Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-11 / 137. szám

Vasárnap, 1967. június 11. 3 SOMÖGT! NÉPLAP PRÓBAGYÁRTÁS UTÁN Éjjel-nappal hordják a gép­kocsik a zöldborsót a gyárba. Olyan ünnep ez itt Nagyatá­don, mint amikor a cukor­gyárban megindul a kampány. — Kétszázhúsz vagon kon­zerv a tervünk, ezt szeret­nénk harminccal túlszárnyal­ni. A zöldborsó nyolcvan szá­zalékát exportáljuk a Szovjet­unióba, Angliába, Kanadába és Nyugat-Németcrszágba. A zöldbarsógyártással együtt megkezdődött a jubileumi munkaverseny. Erről ezt mondta Sasvári Ferenc igaz­gató: — Rettenetes körülmények között dolgozunk a rekonst­rukció miatt s mégis felaján­lottuk az októberi forradalom ötvenedik évfordulójának tisz­teletére, hogy két és fél mil­lió forinttal több konzervet gyártunk. Éppen műszakváltáskor ér­keztem az édesüzembe, a lá­nyok és az asszonyok a gépe­ket tisztították és mosták le. Patzek ' Mihály üzemveze­tőt kerestem. — Ott sárgállik — mondta a főkönyvelő tréfásan az in­gére célozva. Régi ismerősöm azonnal meghívott a fészer alá brigád­gyűlésre. A kék köpenyes, hó­fehér fityulás nők a ládákra, egymás ölébe ültek, a férfiak kicsit távolabb álltak. A Fell­ner Frigyes és a Petőfi Sán­dor brigádók tagjaitól azt kér­te az üzemvezető, hogy egy­mást ösztönözzék jobb mun­kára. Ha csak egy ember le­lassít, akadozik a vonal. — Itt van a brigád krém­je, s ez a brigád már kétszer nyert a versenyben. Megad­ják a támogatást? — Meg mondja a magas és sovány Herücska Sándor bri­gádvezető. Ugyanezt Hajdú Irén is megígéri tizenhárom emberé­vel együtt. — Munkaláziban égünk — Jegyzi meg csöndesen Heriics- ka Sándor. Az üzemvezető íróasztalán két üveg zöldborsó áll. Föl­emeld őket egyenként, faliar- dítja, s hunyorogva nézi vas­tag fekete keretű szemüvege mögül. — Olyan, mint a kristály! így a jó, bejön a borsó, s a vonalra megy. Lehet, hogy később nem tudjuk tartani ezt a minőséget A borsóval még nem megy simán. Délelőtt két és fél óra kiesés volt géphiba miatt, s így 22 600 üveg konzerv ké­szült. — Ha nincs állás, meglett volna a 31 000 — kesereg a fiatal és újdonsült művezető, i Pintér Tamás. — Negyed zenkettőtől minden olyan si­mán ment Vojkovics Ferenc üzemveze­tőhelyettes így bíztatja az ala­csony fiút: — .Ne csüggedj el, Tomi, csak a minőség legyen jó! Közben a délután^ műszak zökkenő nélkül dólgozik. Sza­bó László művezetőt keresem. Magas és erős férfi, nem gom­bolja be a fehér köpenyét, úgy szaladgál egyik géptől a másikig Tegnap sokat mérge­lődött, most viszont elégedett: — Jól megy a vonal. Tud­ja, mi úgy vagyunk, ha egy­szer megindulunk, nem sze­retjük, ha tapogatni kell a gé­peket Üjdonság a vonalba beállí­tott két automata üvegzáró. Pei’sze zavarforrás is, hiszen ki kell őket tapasztalni. Vere- bély Imréné, aki tíz éve dol­gozik a gyárban, kezeli az egyiket. Ezt most kapták, s gyorsabb, mint az első, ame­lyet ő kezelt elsőnek. — Még nincs úgy bejáród-, va, s gyorsabban törik az üveg — mondja. Mint egy zsonglőrnek, olyan gyorsan jár a keze Roznyik Gyöngyvérnek, aki a lezárt üvegeket ralija az autokláv- kosárba. Innen az üvegmosó ti-1 géphez mentem Pákozdi Má- tyásné most nem panaszkodik a gépre, tegnap igen, odabent összetörte az üvegeket. — S olyankor olyan ideges az ember! Ha megy a vonal, nem sza­bad megállni. S mindenki el­követ mindent, hogy zökkenő­mentes legyen a termelés. Csak egy példát erre. Az automata ontotta a lezárt üve­geket, a segédmunkások azon­ban nem hoztak autokláv-ko- sarat. Roznyik Gyöngyvér el­rohant, s pillanatok alatt oda­gurított egyet a gép mellé. A férfiak ugyanezt keréken tol­ják. A délutánosok a Béke szo­cialista brigád tagjai. Szeret­tem volna beszélni zömök ve­zetőjükkel, aki a sterilizálókat kezeli. Nem sikerült, olyan sok munkája volt. — Majd este tíz után — tö­rülte meg gyöngyöző homlo­kát. Az üzem végében feltűnt Németh Istvánné, a laborató­rium vezetője. Megvártam, míg odaér a rokonszenves ve­gyészmérnöknő. — Milyen a zöldborsó? — Eddig nem volt semmi baj a minőséggel! Lajos Géza Biztos pénzforrás A nagyatádi járás termelőszövetkezetei együttesen csak­nem 12 millió forint bevételt terveztek a konzervipari növé­nyekből erre az évre. A várható összeg is meg a vetésterü­let is megegyezik a múlt évivel. Fejlesztést, jelentő,sebb elő­relépést miért nem irányoztak elő? Mert erőfeszítéseiket arra keld összpontosítaniuk, hogy megtartsák a tavaly ólért, a korábbinál jóval magasabb színvonalat. Az eredmények megszilárdításával természetesen újabb fejlődést alapoznak meg. Ha régebbre nem tekintünk is vissza, 1965 adatait ér­demes megjegyeznünk: akkor — ugyancsak 1300 hold körüli területen — hat és fél millió forint értékű zöldborsót, para­dicsomot, paprikát és uborkát termőitek. S egyik évről a másikra több mint nyolcvan százalékkal nőtt az árbevétel! Ezt az összeget annyira biztosnak tartják — a zöldségter­mesztés jövedelmezőségére olyan szilárdan építhetnek tehát, hogy idei pénzügyi tervükben is számolnak azzal, a majd­nem tizenkét millióval. Ennek a körzetnek jellegzetes konzervipari növénye a zöldborsó. Hét szövetkezet megközelítően hatszáz holdon termeszti. A kilónkénti átvételi átlagár az 1963. évi 4,61 forintról 1966-ban 5,25 forintra nőtt. Az uborka több mint háromszáz holdddal részesedik a vetésterületből. Tavaly 29,1 mázsát adott holdja járási átlagban. Az előző évi át­lagtermés még a 18 mázsát sem érte eh Néhány esztendő­vel ezelőtt a paradicsommal sok baj volt. A hozamok nö­velésével megtalálják benne számításukat a termelők. Száz mázsánál többet adott el egy-egy holdról a csökölyi, a gör- getegi meg a nagyatádi szövetkezet. Most 221 hold lesz eb­ből, paprikából meg 226 holdat terveztek; mindegyiket el- palántázták már kétszáz-kétszáz holdon június elejéig. A konzervipari növények eredményesebb és nagyobb arányú termesztésének megalapozására kertészeti beruhá­zásokat is valósítanak meg a szövetkezetek. Csupán az idén már 94 hollandi ágyat építettek. Különösen a nagy­atádi Búzakalász Tsz tesz elismerésre méltó erőfeszítéseket azért, hogy a járási székhely ellátására is folyamatosan ad­hasson friss zöldségfélét. k. J. Hatszáz jövendő munkás ballagása Sohasem látott még ekkora tömeget az Irányi Dániel utca, mint tegnap délelőtt. Hatszáz ünneplőbe öltözött fiú és lány búcsúzott az 503. sz. Rippl-Rónai József Szakmun­kásképző Intézettől. Tizenkilenc végzős osztály vonult végig a városon. Megkoszorúzták névadójuk. Rippl-Rónai József szobrát, s az iskola küldöttsége koszorút helyezett el r szovjet hősök emlékművénél is. Ezután a Vörös Csillag Filmszínházban ünnepségen vet lek részt a fiatalok és a szülők. Körülbelül ötven szakmát képvisel ez a hatszáz fiatal aki most a város üzemeinek munkásosztályát frissíti fel. Kívülük még ötszáz ipari tanú ló fejezte be tanulmányait a megyében. Sohasem gyarapodott még ennyi fiatallal me­gyénk fejlődő ipara, mint 1967-ben. . . A „NÉP TÁBORNOKA“ — A „NÉP ÍRÓJA“ Zalka Máté halálának 30. évfordulóján arminc esztendeje, hogy Zalka Máté, az akkor már nemzetközi hírnevű had­vezér és politikus, a spanyol polgár- háború »Lukács tábornoka« hősi halált halt az aragóniai foronton. A hír azonban, amely órák alatt bejárta a világsajtót, a megdöb­bent emberek számára inkább az internacio­nalista hadseregparancsnolc, a munkásmoz­galmi vezető fájdalmas életáldozatát jelen­tette, mintsem a tehetséges íróét, aki kény­szerű emigrációjában is folytatta és őrizte a magyar irodalom legnemesebb hagyomá­nyait. Legendák övezték szinte kezdettől fogva ezt az életet, közkézen szállongó — alakuló meseszerű történetek —, mert legendás volt maga az élet is: a fantázia csak azt nagyí­totta fel, látta el népmeséi színekkel, ami a valóságban is nagyszerű, páratlanul szép forradalmárt példamutatás volt. Tizenkilenc esztendős fejjel a világháborús forgatagba került fiú az elkövetkező két évtizedben sok embernek való élményt, kivételes tapaszta­latot élt meg: a vagy Október vonzása, számára olyan indító energiát jelentett, amely haláláig erőt adott új meg új, néha valóban emberfeletti vállalkozásaihoz. A doberdói és volhiniai világháborús csaták, majd a szibé­riai, krasznojarszki fogság volt az a kohó, ami a félig gyermekfejjel otthonról elkerült önkéntesből kommunista forradalmárt for­mált, és újabb, de most már világnézete pa­rancsára vállalt harcokra ösztönözte őt. Omaga így ír e lázas, érlelő időszakról, a tör­ténelem felgyorsult menetéről: »... előbb pa­cifista lettem... azután pedig... antimilita?- rista. A hadifogságban ismertem meg a szo­cialista eszméket... Internacionalista lettem. A polgárháború sok győzelmét és vereségét éltem meg ezredemmel«. A hőstettek, ame­lyekről annyi legenda született, a Scsetikin szibériai partizánseregében való harcok, az uráli, ukrajnai, krimi ütközetek sora, a pe- rekopi erőd bevétele, a diplomáciai futár- szolgálatok és még annyi minden más rész­vállalás a szovjet munkás-paraszállam vé­delmében nem a romantikus ifjonti kaland­vágy terméke, hanem egy szocialista világ­nézethez eljutott, hamar öntudatra ébredt forradalmár logikus-szükségszerű cselekvése volt Az ekkor szerzett élményeknek, megráz­kódtatásoknak zuhataga adja témáját írói műveinek, a novellák százainak — épp az idén jelent meg Az éneklő börtön címmel összegyűjtött kiadásuk —, a Jeruzsálem című allegóriának, amelyben a magyar hadifog­lyok szenvedő panaszát és lázongó keserűsé­gét még a XIII. századi keresztes vitézek aj­kára adja az író, majd az érett, nagyhatású al­kotásoknak is. A frontélet, a háborús nyo­morúság realista színképe, a kaland és a humor szivein át érzékeltetett írói tanúság­V. ______________________________________________ t étele, szélesebb körben is ismert Doberdó című regénye, melyet 1932—36 közt alkotott; a polgárháború kavargásának, a bolsevikok történelmet alakító elszántságának és a ma­gyar internacionalisták tetteinek eposzát pedig A bolygók visszatérnek című két kö­tetes, monumentális regényében teremtette meg. S ezeket Zalka hol csaták közti szü­netekben, hol vártmunkája, államigazgatási feladatai, vagy kolhozszervezői tevékenysége közepette alkotta — elsődlegesen talán nem is annyira a művészi önkifejezés szándéká­val, mint inkább azért, hogy el ne mulassza méltó monumentumát állítani a 17 utáni fegyvertényeknek. Zalka műveiben van valami Jókain és Walter Scotton iskolázott, romantikus nagy­vonalúság, a cselekményt többnyire erős kontúrokkal, apró niianszokkal nemigen tö­rődve építi, de prózaírói alkatát mindenképp a művészi teremtő munka belső kidolgozott­sága, a szemlélet és az emberformálás szi­lárdsága, homogén jellege jellemzi. Regény­karakterei: Mátrai zászlós, vagy a Gavró Lajos hadtestparancsnokról mintázott Gara Viktor, meg Sárközi,- a tizenkilences veterá­nok előképe törőlmetszett, egy darabból ön­tött realista figirák, élő, igaz típusok pszichc lógiájuk árnyaíatossága magasan ama szint fölé emeli őket, amelyet az író maga másutt szerényen »nyersanyag-x-nák, »vázlat«-na jellemzett. Amit az író Zalka Máténak m adott meg az idő, azt pótolta nála az élmé­nyek intenzitása, a művészi ihlet dinamikái és nem utolsó sorban a marxista világnézeti szenvedély. nnek az életműnek fémjelét igazán sok minden megadhatja, de alighanem mindenekelőtt spanyol polgárháborús szereplése az, ami csúcspontja Zalka addigi tetteinek, s betetőzi életútját. Madrid védel­me a 12. Nemzetközi Brigád élén 1936 no­vemberében, ajaromai diadal 1937 elején, a guadalajarai helytállás 1937 márciusában — ma már a nemzetközi munkásmozgalom legszebb lapjaira tartoznak. Ekkor érdemelte ki végképp azokat a szavakat, amellyel Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt m.ai főtitkára — egykor Zalka egységének poli­tikai biztosa —búcsúzott a »nép tábornoká­tól és a »nép írójától«: »Hősünk előtt utolsó tiszteletadásként min­den spanyol harcos, a szabadság minden ön­kéntes katonája meghajtja a nagy harcokat és nagy győzelmeket látott zászlókat. De Lu­kács tábonok nevében, harcban elesett nagy hősünk nevében, azonnal fel is emeljük zász- lainkat, hogy ismét harcba vigyük azokat abban a történelmi küzdelemben, amelyet a spanyol nép szabadsága és függetlensége védelmében, az egész haladó emberiség jö­vőjének védelmében vív«, P. I. J 143 szocialista brigád csatlakozott a jubileumi munka versenyhez (Tudósítónktól.) A megyénkben működő harminc általános fogyasztá­si és értékesítő szövetkezet­nél az idei két termelési ta­nácskozáson mindenütt fel­ajánlások hangzottak el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak tiszteletére. A szövetke­zeti alkalmazottak mintegy 60 százaléka vállalt több, jobb munkát. A munkaver­senyben 143 szocialista bri­gád vesz részt. A brigádok a bolts keres­kedelem, a vendéglátóipar és ipari munka eredményeinek növelése mellett kiveszik ré­szüket a politikai és kultu­rális tevékenységből is. Ki­vétel nélkül szerveznek új tagokat a szövetkezetekbe; személyenként ötszáz forintig terjedő társadalmi munka végzését, könyvterjesztést és más kulturális feladatok va­lóra váltását ígérték meg aláírásukkal. Leginkább a marcali, a barcsi, a csurgói, a kaposvári, a tabi, a bala- tonmáriai és a kutasi szövet­kezet segíti a szocialista bri­gádmozgalmat. Egy-egy szö­vetkezetben páros versenyek alakultak ki, s párosverseny- re hívták egvmást az azonos adottságú szövetkezetek is. Csaknem háromezer dolgo­zó tett munkaverseny-fel- '»iánlást, s ez jelentkezik az ‘1 só öt hónap kereskedelmi ’■edményeiben is, A falusi ’"■'Hók május végéig 436 mií- 'ió forint értékű árut adtak el, 11,1 százalékkal többet, mint a múlt év azonos idő­szakában. Emelkedés tapasz­talható a vendéglátóipari egy- | ségeknél is. Mindez azt bi­zonyítja, hogy több gondot | fordítanak az udvariasságra, és gazdagabb a készlet. A verseny céljainak meg­felelően a szokásos évi kar­bantartási és tatarozás! mun­kákon felül ötven kereske­delmi és vendéglátóipari egy­séget tesznek rendbe. Egy másik vállalás a húsellátás javítását célozza. A vállalá­sok között néhány fontos beruházási munkát is taláni. Igaz, ezek a nagy. beruházá­sok inkább a kivitelező vál­lalatok munkájától függnek, de a szövetkezetek is sokat segíthetnek megvalósitásuk­I ban. Igen jelentősek a könyv- terjesztés tervei. A múlt évi | könyvforgalomnál — amely rekord volt — 1 245 000 fo­rinttal több értékű könyv el­adását vállalták a falvak szövetkezetei. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek több ezer tagja és alkalmazottja a szakszervezeti bizottság és a szövetkezeti vezetők irá­nyításával képes lesz arra, hogy a versenyvállalásokat év végéig teljesítse. A célok szépek, és a megvalósítás ér­dekében végzett jobb, több munkát a szövetkezetek és a MÉSZÖV számottevő pénz­összeggel is jutalmazzák. Csehszlovákia és a fejlődésben lévő országok A szocialista államok és a fejlődő országok együttműkö­désében jelentős szerepet játszik Csehszlovákia. Részt vesz többek között az afro­ázsiai szakemberek képzésé­ben. Az 1963/64-es tanévben körülbelül 2500 külföldi diák tanult a csehszlovák taninté­zetekben. A fejlődő országok­ból a gyakorló szakemberek ezrei jártak Csehszlovákiá­ban. 1959 és 1964 között kö­rülbelül 3000 csehszlovák szakember dolgozott az ázsiai és az afrikai kontinen­sen. Prágában 26 fejlődő or­szággal kötöttek a közvetlen tudományos-műszaki együtt­működésre vonatkozó kétol­dalú egyezményeket. A kölcsönös gazdasági kap­csolatoknak is nagy a jelen­tőségük. A fejlődő országok részesedése Csehszlovákia külkereskedelmi forgalmában mintegy 10 százalék. Cseh­szlovákia elsősorban gépeket szállít a fejlődő országokba. Gép-exportja az 1950—1964 években ötszörösére emelke­dett, és 48 százalékát teszi ki a fejlődő országok gép- impotrjának. Az ázsiai és az afrikai országok viszont a csehszlovák gazdaság fontos nyersanyag- és félgyártmány szállítói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom