Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-07 / 133. szám

Somogy Méplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Közösen könnyebb hogy mindennel foglalkozik, csak a munkájával nem. Ki tudja, esetleg arra gondol­nak, hogy följebb akarok lépni. Pedig nagyon jól meg­vagyok én a mostani helye­men. Csak amit meglátok, hogy nem jól van, amellett nem tudok szó nélkül el­menni, szeretném, ha jobban menne a verkli.« Két _ vélemény, az egyik helyen szabad utat biztosíta­nak a fantáziának, a másik — ha az ember ezt monda­ná, vitatkoznának vele — gá­tolják a fantázia kibontako­zását. Igen, mindenütt örül­nek a jó ötletnek, javaslat­nak. Ez így helyes, így ter­mészetes. De bonyolult mű­szaki és gazdasági körülmé­nyek között nehéz minden oldalról támadhatatlan ja­vaslattal előállni. Hiszen egy részterület művelője nem is­meri, nem is ismerheti az egész vállalat valamennyi gondját, lehetőségét összefogva, egy­mást segítve az életrevaló, de nem minden részletében helyt­álló javaslatból is lehet gaz­daságos, az egész vállalat munkáját javító megoldst ta­lálni. Tudom, a javaslatokat em­berek bírálják felül, s nekik is lehetnek műszaki elképze­léseik, vagy éppen ők sem értenek mindenhez: nem lát­ják meg az ötletből a lehe­tőséget. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy el kell dob­ni. Ha tovább foglalkoznak vele, esetleg a sok iszap kö­zül kibukik, a gyöngyszem. Ezért pedig érdemes időt áldozni. Az új gazdaságirányítási rendszer az eddigieknél is több lehetőséget ad az ön­álló kezdeményezésekre: a jó javaslatok, ötletek meg­valósítására. Ez nemcsak az egyénnek, hanem a vállalat­nak is érdeke, hiszen ol­csóbban, gazdaságosabban termel, vagy éppen jobb minőségű árut gyárt. Ez pe­dig nagyobb nyereséget je­lent. A hasznos vagy hasznosít­ható javaslatok felkarolásá­nak előnyeit hosszan lehetne taglalni. De elég egy meg­állapítás: mindenképpen a vállalaté a nyereség, hiszen egy elképzeléssel gazdagabb lett, az ember pedig — aki törte magát — azt látja, hogy megbecsülik a munká­ját, segítik elképzeléseinek megvalósítását, újabb meg­oldáson töri a fejét. K. L Elfoglal! ént hét "•Nálunk már szokássá vált, ha valamit meg aka­runk valósítani, összedugjuk a fejünket, és mindenki el­mondja az elképzelését. Sok javaslat jön ilyenkor ösz- sze, de tudjuk, hogy ennek egy része megvalósíthatat­lan. Olyan technikai prob­lémákat okoznának, ame­lyekkel nem tudnánk meg­birkózni. Ezeket mindjárt félretesszük, nem foglalko­zunk velük. A másik része azonban már gondolkodásra készteti az embert. Egy ideig fontolgatjuk, aztán kiderül, hogy még ezek között is van olyan, amit nem tudunk vagy nem érdemes megvaló­sítani. Olyan ez, mintha ki­zárásos módszerrel dolgoz­nánk. Végül marad néhány egészen ép és könnyen meg­valósítható javaslat. Ezen aztán nemcsak azok dolgoz­nak, akik javasolták, hanem mindenki. Hiszen tulajdon­képpen nem is egy ember javaslata az, amelyiket meg­valósítjuk, hanem több ja­vaslat kombinációja: mind­egyikből van benne valami, így egyik javaslat sem ön­álló benne. Nálunk ez min­dig bevált, s nem volt mép olyan problémánk. amelyet ne tudtunk volna megolda­ni.« Egy vállalati főmérnök mondta el ezt a módszert, amikor már túl a hivatalos beszélgetésen egyik témáról a másikra kalandozott a gondolat. S talán el is felej­tettem volna, ha nem talál­kozom egy mindig gondol­kodó, sok ötlettel, javaslat­tal rendelkező emberrel. Ö éppen az ellenkezőjét mond­ta: »Komolyan mondom, ha van egy épkézláb javasla­tom, nem merek vele elő­állni, mert könnyen kisütik róla, hogy javításra szorul. Ahelyett, hogy segítenének, azt mondják: gondolkodjak még rajta, s ha teljesen ki­kristályosodik, akkor álljak elő vele. Pedig a több szem többet lát elve alapján könnyebb volna használható javaslattal előállni. De ha sokáig jár az ember a fő­nökök nyakára, még rásütik, Piti Palkót régóta ismerem. A gyárban a Sóhivatal vezető­je. Kopott karosszékből néz a semmibe. Naponta három ce­ruza végét rágja szét, mellet­te két ügyeletes gépírólány lakkozza a körmeit és főzi a kávét. Piti Palkó a világ legelfog- laltabb embere. Természetesen most sem ér rá, olvassa a Turfot, de hát a hivatásom­mal jár, hogy Piti Palkót is megvárjam. Piti Palkó részvéttel végig- mustrálgat és megkínál egy Fecskével. — Szép időnk van.. — és nyájasan végignéz raj­tam, így látta tegnap a tévé­ben a zangbalakapi ellenkor­mány miniszterélnökétöl, aki tarokkparti után elvegyült a nép között. — A Sóhivatalra, mint neve is mutatja, rendkívül nagy szükség van, szervezésében egyéni és társadalmi érdekeit dialektikus érvényesülése ját­szott szerepet. A Sóhivatal tízesztendős te­vékenységéről szerelnék... Megvárja, míg befejezem a mondatot. — Nos? — Tíz év alatt mennyi hasz­not hozott a gyárnak? — Ezt igy nem lehet, ké­rem. — Mégis, mennyit? — Erkölcsi hasznot. Az pe­dig ugyebár, nem mérhető fo­rintokban! Én..., a dolgozó magyar nép fia esküszöm... kar fogadási indulójára, majd Tóth József tiszt vezényleté­vel a parancsnokság képvise­lőjét fogadták. Az egyenes sorok, a kémé- - nyen szorított fegyverek, a ha- i tározott hangú üdvözlés erőt sugárzott, olyan erőt, amit a bevonulásuk óta végzett szívós és kitartó munkával értek el. Ennek jelentőségéről, a kato­nai élet fontosságáról szólt ün­nepi beszédében Szamosi De­zső főtiszt, méltatva a fegy­veres erők összeforrottságának és felkészültségének szüksé­gességét a jelenlegi nemzet­közi helyzetben. Az ünnepi beszéd után Ba­lázs Nándor a városi KISZ- bizottság nevében köszöntöt­te az esküt tevő fiatalokat és kérte őket, hogy a kiképzésben, a politikai, a kulturális és a sportmunkában úgy álljanak helyt, hogy mindig büszkén tekinthessenek rájuk. A fiatal katonák ezután szüleik, hozzátartozóik, pa­rancsnokaik előtt tették le az esküt a dolgozó nép védel­mére. Az esküt tett katonák ne­vében Rimóczi Béla honvéd szólt a parancsnokokhoz és a meghívottakhoz. ígérte, hogy úgy dolgoznak, ahogyan eskü­jükben megfogadták. A Tán­csics Gimnázium KlSZ-szer- vezete nevében Járosi Katalin üdvözölte a fiatalokat, és át­adta a város diákjainak jókí­vánságait. Az ünnepség végén az esküt tett fiatalok díszmenetben vo­nultak el a meghívott vendé­gek előtt E. Gy. Verőfényes reggelre ébred­tek a már napok óta a kato­nai eskü lázában égő fiatal katonák. Egyszerű munkás hétköznap volt. Sok fiatalnak azonban ünnepet jelentett. Életük egyik fordulópontját. Igaza katonák lettek. Föles­küdtek a legdrágábbra, a ha­za védelmére. Pontosan tíz órakor sok száz szülő, rokon, feleség és menyasszony jelenlétében hoz­ták be a csapatzászlót a zene­Hoz/átartozói jelenlétében teszi le az esküt az egyik fia­tal honvéd. MAGASABBRA... — És miből áll a munká­juk? — Hát, ugye, fontos kérdés sek megoldására koncentrál­juk erőinket, ilyenek meg mindig adódnak. Terveinkben is csak kényeges problémák szerepelnek, de természetesen, ha valami még fontosabb is akad, akkor azt részesítjük előnyben. — Tehát? — Mondtam: a fontos kér­dések megoldását bízták ránk. Nem akarok laikusnak látsza­ni, ezért meg sem próbálom közelebbről meghatározni. — Mégis, ha lehetne. — A fontos kérdés, ezt min­denki tudja, önmagában fon­tos. Anélkül, hogy konkrét vc- tületéről fogalma lenne az embernek, itt a fontosságra kell a fősúlyt helyezni. Min­denütt akadnak fontos kérdé­sek. Gyárunkban ezeket a Só­hivatalra bízták. Ügy is mond­hatnám, hogy fontosak azok a kérdések, amelyeket itt a Só­hivatalra bíztak. — Ha jól értettem, akkor fontos az a kérdés, amiért a gyárban Piti Palkó a felelős. — Ügy! — Akkor helyben vagyunk. Miből áll Piti Palkó sóhivatal­vezető kartárs munkája? Ha lehetne, konkréten. — Mint azt eddig is észre­vehette, a fontos kérdések megoldását irányítom. A ké- nyesebbjét közvetlenül magam intézem, a bizalmas természe­tű, fontos és egyúttal kényes problémák megoldását pedig mindig személyesen végzem, természetesen fölötteseim tá­mogatásával, és ki nem re- kesztve a kollektíva vélemé­nyét, ugyanakkor érvényesítve az egyszemélyi felelősség élőét. — Szóval mit csinál abban a bizonyos nyolc órában? — Ne értetlenkedjék! A fon­tos kérdések... a bizalmas ... a kényes kérdések ..., amelyek az én hatáskörömbe tartoznak, s amelyeket nem véletlenül bíztak hivatalomra és személy szerint rám. Különben únrm ezt a süket akadékoskodást! Hogy konkrétan, meg hogy milyen hasznot hajtunk? Ezek piti dolgok! A lényeg a fontos­ság, a hatékonyság, a jelentő­ség ... De remélem, nincs több kérdése?! — Már csak egy van. A fel­oszlatás ... Ügy, kérem, hogy mikor? Mikor oszlatják föl a Sóhix>atalt? Krajczár Imre KÉSZÜLŐDÉS A BETAKARÍTÁSRA Megkezdődtek a gépszemlék A nagy nyári mezőgazdasági munkák, az aratás,'a be­takarítás időszaka előtt minden évben megtartják az erő- és munkagépek szemléjét. Mezőgazdasági üzemeink nyári tűzvédelme évről-évre sokat javult a szervezettebb és jobb gépi és szakemberel­látás következtében. Idén még nagyobb felelősség hárul a termelőszövetkezetek vezetőire: a betakarításnál használatos gépek szemléjét önállóan kell elvégezniük. A legnagyobb óvatosság mellett is akad nyaranta egy-egy tűz, amit erő­gépekből kippattant szikra okoz. Ezért érdemel nagy figyel­met a gépek szikrafogóval való ellátása, az előírt tűzren­dészed előírások megtartása. A járási és megyei tűzrendészed parancsnokság képvi­selői a múlt évekhez hasonlóan alkalomszerűen részt vesz­nek az idei gépszemléken. A nagyatádi járás állami gazda­ságainak üzemegységeiben tegnap fejezték be a mezőgazda- sági gépek tűzvédelmi vizsgálatát A tervek Szerint június 10-ig a megye összes mezőgazdasági üzemében befeje­ződnek a gépszemlék. Tíz autóbusz érkezett Kaposvárra Még az idén befejeződik a 13. sz. AKÖV autobuszparkjána-k ti­pizálása. 1968-ban már csak 66-os és 55-ös típusú 80 személy befo­gadására alkalmas autóbuszok jár­ják Somogy útjait. A jelenleg még forgalomban levő különböző típu­sú 40—GO szemétyes Ikarus kocsi­kat folyamatosan lecserélik. A távolsági járatokon már csak kényelmes farmotoros autóbuszok közlekednek. A napokban tíz új autóbusz ér­kezett Kaposvárra. A javításuk­hoz szükséges célszerszámok és Al­katrészek beszerzését Is megkezd­te a vállalat. Az AKÖV idén a balatoni szezonra tizennégy autó­buszt biztosít. A déli parton tel­jesít szolgálatot a mikrobusz is. Balatonföldvár és Szántódrév kö­zött. A kaposvári belyijáratú pót­kocsis autóbuszok kicserélésére a balatoni szezon végén kerül sor. Tovább bővül a vállalat teher­gépkocsi parkja is. A napokban négy új zárt kisteher érkezeit. A következő szállítmányból egy ko- stí Nagyatádra kerül. Élő csekk 1 Különös csekket muta­tott be egy londoni diák az egyik canteróury-i bankban. Lefektetett egy 18 éves leányzót a pult­ra, vastag ceruzával a dekoltázsra körmölte: fi­zessenek öt fontot a be­mutatónak. Végül pedig aláírta és a kötelező két pennys okmánybélyeggel is ellátta eleven csekkjét. A pénztáros rendíthe­tetlen nyugalommal el­lenőrizte a csekkszámlát, majd rányomta az ifjú hölgy dekoltázsára a »kifizetve« pecsétet, és szótlanul átnyújtotta az öt fontot Biztató... New Orleans francia negyedében egy matróz- kocsma ajtaján az alábbi vendégcsalogató plakát olvasható: »Ebben a lo­kálban minden este iga­zi fegyveres támadásban lehet része.« Fenyegetés Egy skóciai újságban az alábbi apróhirdetést olvastuk: »Mac Koméi d.-i munkás egy piros szalagos fekete kecskét talált. Felszólítja tulaj­donosát, hogy egy héten belül jelentkezzék érte, különben kiadásai fejé­ben kénytelen lesz le­vágni és megenni.« Nem vénül... Robert Smith New York-i lakos nemrég ün­nepelte 107. születésnap­ját Amikor az újság­írók megkérdezték, mit szeretne még látni éle­tében, egy kicsit elme­rengett, aztán felcsillanó szemmel kivágta: — Egy igazi kánkánt, de — emelte fel az uj­ját — nem a televízió­ban! Eszmecsere — bikiniben Egy montevideói napi­lap házasságközi'etítő ro­vatában az alábbi hirde­tés jelent meg: »■Hatvanéves egészsé­ges, erős férfi szemrevaló nőt keres, kizárólag esz­mecsere céljából. Kéri a jelentkezőket, hogy aján­latukhoz okvetlenül mel­lékeljék — bikinis fény­képüket«. Meglepetés Vittorio és Juan Pelo- pos portugál fiatalem­berek halálosan bele­szerettek egy lányba. Miután egyikük sem volt hajlandó lemondani . ró­la, elhatározták, hogy párbajjal döntik el, me­lyiküké legyen. Mire a párviadal után hazaértek, a lány nyom­talanul eltűnt. Megszö­kött az apjukkal. Somogyi Néplap A? MSZMP Somoev mesével Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTB LAJO«. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11—510. U— 511 Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11-—516 Felelős kiadó: Szabó Öábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapja 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca &

Next

/
Oldalképek
Tartalom