vízben. Készül az »estélyi kesztyűd A csepregiek még beszélgetni se nagyon érnek rá. Már az utolsó napokat töltik a táborban, most sem szeretnének lemaradni, ha eddig tartották a szintet, ök talán a legönzetlenebbek és a legszorgal- masabbak. Ezt az is bizonyítja, hogy a szőlőkapálásnál és a kötözésnél még olyan sort is megmunkáltak, amelyet mások otthagytak. Tehát terven felül is dolgoztak. — Nem akar- f tűk, hogy szó érje a »tábor elejét« — mondják. Lengyeltótiban a tóparti tábor csaknem üres. De nem csöndes. A lányok egyhar- mada van csak itthon, az egyik rész a hajtatéban dolgozik, a másik a Balatonban fürdik. A hangerőről azonban nehezen lehetne a létszámra követkztetni. Az Eötvös Egyetemi Színpad három ta§ja adott az imént egy harmincperces verses összeállítást Esti sugárkoszorú Alumínium dalig mindent felvonultatnak repertoárjukból. Közben az egvik kislány csomaggal tér vissza a többiekhez. Kíváncsi pillantások között bontogatja: több nagy tábla mogyorós csokoládé. Csak a fonyódi gimnazistáké. Az igazgatójuk küldte. — Ez azért nem igazságos — morognak a többiek. Bár biztosak benne, hogy nekik is jut egy-egy szelet. A hajtatóházban már a műszak végére járnak. Nem éppen jókedvűek itt a lányok, mivel az átvételnél több ládát újra kellett rak- niuK. — Annyian voltak itt, mindenki másként magyarázta — panaszolják. Ám amikor megemlítjük, hogy hamarosan búcsút kell venni a tábortól, a mérgelő- dés ellenére is szinte valamennyien azt mondják, hogy szívesen .maradnának még. — A többieknek jó — jegySzáz torokból egyszerre száll a csataWáltás Lengyeltótiban. címmel Ady, Nagy László, József Attila, Jannisz Rit- szosz, Szécsi Margit legszebb szerelmes verseiből. Tapssal és virágcsokorral köszönték meg a lányok, s viszonzászi meg az egyik —, ők jöhetnek jövőre is. Mi, negvedike- sek sajnos már nem. Legföljebb látogatóba ... Strubl Márta Fotó: Jávori Bél»
