Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-11 / 137. szám

/ Kiállítás a könyvtárban MAI MAGYAR GRAFIKA Grafikusművészeink újabb alkotásait mutatja be a Me­gyei Könyvtár nagytermében tegnap megnyílt grafikai ki­állítás, a Kiállítási Intézmé­nyeknek a Művelődésügyi Minisztérium vásárlásaiból összeállított anyaga. A tárlat széleskörűen mutatja be gra­fikusaink munkásságát. Érde­kessége ezúttal néhány olyan láp, melyek külföldön is si­kert arattak. ísy Kondor Bé­la lapjai a tokiói grafikai biennálén nyertek nagydíjat. A művek egy rézse a Bosch után címet viseli (tagjai egy nagyobb sorozatnak), s Hie- roymus Bosch-ra, a németal­földi reneszánsz e különös mesterére emlékeznek, aki festményeit a legkülönbö­zőbb szörnyekkel, csodalé­nyekkel, állatokkal népesí­tette be teljesen kötetlen, szabad kompozícióban. Vízió­jának áradása szerint Kon­dor Béla is így karcolja le­mezre látomásait, századunk felelős fiaként érezve át szá­zadunk jellemző változásait. Feledy Gyula a legutóbbi Velencei Biennálén szerepelt nagy sikerrel sorozatával, melynek itt egyik lapja lát­ható. Az Énekek Éneke ins­pirálta a karcoló tűjét; be­tű és rajz szabad kompozí­cióiban fennkölt hangon je­lenti a szerelmes férfi vá­gyódását és beteljesülését Többeket ihletett meg az Ember tragédiája: Ouray Ti­bor a kiűzetés döbbenetét rajzolta meg, Orosz János pedig az első emberpárt ál­lítja elénk érdekes rajzán. Másik rajza Itáliában ké­szült: a Kalapos hölgy extravaganciáját jól adja vissza a felfokozott színvi­lág. Itália több rajz ihletője: Pleydell János is, Szinte Gábor is perugiai emlékei­nek adózik rajzában. Pász­tor Gábor pedig Tengerpart című lapjaiban vízparti ál­modozásait rajzolta kőre. Hincz Gyulát a mérnöki al­kotó-álmodozás góndolata ih­lette meg. Bartha László egyik rajzán a karácsony sze­líd, befelé forduló hangula­tát idézi varászos színeivel, másikon pedig a Balaton vi­zének fényjelenéseit Kunt Ernő Cirkuszán az önarc­kép-figura mutatványa a művész kénytelen exhibicio­nizmusáról vall. Szabó Vladi­„HOMO LEGENS“ A VILÁG KÖRÜL Szokatlanul érdekes, képe kkel illusztrált különkiállítás nyílt meg a mainzi Gutenbe rg Múzeumban. A gyűjtemény, amely »Homo legens« (az olvosó ember) címmel került a nagyközönség elé, hamarosan világkörüli útra indul. Ez a tematikáját tekintve egyedülálló gyűjtemény számtalan festmény, karcolat, rajz és amatőrfotó segítségével áb­rázolja — a legkülönbözőbb szituációkban — az ember és a nyomtatott gondolat viszo nyát, találkozását. Képünk, egy a számtalan felvétel közül; tulajdonkép­pen önmagáért beszél: az ol vasás gyönyöre nem ismer ha­tárt és akadályt! mir szüret ürügyén vezet bennünket a mese világába, Kádár György intim csend­életein belső feszültségről, rendteremtő szándékról vall, mint Stettner Béla és Gacs Gábor lapjai is. Varga Haj­dú István a dombok gyűrő­déseit komponálja képpé Szántóföldek című rajzán. Würtz Adám kötetlen vázla­tai képzeletének szabad csa- pomgósát mutatják. Több mint húsz művész harmincegy alkotása témájá­ban és előadásmódjában na­gyon változó, de éppen ezért ad hű képet azokról a gon­dokról, melyek művészeinket foglalkoztatják. A gondolatok szabad csapon gásához kötet­len formát találni: ez moz­gatja legtöbbjüket, hiszen grafikánk — sokkal inkább, mint képzőművészetünk bár­mely más ága — korábbi pusztán indulati jellegével szemben erősen gondolati jel­legű is. Ez teszi érdekessé, izgalmassá a kiállítást: a la­pok többségétől nem tudunk elszakadni, nem elég a pusz­ta rátekintés, böngészni kell őket, elmélyülni bennük — így reagálni az alkotásokra. Lánez Sándor — Gyere csak, mondok va­lamit, de bizalmasan, és csak neked — hívtam félre Pacolait, aki reszkető gyö­nyörűséggel dugta hatalmas fülcimpáját az orrom alá. — Mondjad... hallgatlak, öregem. — Kuk..: — Micsoda? — nézett rám meghökkenve. — Mondom, hogy kuk... — Eredj a fenébe a hülye ötleteiddel. Nincs időm a szórakozásra — sértődött meg, és faképnél hagyott, bár láttam az arcán, hogy szöget ütött a fejébe, mi a fenét is jelenthet az a kuk, hátha valami jelszó, valami titkos kulcs egy rejtélyhez. Biztos voltam a dolgom­ban. Napközben figyeltem Paco­lait, aki töprengő arccal ült az íróasztal előtt, rágta a go­lyóstollát, időnként hüm- mögött magában, mígnem délután felragyogott az ar­ca, felugrott és kirohant a szobából. Másnap délelőtt a folyosón Kajevác és Pöszméte sutto­gott, de amikor megláttak, elhallgattak. A falakat szem­HAN QUNK AZ O RSZAQBAN A z eseményeik forgata­gában a kívülálló in­kább az egészet, mint a részletet veszi észre hely­zetéből adódóan. A kevésbé lénygeset a szinte szigorú ökonómia kiszorítja, s több­nyire csak az marad meg, ami valóban maradandó is. Kora tavasztól kezdve va­lóban események forgata­géról beszélhetünk Somogy­bán. S hogy né tűnjék di­csekvésnek, a kívülállókat idézzük, akik a Népművelés című folyóirat, legutóbbi szá­mában mondják el vélemé­nyüket a történésekről. József Attila szavalóver­seny Balatonszárszón cím­mel Debreczeni Tibor, a a Népművelési Intézet mun­katársa írt rövid méltatást az eseményről. Mit látott meg 6? Nemcsak a bala­toniszárszód eseményekből, ha nem az egész megye életé­ből. — »A Somogy megyei nép­művelők egyre többet hal­latnak magukról. Nemrég zajlott le a somogyjádi Illyés bemutató, s mire e cikk megjelenik, utána vagyunk a diákszínjátszás hagyomá­nyait felújító csurgói kísér­letnek is. S a balatonszár- szói szavalóverseny első meghirdetése is, úgy tűnik, folytatást ígérő jelentős kez­deményezés.« Az említett cikk szerzője még egy kaposvári rendez­vényről ír, a Néphadsereg irodalmi színpadainak or­szágos díszbemutatójáról. Dévényi Róbert talán túl­zottan is optimista hangvé­telű cikke a dunántúli szín­házak kaposvári találkozó­ját kommentálja. A színházi napokon kívül ő is észre­veszi, hogy nem egyetlen eseményről van szó, hanem egy egészségesnek ígérkező kezdeményezésről, amely megindult Somogybán. A kezdeményezések mel­lett arra is fölfigyel a fo­lyóirat, hogy a meglevőkön kívül új intézmények be­kapcsolódásával is gazda­godik megyénk népművelése. A Hírek rovatban láthat­juk a Berzsenyi napok al­kalmából rendezett marcali költő-találkozó képét; az előadást már az új járási könyvtárban tartották meg A kép alatt újább kép: a felavatott csurgói Csokonai- szobrot, illetve annak dísz- őrségiét mutatja. A borító hátlapján egész oldalas fény­képösszeállításban emléke­zik meg a folyóirat a 175 éves csurgói, Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium évfor­dulójáról. A tíz felvétel a a gimnázium . műemlékeit mutatja be olvasóinak. Véletlen lenne a Népmű­velés júniusi számának gaz­dag somogyi tára? Ezt nem mondhatjuk. De azt igen, hogy egyre inkább hallatja, és eztán még jobban hal­lathatja hangját Somogy az országban. Eddigi eredményeink in­kább csak lehetőségeinket mutatják, adottságainkat, s azt, hogy Somogy képes or­szágos érdeklődésű esemé­nyek megrendezésére is. H. B. lélték, mintha érdemes pla­kátok függtek volna ott. Biztos voltam a dolgom­ban. Délután Krecsmegl karolt belé a folyosó immáron tá­voli szegletében Burbulyába, SZÁJRÓL SZÁJRA és széles gesztusokkal ma­gyarázott valamit, amire Burbulya csak ilyeneket tu­dott mondani. — Nahát... Ne mondd... Hihetetlen. — De igen, most mondták nekem is — bizonygatta Krecsmegi, s ahogy meglá­tott, azonnal elhallgatott, torz vigyorral a képén. Biztos voltam a dolgom­ban. Így telt el egy hét, hol a folyosó egyik, hol a másik sarkában láttam kél-három kollégámat, amint összedu­gott fejjel suttognak. Mal­vinka kétszer elájult, Kőte­lekiné nevetőgörcsöt kapott, de amint arra kerültem, Malvinka talpra ugrott, Kő­telekiné úgy csinált, mintha zokogna, kollégáim meg el­hallgattak, mint az éji bo­garak. Biztos voltam a dolgom­ban. — Mondd, öregem ... meg­kérdem tőled kereken. Igaz az, hogy a feleséged meg­szökött egy tengerészkapi­tánnyal, te meg összeálltál a húgával, és emiatt felje­lentettek a bíróságnál? — kérdezte jó egy hét után Galagonya, és reménykedve nézett a szemembe, hátha igaz. — Egy frászt — mondtam tömören és elfogott a nagy megelégedettség; nemhiába voltam biztos a dolgomban. Csak annyit kellett Pacolai- nak mondani, hogy hűk ... S íme, itt egy kerek és re­mek pletyka. Vajon mi lett volna, ha azt mondom neki, úgy bizalmasan: — Tik ... tak! Gondolni sem jó rá. Gyurkó Géza AZ ILLETÉKES VÁLASZOL : Megindul a fürdőjárat Késmárki József, a 13. sz. Autóközlekedési Válla­lat forgalmi szakosztályve­zetője válaszolt a május 23-1 lapban közölt olvasói levélre, melyben buszjárat indítását kérték a kapos­vári termálfürdőhöz. «•Terveink szerint való­színű — hangzik az AKÖV válasza —, hogy a vasútállomásról a kora délelőtti órákban fogunk járatot indítani a fürdő­höz, és onnan dél felé vissza a vasútállomásra, ahonnan ismét minél több irányba csatlakozást, bizto­sítanánk. Ugyanígy a kora délutáni órákban ki, a ko­ra esti órákban pedig visz- szafelé tervezünk járat5 - ditási. Reméljük, hogy e hónap végéig mindezeket megvalósíthatjuk« — feje­ződik be Késmárki József levele. Mindehhez csak annyi komé- - -'' kívánkozik, hogy «résre méltó az AKÖV gyors reagálása és s várható intézkedés. „Varia“ gyógyszertár A Varia bútortípusok a kor­szerű lakáskultúrára való tö­rekvést szolgálják. Méretük, formájuk a mai építkezéshez igazodik, de a tervezők nem feledkeztek meg arról sem, hogy a lakásokai könnyen rendbe lehessen tenni. A varia szobabútorból »Varia« gyógy­szertári bútor Is született. Az országban elsőnek So­mogybán, Karádon állították be a könnyen mozgatható, tisztítható gyógyszertári bú­tortípusokat Karúdon 1820-ban alapítot­tak először patikát, melyeit 1930-ban új házba költöztet­tek. Az 1820-ból való bútoro­kat nem cserélték ki se ak­kor, se később, máig is azokat használták. A somogyi gyógyszertárak korszerűsítése során a karádit is felújították. Megérte, mert az 1930-ban készült épület ♦ még mindig tartósnak bizo- I nyúlt, csak a szerkezetét kel­lett megváltoztatni. A hét­százezer forintos átalakítással, | bútor- és edény zet cserével korszerű gyógyszertárrá vará­zsolták a régit. A »Varia« gyógyszertári bú­tortípus tervezését Gáts Attlia dr. főgyógyszerész és Kiss Mi­hály készítették el. Az újjá­1 alakítás munkálatai alatt is szánté zavartalan volt a ki­szolgálás, Tschepen Zoltán gyógyszerész lelkiismeretesen helyt állt akkor is. Az új gyógyszertárban teg­nap kezdődött meg a munka. Fölvételünk átadás előtt, ren­dezés közben készült. FOSZLÁNYOK Az ember olykor késő éjszaka veszi észre, hogy kisütött a nap. Egy kakas addig kuko­rékolt, mígnem levesport csináltak, belőle. Nálunk az a legbizto­sabb ismertetőjele a nagy irodalomnak, hogy nagyol ásítasz tőle. Ha sok eső lesz az idén, talán az igazság magva is kikel. Olykor egy ló is lóvá tudja tenni az embert Hallom, elbocsátottak egy embert, aki többeket elbocsátott. A hólyag is megsértő­dik, ha azt mondják rá, hogy felfuvalkodott. Hosszan figyeltem egy pókot, minő ügyesen szövi a hálóját, s csak aztán láttam, hogy nem is pók az, hanem ember. Az irigy ember nem bírja elviselni, hogy má­sok még irigyebbek. Autodidakta az, áld so­hasem járt iskolába, mé­gis van autója. Az idős költő későn jött rá, hogy előbb-utóbb a stílusvirágok is elher­vadnak. Egy ismerősöm az ócs­kapiacon szerzett új féle­séget. A komisz ember is em­ber, csak visszaél vele. Az író-olvasó találkozó olykor úgy zajlik le, hogy az író egyedül ül otthon. Az ember tudja, hogy a lehetőségekkel kell élnie, mégis szívesebben él egy jó nővel. Egy ismerősöm csupa jót és szépet mondott a világról, utána pedig szé- gyellte magát. B. 8. Nem tudnak számolni Az amerikai pedagógu­sok nemrég megállapítot­ták, hogy az Egyesült Ál­lamok diákjai meglehető­sen gyengék a számolás­ban és a matematikában, s a japánok, valamint több európai ország diákjai jó­val túlszárnyalják őket. Ezt a megállapítást újab­ban az amerikai adóhiva­tal egyik vizsgálata is alá­támasztotta. A múlt évben összesen 68,6 millió adó­bevallás érkezett az adó­hivatalba, s ezek közül 3,5 millió durva összeadást, kivonási és szorzást hibá­kat tartalmazott, s a szá­mítási hibák egyáltalán nem szolgálták mindig az adófizető érdekeit! A rosz- szul számolók 41 százaléka önmagát károsította meg, és összesen 82 millió dol­lárral több adót fizetett be, mint amennyit kellett volna. Somogyi Néplap Az MSZMP Somo£»y megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács (apja. FOszerkesztA s WIRTS LAJOS. Szerkesztőség; Kapós v#*» Latinka Sándor u. 2. Telefont 11—510. U—511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Élő- fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 1.2 Ft Index: 250U7. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében* Kaposvár. Latinka Sándor utca t

Next

/
Oldalképek
Tartalom