Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-06 / 132. szám
Kedd, 1967. Juntas 6. 3 SOMOGYI NÉPLAP Őszinteség, bátorság és felelősségérzet Május utolsó hetében Somogy miíxlen járásában befejeződitek a KISZ küldöttértekezletek. Kivétel nélkül valamennyire a szervezettség, az ünnepélyesség, az aktivitás, az egyéni és a közös gondok fölvetése, az őszinteség, a bátorság és a felelősségérzet volt a jellemző. A KISZ tekinté- lyének és munkájának elismerése többek között abban is kifejezésre jutott, hogy a fiatalok tanácskozásain részt v?.tA járási KISZ küldöttértekezletek tapasztalatairól tek és felszólaltak a megye és gratulálunk az elért szép ereda járások vezetői, a szövetséggel munkakapcsolatban álló társadalmi és tömegszervezetek képviselői. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a vitában felszólalók lelkiismeretes felkészülését sem, s azt, hogy a politikai, társadalmi és gazdasági élet szinte minden területével foglalkoztak, hangsúlyozták az ifjúság részvételét az országépítő munkában. Az ifjúsági szövetség bizonyított A hozzászólásokból kitűnt az is, hogy az elmúlt években bizonyított az ifjúsági szövetség. Juhász István, a Siófoki Járási Pártbizottság első titkára ezt így fogalmazta meg: “A KISZ nevelőmunkájának eredményeként a járás ifjúságának nagy többsén'’ érti és magáénak vallja a párt pol.ti kájai, aktívan részt vesz annak megvalósításában.« A KISZ kommunista jellegének erősödésével, az ifjúság szocialista szellemű nevelésével, az eszmei politikai nevelőmiunkával érték el, hogy a párt büszke a felnövekvő ifjú nemzedékre, és bizalommal számit rájuk. Ennek a bizalomnak az egyik jele például, hogy a pár itagf elvételnél az egyik ajánló a KISZ-alapszervezeí lehet. A felszólalók beszéllek arról, hogy a KISZ politikai oktatás a nevelőmunka egyik jó eszköze. Az oktatás elősegítette a párt gazdaságpolitikai, szociális és társadalompoliti- Itai határozatainak megértését, tudatosította az ifjúság szerepét az előttünk álló feladatokban, és fokozta a fiatalok érdeklődését korunk fő kérdései iránt. Fölvetettéit, hogy a propagandista személye döntően befolyásolja az oktatás eredményességét. Simon Béláné, a marcali járási küldöttértekezleten arról beszélt, hogy a ndklai alapsaer- vezet kis létszámmal kezdte az oktatást. A jól összeállított tematika, az élményszerü előadás, a beszélgetés és vita eredményeként megháromszorozódott a részvevők száma. Erőss Judit, a tabi gimnázium KISZ-titkára elmondta, hogy a tanulók érzik az oktatás fontosságát, igénylik is, azonban nem tudnak számukra megfelelő számú előadót biztosítani. A KISZ megyei bizottsága mellett működő előadód iroda eredményes működéséről beszélt Fonyódon Mészáros Angéla, a gimnázium küldötte. Javasolta, hogy más alapszervezet is forduljon bizalommal az iroda tagjaihoz Elismeréssel szóltak a küldöttek a KISZ tömegagi- tációs munkájának kiszélesedéséről is. A Vádoljuk az imperializmust!’-mozgalom, a Forradalmi ifjúsági napok rendezvényei, demonstrációi érzelemdúsabbá, élőbbé tették az ifjúsági munkát. Erről hallottunk a többi között a csurgói és a marcali járási küldöttértekezleten. A fiatalok büszkén beszéltek az inkei emlékműről, amit a két járás ifjúsága emelt és gondozott. Berta József, az oktatási bizottság vezetője, ugyancsak a csurgói értekezleten beszélt arról, hogy a világnézeti nevelésben fontos »direkt« politizáláson kívül érzelmileg is megfogta a részvevőket a Kongresszusi körökben a Fáklyavivők című témakör. Megismerték az ifjúkommunista mártírok, hősök életét, munkásságát Nem egy helyen, például a Faipari Vállalatnál névadót választottak közülük. Elismerően szólt Lajos Lássló- né, a csurgói gimnázium KISZ segítő tanára a tanintézeti politikai nevelőmunkát színesítő somogyi kezdeményezésről, a Lenini napokról. Elmondotta, hogy ez alatt az idő alatt a marxista körök tagjai közelebbről megismerkedtek Lenin műveivel, a marxizmus klasszikusainak írásaival. Ebben a szellemben kívánnak felkészülni Lenin születésének 100. évfordulójára. Napi tettekkel a szocializmusért A nevelőmunka mellett a küldöttértekezletek másik legtöbbet hangoztatott kérdése a fiatalok munkája, társadalmi és közéleti tevékenysége volt — az akcióprogramok tükrében. Főként a felnőttek szóltak elismeréssel a fiatalok munkájáról, a munkaversenyben, a szocialista brigádokban, az ifjúsági és exportbrigádokban kifejtett tevékenységükről. Sasvári Ferenc, a Nagyatádi Konzervgyár igazgatója például elmondta, hogy az üzem létszámának fejlesztését főként fiatalokból kívánják megoldani. Bizalommal van irántuk a vezetés, hisz az üzem dolgozóinak 40 százaléka fiatal, az élüzem cím megszerzését az ő helytállásuk, becsületes munkájuk is elősegítette. Nem félnek felelős beosztásba állítani a fiatal szakembereket, s milliós összegeket bízni a kezükre. Virovecz József, a Siófoki Járási Tanács elnöke arról beszélt, hogy a fiatalok lelkesen vesznek részt a termelést segítő munkában. Kiemelte Balatonsza- badi, Nyim, Pusztaszemes jó munkát végző ifjúságát. Elismeréssel szólt a Tegyünk többet SomogyérU-mozgalomhoz való tömeges csatlakozásról, amelynek nyomán az ifjú- kornmunisták részt vesznek a társadalmi munkákban, a falvak csinosításában. Egészséges lokálpatriotizmus kialakulását érzi a járásban, s hangsúlyozta, hogy a jövőben még inkább számítanak a fiatalokra a parkosítási, fásítási tervek magvalósításában, a rét- és legelő javításban. Kérte az ifjúkommunistákat, hogy segítsék az 1970-re elkészülő siófoki művelődési otthon építését Valamennyi járási küldöttértekezleten beszámoltak arról a küldöttek, hogy a fiatalok figyelme és tenniakarása kiterjed a megye- és az országhatáron túlra is. Ezt bizonyították a vietnami szolidaritási mozgalom keretében szervezett vietnami műszakok, a vietnami vasárnapok. Ezt méltatta a többi között Gajdos László, a nagyatádi pártbizottság első titkára. Hangsúlyozta, hogy a vietnami szolidaritási munkaakciókkal érezhetően nagyobb lett a KISZ társadalmi rangja, tekintélye, megbecsülése. A felszólalók azzal is foglalkoztak, hogy a termelőeszközök fejlődése, a nagyarányú gépesítés, az új technikai vívmányok bevezetése, a ke- mizálás, az új agrotechnikai módszerek megkövetelik a szakmai tudás állandó, rendszeres fejlesztését, gyarapítását. Ezt a célt szolgálja a többi között a Szakma kiváló tanulója, a Szakma ifjú mestere, a Kiváló ifjú mérnök, technikus mozgalom az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt, örvendetes, hogy nő e mozgalom népszerűsége. Bírálat és önbírálat Sok szó esett az értekezleteken az ifjúság megítéléséről, a véleményekről és általánosításokról. A hozzászólásokból egységes állásfoglalást érezhettünk, s ezt Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke így fogalmazta meg a nagyatádi járási küldöttértekezleten: *Büszkék vagyunk a Somogy megyei ifjúkommunistákra, és menyeikhez«. A fiatalok maguk is elmondták, sértő az, ahogy az egyes gazdasági vezetők és felnőttek a külsőségekből alkotnak negatív véleményt az ifjúságról. Harangozó Gyula somogyszentpáli KISZ-titkár fölvetette, hogy a megítélésben a mérce a közösségért végzett munka legyen. Tárgyilagosan foglalkoztak a fiatalok a KISZ tömegszervezeti jellegében fellelhető hiányosságokkal is. A legtöbb vita a ki lehessen KISZ-tag?-kér- dés körül forgott. Poór Éva és a gépek, mert nincs hozzáértő szakember. A járásban negyven szakmában évek óta nincs ipari tanuló. A továbbtanuló fiatal érezze kötelességének, hogy ha elvégezte a tanulmányait, oda térjen visz- sza, ahonnan indult. A felsorolt problémák megoldása szép felad tot jelentene a KISZ-nek. Kocsis László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője arra hívta föl a fo- nyódi tanácskozás figyelmét, hogy ne hagyják a fiatalok kizárni magukat az őket is érintő feladatok megtervezéséből és megoldásából. Ne Vass Teréz a nagyatádi gim- forduljon elő, hogy »rólatok názium tanulói arról beszéltek, hogy több KISZ-tag viselkedésével, tanulmányi előmenetelével, mozgalmi munkájával nem lehetnek elégedettek. Javasolták, hogy a KISZ felvételnél állítsanak minőségi követelményeket a jelentkező fiatalok elé. Többen fölvetették, hogy nem zökkenőmentes az úttörők KISZ-felvétele sem. Nagy törést érez az újonc KISZ-tag, amikor az úttörőélet színes, romantikus, élménydús világaiból az alapszervezethez kerül. Néhány alapszervezetnél ugyanis nem foglalkoznak eléggé az új tagokkal, nem tudják megfelelően érdekessé tenni a mozgalmi életet, nem kapnak konkrét feladatot, tisztséget, mint ahogy azt a gyermekszervezetben megszokták. Ez több fiatalnál közömbösséget, befelé fordulást, néha kiábrándulást vált ki. E hibák leküzdésében nagy szerep vár — ahogy Knézics István pedagógus, a fonyódí küldöttértekezleten elmondotta — a falusi pedagógusokra, akik pedagógiai érzékükkel és az emberanyag ismeretével segíthetnék, támogathatnák a KISZ-szervezeteket. A két Balaton-parti járásban vetődött fel, hogy a fiatalok nem elég harcosak, kevés tény és érv van a birtokukban ahhoz, hogy fölvegyék a harcot a fellazítási taktikával szemben. A fiatalok elmondták, hogy taggyűléseiken többször szeretnék látni a falu vezetőit. Érezzék ők is, hogy a Tervezzünk és cselekedjünk jelszó érvényre juttatásában nem elég csak a fiatalok részvétele. Ezt hangsúlyozta Tabán Bogdán Erika nagyberényi küldött is, aki elmondta, hogy a községben a pártszervezet segíti a munkájukat Dr. Ress Zoltán, a Marcali Járási Tanács vb-elnöke el- mondita, hogy nem használja Id vagy nem ismeri a marcali járás ifjúsága az iparban és a mezőgazdaságban előttük álló lehetőségeket. Gyakran fölvetik a fiatalok — mondta —, hogy a tsz-ekben kevés a gép, sok a fizikai munka. Viszont nem veszik észre, hogy néhány tsz-ben, mint például Samogyzsitfán, állnak tárgyalnak — nélkületek«. Bizalommal Sok olyan hozzászólásról is beszámolhatnánk, amelyekben a fiatalok egészséges türelmetlensége nyilvánul meg. Látják a fiatalok a társadalom előtt álló feladatokat, részt kémek belőle, értik a párt agrárpolitikai célkitűzéseit, egyre inkább »fiatalodnak« a termelőszövetkezeteit. A munkán kívül azonban a szabadidejüket kulturált környezetben szeretnék eltölteni, s ezért mindegyik értekezleten szóba került a falusi KISZ-helyiség, az ifjúsági klub, a művelődési otthon hiánya. Komáromi József bálványosi küldött elmondta, hogy a fiatalok jól érzik magukat a szövetkezetben, érzik a megbecsülést, elismerik munkájukat. Viszont van húsz székük és négy asztaluk egy üres helyiségben ... Hiába van a buzsákieknak külföldet járt népi együttesük, ha otthon nincs hol fellépniük. Nem kívánják azt, hogy csak a kulcsot adják a kezükbe, társadalmi munkát ajánlottak föl. Somogyszenipálon például a rendezvények összegét a községfejlesztési csekkszámlára fizették be. Segítséget és megértést kértek. Arról is beszámoltak a fiatalok, hogy bizalommal várják a megyei küldöttértekezletet és a KISZ-kongresszusát. Ezt bizonyítják a kongresszusi felajánlások, a munkaversenyek. Számítanak arra, hogy a IX. pártkongresszus határozatai nyomán a KISZ legfelsőbb fórumán olyan döntések születnek, amelyek segítik a mozgalmi munkát, célokat adnak a fiataloknak és távlatokat teremtenek. Elmondták azt is, hogy a kongresszus után nem szűnő lendülettel folytatják a munkát. Továbbfejlesztik a Vádoljuk az imperializmus !-mozgalmat, ápolják haladó hagyományainkat, továbbra is méltó örököseivé akarnak válni forradalmi örökségünknek, s Kongresszusi útlevéllel készülnek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplésére. strubl Márta IZGALMAS VE Értékelték az első negyedévi munkaversenyt a ruhagyárban A Kaposvári Ruhagyár dolgozói a IX. pártkongresszus tiszteletiére indított versenyt nem hagyták abba a kongresz- szus befejezésekor. November óta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére versenyeznek. A gyár vezetői értékelték az első negyedévi versenyt. Az ifjúsági és a 9-es szalag messze maga mögött hagyta a többi szalagot. Egymást azonban nem tudták túlszárnyalni, egyforma pontszámra tettek szert. Így mindketten az első helyre kerültek. Utánuk a lles szalag következik. Érdekes, hogy tavaly ősszel a 9-es és a 11-es szalag ugyancsak egyenlő pontszámmal került az első helyre. A 10. (utolsó) helyen az F. Horváth szakmányvezető- höz tartozó előgyártó végzett. Ennél az üzemnél rosszabb már csak a taszári telep volt. Ott ugyanis mínusz pontjuk van a szalagoknak. Megkerestük a két első szalag dolgozóit. Azt tudakoltuk tőlük, hogyan sikerült elérni a jóeredményt, s hogyan akarnak vetélkedni a második negyedévben. A Dómján szakmányhoz tartozó Ifjúsági szalagon azt hallottuk, hogy igen örültek a helyezésnek. Még úgy is nagy örömet okozott az elsőség, hogy osztozni kellett a 9-es szalaggal. Vörös József ■ szalagvezető arról beszélt, hogy a siker részben a fiatalok lelkes munkájának, akaraterejének, felelősségérzetének köszönhető. Bencs Józsefné, Vass József, Horváth Jánosné, Vörös Júlia, Jámbor Mária és a többiek mind keményen dolgoztak. A melegváltás is előmozdította a feladatok végrehajtását. Ugyanis kevesebb időt kellett fordítaná a váltásra, mint korábban. Annak ellénére, hogy a fiatalok gyakorlatlanok, (az átlag életkor 26 év), tudták teljesíteni a feladatot. De még jobb eredményt értek volna el s talán osztozna sem kellene a 9-es szalaggal a babérokon, ha nem lett volna sok hibás anyaguk. Ez hátráltatta a munkát. Az objektív nehézségek még mindig nem szűntek meg. Az üzemrészben igen sok félkészárut láttunk. Csak a prém hiányzik róluk. Emiatt nem lehet szállítaná őket. Nem tudták megmondani, hogy belső vagy külső szervezetlenség okozza-e ezt. Egy bizonyos, nem szabadna ilyesminek hátráltatni a munkát, elkedvetleníteni a dolgozókat. Ezek az apró bosszúságok nem szegték a fiatalok kedvét. A második negyedévben még jobban akarnak dolgozni, mint az elsőben. Szeretnék lehagyni a kilenceseket. De nemcsak ezért akarnak többet nyújtaná, hanem azért is, hogy bebizonyítsák, tudnak elsők lenni akkor is, ha olyan feladatot kapnak, mint az idősebbek. Ä fiataloknak ugyanis április 3Ö-ig csak 75 százalékra kellett teljesíteniük a tervet. Jó munkájuk láttán az üzem vezetői hozzájárultak ahhoz, hogy a tervet száz százalékra teljesíthessék. A 9-es szalagot azonban nem egykönnyen lehet a második helyre utasítani. Továbbra is kitartóan küzdenek. A szalag dolgozói jól összeszoktak, nagy gyakorlattal rendelkeznek. Segítik egymást, s jó minőségű munkát végeznek. Fellai Imre szalag- vezető szerint ezért tudtak 283 pontot szerezni. A második negyedévben ők is az eddigieknél többet akarnak nyújtani, .Nem titkolják, hogy szeretnék megtartani az el.ső helyet. — Most már túlvagyunk a csoportbérezés bevezetésekor támadt gondokon. Beláttuk, hogy a csoportbérezés jó, dolgozóink többet keresnek, mint azelőtt — mondta Fellai Imre. Tehát teljes a nyugalom, jó a munikakedv s van esély az első helyre. Érdemes küzdeni, hiszen az első negyedévben a jó eredményt elért szalagok dolgozói mintegy harmincezer forint értékű tárgyjutalmat kaptak. A versenyszakasz befejezésekor, november 7-én a gyár vezetői megkétszerezik ezt az összeget. Müller László igazgató arról beszélt, hogy örömmel adják a. jutalmat azoknak, akik a munkában élen járnak. A verseny a feladatok végrehajtását segíti elő. Ennek köszönhető, hogy január 1-től május 31-ig négymillió forint értékű áruval többet termélt a gyár a tervezettnél, továbbá, hogy négy százalékkal nőtt a termelékenység. Ha a verseny ilyen hatékony lesz, akkor az év végén is jó eredményekről lehet beszámolni. Szegedi Nándor 13 000 CSerépkályhakeretetkészít a Somogy megyei Finommechanikai Vállalat a zalaegerszegi cserépkály hagy árnak, A keretek nikkelezett kivitelben készülnek A „derestörvény“ 1907. június 6-án szavazta meg a magyar törvényhozás a cseléd- törvényt. Ezt népiesen derestörvénynek nevezte a kor embere. Magyarországot a 7 0-es évektől kezdve évtizedeken át agrárválság sújtotta. Fokozta a gondokat a növekvő munkanélküliség. A mérhetetlenül profitéhes nagybirtokosság az agrárválság terheit a falusi népességre hárította, főleg a munkavállalásra kényszerülő szegényparasztságra. Törvényszerűen lángoltak fel tehát az agrárszocialista mozgalmak a tejjel- mézzel folyó Kánaánban«. A nagybirtokosság dühösen vetette magát az agrárszocializmusra. Miután 1514-ben Dózsát kivégezték Temesváron és a »lázadó« parasztok tízezreit felkoncolták, az ország lakosságának 90 százalékát kirekesztették a nemzetből s röghöz kötötték. A 19. század második felében, 7876-ban szabályozták. először »új alapon« a cseléd és a gazda viszonyát — a gazda javára. 1898-ban, a II. törvénycikk tiltotta meg a munkabeszüntetést és az erre irányuló szervezkedést a mezőgazdaságban. Ezt '■-licitálta túl az 1907. XIV. törvénycikk. Ez ismét elvitatta a zsellérek szabad költözködési jogát. Kimondotta, hogy a 12—18 év közötti béresgyerekekre a gazda házi törvényei vonatkoznak. A gazda tehát testi fenyítésben részesíthette őket. A derestörvény és minden származéka — az »évszázados nagy per« része volt. Végérvényesen 1945 temette el ezt a gyalázatot. \ F. M.
