Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-08 / 134. szám

Csütörtök, 1967. juntas 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP ÉLETFELTÉTEL — NÖVEKVŐ GONDOKKAL Felszíni vizeink megóvásáért KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK NAPIRENDEN Közgazdász továbbképzés Kaposváron Megszervez­ték a Marx Károly Köz- gazdasági Egyetem köz- gazdasági -to­vábbképző tan­folyamának kaposvári tago­zatát — Tájékoz­tatni akarjuk a vállalati pénz­ügyi szakembe­reket az új gazdasági me­chanizmusról. Szeretnénk, ha látnák, milyen feladat hárul rájuk. — Ügy érezzük, meg­értették a szakemberek, hogy szükség van a tovább­képzésre. So­kan jelentkez­tek. Mindenki­Az emberiség szaporodik — a víz állandóan csökken. Ez a kérdés mind behatóbban foglalkoztatja szerte a világon a vízügyi szakembereket. Ugyanis a fejlődéssel, a világ urbanizációs folyamatával együtt jár a talaj és a felszíni vizek fokozottabb szennyező­dése. A jó és elegendő ivóvíz előteremtése, a szenyvizék el­helyezése mind súlyosabb probléma. Méghozzá összetett és bonyolult probléma ez, mi­vel a növekvő vízigény kielé­gítése elsősorban azokból a felszíni vizekből remélhető, amelyek ugyanakkor vízgyűj­tők, tehát a csapadék-, a hasz­nálati és’ különböző szennye­zett vizek elvezetésére is hivatottak egyben. Ez a körülmény tette szük­ségessé, hogy a Magyar Víz­ügyi Szolgálat már jó tíz év­vel ezelőtt megfelelő intézke­déseket hozzon felszíni vizeink megóvása, szennyeződésének megállapítása, korlátozása ér­dekében. Az egyik rendelet a társadalmi vízvédelmi bizott­ságok megalakításával foglal­kozik. Ennek alapján hozták létre a múlt héten Somogybán is — a szennyvíztermelő üze­mek vezetőinek, a BIB-nek, a horgász szövetségnek, a nö­vényvédő állomásnak, vala­mint a KÖJÁL- és a vízügy szakembereinek részvételével — a megyei vízvédelmi bizott­ságot A bizottság ‘ feladatköre, mint ezt az Országos Vízügyi f őigazgatóság vezetőjének uta­sítása meghatározza: »Az élő­vizek szennyeződése elleni vé­dekezés, a vízminőség megóvá­sával foglalkozó szervek egy­séges irányítása, munkájuk koordinálása.« Az alakuló ülésen dr. Tóth Sándor, a Somogy megyei KÖJÁL igazgatója a kérdés közegészségügyi jelentőségét, dr. Majorlaki József szakmér­nök pedig Somogy sajátos víz­minőségi feladatait világította meg előadásában. Érdemes en­nek alapján néhány fontosabb kérdést figyelemmel kísérnünk a jövőben, különös tekintettel a vízvédelmi bizottság fel­adataira, további működésére. Kaposvár térségében a csa­tornázás, a szennyvíztisztítás kiépítése elmaradt az ipari és kommunális fejlődéstől. A legnagyobb szennyeződést a kampány alatt a cukorgyár okozza. Ilyenkor a Kapos a város alatti torkolatáig terjedő szakaszán teljesen elszennye­ződik. Mik a következményei ennek? Kolloidális szennye­ződés miatt például a MÁV dombóvári vízvételi helyeiről máshová kellett a mozdonyo­kat irányítani. Az eredmény: vontatási késések sorozata, mely az egész dunántúli vas­úti közlekedésre kihatott, és népgazdasági méretekben nagy károkat okozott. További öt jelentősebb üzem, (nem be­szélve a galvanizálással is fog­lalkozó vállalatokról!) sán­tán szennyezi a Kapos és a Malomárok vízét, noha mind­egyik rendelkezik, a szükséges ipari tisztítóberendezéssel. Ez lehetetlenné teszi a Kapós-völ­gyi termelőszövetkezetek ön­tözéses gazdálkodását is. A kaposvári vízvédelmi problémák hosszabb ideig foglalkoztatják az illetékese­ket. Megnyugtató megoldást azonban csak az ipari és lakóterületi szennyvizek gyűj­tését, tisztítását végző új, kor­szerű csatornahálózat hoz majd, kb. 1970-ben. Semmivel sem kisebb fel­adat a Dél-Balatom-part vízé­nek, tisztaságának védelme. A tarthatatlan körülményeken nagyon sürgősen változtatni kelL Például a parton lévő jól vagy rosszul működő tisz­títóberendezésekből a szenny­víz közvetlenül a Balatonba áramlik; a szikkasztók a ta­lajvizet és közvetve a Balatont is szennyezik; továbbá sajnos igen gyakori, hogy a part mellé telepített vendéglátó üzemek (gombák, halsütők stb.) o szennyvizet tisztítás nélkül vezetik a Balatonba. E két fő területen kívül számos egyéb tennivalója is akad a megyei vízvédelmi bi­zottságnak. Különös tekintet­tel a mezőgazdasági üzemekre, az öntözéses gazdálkodással foglalkozó tsz-ekre, állami gazdaságokra, hiszen a szeny- nyezett vízzel való öntözés súlyos kórokozókat vihet az ember szervezetébe. S prog­ramjuk talán első és legfonto­sabb feladata a társadalmi ügyelő szolgálat megszervezé­se lesz egészségőrökből, halá­szokból, gátőrökből, vízen- vagy partonjáró emberekből. A víz — életfeltétel. Tisz­taságának megóvása korunk mind súlyosabb problémája világviszonylatban és tájegy­ségünkön Is. Nemcsak jele­nünk gondjait kell megolda­nunk, hanem a jövő építéséért, az utánunk következő nemze­dékek fontos életfeltételéért is felelősek vagyunk. Wallinger Endre nek nem is tudtunk helyet biztosítani — mondta Kovács Béla, válla­lati pénzgazdálkodási csoport- vezető. Bánki Pál előadó. Ebben az évben neves szak­emberek tizenkét előadásban fogják tájékoztatni a hallga­tókat a tudnivalókról. Én ezzel nem értek egyet. Mi mindannyian azért vagyunk itt, hogy tájékozódjunk azokról a fontos kérdésekről, amelyek ma is, de holnap még inkább munkánk központjába kell hogy álljanak — mondta Tóth István. — Részt vennénk a Tanfolyamon akkor is, ha este hétkor lenne. Nekünk nem származik előnyünk abból, hogy munkaidő alatt tanu­lunk. Ugyanis, ami ma dél­előtt elmaradt, azt később el kell végeznünk. Meggyőződé­sem, hogy a hallgatóság zöme azért jön ide, amiért mi. Véle­ményem szerint érdemes részt venni a tanfolyamon. Sok fon­tos kérdésre kapunk választ Bánki elvtárs nagyon érdeke­sen világította meg az anyagi érdekeltséget. Hemer Ferencné megje­gyezte: — Bánki elvtárs hangsú­lyozta, hogy azt, aki munká­jával tesz szert nagyobb jö­vedelemre, nem lehet anya­gias embernek nevezni. Most, amikor az új gazdasági me­chanizmusban előtérbe kerül Tizenöt szocialista brigád jubileumi felajánlása (Tudósítónktól.) Széleskörű munkaverseny bontakozott ki a munkások és a műszakiak között a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat ka­posvári üzletigazgatóságán. Tizenöt szocialista brigád vállalta, hogy bekapcsolódik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára inditott jubileumi versenybe. A vállalások össze­gezéseként az üzletigazgatóság gazdasági és társadalmi szervei elhatározták, hogy az idei hálózatszerelési tervet 5 százalékkal túlteljesítik. Ez kétmillió forintos termelésnövekedést, a költsé­gek 0,5 százalékos csökkenését jelenti, s ennek eredményeként 1 085 000 forintos nyereségtöbbletet vállaltak. Az első negyed­évben ebből már 400 000 forintot sikerült teljesíteni. Jó úton ha­ladnak ahhoz, hogy az Ígéretekből valóság legyen. Számottevő az a vállalásuk Is, amely szerint a hálózatszerelésnél az egy főre jutó termelékenységet 2 százalékkal növelik. Ezenkívül csökkentették az üzemzavarra fordított Időket: 771 óra megta­karítást értek el. A kaposvári üzem dolgozói emellett 1500 óra társadalmi munkát ajánlottak fel a vízmű csöfektetésénél. A tervezők KISZ-brigádja elhatározta, hogy a kaposvári vízmű villamosítási munkáinak tervezését is társadalmi munkában vállalja. Szólni keil az Elekrotechnikai Egyesület kaposvári csoportjának munkafelajánlásáról, ök teljes villamosítási ter­vet készítenek a balatonszabadi November 7. Tsz-nek. E prog­ram során 1,3 km szekunder és 0,5 km primer vezetéket és egy transzformátorállomást építenek Balatonszabadiban. A siófoki Mérőhitelesítő Állomás a megengedett négyszá­zalékos hibatűrés helyett 2 százalékos csökkentést — lényegé­ben jobb minőségű munkát vállalt. Kelemen János és brigádja soronkívüli munkaként befejezte a Dimitrov utca végén a köz­világítás modernizálását. Aztán a Béke utcai nyomásfokozón, majd a sántosl vízművek energiaellátásán dolgoznak. Eddigi felajánlásukat 110 százalékra teljesítették. A harmadéves kaposvári ipari tanulók felajánlottak, hogy elkészítik a Noszlopy Gáspár utca közvilágításának átszerelését, a 0,4 kilowattos kábel lefektetését. A munkát — mely 280 000 forint értékű — máris megkezdték. A Finommechanikai Vállalat dolgozói: Balról jobbra: Hemer Ferencné Lipkovlts Tibor- né, Tóth István és Tóth Géza né. •• Hogyan készül az AKOV-telep? NINCS MEGÉ — Egyet tudok mondani: július végére meglesz az ösz- szes mélyépítési munka. Előbb nem tudom megcsináltatni. — A tereprendezés is? — Csak átadás előtt. — Szeretnénk előbb is meg­csináltatni. — Van arra pénz? — Van. Az olajkutakat be kellene temetni. Sürgős a Klí­maberendezés is. Június 15-re jönnek a szakiparosok, ha nem lesz kész, talán nem is csinálják meg ebben az év­ben. A beszélgetés Faludi Imre, a 13. sz. AKÖV beruházási előadója, Takács József, a vállalat műszaki ellenőre és Nagy Tibor, az ÉM Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat mélyépítési részlegének vezetője között zajlik. kevés a mélyépítő MUNKA A részlegvezető folytatja a beszélgetést: — Honnan vegyek ehhez embert? — Nagyon sürgősen be kell fejezni a beton aknákat és a víztárolókat, hogy tudjunk vizet adni az építéshez. — Ha adtok embert, holnap nekiállok. — így a meglévő munkák is tönkre mennek. Nyolc-tíz ember kellene, de hetek óta egy mélyépítő sem dolgozik. És ebben az évben minden­hogyan be kell fejezni. — Be is fejezzük. Olyan munkát végzünk, ami nem várhat. Látszólag nincs is lemara­dás a 13. sz. AKÖV új telep­helyén. Ha az ember nem­csak az építkezéseket, hanem a beruházást is figyeli, akkor azonban korántsem ilyen ked­vező a kép. Ebben az évben 9,5 millió forint értékű mun­kát kell elvégezni. A legfris­sebb adatok szerint most tar­tanak a két és fél milliónál. A magasépítési részlegnek eb­ből mindössze kilencszázezer forint értékű munkája van vissza. A neheze minden­képpen a mélyépítőkre vár. Befejezett épület még sehol sincs. Az irodaházban lógnak a konnektorokból a vezetékek, noha már itt vannak a búto­rok is. A múlt év végén ho­zatta meg az AKÖV, mert szerintük ezt az épületet ak­korra át kellett volna adni. Ilyen megállapodás született a kivitelezővel. Erről azonban az ott dolgozó építésvezetők semmit sem tudnak. Jószívű­ségnek tartják, hogy megen­gedték ide berakni a bútoro­kat. Amíg mi itt dolgozunk, addig ez a mi munkahelyünk s nem az AKÖV telephelye — mondja Szentes Ferenc építésvezető. RTES HATÁRIDŐK ÉS KÉSESEK — A télen lesz nekünk a legnehezebb — mondják az AKÖV képviselői —. S0y egész üzemet kell áttelepíteni nemcsak egy irodát Közben a munka sem állhat meg. Van néhány olyan épület, aminek a befejezéséhez nem sok kellene, ha ezt megcsi­nálnák és részletenként át­adnák, nekünk segítenének vele. Az ősszel azt írtuk erről az építkezésről, hogy a munka sikerének a kivitelező és a beruházó jó együttműködése a biztosítéka. 'Most úgy fest, megromlott ez a kapcsolat: mást akar a beruházó és mást a kivitelező. Az AKÖV — érthetően — szeretné, ha folyamatosan költözhetne be, a drága gépeket, fölszerelé­seket — amelyeknek egy ré­sze már kint van a telepen — folyamatosan tudná szerelni. Az építőipari vállalat beru­házási osztálya viszont azzal küldte el a tárgyalásra az építésvezetőjét, hogy ne Ígér­jen semmit: a november 31-i határidő helyett november 7- re átadják az épületet. Hogy hogyan? Erről még nem esik szó. A telepen vi­rágágyások és gazzal benőtt félig kész építkezések fogad­ják a látogatót. Az üzem­anyagtöltő állomáson például a tartályok alatt víz áll, má­sutt lejön a tartályokról a védőbartaáa*. A barnházó ve­Az ötödik összejövetelre f június 2-án, az SZMT szék szélyesnek tartja. A kívi-i házában került sor. Bánki telező nem. A víztároló akn á-é ... jánál is hasonló a helyzet.#Pal’ * Munkaügyig Mímszte- Az egyik százliteres tartály-#num főosztályvezetője A vál- ban már a beton között nő a f lalati nyereség és a személyi gaz. A másikat csak éppen# érdekeltség kapcsolata az új hogy kiásták. # mechanizmusban címmel tar­CSAK EGYÜTTMŰKÖDVE j tott előadást. Mis * “r* tartja az AKÖV kérését, hogy * fék, Bánki Pállal váltottunk részletekben adják át az új \ néhány szót telepet, s nem jó szemmell nézi, hogy közben már ren-J — A közelmúltban Miskol- dezkedik, s olykor a hibákra isj con ^ Pécsett tartottam elő­felhívja a figyelmet. Mert _,, . . „ h iba is akad az építkezésen: . mondotta. Mis­az egyik szerelőcsarnok be- i polcon arra gondoltam, hogy járatánál például tizenöt cen-j fölösleges, amit csinálok. A tivel magasabbra építették azi hallgatókon ugyanis látszott ^ kell emiatt feltörni, s újra,im°ndok. Az okát is megalla- beépíteni. pítottam ennek. A jelenlevők Lehetne ezeken a gondo-<lnagy része gépíró, adminiszt- kon segíteni Csak nagyobb #rát ^ megértés kellene hozza. Fa-# yj ’ ludi Imre erre ezt mondja: # a“ nemigen foglalkozik az ál- — A legutóbbi kooperációs # talam érintett témával. Pécsen tárgyalásra el sem jöttek az# az ellenkezőjét tapasztaltam építők. Az Alföldről el jöttek J T volt érdekíódés. ide az alvallalkozok, s nem f . , ... tudtunk semmiben dönteni,#^ kaposváriak is nagyon fi- pedig két héttel előbb kiküld- # gyeitek Bánki Pál szavaira. tük már a meghívót. Leg-I* Az első és második szünetben alább azt írták volna meg,# megkérdjünk néhány hali- hogy nem tudnak jönni. f ' ... , J Mi lesz végül is az új AKÖV# gatot: Toth Istvánnál, a So- telep sorsa? Az építők szerint# mogy megyei Finammeoha- határidőre elkészül. Az AKÖV!1 ndkai Vállalat főkönyvelőjé- szerint nem biztos. Minden-<Jvej és más munkatársaival, esetre a vitas kerdeseket most! „ _ kell rendezni, hiszen a jó# Herner Fercticneueí, Tóth Gé­munkának a biztosítéka a J záriéval és hipkovits Tibor- megértés és áz együttműkö-J néval váltottunk először szót. dés. Ügy látszik, ezért csak az? . . . . AKÖV tesz valamit. Az épí-< ~ Valakl mondta, azért tők inkább ígérgetnek. f jönnek ennyien a tanfolyam­Kercza Imre f ra, mert munkaidő alatt van. az anyagi ösztönzés, szüksé­ges meghatározni, hogy ki az anyagias ember. Ugyanis ha \ azokat is anyagias jelzővel il­letik meg, aikik jó munkájuk következtében jutnak a na­gyobb összeghez, az emberek kedvüket vesztik, nem húznak megfelelően. Rendkívül fontos — vette vissza a szót a főköny- veI<5 —» hogy az emberek szemléletét átformáljuk, mire a gazdaságirányítás új rend­szere életbe lép. Németh Mihálynak, a Köz­úti Üzemi Vállalat főkönyve­lőjének és Szabó Józsefnek a ruhagyár osztályvezetőjének is ez a véleménye. — Bánki Pál többek között számítással bizonyította, hogy nem mindig a béremelés biz­tosítja a vállalatok közösségé­nek a több jövedelmet. A bér helyett érdemesebb a nyeresé­get növelni. Ezt azonban a munkással nehéz elfogadtatni — jegyezte meg Németh Mi­hály. A fizikai dolgozók túlnyomó többsége úgy véli, akkor emel­kedik az életszínvonala, ha bérét növelik. Feladatuk te­hát az üzem gazdasági, tö- megszervezeti vezetőinek, hogy megmagyarázzák az em­bereknek, hasznosabb a bér helyett a nyereséget növelni. Szabó József azt mondta, hogy a termelési tanácskozáson kel­lene foglalkozni most már ezekkel a témákkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom