Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-30 / 153. szám

AZ MSZMP: MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Jégkárokat okozott a vihar Áramszünet három járásban — Több községgel megszakadt a telefonösszeköttetés A szerda éjszakai, erős szél­lel kísért vihar jelentős ká­rokat, zavarokat okozott me­gyénkben. Éjiéikor jelentették az Áramszolgáltató Vállalat központjának, hogy a kapos- vár—lengyeltóti vonalon áramszünet keletkezett — az okát most vizsgálják —, s ki­aludtak a villanylámpák a kaposvári, a nagyatádi és a marcali üzemvezetőség terüle­tén is. A vihar több helyen fákat döntött ki, Csurgó, Nagyatád és Marcali környékén elszakí­totta a vezetékeket, s a túl­feszültség következtében na­gyon sok szigetelő felrobbant. A posta távbeszélő központ­jától azt a tájékoztatást kap­tuk, hogy a vihar által kidön- tött fák sok helyen elszakí­tották a légvezetékeket, s emiatt a barcsi, a csurgói és a nagyatádi járással nehéz összeköttetést teremteni, csak kerülő úton tudják a kapcso­latot biztosítani. Somogyaszaló és Magyaregres községgel vi­szont csak a hiba kijavítása után tudnak majd telefon­összeköttetést létesíteni. Jelentős károkat okozott a vihar a büssűi Űj Tavasz Tsz-ben: több épület — a borjúnevelő, a sertésfiaztató stb. — cserepeit lesodorta, összetörte a szélvihar, szal­makazlakat borított fel, s szétszórta az összegyűjtött ta­karmányt. A kiskorpádi La­tinka Tsz-ben villám csapott egy lucernakazalba, s a tűz mintegy 100 mázsa lucernát megsemmisített. A kár érté­két 10 000 forintra becsülik. Barcson és környékén is pusztított a vihar. A közép- rigóci erdőben — telefonje­lentés szerint — százával tör­delte ki a fákat. Az Állami Biztosító megyei igazgatóságá­Hiányzik a rendelkezés, sürgető a megoldás VEGYSZEREMET® KELLENE Eltávolítják a vihar nyomait a kaposvári Szabadság parkból. nak tegnap több községből, illetve termelőszövetkezetből jelentettek jégkárt, mert a vihar éjszaka erős lehűlést váltott ki, s ez jégveréssel járt. A hetesi Vikár Béla Tsz, a somogysárdi Béke Tsz, az újvárfalvai Noszlopy Gás­pár Tsz, a nagybajomi Zöld­mező és Győzelem, a barcsi Vörös Csillag, a darányi Üj Elet és még több más ter­melőszövetkezet termésében pusztított a jégverés. A biz­tosító szakemberei azonnal megkezdték a bejelentett ká­rok fölmérését. A jelentések szerint a Ba­latont elkerülte a vihar, s itt az áramszolgáltatás és a táv­beszélő-összeköttetés is zavar­talan. Szorgalmas diákok Rendben a határ az aratásra Áttolóban Egy kicsit összetorlódtak a munkák néhány héttel ez­előtt az attalai termelőszövet­kezetben. Sok volt a növény- ápolás, igyekezni kellett a széna kaszálásával, betakarí­tásával. »Pedig az aratásig mindezt el kell végeznünk« — mondogatták a szövetke­zetben. Ekkor a dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium fel­ajánlotta segítségét. Mindennek két hete. Ma jönnek hozzájuk utoljára a diákok. Tulajdonképpen ez már a búcsú napja, örömmel fogadta a falu a mintegy hetven diák segítségét, és most jó érzéssel köszönnek el tőlük. Igyekezetüknek nagy része van abban, hog; az atíalaiak végeztek az ösz- szes növényápolással és az első kaszálás szénáját — a ré­tekét is — mind betakarítot­ták. Míg a tagok főként a takarmányok biztonságba he­lyezésével foglalatoskodtak, a diákok kiritkították és meg- műtrágyázták a kétszáz hold hungazinos kukoricát. Ezen­kívül amikor sürgetett az idő, részt vettek a borsósze­désben is, öt holdról takarí­tották le a termést. Reggel a vonatnál mindig jármű várta őket. Mikor be­köszöntött a kánikula és már délelőtt remegni látszott a le­vegő a hőségtől, akkor fordí­tottak a munkarenden, már hajnali háromkor elindultak, délben pedig pihenőre tértek. Megszerették őket Attalában, nemcsak fiatalos vidámságuk­ért, hanem szorgalmukért is; közreműködésükkel sikerült elérni; aratásra rendben van m határ. FELELŐTLEN “7 — Jöjjenek azonnal, mert a I Vörös Csillag Filmszínházzal szemben levő Erzsébet Vendég­lőben felrobbant egy gázpalack — hívta fel csütörtökön délelőtt a tűzoltóságot egy magát B. J.- nek nevező férfi, de azt már nem akarta megmondani, hon­nan, hányas telefonról beszél. Tűzoltók, rendőrök siettek a helyszínre, ám ott azt közölték velük, hogy a múlt esztendei óta szerencsére nem volt gázpa­lackrobbanás a vendéglőben. B. J. tehát -játékból- riasz­totta a tűzoltókat, rendőröket, s bizonyára jót derült, amikor meghallotta a tűzoltó kocsi szi­rénázását. Hangja után Ítélve felnőtt ember lehetett, de tette arra enged következtetni, hogy kevesebb ésszel rendelkezik, mint egy fiatal gyerek. Sajnos, nem ö az egyetlen, aki ilyen és ehhez hasonló telefon- betyárkodással tölti üres óráit. Előfordult, hogy az egyik kapos­vári idős, köztiszteletben álló pedagógus lakását a hajnali órákban csengették föl, s fele­ségét egy ismeretlen nő -bizal­mas kapcsolatukról- tájékoztatta. De kihívták éjszaka a mentőket is, hogy szállítsanak kórházba egy sérültet, ám a megjelölt he­lyen senkit sem találtak. Egyik vállalat néhány női dolgozója az­zal szórakozott, hogy heteken át mindennap — munkaidőben — órákon keresztül hívták egyik közhivatalunk osztályát, s a te­lefont felvevőknek különböző ajánlatokat tettek, fogadást ajánlva, hogy hajlandók egy liter konyakot is fizetni, ha ki­derítik, személyüket. Sikerült, s akkor döbbentek meg, fakadtak sírva, amikor vállalatuk Igazga­tója hivatta őket, s közölte ve­lük, hogy -Játszadozásuknak- milyen következménye lehet, kezdve a legyeim! felelősségre- Y onastol aa elbocsátásig. Sajnos a telefonbetyárokat a legtöbb esetben nem sikerül le­leplezni, felelősségre vonni. Am ha személy szerint nem Ismerik Is őket, azt mindenki tudja, kik lehetnek: felelőtlen, lelkiismeret­len, komolytalan emberek, mert csak Ilyenek képesek gyerekes teltek elkövetésére, arra, hogy zavarják a mentők, rendőrök, tűzoltók vagy közhivatalok mun­káját, Illetve embertársaik pihe­nését! Sz. L. Megdöb­bentő tényt hallottam egy érte­kezleten; Magyar- országon tonnákban mérhető kvantumok maradnak meg évente a mezőgazdaság vegy­szereiből, s a- felhasználatlan mérgek megsemmisítéséről vagy kötelező eltüntetéséről semmiféle törvény, rendelke­zés, szabály nem gondosko­dik. Zsákszámra állnak gaz­daságokban, veszélyeztetik környezetüket, egészségünket ezek a megmaradó vegysze­rek. Terjednek a korszerű mód­szerek, terjed a kemizáció a mezőgazdaságban. Ez jele­nünk s egyre inkább a jö­vőnk útja. Az új gépekkel és gyártási folyamatokkal együtt megismerjük ezek ve­szélyeit, esetleges ártalmait; a prototípussal együtt szüle­tik a védettség, a munkásvé­delmi rendszabály is. Ugyan­ezt megtaláljuk az új vegy­szeres mezőgazdasági folya­matoknál is. Külön intéz­mény gondoskodik a növé­nyek védelméről, ártalmaik leküzdéséről, az állatok egészségügyéről, az óvó rend­szabályok megtartásáról stb. De hogy mi legyen a meg­maradó, csökkent hatású — emberekre, élőlényekre, környezetükre azonban min­denképpen veszélyes — anya­gokkal? Erről mintha elfe­ledkeztünk volna. Mit jelent ez a prob­léma So­mogybán? A KÖJÁLÉ és a me­gyei nö­vényvédő állomás vezetőitől tudom azt, hogy nem álta­lában, hanem igen sok me­zőgazdasági termelőüzemnél konkrét veszély a zsákszám­ra tárolt, elavult vegyszer. Például a tavalyról vissza­maradt Arvalin. Hatása már kétes, föl nem használják, az AGROKER azonban vissza nem veszi már az ilyen té­teleket. S van a »készletben« a DDT-ből, a különböző új­fajta gyomirtó szerekből is, sőt; még elfekvő arzéntéte­lekről is tudnak. Tárolóhe­lyet foglalnak és egy helyen, nagyobb mennyiségben ko­moly veszélyt jelenthetnek ezek. Jogos a kérdés; egyál­talán mit csináljanak, mit csinálhatnak velük? Ha fe­dett helyen maradnak, ez még a jobbik eset. Sajnos volt rá példa, hogy kidob­ták, árokba öntötték vagy egyszerűen elásták a meg­maradt vegyszert szabad.pré- dájául esőnek, elszivárgó ta­lajvíznek. Nem számolva az­zal, hogy milyen beláthatat­lan következményekkel jár­hat mindez felszíni vizeink élővilágára s közvetve: mindannyiunkra. Nemrégen az egyik tsz üres permetlé- tartályokat öblített ki a pa­tak partján. Percek múlva egy kissé távolabb tíz kacsa felfordult- Nyilván nem hő­guta okozta a pusztulásukat. S ha a hordóié helyett tö­mény vegyszer jut a vízbe? Időszerű és jogos az ag­godalmunk. Az urbanizáció káros hatásairól sok szó esik manapság. Tanulmányok, kö­tetek, statisztikák írják, szem­léltetik a rohanó technika veszélyeit. De nemcsak füst­rengetegben, nemcsak szá­guldó zajártalmak bábelében, hanem tavak, patakok, ha­lastavak, óyoflk és folya­mok közelében is élünk. Sl a megmaradó vegyszerek évről évre gyűlnek, halmozódnak. Nem közömbös, nem jelen­téktelen mennyiségben. Mi lenne hát a megoldás a vegyszer okozta Veszélyek elhárítására? A kérdé­ses mér­gező anyagok­ból terv­szerűen csak a felhasználandó mennyiséget rendeljék meg a termelőüze­mek. Maradék persze így is lehetséges. Az illetékes szer­vek, a megyei növényvédő állomás és a KÖJÄLL foko­zottan ellenőrzi a használati, kezelési szabályok megtartá­sát. A megoldáshoz azonban mindez kevés. Országos in­tézkedés kellene arra, hogy a megmaradó vegyszereket — alkalmas helyen, minden megyében (például erdőben, speciális szigetelésű beton- kútbanj — az izotóptemető­höz hasonló vegyszer teme­tőkben — megsemmisítsék, összegyűjtsék. Ehhez kaocsolódik: idősze­rű lenne, ha a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium, valamint az Egész­ségűre Minisztérium közös rendelkezéssel pontos, határo­zott választ adna erre a kér­désre: Mi legyen a felhasz­nálatlan vegyszerekkel? Wallinger Endre DlAKSZEMMEL FOSZLÁNYOK Egy ismerősöm mindig férfimódra viselkedik, vagyis mindig igyekszik lepocskondiázni kartársait. * * * A nő olyképpen győzi le a természetet, hogy befesti a haját. * * * Az ember gyakran el­idegenedik a másik em­bertől, de a másik gép­kocsitól soha. * * * Egy barátom csak a magas kultúrát szereti, s ezért tartja könyveit a padláson. » * * Egy művész ismeri mind a kilenc múzsát, de egyik se ismeri őt * * ♦ Az ember olykor mé­lyen lenyúl a problémák­nak egészen a gyökeréig, s akkor látja, hogy ott nincs semmi. * * * Az emberek a piszkos dolgok tisztázása helyett olykor a legtisztább dol­gokat piszkolják. ... A legjobb füttymű­vésszel is megtörténhet, hogy kifütyölik. » ♦ * Egy ismerősöm csak azért hazudik sokat, mert sokat beszél. • * * Némely ember akkor tette életében az egyet­len erőfeszítést, amikor született. * * * Az ember szereti fel­idézni múltját, aztán el- szégyelli magát * * * — A halhatatlansághoz többek között — a halál is szükséges. * * * A bók; szellemi borra­való. ... Szögre akasztaná a munkát, ha nem kellene beverni a szöget. « « • Hirdetés: Elcserélném kiegyensúlyozott, érett, bölcs koromat vad, pi­masz, tapasztalatlan fia­talságért. Színhely: étterem — Főúr! Már harmad­szor rendelem meg a bé­csi szeletet! — Örülök, hogy ennyi­re ízlik a kedves ven­dégnek! » * • A feleségemnek ku­tyatermészete van ... — Miért? — Este hazamegyek. Rálehelek a kutyámra —, meg se nyikkan. Rálehe­lek a feleségemre — reg­gelig morog. Idegen nyelv — Ea a Kovács sajnos, két nyelven beszél. — Miért sajnos? — Mert más nyelven beszél a fölötteseivel, más nyelven a beosztott­jaival. Újsághír: A diákok gyakorlati munkát végeznek a nyári szün- tdOMB. — Szerintem most óraközi szünetet tartanak! (Mészáros András rajza) Somagyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztőt WIRTB LAJOfk Szerkesztőség: KaposruMr* Latinka Sándor u. 2. Telefont 11—310. 11—SU Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 11—516 Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőkiiél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei rsfyomda- iparj Vállalat kaposvári üzemébe!*! Kaposvár, Latinka Sándor utca U

Next

/
Oldalképek
Tartalom