Somogyi Néplap, 1967. július (24. évfolyam, 154-179. szám)

1967-07-18 / 168. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1M7. Július UL A kezdeményezés a felszabadító hadsereg kezében van Összefoglaló jelentés az amerikaiak félévi veszteségéről Vasutassztrájk Amerikában Akadályokba ütközik a vietnami utánpótlás szállítása A VNA vasárnapi jelentése szerint újabb adatok érkeztek be a VDK felett szombaton lelőtt amerikai repülőgépek számáról, így az előző jelen­tésekkel szemben az amerikaiak repülővesz­teségének száma nem 2096, hanem 2098. Quang Tri és Hue között az 1-es számú országúton egy híd ellen a szabadságharco­sok támadást intéztek. A hidat őrző dél-vietnami egység 9 katonája esett a támadás ál­dozatául, 14 pedig megsebe­sült. A hidat szabadságharco­sok felrobbantották. A dél-vietnami felszabadító hadsereg — Hanoiban kiadott összefoglaló jelentése szerint az év első hat hónapjá­ban közel 6000 amerikai és dél-vietnami katonát tett harcképtelenné, és 27 nagyszabású támadással több mint 800 különböző típusú repülőgépet pusztí­tott el az amerikaiak 15 dél-vietna­mi támaszpontján. Amerikai sajtójelentések is beismerték, hogy a Dél-Vietnamban el­vesztett amerikai gépek 60 százalékát a gerillák semmisí­tették meg. Mint a jelentés hangsúlyozza, a szabadság- harcosok támadásainak igen nagy politikai jelentősége is van, mert éppen olyan idő­pontban zajlottak le, amikor az amerikai Imperialisták tö­megesen szállították katonái­kat Vietnamba. A támadások világosan bizonyították, hogy a harctéren a kezdeményezés határozottan a felszabadító hadsereg és a nép kezében van. * » • Amerikai katona! repülő­gépek kutatják a Fort Walton Beach közelében elterülő tengerpartot, hat­ezer elveszett »miniakna« után nyomozva. ségvetés körüli zűrzavarról. Schröder hadügyminiszter el­készítette új elgondolásait a Bundeswehrrel kapcsolat­ban, s ezeket előterjesztette Kiesingernek. Schröder véle­ménye szerint a nyugatnémet hadseregnek továbbra is meg kell tartania atomhordozó re­pülőgépeit, mert ezek a re­pülőgépek az egyedüli »-meg­bízható eszközök az ellenfél elvesztésére*. (MTI) lelte halálát. Nyolcam úgy menekültek meg, hogy eszeve­szett kiáltozásukra az egyik őrnek eszébe jutott, hogy ki­nyissa az ajtót. A munkatábor felügyeleti szerve, hogy felelősségén eny­híthessen, azt állítja, hogy a rabok összeverekedtek, a tu­multusban eltörtek egy gáz­csövet, s a kiáramló gázt egy fénycső szikrája felrobbantot­ta. Gerold Milligan elítélt, aki a megmenekült szerencsés nyolc között volt, nem tud verekedésről. (MTI) Az amerikai légierő egy szó­vivője közölte, hogy az ak­nákat tartalmazó ládát egy közeli öbölben »sürgős intéz­kedésként* dobták le. Az 2set úgy került nyilvánosság- va, hogy egy 24 éves fiatal- smber szem- és kézsebesülé- veket szenvedett, amikor egy lyen pénzdarab nagyságú mini akna a kezébe került, és azt szét akarta feszíteni. Az aknákat titokban próbálták ki, hogy azután Vietnamban i használják fel. (MTI) A szovjet külügyminiszté­rium hétfőn jegyzéket inté­zett a Kínai Népköztársaság moszkvai nagykövetségéhez. A jegyzék rámutat: Kíná­nak az á nyilatkozata, hogy beszünteti a tengeren szeren­csétlenül járt hajók és repü­lőgépek személyzetének meg­mentésében való együttműkö­déséről szóló megá.Uapodást, arról tanúskodik, hogy a kí­nai fél továbbra is korlátoz­za az állami vonalon történő érintkezéseket és nem óhajt­ja támogatni az együttműkö­dést. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma június 24-én jegyzéket intézett a pe­kingi szovjet nagykövetség­A biafrai fiatalok ezrével érkeznek a Nigériától elsza­kadt állam fővárosába, hogy azt védelmezzék a központi szövetségi kormány közeledő csapatai ellen. A szövetségi kormány csa­patainak előnyomulása foly­tatódik. Az Enugutól mintegy hatvanöt kilométerre északra fekvő Nsukka egyetemi vá­roson kívül, amelyet szom­baton foglaltak el a központi kormány csapatai, a kor- mánycsapatok birtokába ke­rült egyes jelentések szerint az Enugutól 64 kilométerre délkeletre fekvő Abakaliki helység nagy része is. A szövetségi csapatok előrenyo­mulásának Irányából ítélve Zavargások New Yerseyben A New Jersey állambeli Plainfield városkában, mint­egy 30 kilométernyire a for­rongó Newarktól, a hétfőre virradó éjjel újabb heves összetűzések voltak a karha­talmi szervek és a néger tün­tetők között Pleinfieldben na­pok óta folynak, a zavargások. Vasárnap éjjel néger tüntetők lövöldözni kezdt*l<(i 5£y rend­őr pisztolyt ráütött, js" meg­sebesített egy Tieferes néger (Kisfiút. A felháborodott tö­meg a rendőrt agyonverte. A közeli Newarkban a ha­lálos áldozatok száma hétfő reggelig elérte a 23-t. Ismét két négert lőttek agyon a karhatalmi alakulatok. Az öt­napos tüntetéssorozat halálos áldozatai két kivétellel, mind négerek. (MTI) hez, amelyben bejelentette, hogy kormánya nem tartja szükségesnek ez 1956. jújius 3-án a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság között megkötött egyez­mény hatályának meghosz- szabbítását. A szovjet külügyminiszté­rium jegyzéke szerint a kí­nai félnek ez a lépése ismé­telten bizonyítja, hogy a K.inai Népköztársaság, szaka- dár Irányvonalát követve, egyre messzebbre megy a szocialista országok közötti államközi kapcsolatok szűkí­tésében — szögezi le a szov­jet külügyminisztérium jegy­zéke. (MTI) Enuguí, Biafra fővárosát ha­rapófogószerű hadművelettel akarják bekeríteni. (MTI) KOZMOSZ 169. Hétfőn a Szovjetunióban Föld körüli pályára juttatták a Kozmosz 169. jelzésű mes­terséges holdat, hogy tudomá­nyos berendezése segítségével folytassák a szovjet űrkuta­tási program megvalósítását. A szputnyik rátért pályájá­ra. Pályájának a Föld felüle­tétől számított legnagyobb tá­volsága (apogeum) 208 kilo­méter, legkisebb távolsága (perigeum) 144 kilométer. Az Egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 50 fok. (MTI) A nyugati államokban in­dított vasutassztrájk az Egye­sült Államok szinte egész te­rületére átterjedt. Az ameri­kai vasútvonalak 95 százalé- ííán megbénult a forgalom. Az országos sztrájk a vasút- .ársaságok dolgozóinak héthó­napos bérharcát tetőzi be. Az amerikai kormány va­sárnap rendkívüli miniszterta­nácson foglalkozott a vasutas- sztrájkkal. McNamara had­ügyminiszter kritikusnak ne­vezte a kialakult helyzetet, minthogy a munkabeszünte- .ések miatt akadályokba üt­közik a Vietnamba irányított hadianyag és haditechnika át­szállítása a csendes-óceáni ki­kötőkbe. Johnson elnök fel­Az amerikaiak negyedik holdszondája, a Surveyor—4 magyar idő szerint hétfő haj­nalban elérte a Holdat, de néhány perccel előtte a pa- sadenai földi megfigyelőállo­más elvesztette vele a rádió- kapcsolatot, s így nem tudni, mi lett a sorsa. Lehetséges, hogy szétzúzódott a Hold fel­színén, de az is lehet, hogy viszonylag épen sikerült vég­rehajtania a sima leszállást, csak éppen a rádiója vált használhatatlanná. A pasadenai űrkísérleti tá­maszponton a szakértők nagy csalódással nyilatkozott a jól Indult kísérlet kudarcáról. A pénteki start kifogástalanul sikerült, menet közben is csak egyszer kellett állítani az irányzókészüléken, s a raké­ták a hétfőre virradó éjjel Lap Pazban bejelentették, hogy a szombatról vasárnap­ra virradó éjszaka Camiri vá­rosában agyonlőtték Hugo Padilla századost, a bolíviai hadsereg Camiriban és Cho- retiben állomásozó, a partizá­nok ellen kivezényelt hadosz­tálya kémelhárító szolgálatá­nak vezetőjét. Padilla százados foglalko­zott a gerillákra és segítőik­re vonatkozó adatok gyűjtésé­vel, cenzúrázta a Camiriba küldött táviratokat, és szemé­hívta az ülésen jelenlevő kongresszusi vezetőket, has­iénak oda, hogy a szenátus és a képviselőház a rendkí­vüli törvényhozás eszközeivel kényszerítse a sztrájkolókat a munka felvételére. Az amerikai kongresszus két házának illetékes képvise­lői hétfőn rendkívüli bizottsá­gi ülésen vitatták meg, mit tegyenek az országos méretű vasutassztrájk megszüntetésé­re.. Több millió amerikai zsú­folt autóbuszokon próbálta munkahelyét megközelíteni, mások gépkocsin mentek miun­kába. A gépjárműforgalom felduzzadása óriási torlódá­sokhoz vezetett. (MTI) már arra a pontra irányítot­ták a Surveyor—4-et, ahová szánták: a Hold Földről lát­ható részének csaknem a kel­lős közepébe. A háromlábú űrlabaratórium 80 kilométer­nyire közelítette meg Földünk őrük útitársát, amikor a ter­veknek megfelelően a fékező rakétákat bekapcsolták. A kritikus utolsó öt kilométeren történt a baj. Valószínűleg a segéd-fékezőrakéták mondtak csődöt, ami talán a Surveyor —4 szétzúzódásával járt. Pasadenában közölték a sajót képviselőivel, hogy a Surveyor—4 olyan rendkívül gondosan ki kísérletezett és bonyolult műszenrendszereket hordoz, amilyeneket az ame­rikaiak a Holdra még soha­sem juttattak el. (MTI) lyesen ellenőrizte azokat a csomagokat és leveleket, ame­lyeket a Camiri városában fogva tartott Regit Debray és Ciro Roberto Bustos számára küldtek. A Presencia bolíviai lap ér­tesülése szerint a kapitány egy szállodai szobában éppen egy partizángyanús személyt hallgatott ki, amikor a szo­ba ajtaja kinyílt, és egy is­meretlen személy revorverlö- véssel halálosan megsebesítet­te. (MTI) Kiesinger a Bundeswehr díszszemléjén Kiesinger kancellár ma Schröder hadügyminiszter meghívására katonai szemlén vesz részt Munster táborban. Ezt a szemlét McNamara tiszteletére vették tervbe, az amerikai hadügyminiszter azonban lemondta látogatá­sát. A díszszemlét mégis meg­rendezik, és Kiesinger tünte­tőén részt vesz azon. A dísszemle után a kancel­lár tárgyalni fog a hadügy­miniszterrel a katonai költ­Élve elégtek a foglyok Tűz ütött ki egy floridai büntető-munkahelyen a hét­főre virradó éjjel. Mint a rendőrség jelentette, Jay városában, amely Florida állam északnyugati határvidé­kén fekszik, 51 rabmunkást szállásoltak el egy fabarakk­ban. A tűz hajnali háromne­gyed háromkor futott végig a tetőzeten, nem sokkal később a barakk helyén üszők, zsa­rátnok és"' hamu fogadta a tűzoltókat. Harminchét el­ítélt a lángoló faépületben Szovjet jegyzék Kínához Enugu bekerítése a kormány csapatok célja Megszakadt a kapcsolat a Surveyor-4 hold szondával Agyonlőtték a partizánok vallatóját JA RÓSZ — 4 POKOLSZIGET Az athéni katonai junta beismerte, hogy az égei-ten- geri Jarosz (Jura) szigetére száműzte a rezsim több ezer politikai ellenfelét. Az élet- körülmények ott úgymond »normálisak«, és a foglyok »viszonylagos kényelmet« él­vezhetnek. Ám az ilyen kijelentések ellenére sem engedélyezik, hogy bárki is a helyszínen győződjön meg a katonai kormány állításainak igazá­ról. Az Athénban akkreditált külföldi tudósítók és diplo­maták egy csoportja enge­délyt kért a szigeten levő koncentrációs tábor megláto­gatására, de kérelmét a jun­ta elutasította. Az egyetlen külföldi, aki meglátogathatta a szigetet, Béládon, a Nemzetközi Vö­röskereszt képviselője volt. A görög kormány őt is csak az­zal a feltétellel engedte be a szigetre, ha utána nem nyilatkozik a látottakról, így is történt. Béládon né­ma maradt. * * * Jarosz szigetét nem most emlegetik először. Íme, mit ír róla az Elefterodakisz-féle görög enciklopédia. »Jarosz (Jura) szigete az Androsz, Szirosz, Keasz és Kindosz szigetek között terül el. A római császárok politikai el­lenfeleik kínzási helyéül használták a szigetet. Igazi pokol ez . .« Más görög forrás szerint l. e. 80-ban, Sulla római császár 80 ezer politikai el­lenfélét száműzte Jarosz szigetére. Ott is pusztultak el valamennyien. A Bizánci Birodalom ide­jén és később is gyakran használták a szigetet ember­irtásra. 1922-ben egy görög katonai kormány 50, megbízhatatlan­nak minősített katonát de­portált Jarosz szigetére. A szerencsétlenek közül hár­man mér 20 nap után meg­haltak. Metaxasz fasiszta diktátor 1937-ben azt tervezte, hogy koncentrációs tábort létesít a szigeten. Egészségügyi mi­nisztériuma azonban nem javasolta ezt a megoldást. A minisztérium akkori jelenté­sében ez áll: »A sziget alkal­matlan börtönnek, mert hiányzik rajta az élet min­den feltétele«. Tíz évvel később a görög katonai vezérkar erre a szi­getre deportált egy, »a nem­zethez hűtlen« zászlóaljat. Ugyanabban az évben, 1947 íúliusában, Jaroszra szám­űzték a politikai foglyok el­ső csoportját. Az évek során a deportáltak átlagos száma 10—15 ezer, 3—6 évet tölte­nek a szigeten. Az itt el­pusztult hazafiak száma elég nagy: némely görög forrás 600—700 halottról beszél, más forrásokban pedig ennél sok­kal nagyobb számmal talál­kozunk. • • • Jellemző a görög egészség- ügyi minisztérium 1953-ban kiadott jelentése, amely csak néhány évvel később vált is­mertté. A minisztérium ak­kor bizottságot küldött Ja­roszra, hogy állapítsa meg: alkalmas-e a sziget állandó börtönhelynek. A kérdésre a bizottság kategorikusan nem­mel válaszolt: »Jarosz szige­te csak kínzóhelynek alkal­mas, nem pedig modern ér­telemben vett javító-nevelő intézménynek.,.« »A sziget járhatatlan és lakhatatlan, sziklás és vad, nincsen Ivóvize, hiányzik rajta a növényzet — hangzik a bizottság jelentése. — Egyetlen olyan része sincs, amelyen felépíthetnék a jö­vendő tábor épületeit. Ja­rosz az év minden évszaká­ban erős széljárásoknak van kitéve. A hullámverés rend­kívül erős, a szigettel való érintkezés még nyáron Is problematikus.,.« A bizottság megállapította, hosv 1947 óta. amióta a szi­getet internálntáborrá alakí­tották át, az »előirányzott építkezésekre óriási összege­ket költöttek el. A kiutalá­sokról nem vezettek semmi­féle számlát, és a börtönigaz­gató a vállalkozóval együtt­működve 403 millió drach­mát sikkasztott el,« A bizottság jelentésében természetesen szó sem esett a foglyok sorsáról. Megbíza­tása nem is erre szólt. Miután az élve maradiakat 1951 és 1956 között szabadon bocsátották, sok egyéb tény Is ismertté vált. Így például a görög közvélemény tudo­mására jutott, hogy a kon­centrációs tábor igazgatói a parancsot adott az ott mű­ködő kezdetleges kórház or­vosainak és ápolóinak, hogy minden eszközzel kínozzák, sőt, fizikailag semmisítsék meg a beteg foglyokat »Egészséges embereit nem engedhetünk szabadon,« • * » 1964-ben Athénban jelent meg egy 421 oldalas könyv, amelynek címe: »Tilos! Nap­jó Jaroszból«. A szerző, Indreasz Nenedakisz, szűk­szavú bevezetőt írt köny­véhez: »Ezt a könyvet a po­litikai száműzöttek saját vé­gükkel írták. Én csak lemá­solom«. A könyvben, amelyet ere­deti jarosz! fénykénekkel il­lusztráltak, a névtelen szám­űzött hazafi napról napra el­meséli, mi történt a jaroszi gyűjtőtáborban, ahol több mint 1100 napot töltött — 1947. július 11-től 1950. au­gusztus 30-ig. Íme, mit ír az első napról, — 1947. július 11-ről: ». . . A hajó kis szigetecs­ke előtt horgonyzott le, ml pedig előkészítettük csomag­jainkat. 551-en voltunk, mind politikai foglyok Kalamata város börtöneiből. Reggel 5- kor érkeztünk a szárazföldre. Fekete szikla állt előttünk, a tengerből magasodik ki. Ez volt Jarosz. ... Néhány katona és a katonai rendőrség emberei fogadtak bennünket. Egy al­ezredes »csendet« parancsolt: — Vegyétek tudomásul, hogy Jarosz szigetén vagytok Mindent, amit tudtok, el kell felejtenetek. Bármiféle ellen­állást letörünk. A rendbon­tók életükkel fizetnek. Pa- rancsot adtam az őrsévnek, hogy felszólítás nélkül tüzel­jen, ha gyanús mozgást ész­lel. A csendőrök ránk támad­tak. Szidalmaztak, ütöttek- vertek, azután evv kis ten­gerbe nyúló, néhány négy­szögölnél nem naivabb fél­szigetre tereltek bennünket. Rövid idő múlva a Nap ki­bújt a tengerből. Olyan erő­sen sütött, hogy kiszipolyozta utolsó erőnket is. A? őrök váltogatták egymást, ittak, szükségüket végezték, nekünk mindezt megtiltották. A táj kietlen és kopár. Só­val belepett apró kövek. A szél elfújja róluk a sót, amely apró szemcsékben hull ránk. Két méterre van tőlünk a tenger. S milyen nagy a vágyunk, hogy meg­mártsuk a habzó vízben ki­merült testünket, megmossuk lábunkat és kezünket, lehűt­sük kiszáradt ajkunkat Egy altiszt embereivel együtt tántorgó soraink előtt járkál fel-alá és ok nélkül bántalmaz bennünket. «- Nős vagy? — kérdezi az altiszt. Ha a kiszemelt áldozat igenlően válaszol, akkor: — Hol hagytad a felesége­det? Kinek adtad el? Ha az altiszt más feleletet kap, akkor még rosszabb. És ez így folytatódik nap­nyugtáig .. Valamelyikünk beleszédül a vízbe. Ez alkal­mat ad az elállatiasodott csendőröknek, hogv megint ránk támadlanak. Ütnek-ver- oek. míg bele nem fáradnak. Beállt az éli csend, amelvet °sak lemos ütések és a meg­kínzott foglyok jajgatása tőr meg. Ez volt az első éjszakánk Tarosz szigetén « Szlmon Vaszfl görög újságíró /

Next

/
Oldalképek
Tartalom