Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-11 / 137. szám
/ Kiállítás a könyvtárban MAI MAGYAR GRAFIKA Grafikusművészeink újabb alkotásait mutatja be a Megyei Könyvtár nagytermében tegnap megnyílt grafikai kiállítás, a Kiállítási Intézményeknek a Művelődésügyi Minisztérium vásárlásaiból összeállított anyaga. A tárlat széleskörűen mutatja be grafikusaink munkásságát. Érdekessége ezúttal néhány olyan láp, melyek külföldön is sikert arattak. ísy Kondor Béla lapjai a tokiói grafikai biennálén nyertek nagydíjat. A művek egy rézse a Bosch után címet viseli (tagjai egy nagyobb sorozatnak), s Hie- roymus Bosch-ra, a németalföldi reneszánsz e különös mesterére emlékeznek, aki festményeit a legkülönbözőbb szörnyekkel, csodalényekkel, állatokkal népesítette be teljesen kötetlen, szabad kompozícióban. Víziójának áradása szerint Kondor Béla is így karcolja lemezre látomásait, századunk felelős fiaként érezve át századunk jellemző változásait. Feledy Gyula a legutóbbi Velencei Biennálén szerepelt nagy sikerrel sorozatával, melynek itt egyik lapja látható. Az Énekek Éneke inspirálta a karcoló tűjét; betű és rajz szabad kompozícióiban fennkölt hangon jelenti a szerelmes férfi vágyódását és beteljesülését Többeket ihletett meg az Ember tragédiája: Ouray Tibor a kiűzetés döbbenetét rajzolta meg, Orosz János pedig az első emberpárt állítja elénk érdekes rajzán. Másik rajza Itáliában készült: a Kalapos hölgy extravaganciáját jól adja vissza a felfokozott színvilág. Itália több rajz ihletője: Pleydell János is, Szinte Gábor is perugiai emlékeinek adózik rajzában. Pásztor Gábor pedig Tengerpart című lapjaiban vízparti álmodozásait rajzolta kőre. Hincz Gyulát a mérnöki alkotó-álmodozás góndolata ihlette meg. Bartha László egyik rajzán a karácsony szelíd, befelé forduló hangulatát idézi varászos színeivel, másikon pedig a Balaton vizének fényjelenéseit Kunt Ernő Cirkuszán az önarckép-figura mutatványa a művész kénytelen exhibicionizmusáról vall. Szabó Vladi„HOMO LEGENS“ A VILÁG KÖRÜL Szokatlanul érdekes, képe kkel illusztrált különkiállítás nyílt meg a mainzi Gutenbe rg Múzeumban. A gyűjtemény, amely »Homo legens« (az olvosó ember) címmel került a nagyközönség elé, hamarosan világkörüli útra indul. Ez a tematikáját tekintve egyedülálló gyűjtemény számtalan festmény, karcolat, rajz és amatőrfotó segítségével ábrázolja — a legkülönbözőbb szituációkban — az ember és a nyomtatott gondolat viszo nyát, találkozását. Képünk, egy a számtalan felvétel közül; tulajdonképpen önmagáért beszél: az ol vasás gyönyöre nem ismer határt és akadályt! mir szüret ürügyén vezet bennünket a mese világába, Kádár György intim csendéletein belső feszültségről, rendteremtő szándékról vall, mint Stettner Béla és Gacs Gábor lapjai is. Varga Hajdú István a dombok gyűrődéseit komponálja képpé Szántóföldek című rajzán. Würtz Adám kötetlen vázlatai képzeletének szabad csa- pomgósát mutatják. Több mint húsz művész harmincegy alkotása témájában és előadásmódjában nagyon változó, de éppen ezért ad hű képet azokról a gondokról, melyek művészeinket foglalkoztatják. A gondolatok szabad csapon gásához kötetlen formát találni: ez mozgatja legtöbbjüket, hiszen grafikánk — sokkal inkább, mint képzőművészetünk bármely más ága — korábbi pusztán indulati jellegével szemben erősen gondolati jellegű is. Ez teszi érdekessé, izgalmassá a kiállítást: a lapok többségétől nem tudunk elszakadni, nem elég a puszta rátekintés, böngészni kell őket, elmélyülni bennük — így reagálni az alkotásokra. Lánez Sándor — Gyere csak, mondok valamit, de bizalmasan, és csak neked — hívtam félre Pacolait, aki reszkető gyönyörűséggel dugta hatalmas fülcimpáját az orrom alá. — Mondjad... hallgatlak, öregem. — Kuk..: — Micsoda? — nézett rám meghökkenve. — Mondom, hogy kuk... — Eredj a fenébe a hülye ötleteiddel. Nincs időm a szórakozásra — sértődött meg, és faképnél hagyott, bár láttam az arcán, hogy szöget ütött a fejébe, mi a fenét is jelenthet az a kuk, hátha valami jelszó, valami titkos kulcs egy rejtélyhez. Biztos voltam a dolgomban. Napközben figyeltem Pacolait, aki töprengő arccal ült az íróasztal előtt, rágta a golyóstollát, időnként hüm- mögött magában, mígnem délután felragyogott az arca, felugrott és kirohant a szobából. Másnap délelőtt a folyosón Kajevác és Pöszméte suttogott, de amikor megláttak, elhallgattak. A falakat szemHAN QUNK AZ O RSZAQBAN A z eseményeik forgatagában a kívülálló inkább az egészet, mint a részletet veszi észre helyzetéből adódóan. A kevésbé lénygeset a szinte szigorú ökonómia kiszorítja, s többnyire csak az marad meg, ami valóban maradandó is. Kora tavasztól kezdve valóban események forgatagéról beszélhetünk Somogybán. S hogy né tűnjék dicsekvésnek, a kívülállókat idézzük, akik a Népművelés című folyóirat, legutóbbi számában mondják el véleményüket a történésekről. József Attila szavalóverseny Balatonszárszón címmel Debreczeni Tibor, a a Népművelési Intézet munkatársa írt rövid méltatást az eseményről. Mit látott meg 6? Nemcsak a balatoniszárszód eseményekből, ha nem az egész megye életéből. — »A Somogy megyei népművelők egyre többet hallatnak magukról. Nemrég zajlott le a somogyjádi Illyés bemutató, s mire e cikk megjelenik, utána vagyunk a diákszínjátszás hagyományait felújító csurgói kísérletnek is. S a balatonszár- szói szavalóverseny első meghirdetése is, úgy tűnik, folytatást ígérő jelentős kezdeményezés.« Az említett cikk szerzője még egy kaposvári rendezvényről ír, a Néphadsereg irodalmi színpadainak országos díszbemutatójáról. Dévényi Róbert talán túlzottan is optimista hangvételű cikke a dunántúli színházak kaposvári találkozóját kommentálja. A színházi napokon kívül ő is észreveszi, hogy nem egyetlen eseményről van szó, hanem egy egészségesnek ígérkező kezdeményezésről, amely megindult Somogybán. A kezdeményezések mellett arra is fölfigyel a folyóirat, hogy a meglevőkön kívül új intézmények bekapcsolódásával is gazdagodik megyénk népművelése. A Hírek rovatban láthatjuk a Berzsenyi napok alkalmából rendezett marcali költő-találkozó képét; az előadást már az új járási könyvtárban tartották meg A kép alatt újább kép: a felavatott csurgói Csokonai- szobrot, illetve annak dísz- őrségiét mutatja. A borító hátlapján egész oldalas fényképösszeállításban emlékezik meg a folyóirat a 175 éves csurgói, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium évfordulójáról. A tíz felvétel a a gimnázium . műemlékeit mutatja be olvasóinak. Véletlen lenne a Népművelés júniusi számának gazdag somogyi tára? Ezt nem mondhatjuk. De azt igen, hogy egyre inkább hallatja, és eztán még jobban hallathatja hangját Somogy az országban. Eddigi eredményeink inkább csak lehetőségeinket mutatják, adottságainkat, s azt, hogy Somogy képes országos érdeklődésű események megrendezésére is. H. B. lélték, mintha érdemes plakátok függtek volna ott. Biztos voltam a dolgomban. Délután Krecsmegl karolt belé a folyosó immáron távoli szegletében Burbulyába, SZÁJRÓL SZÁJRA és széles gesztusokkal magyarázott valamit, amire Burbulya csak ilyeneket tudott mondani. — Nahát... Ne mondd... Hihetetlen. — De igen, most mondták nekem is — bizonygatta Krecsmegi, s ahogy meglátott, azonnal elhallgatott, torz vigyorral a képén. Biztos voltam a dolgomban. Így telt el egy hét, hol a folyosó egyik, hol a másik sarkában láttam kél-három kollégámat, amint összedugott fejjel suttognak. Malvinka kétszer elájult, Kőtelekiné nevetőgörcsöt kapott, de amint arra kerültem, Malvinka talpra ugrott, Kőtelekiné úgy csinált, mintha zokogna, kollégáim meg elhallgattak, mint az éji bogarak. Biztos voltam a dolgomban. — Mondd, öregem ... megkérdem tőled kereken. Igaz az, hogy a feleséged megszökött egy tengerészkapitánnyal, te meg összeálltál a húgával, és emiatt feljelentettek a bíróságnál? — kérdezte jó egy hét után Galagonya, és reménykedve nézett a szemembe, hátha igaz. — Egy frászt — mondtam tömören és elfogott a nagy megelégedettség; nemhiába voltam biztos a dolgomban. Csak annyit kellett Pacolai- nak mondani, hogy hűk ... S íme, itt egy kerek és remek pletyka. Vajon mi lett volna, ha azt mondom neki, úgy bizalmasan: — Tik ... tak! Gondolni sem jó rá. Gyurkó Géza AZ ILLETÉKES VÁLASZOL : Megindul a fürdőjárat Késmárki József, a 13. sz. Autóközlekedési Vállalat forgalmi szakosztályvezetője válaszolt a május 23-1 lapban közölt olvasói levélre, melyben buszjárat indítását kérték a kaposvári termálfürdőhöz. «•Terveink szerint valószínű — hangzik az AKÖV válasza —, hogy a vasútállomásról a kora délelőtti órákban fogunk járatot indítani a fürdőhöz, és onnan dél felé vissza a vasútállomásra, ahonnan ismét minél több irányba csatlakozást, biztosítanánk. Ugyanígy a kora délutáni órákban ki, a kora esti órákban pedig visz- szafelé tervezünk járat5 - ditási. Reméljük, hogy e hónap végéig mindezeket megvalósíthatjuk« — fejeződik be Késmárki József levele. Mindehhez csak annyi komé- - -'' kívánkozik, hogy «résre méltó az AKÖV gyors reagálása és s várható intézkedés. „Varia“ gyógyszertár A Varia bútortípusok a korszerű lakáskultúrára való törekvést szolgálják. Méretük, formájuk a mai építkezéshez igazodik, de a tervezők nem feledkeztek meg arról sem, hogy a lakásokai könnyen rendbe lehessen tenni. A varia szobabútorból »Varia« gyógyszertári bútor Is született. Az országban elsőnek Somogybán, Karádon állították be a könnyen mozgatható, tisztítható gyógyszertári bútortípusokat Karúdon 1820-ban alapítottak először patikát, melyeit 1930-ban új házba költöztettek. Az 1820-ból való bútorokat nem cserélték ki se akkor, se később, máig is azokat használták. A somogyi gyógyszertárak korszerűsítése során a karádit is felújították. Megérte, mert az 1930-ban készült épület ♦ még mindig tartósnak bizo- I nyúlt, csak a szerkezetét kellett megváltoztatni. A hétszázezer forintos átalakítással, | bútor- és edény zet cserével korszerű gyógyszertárrá varázsolták a régit. A »Varia« gyógyszertári bútortípus tervezését Gáts Attlia dr. főgyógyszerész és Kiss Mihály készítették el. Az újjá1 alakítás munkálatai alatt is szánté zavartalan volt a kiszolgálás, Tschepen Zoltán gyógyszerész lelkiismeretesen helyt állt akkor is. Az új gyógyszertárban tegnap kezdődött meg a munka. Fölvételünk átadás előtt, rendezés közben készült. FOSZLÁNYOK Az ember olykor késő éjszaka veszi észre, hogy kisütött a nap. Egy kakas addig kukorékolt, mígnem levesport csináltak, belőle. Nálunk az a legbiztosabb ismertetőjele a nagy irodalomnak, hogy nagyol ásítasz tőle. Ha sok eső lesz az idén, talán az igazság magva is kikel. Olykor egy ló is lóvá tudja tenni az embert Hallom, elbocsátottak egy embert, aki többeket elbocsátott. A hólyag is megsértődik, ha azt mondják rá, hogy felfuvalkodott. Hosszan figyeltem egy pókot, minő ügyesen szövi a hálóját, s csak aztán láttam, hogy nem is pók az, hanem ember. Az irigy ember nem bírja elviselni, hogy mások még irigyebbek. Autodidakta az, áld sohasem járt iskolába, mégis van autója. Az idős költő későn jött rá, hogy előbb-utóbb a stílusvirágok is elhervadnak. Egy ismerősöm az ócskapiacon szerzett új féleséget. A komisz ember is ember, csak visszaél vele. Az író-olvasó találkozó olykor úgy zajlik le, hogy az író egyedül ül otthon. Az ember tudja, hogy a lehetőségekkel kell élnie, mégis szívesebben él egy jó nővel. Egy ismerősöm csupa jót és szépet mondott a világról, utána pedig szé- gyellte magát. B. 8. Nem tudnak számolni Az amerikai pedagógusok nemrég megállapították, hogy az Egyesült Államok diákjai meglehetősen gyengék a számolásban és a matematikában, s a japánok, valamint több európai ország diákjai jóval túlszárnyalják őket. Ezt a megállapítást újabban az amerikai adóhivatal egyik vizsgálata is alátámasztotta. A múlt évben összesen 68,6 millió adóbevallás érkezett az adóhivatalba, s ezek közül 3,5 millió durva összeadást, kivonási és szorzást hibákat tartalmazott, s a számítási hibák egyáltalán nem szolgálták mindig az adófizető érdekeit! A rosz- szul számolók 41 százaléka önmagát károsította meg, és összesen 82 millió dollárral több adót fizetett be, mint amennyit kellett volna. Somogyi Néplap Az MSZMP Somo£»y megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács (apja. FOszerkesztA s WIRTS LAJOS. Szerkesztőség; Kapós v#*» Latinka Sándor u. 2. Telefont 11—510. U—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Élő- fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 1.2 Ft Index: 250U7. Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka Sándor utca t
