Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-11 / 137. szám
Vasárnap, 1967. június 11. 3 SOMÖGT! NÉPLAP PRÓBAGYÁRTÁS UTÁN Éjjel-nappal hordják a gépkocsik a zöldborsót a gyárba. Olyan ünnep ez itt Nagyatádon, mint amikor a cukorgyárban megindul a kampány. — Kétszázhúsz vagon konzerv a tervünk, ezt szeretnénk harminccal túlszárnyalni. A zöldborsó nyolcvan százalékát exportáljuk a Szovjetunióba, Angliába, Kanadába és Nyugat-Németcrszágba. A zöldbarsógyártással együtt megkezdődött a jubileumi munkaverseny. Erről ezt mondta Sasvári Ferenc igazgató: — Rettenetes körülmények között dolgozunk a rekonstrukció miatt s mégis felajánlottuk az októberi forradalom ötvenedik évfordulójának tiszteletére, hogy két és fél millió forinttal több konzervet gyártunk. Éppen műszakváltáskor érkeztem az édesüzembe, a lányok és az asszonyok a gépeket tisztították és mosták le. Patzek ' Mihály üzemvezetőt kerestem. — Ott sárgállik — mondta a főkönyvelő tréfásan az ingére célozva. Régi ismerősöm azonnal meghívott a fészer alá brigádgyűlésre. A kék köpenyes, hófehér fityulás nők a ládákra, egymás ölébe ültek, a férfiak kicsit távolabb álltak. A Fellner Frigyes és a Petőfi Sándor brigádók tagjaitól azt kérte az üzemvezető, hogy egymást ösztönözzék jobb munkára. Ha csak egy ember lelassít, akadozik a vonal. — Itt van a brigád krémje, s ez a brigád már kétszer nyert a versenyben. Megadják a támogatást? — Meg mondja a magas és sovány Herücska Sándor brigádvezető. Ugyanezt Hajdú Irén is megígéri tizenhárom emberével együtt. — Munkaláziban égünk — Jegyzi meg csöndesen Heriics- ka Sándor. Az üzemvezető íróasztalán két üveg zöldborsó áll. Fölemeld őket egyenként, faliar- dítja, s hunyorogva nézi vastag fekete keretű szemüvege mögül. — Olyan, mint a kristály! így a jó, bejön a borsó, s a vonalra megy. Lehet, hogy később nem tudjuk tartani ezt a minőséget A borsóval még nem megy simán. Délelőtt két és fél óra kiesés volt géphiba miatt, s így 22 600 üveg konzerv készült. — Ha nincs állás, meglett volna a 31 000 — kesereg a fiatal és újdonsült művezető, i Pintér Tamás. — Negyed zenkettőtől minden olyan simán ment Vojkovics Ferenc üzemvezetőhelyettes így bíztatja az alacsony fiút: — .Ne csüggedj el, Tomi, csak a minőség legyen jó! Közben a délután^ műszak zökkenő nélkül dólgozik. Szabó László művezetőt keresem. Magas és erős férfi, nem gombolja be a fehér köpenyét, úgy szaladgál egyik géptől a másikig Tegnap sokat mérgelődött, most viszont elégedett: — Jól megy a vonal. Tudja, mi úgy vagyunk, ha egyszer megindulunk, nem szeretjük, ha tapogatni kell a gépeket Üjdonság a vonalba beállított két automata üvegzáró. Pei’sze zavarforrás is, hiszen ki kell őket tapasztalni. Vere- bély Imréné, aki tíz éve dolgozik a gyárban, kezeli az egyiket. Ezt most kapták, s gyorsabb, mint az első, amelyet ő kezelt elsőnek. — Még nincs úgy bejáród-, va, s gyorsabban törik az üveg — mondja. Mint egy zsonglőrnek, olyan gyorsan jár a keze Roznyik Gyöngyvérnek, aki a lezárt üvegeket ralija az autokláv- kosárba. Innen az üvegmosó ti-1 géphez mentem Pákozdi Má- tyásné most nem panaszkodik a gépre, tegnap igen, odabent összetörte az üvegeket. — S olyankor olyan ideges az ember! Ha megy a vonal, nem szabad megállni. S mindenki elkövet mindent, hogy zökkenőmentes legyen a termelés. Csak egy példát erre. Az automata ontotta a lezárt üvegeket, a segédmunkások azonban nem hoztak autokláv-ko- sarat. Roznyik Gyöngyvér elrohant, s pillanatok alatt odagurított egyet a gép mellé. A férfiak ugyanezt keréken tolják. A délutánosok a Béke szocialista brigád tagjai. Szerettem volna beszélni zömök vezetőjükkel, aki a sterilizálókat kezeli. Nem sikerült, olyan sok munkája volt. — Majd este tíz után — törülte meg gyöngyöző homlokát. Az üzem végében feltűnt Németh Istvánné, a laboratórium vezetője. Megvártam, míg odaér a rokonszenves vegyészmérnöknő. — Milyen a zöldborsó? — Eddig nem volt semmi baj a minőséggel! Lajos Géza Biztos pénzforrás A nagyatádi járás termelőszövetkezetei együttesen csaknem 12 millió forint bevételt terveztek a konzervipari növényekből erre az évre. A várható összeg is meg a vetésterület is megegyezik a múlt évivel. Fejlesztést, jelentő,sebb előrelépést miért nem irányoztak elő? Mert erőfeszítéseiket arra keld összpontosítaniuk, hogy megtartsák a tavaly ólért, a korábbinál jóval magasabb színvonalat. Az eredmények megszilárdításával természetesen újabb fejlődést alapoznak meg. Ha régebbre nem tekintünk is vissza, 1965 adatait érdemes megjegyeznünk: akkor — ugyancsak 1300 hold körüli területen — hat és fél millió forint értékű zöldborsót, paradicsomot, paprikát és uborkát termőitek. S egyik évről a másikra több mint nyolcvan százalékkal nőtt az árbevétel! Ezt az összeget annyira biztosnak tartják — a zöldségtermesztés jövedelmezőségére olyan szilárdan építhetnek tehát, hogy idei pénzügyi tervükben is számolnak azzal, a majdnem tizenkét millióval. Ennek a körzetnek jellegzetes konzervipari növénye a zöldborsó. Hét szövetkezet megközelítően hatszáz holdon termeszti. A kilónkénti átvételi átlagár az 1963. évi 4,61 forintról 1966-ban 5,25 forintra nőtt. Az uborka több mint háromszáz holdddal részesedik a vetésterületből. Tavaly 29,1 mázsát adott holdja járási átlagban. Az előző évi átlagtermés még a 18 mázsát sem érte eh Néhány esztendővel ezelőtt a paradicsommal sok baj volt. A hozamok növelésével megtalálják benne számításukat a termelők. Száz mázsánál többet adott el egy-egy holdról a csökölyi, a gör- getegi meg a nagyatádi szövetkezet. Most 221 hold lesz ebből, paprikából meg 226 holdat terveztek; mindegyiket el- palántázták már kétszáz-kétszáz holdon június elejéig. A konzervipari növények eredményesebb és nagyobb arányú termesztésének megalapozására kertészeti beruházásokat is valósítanak meg a szövetkezetek. Csupán az idén már 94 hollandi ágyat építettek. Különösen a nagyatádi Búzakalász Tsz tesz elismerésre méltó erőfeszítéseket azért, hogy a járási székhely ellátására is folyamatosan adhasson friss zöldségfélét. k. J. Hatszáz jövendő munkás ballagása Sohasem látott még ekkora tömeget az Irányi Dániel utca, mint tegnap délelőtt. Hatszáz ünneplőbe öltözött fiú és lány búcsúzott az 503. sz. Rippl-Rónai József Szakmunkásképző Intézettől. Tizenkilenc végzős osztály vonult végig a városon. Megkoszorúzták névadójuk. Rippl-Rónai József szobrát, s az iskola küldöttsége koszorút helyezett el r szovjet hősök emlékművénél is. Ezután a Vörös Csillag Filmszínházban ünnepségen vet lek részt a fiatalok és a szülők. Körülbelül ötven szakmát képvisel ez a hatszáz fiatal aki most a város üzemeinek munkásosztályát frissíti fel. Kívülük még ötszáz ipari tanú ló fejezte be tanulmányait a megyében. Sohasem gyarapodott még ennyi fiatallal megyénk fejlődő ipara, mint 1967-ben. . . A „NÉP TÁBORNOKA“ — A „NÉP ÍRÓJA“ Zalka Máté halálának 30. évfordulóján arminc esztendeje, hogy Zalka Máté, az akkor már nemzetközi hírnevű hadvezér és politikus, a spanyol polgár- háború »Lukács tábornoka« hősi halált halt az aragóniai foronton. A hír azonban, amely órák alatt bejárta a világsajtót, a megdöbbent emberek számára inkább az internacionalista hadseregparancsnolc, a munkásmozgalmi vezető fájdalmas életáldozatát jelentette, mintsem a tehetséges íróét, aki kényszerű emigrációjában is folytatta és őrizte a magyar irodalom legnemesebb hagyományait. Legendák övezték szinte kezdettől fogva ezt az életet, közkézen szállongó — alakuló meseszerű történetek —, mert legendás volt maga az élet is: a fantázia csak azt nagyította fel, látta el népmeséi színekkel, ami a valóságban is nagyszerű, páratlanul szép forradalmárt példamutatás volt. Tizenkilenc esztendős fejjel a világháborús forgatagba került fiú az elkövetkező két évtizedben sok embernek való élményt, kivételes tapasztalatot élt meg: a vagy Október vonzása, számára olyan indító energiát jelentett, amely haláláig erőt adott új meg új, néha valóban emberfeletti vállalkozásaihoz. A doberdói és volhiniai világháborús csaták, majd a szibériai, krasznojarszki fogság volt az a kohó, ami a félig gyermekfejjel otthonról elkerült önkéntesből kommunista forradalmárt formált, és újabb, de most már világnézete parancsára vállalt harcokra ösztönözte őt. Omaga így ír e lázas, érlelő időszakról, a történelem felgyorsult menetéről: »... előbb pacifista lettem... azután pedig... antimilita?- rista. A hadifogságban ismertem meg a szocialista eszméket... Internacionalista lettem. A polgárháború sok győzelmét és vereségét éltem meg ezredemmel«. A hőstettek, amelyekről annyi legenda született, a Scsetikin szibériai partizánseregében való harcok, az uráli, ukrajnai, krimi ütközetek sora, a pe- rekopi erőd bevétele, a diplomáciai futár- szolgálatok és még annyi minden más részvállalás a szovjet munkás-paraszállam védelmében nem a romantikus ifjonti kalandvágy terméke, hanem egy szocialista világnézethez eljutott, hamar öntudatra ébredt forradalmár logikus-szükségszerű cselekvése volt Az ekkor szerzett élményeknek, megrázkódtatásoknak zuhataga adja témáját írói műveinek, a novellák százainak — épp az idén jelent meg Az éneklő börtön címmel összegyűjtött kiadásuk —, a Jeruzsálem című allegóriának, amelyben a magyar hadifoglyok szenvedő panaszát és lázongó keserűségét még a XIII. századi keresztes vitézek ajkára adja az író, majd az érett, nagyhatású alkotásoknak is. A frontélet, a háborús nyomorúság realista színképe, a kaland és a humor szivein át érzékeltetett írói tanúságV. ______________________________________________ t étele, szélesebb körben is ismert Doberdó című regénye, melyet 1932—36 közt alkotott; a polgárháború kavargásának, a bolsevikok történelmet alakító elszántságának és a magyar internacionalisták tetteinek eposzát pedig A bolygók visszatérnek című két kötetes, monumentális regényében teremtette meg. S ezeket Zalka hol csaták közti szünetekben, hol vártmunkája, államigazgatási feladatai, vagy kolhozszervezői tevékenysége közepette alkotta — elsődlegesen talán nem is annyira a művészi önkifejezés szándékával, mint inkább azért, hogy el ne mulassza méltó monumentumát állítani a 17 utáni fegyvertényeknek. Zalka műveiben van valami Jókain és Walter Scotton iskolázott, romantikus nagyvonalúság, a cselekményt többnyire erős kontúrokkal, apró niianszokkal nemigen törődve építi, de prózaírói alkatát mindenképp a művészi teremtő munka belső kidolgozottsága, a szemlélet és az emberformálás szilárdsága, homogén jellege jellemzi. Regénykarakterei: Mátrai zászlós, vagy a Gavró Lajos hadtestparancsnokról mintázott Gara Viktor, meg Sárközi,- a tizenkilences veteránok előképe törőlmetszett, egy darabból öntött realista figirák, élő, igaz típusok pszichc lógiájuk árnyaíatossága magasan ama szint fölé emeli őket, amelyet az író maga másutt szerényen »nyersanyag-x-nák, »vázlat«-na jellemzett. Amit az író Zalka Máténak m adott meg az idő, azt pótolta nála az élmények intenzitása, a művészi ihlet dinamikái és nem utolsó sorban a marxista világnézeti szenvedély. nnek az életműnek fémjelét igazán sok minden megadhatja, de alighanem mindenekelőtt spanyol polgárháborús szereplése az, ami csúcspontja Zalka addigi tetteinek, s betetőzi életútját. Madrid védelme a 12. Nemzetközi Brigád élén 1936 novemberében, ajaromai diadal 1937 elején, a guadalajarai helytállás 1937 márciusában — ma már a nemzetközi munkásmozgalom legszebb lapjaira tartoznak. Ekkor érdemelte ki végképp azokat a szavakat, amellyel Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt m.ai főtitkára — egykor Zalka egységének politikai biztosa —búcsúzott a »nép tábornokától és a »nép írójától«: »Hősünk előtt utolsó tiszteletadásként minden spanyol harcos, a szabadság minden önkéntes katonája meghajtja a nagy harcokat és nagy győzelmeket látott zászlókat. De Lukács tábonok nevében, harcban elesett nagy hősünk nevében, azonnal fel is emeljük zász- lainkat, hogy ismét harcba vigyük azokat abban a történelmi küzdelemben, amelyet a spanyol nép szabadsága és függetlensége védelmében, az egész haladó emberiség jövőjének védelmében vív«, P. I. J 143 szocialista brigád csatlakozott a jubileumi munka versenyhez (Tudósítónktól.) A megyénkben működő harminc általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetnél az idei két termelési tanácskozáson mindenütt felajánlások hangzottak el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére. A szövetkezeti alkalmazottak mintegy 60 százaléka vállalt több, jobb munkát. A munkaversenyben 143 szocialista brigád vesz részt. A brigádok a bolts kereskedelem, a vendéglátóipar és ipari munka eredményeinek növelése mellett kiveszik részüket a politikai és kulturális tevékenységből is. Kivétel nélkül szerveznek új tagokat a szövetkezetekbe; személyenként ötszáz forintig terjedő társadalmi munka végzését, könyvterjesztést és más kulturális feladatok valóra váltását ígérték meg aláírásukkal. Leginkább a marcali, a barcsi, a csurgói, a kaposvári, a tabi, a bala- tonmáriai és a kutasi szövetkezet segíti a szocialista brigádmozgalmat. Egy-egy szövetkezetben páros versenyek alakultak ki, s párosverseny- re hívták egvmást az azonos adottságú szövetkezetek is. Csaknem háromezer dolgozó tett munkaverseny-fel- '»iánlást, s ez jelentkezik az ‘1 só öt hónap kereskedelmi ’■edményeiben is, A falusi ’"■'Hók május végéig 436 mií- 'ió forint értékű árut adtak el, 11,1 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Emelkedés tapasztalható a vendéglátóipari egy- | ségeknél is. Mindez azt bizonyítja, hogy több gondot | fordítanak az udvariasságra, és gazdagabb a készlet. A verseny céljainak megfelelően a szokásos évi karbantartási és tatarozás! munkákon felül ötven kereskedelmi és vendéglátóipari egységet tesznek rendbe. Egy másik vállalás a húsellátás javítását célozza. A vállalások között néhány fontos beruházási munkát is taláni. Igaz, ezek a nagy. beruházások inkább a kivitelező vállalatok munkájától függnek, de a szövetkezetek is sokat segíthetnek megvalósitásukI ban. Igen jelentősek a könyv- terjesztés tervei. A múlt évi | könyvforgalomnál — amely rekord volt — 1 245 000 forinttal több értékű könyv eladását vállalták a falvak szövetkezetei. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek több ezer tagja és alkalmazottja a szakszervezeti bizottság és a szövetkezeti vezetők irányításával képes lesz arra, hogy a versenyvállalásokat év végéig teljesítse. A célok szépek, és a megvalósítás érdekében végzett jobb, több munkát a szövetkezetek és a MÉSZÖV számottevő pénzösszeggel is jutalmazzák. Csehszlovákia és a fejlődésben lévő országok A szocialista államok és a fejlődő országok együttműködésében jelentős szerepet játszik Csehszlovákia. Részt vesz többek között az afroázsiai szakemberek képzésében. Az 1963/64-es tanévben körülbelül 2500 külföldi diák tanult a csehszlovák tanintézetekben. A fejlődő országokból a gyakorló szakemberek ezrei jártak Csehszlovákiában. 1959 és 1964 között körülbelül 3000 csehszlovák szakember dolgozott az ázsiai és az afrikai kontinensen. Prágában 26 fejlődő országgal kötöttek a közvetlen tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó kétoldalú egyezményeket. A kölcsönös gazdasági kapcsolatoknak is nagy a jelentőségük. A fejlődő országok részesedése Csehszlovákia külkereskedelmi forgalmában mintegy 10 százalék. Csehszlovákia elsősorban gépeket szállít a fejlődő országokba. Gép-exportja az 1950—1964 években ötszörösére emelkedett, és 48 százalékát teszi ki a fejlődő országok gép- impotrjának. Az ázsiai és az afrikai országok viszont a csehszlovák gazdaság fontos nyersanyag- és félgyártmány szállítói.
