Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-07 / 133. szám
Síerda, 1967. június 7, 3 SOMOGYI NÉPLAP AZ ELSŐ MAGYAR ATOMERŐMŰ Az ország viliamosenergia-szükségletének 16 százalékát fedezi Óránként 200 ezer köbméter vízzel „hűtik“ — Nem lesz reaktorhulladék A világ energiafogyasztása a század végére — óvatos becslések szerint is — megnégyszereződik. Ezért van óriási jelentősége az új energiaforrásnak, az atomenergiának. Az atomerőművi reaktorok a technika tökéletesedésével ma már gazdaságosabban termelik az energiát, mint a szénre, vagy a szénhidrogénre alapozott erőművek. Ilyen körülmények között rendkívüli jelentősége van az egész magyar népgazdaság számára annak az egyezménynek, amelynek alapján a Szovjetunió segítségével nagy teljesítményű atomerőművet létesítenek Magyarországon. A SENKI FÖLDJÉN aoo megawattos atomerőmű épül hazánkban: a mintegy 3 milliárd forint értékű páratlan beruházás előkészítő munkálatai már javában folynak; a terveken közösen dolgoznak a szovjet és magyar szakemberek. Az elmúlt hónapokban 16 telepítési javaslatot vizsgáltak meg a legkülönbözőbb szempontból. Az atomerőműnek óránként 200 000 köbméter vizet kell biztosítani a kondenzátorok hűtéséhez, de ügyelni kell például arra is, hogy az erőmű három kilométeres körzete a »senki földje legyen«, ott ne legyen lakóház, vagy értékes mező- gazdasági terület, s hogy az atomerőmű telepítése beleilleszkedjék az iparosítási tervekbe is. Mindezek figyelembevételével úgy döntöttek, hogy az erőmű a Duna mentén, előreláthatólag Tolna megyében épül majd fel. A hatalmas építkezés nagy része a IV. ötéves terv időszakában történik. Az előzetes tervek szerint legkésőbb 1975 végén termel az első 400 megawattos egység, majd néhány hónap múlva belép a termelésbe ikertestvére is. A világon egyébként jelenleg sehol sincs ilyen nagy teljesítményű — 800 megawattos — atomerőmű, de 1975-ben már természetesen másutt is lesz hasonló. A reaktor típusa az üzemi gyakorlatban legjobban bevált, úgynevezett nyomottvizes rendszerű reaktor; jelenleg ez a legismertebb a világon, különösen a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban alkalmazzák. A magyar atomerőmű hatalmas méreteire különben jellemző, hogy gépi berendezéseinek súlya eléri majd a 35 000 tonnát. nyitja egyébként az is, hogy ilyen reaktor dolgozik immár kilenc éve a Lenin atomjégtörő-hajón is, ahol pedig — érthetően — nincs nagy lehetősége a hajó személyzetének, hogy messze elkerülje a reaktort. Jóelőre megszervezik a reaktorok veszélyes termékeinek ártalmatlanná tételét is. A hazánkban felépülő atomerőműnél nem lesz reaktor-hulladék probléma: az erőmű úgynevezett fűtőelemeit, a hasadási termékek feldúsulása után a Szovjetunióba szállítják majd, és ott, az erre a célra berendezett üzemben tisztítják. Az első magyar atomerőmű építési terveit magyar és szovjet tervezők dolgozták ki. Magyar vállalat, az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat irányítja a tervezést, állandó kapcsolatot tartva a szovjet partnerekkel. Szovjet mérnökök tervezik a főépületet (amelyben a reaktorok kapnak helyet) és azokat a raktárakat, ahol a hasadó és sugárzó anyagokat tárolják. A magyar szakemberekre hárul a segédüzemek, a hűtővíz-berendezések, az építészeti és gépészeti technológiai berendezések, a villamosberendezések, az út- és vasútcsatlakozási tervek elkészítése. HAZAI ELŐKÉSZÜLETEK Véglegesen csak a következő hónapokban dől el: az új magyar atomerőmű mely berendezéseit szállítják majd szovjet és melyeket magyar üzemek. A turbinákat valószínűleg a Láng Gépgyár, a generátorokat és a transzformátorokat, valamint az erősáramú kapcsolókat a Ganz Villamossági Művek szállítják. Más üzemek is bekapcsolódnak — a tervek szerint — a gigantikus építkezési és szerelési munkákba. A hűtővízellátáshoz szükséges szivattyúkat, csőrendszereket valószínűleg a Ganz—MÁV AG, a tápházi segédberendezéseket, vízlágyítókat az Április 4. Gépgyár szállítja, míg az erőműhöz szükséges négy, egyenként 200 megawattos generátort a Ganz Villamos- sági Művek. Az atomenergia a holnap legolcsóbb energiaforrása. A magyar atomerőmű üzembe- léoésekor hazánk villamos- energia szükségletének mintegy 16 százalékát fedezi. Újlaki László TÖKÉLETES BIZTONSÁG Első atomerőművünknek négy turbógépegysége lesz, egvenként 200 megawattos teljesítőképességgel. A két, 400—400 megawatt teljesítő- képességű atomreaktor mindegyikének hossza 12 méter, átmérője 4 méter, súlya 210 tonna lesz. Az 1964 óta hibátlanul működő Novo-Voronyezy-i típus (ilyen lesz a magyar erőmű is) nagy előnye, hogy önszabályozása — teljesítménynövekedés esetén — kipróbált és megbízható. Jól tűri a hálózati ingadozásokat, könnyen alkalmazkodik a változó energiaigényekhez. A tökéletes biztonságot bizoII Vas megyei Tanácsi Építőipari Vállalat tulajdonában levő hévízi 400 n-öl bekerített, 'ásított és közművesített üdülőtelek — rajta 2 iker faépítrnényű ví- kendházzal — eladó. Érdeklődni lehet a vállalat központjában, Szombathely, Vépi út 4. (143437) Diákokra számítanak Átvétel a gyümölcsösben Almából jó, szilvából gyengébb termés várható (Tudósítónktól.) Marcali és környéke a megye gyümölcstermelő körzetei közé tartozik. Minden évben számottevő mennyiségű gyümölcsöt szoktak értékesíteni ezen a vidéken. Tavaly a marcali szövetkezetnek csupán az 1-es számú felvásárló telepe 10,8 vagonnal vett át a termelőktől. Ennék a telepnek az idei felvásárlása a jelenlegi becslések szerint várhatóan eléri a 13 vagont. Korai cseresznye elenyészően kevés termett, a júniusi érésűből több ígérkezik. A meggy körülbelül a múlt évivel azonos termést ad. Jól kötött a kajszi, őszibarackból viszont kevés lesz. Körtéből a nyári fajtáknál gyengébb, az őszieknél valamivel jobb hozam mutatkozik. Almából jó, szilvából gyengébb termés várható. A szőlő fejlődése biztató. Ez az előzetes fölmérés a Marcali és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet vezetőit a gyümölcsfelvásárlás még gondosabb megszervezésére készteti. Foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy többnyire diákok gyümölcsszedő brigádjait küldik az arra rászoruló gazdák segítségére. A termelőket a szállítási gondoktól is mentesítik azzal, hogy kérésükre a helyszínen — a kertben vagy a szőlőhegyen — átveszik a gyümölcsöt. Szakmunkások lesznek Ismerkedés az U—28-as erőgéppel. Mutatás környezetben áll az emeletes iskolaépület. A bejárattal szemközti falon hatalmas olajfestmény van. A ME- DOSZ ajándéka. Ez a szakiskola két éven át kiváló eredménnyel vett részt a szakmunkás tanulók országos vetélkedőin. Ezért kapták az ajándékot. A tantermek szépek, világosak. A folyosókat képek, akváriumok díszítik. — Azt szeretnénk, hogy minden tanuló jól érezze magát — mondja Dicenty Ernő igazgató. Szemmel láthatóan .sokat tettek ezért. Aki egy-két évvel ezelőtt látta az iskoia környékét, nehezen ismerne rá. Tanárok, oktatók, tanulók ösz- szefagása, munkája révén készült a kerítés. Ök hózták rendbe a hatalmas előteret. Fákat, cserjéket ültettek. A kő- és tégla törmeléktől megtisztított udvaron gyönyörű parkot akarnak létesíteni. Tele vannak tervékkel, edképze- lésekkeL Ötéves múltja van a csurgói szakiskolának. Az indulás nehézségei ma már emlékek. A célt szolgáló több milliós segítséggel igazi otthont teremtettek a szakmunkásképzésnek. A cél: jó szántóföldi növénytermesztő gépészeket adni a megye mezőgazdaságának. Olyan jól képzett szakmunkásokat, akikre nyugodtan rá lehet bízni a hagyományos és korszerű gépeket A szakmunkásképzés időtartama három év. Az elsőéves tanulók tizenegy hónapot töltenek az iskolában. Az egyik héten elméleti, a másik héten gyakorlati oktatáson vesznek részt. A másodéves tanulók öthónapos elméleti oktatás után hathónapos üzemi gyakorlatra mennek a csurgói Zrínyi Termelőszövetkezetbe. A harmadévesek öthónapos elméleti oktatás után öthónapos gyakorlati munkán vesznek részt a szerződtető szövetkezetüknél, illetve gazdaságuknál. Ezután tesznek szakmunkásvizsgát. A tanulók védőruhát, diákotthoni ellátást és a tanulmányi eredménytől függően 110—380 forint összegű ösztöndíjat kapnak. A harmadéves tanulóknak a szerződtető gazdaságban töltött gyakorlati munka után havonta 800 forint tanulóbért vagy teljes munkabért fizetnek. Az iskola korszerűen fölszerelt műhelyeiben a lakatos munka titkaival is megismerkednek a tanulóik. Jól képzett szakemberek irányításával sajátítják el mindazt, amire szükségük lesz a gyakorlati munka során. Megismerik és megtanulják az erő- és munkagépek kezelését, vezietését. Olyan szaktudásra tesznek szert, hogy a munka- és erőgépekben keletkező meghibásodások egy részét ki is tudjáK javítani. Ritecz János szakoktató büszkén beszél a »gyerekeiről«. — Olyan szakembereket akarunk nevelni, hogy mindenki elégedett legyen. A szövetkezetek egyre nagyobb arányú gépesítéséhez sok jó szakemberre van szükség. A mi iskolánkból kikerülő szakmunkások — munkájuktól függően — jól megtalálják a számításukat. S végezetül hadd említem meg, amire az iskola minden nevelője büszke: az eddig végzett százhatvan szakmunkással minden szövetkezet és gazdaság elégedett. A porrog- szentkirályi, a somogyud várhelyi, a parrogi és a csurgói szövetkezetek állandó kapcsolatot tartanak az iskolával. Ügyszólván hetenként ellenőrzőt tanulóik előmenetelét. Es még egy örvendetes dolog: ma már érettségizett fiatalok is tanulnak az iskolában. Néhány hét múlva — ha minden jól megy — huszonkilenc tanuló kap szakmunkás oklevelet. A beérkezett felvételi kérelmek szerint hatvannégy fiatal szeretne szeptembertől Csurgón tanulni. Németh Sándor A F U ROMEST Tapossuk az ázott, szürke iszapot. Itt a torony mellett mindig nedves a föld. Két- százhuszonhat méter mélyről tör fel a víz. Nyugodtan, de elég vastag sugárbari ömlik; kis tócsát alkot, aztán érként indul tovább. A fúrómester a kalauz. Napszítta arcú, csupa olaj ember. Tizenhat esztendeje Kiskörösről indult el. Azóta egyetlen szenvedélye van: a víz. Kilométerekben lehet csak kifejezni, hogy milyen mélyre hatolt a föld gyomrában. — Egy darabig összeadtuk a kutak mélységét, aztán abbahagytuk. — Miért? — Nem érdekes. Ami kész van, az már nem érdekes. Az az érdekes, amit most fúrunk. Ha lemegyünk innen, ez a kút sem lesz már édekes. — Mi a véleménye erről a kútról? —Hatszázharminc litert vettünk ki belőle percenként. Ennek a kétharmadát mindig megadja. Olyan négyszázliteresre saccolom. A taszári vasútállomással szemben áll a kút. Körülötte térdig ér a fű. A műúttal csak egy járhatatlanná dagadt sárga földhányás köti össze. Minderről alig vesz tudomást a fúrómester. Nem a felszín, hanem a mély érdekli. Kincsnek tartja a vizet, s úgy beszél róla, ahogy csak a kincskeresők Hídnak beszélni a munkájukról. Csendesszavú, nyugodt ember. Jakobicz Jánosnak hívják. De ebben a nyugodtságban is van valami energikus, A kezét nem tudja üresen hagyni. Ha mást nem, hát egy darab vasat forgat benne. —Ez a rét jó terület. Két kutat terveztünk ide, de alighanem megfúrjuk a harmadikat is. Három réteg van itt, így nem játszanak össze a kutak. — Kóstolta ezt a vizet? — Jó, kellemes italú. Hideg is. Huszonkét fokos. — Aztán egy csöppnyi mosollyal kísérve: — Nem maligánban, az a baj. — Mitől függ egy kút termelékenysége? —A talajtól. Itt a talaj a fontos. Később, amikor a fúrómester nem hallja, egy szakember azt mondja erre: — Meg a fúrómestertől is, mert nem mindegy, hogy hogyan fúrják a kutat. — Nekem még nem volt meddő fúrásom — teszi hozzá az előbbi mondathoz a fúrómester. — Pedig higyje el, hogy Tolnát, Baranyát meg Somogyot már végig fúrtam. Ha az ember egy darabig lemegy, akkor már tudja. hogy mit várhat. — Mennyi ideig tart egy kút? — Most vagyunk itt ötven- egyedik napja. Ebből * tiszta fúrás két hét. A többi költözködés és liozzákészülés volt. — Hosszú vagy rövid ez a idő? — Rövid. Itt jó a talaj. Puha. Általában száz méterre egy hónapot számolunk. De itt finom szemcsés a talaj. Ez jó nekünk. A kútnak nem a legjobb. Látja ezt a homokot? Ha megszárad, úgy viszi a szél, mintha a sivatagból hozták volna ide. Fakószürke a homok. Kevés fény érte, hiszen valahol a mélyben szunnyadt idáig. A fúrófej nemrégen hozta ki a fényre. Itt marad szürke foltként, amig a fű föl nem veri. De erről már kevés szó esik. A kút készen van. A befejezése van csupán hátra. Kap egy szabadkifolyót, hogy a víz el ne tömje a fölfelé törő utat addig, amíg megépül a vezeték, amelyik a városba szállítja. A fúrómester viszont a következő területre gondol, ahol ismét vallatni kell a földet: hogy megmutassa és odaadja kristálytisztán csillogó kincsét. A kemény szorítású földet kemény akaratú emberek kényszerítik vallomásra. Ha munkához kezdenek, mindig köszöntik egymást. De nemcsak egymásnak, mindenkinek ezt mondják: — Jószerencsét! Kercza Imre Vezetési gyakorlat. Minden másodéves vezetői vizsgát tesz. tanuló vonta tóHOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Miért kivételeznek a pécsiekkel? Érdeklődéssel olvastam a Somogyi Néplap Mi lesz csúcsforgalomban? című cikkét. A bosszankodás már 1966 nyarán megkezdődött, amikor a fonyódi vasútállomás falragaszon és hangosbeszélőn keresztül udvariasan fölkérte az utazóközönséget, hogy a Kaposvárra utazók ne vegyék igénybe a pécsi szerelvényt, mert a nagyobb távolságra utazó pécsiek elől elfoglalják az ülőhelyeket, és a pécsieknek Kapósvárig állniuk kell. Ezt az eljárást furcsának tartottam. A kaposvári vasútállomáson még soha nem mondták be a mikrofonba, hogy a Dombóvárra utazók ne üljenek fel a budapesti gyorsra, mert ezzel elfoglalják a helyet a messzebb utazók elől, akkor, amikor Dombóvárra elutazhatnának a következő bumli vonatokkal is. Kétségtelen tény, hogy sok pécsi útitársnak csak Kaposváron jutott ülőhely. Megértettem azt is, hogy emiatt a Pécsre utazók zúgolódtak. Nagyon is időszerűnek tartottam, hogy a probléma megoldását a MÁV Pécsi Igazgatósága napirendre tűzte. Azt azonban, hogy az igazgatóság több lehetőség közül a lehető legrosszabbat választotta, joggal háborította fel a kaposváriakat. A kaposváriak is szeretnek kulturált körülmények között utazni, ezért ültünk fel a pécsi szerelvényekre. Ha a MÁV ugyanazt a kényelmet és kulturáltságot biztosította volna a kaposvári vonatokon is. akkor nem lett volna szükség arra, hoprv fölkérjék Fonyódon az utazóközönséget a oécsi vonat mellőzésére — most pedig kizárják a vonat használatából. Nem hisszük, hogy a MÁV illetékesei megalapozott utasszámlálás alánján állították össze a közlekedés űi rendjét- hogy a nvári idényben Pécsre három. Kaposvárra két szerelvény indul Fonyódról. A MÁV hibás intézkedése úgyszólván éket vert a két város közé. Egy kicsit jogosan érezzük azt, hosrv az igazgatóságnak csak a pécsi utazóközönség a szívügye; velünk ka- pos\'áriakkai egy kicsit mostohán bánt. Befejezésül m*er annvit: l?gv hisszük, ha a kanosvárt vonat is olvan kulturált utazást biztosit, mint a nécsi, ha ezen a vo naton is lesz minden utasnak űjőhelve, mint a pécsin, s ezzel is olvan gvorsan Kanosvárra leket érni, mint a nécsiv°l, akkor a nécsi vonat, nvueo^tan mee-áiihat K’*'nosváron. A^ra borivódon akkor csak az a néhány uta« founini. aku.r valamilyen oknál fogva kukábban szeretnének gsmosváw. é-k Szeretnénk hinni és reroÄ,ni, a rr-m»* folytán erre még ebben a szezonban sor k«-n* r HORVATH JANOS Kaposvár Streit M, u. IS. 32#*
