Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-30 / 153. szám
Péntek, 1967. június 30. 3 V SOMOGYI NÉPLAP Ne pazaroljuk a vizet! KÉTHELYI KÉPEK Virágzik a mák a kéthelyi határban. A héthelyi Aranykalász Tsz nyolc holdon termel az idén mákot. A termést a fogyasztási szövetkezet útján értékesítik. Mákból a termelőszövetkezet 90 000 forint bevételre számít Gépi erővel takarítják be a réti szénát a termelőszövetkezetben. A 150 hold területen géppel vágták le a dús füvet, majd rendscdrózták, száradás után pedig kazlakba hordják. A termelőszövetkezet 50 hold gyümölcsösét és 76 hold szőlőjét már negyedszer permetezik. Kilenc permetezést ütemeztek be ebben az évben. Mivel egy-egy permetezéskor 5—600 liter permetlé kell holdanként, így egy év alatt több mint félmillió liter permetlét használnak fel. (Fotó: Grábner) Mi kapható a zöldség-és gyiimölcsboltokban? A déli Balatcm-part idei vendégei eddig 600 mázsa cseresznyét, 20 vagon burgonyát, 2 vagon szamócát és sok száz mázsa zöldséget fogyasztottak el, pedig az igazi szezon csak nemrég kezdődött. Az idén a zöldségfélék egy része később került piacra a Balaton mentén is, mint az elmúlt években. A siófoki MÉK-kirendeltség a múlt héten csak egy alkalommal tudott paradicsomot szállítani a boltoknak, akkor is keveset. A zöldpaprikát még mindig darabra árusítják, kevés az őszibarack és a málna. Ha némelyik boltba több jut ezekből a gyümölcsökből, a magas árak miatt kevesen vásárolják. Küher Jánossal, a Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központjának igazgatójával hétfőn meglátogattuk a fonyódi és a siófoki kirendeltséget, végigjártuk a zöldség- és gyümölcsboltokat, hogy képet kapjunk a déli part zöldség- gyümölcsellátásáról. Fonyódon a raktár elől hajnal öt órakor indultak ki a teherkocsik, hogy a boltokba és az üdülőkbe kellő időben eljusson a megrendelt áru. Zöldborsó, burgonya, zöldség jutott mindenhova elegendő, de málna helyett csak cseresznyét, meggyet tudtak biztosítani. A korszerű raktár hűvös pincéiben Baditz Zoltán kirendeltségvezető kalauzol bennünket. — Hétfő mindig nehéz nap, mivel vasárnap sehonnan sem kapunk árut. Ilyenkor csak a szombati' készlet segíthet. A két-három napos zöldség vagy gyümölcs pedig nyilvánvalóan nem ér fel a frissen szedettek Teherautók kanyarodnak szorosan a rámpák mellé, szamóca és meggy érkezett. — Egykettőre elérik a szamóca — mondja a kirendeltségvezető —, de egyelőre málna sincs elegendő. A hét közepére, a hét végére várunk csak nagyobb szállítmányokat. A hétfői gyengébb ellátás meglátszik a boltok és a pavilonok szegényes »-kirakatain« is. Balatonbogláron, a strand melletti zöldségboltban a vasárnap még 24 forintos őszibarackot húsz forintért árusítják, de még így sem igen fogy. A cseresznye nyolc forint, viszont olcsó a káposzta, a karalábé, és van karfiol is. Balatonszárszón a délutáni órákban a partmenti pavilonsor zöldség-gyümölcs- boltjában két főzőtök díszeleg, némi zöldborsó-maradék, fonnyadt zöldség és hagymacsomók társaságában. A boltvezető a múlt heti gyér forgalom tapasztalatai alapján csak keveset rendelt a zöldségfélékből. A kiszállított cseresznyét és meggyet viszont minőségi kifogás miatt — nagyon helyesen — nem vette át a kirendeltségtől. Ezzel szemben Siófokon csaknem valamennyi bolt árubőséggel fogadott bennünket. A kirakatokból ribizli, málna, meggy mosolyog a vásárlóra, és nincs hiány választékban sem. Csupán a zöldborsó minősége kifogásolható. Ha egyelőre kevés van is belőle, de már vásárolható a zöldbab is. A siófoki kirendeltségtől naponta kétszer kapnak árut a legforgalmasabb boltok. A korszerűtlen telep kedden száz mázsaszám fogadta a meggyet, az újburgonyát. Uborkából negyvenöt mázsa érkezett. Ez a készlet négyöt napra is elegendő. A minap Fonyódon értekezleten találkoztak a járás termelőszövetkezeteinek kertészei a MÉK-kirendeltség vezetőivel, ahol a legfontosabb feladatokat beszélték meg. A értekezleten elhangzottak szerint a következő időszak zöldség- és gyümölcsellátása megnyugtatónak mutatkozik, ugyanis a felvásárolt áruból elsőként a Balaton-part ellátását biztosítják. Ahhoz, hogy a Balaton mentén nyaralók elegendő és jó minőségű zöldséghez, gyümölcshöz jussanak, a boltvezetők »bátrabb« rendelésére is szükség lesz, mivel az árak fokozatos csökkenésével várhatóan tovább növekszik majd a forgalom. Nagy József i Hány hal úszott el? Három tóban tenyészik a halállomány Őrei határában. S hogy a ponty nemcsak halpénzzel, hanem forinttal is fizet, azt a szövetkezet főkönyvelője legutóbb a vezetőség ülésén adatokkal is bizonyította. Az őszi lehalászás utáni időszakra terveztek csupán bevételt, viszont olyan sok volt az ivadék, hogy abból is adhattak el a tavasszal mintegy hatvanhat és fél ezer forint értékben. Olyan nagy ez a váratlanul kapott összeg, hogy felér az évi tervnek pontosan a kétharmadával. Ez a haltenyészet idei alakulásának előnyös, kedvező oldala. Mindjárt hangot kap azonban a kétkedő érdeklődés is: — Mennyi hal maradt, van-e elegendő? S aki ezt kérded, nem az ivadékok eladásának esetlegesen túlzott mértékére gondol. Arra kér választ, hogy a májusi áradás okozott-e kárt. Az történt ugyanis, hogy a víz alámosta egy helyen a töltést, úgyhogy az út alatt előbb csak szivárgott, majd pedig át is folyt a víz. Mehetett el vele hal is. Ment-e? Ha igen, hát mennyi? Ez itt most a főkérdés. Akik a vezetőségben valamilyen tisztséget viselnek, és most erről tanakodnak, azok közül senki sem mondja, hogy látott volna az át- szivárgásnál elúszó halat. S ami meg a tóban van, azokat persze nem számolhatja senki — Megszámolni nem lehet, az igaz. De hát egyáltalán mutatkoznak-e benne? — gördül tovább a vita. — Hogyan kellene mutatkozniuk? — Ennek a pecázók lehetnének a megmondhatói. Ök meg nem mehetnek, ügye még a közelébe se a tónak — próbálja ezzel másra terelni a szót valaki. A vezetőség egyik tagja azonban mégiscsak valamiféle biztosabb támpontot keres: várhatják-e, hogy lesz annyi hal az ősszel amiért megkapják az évi tervezett bevételből még hiányzó harmincötezer forintot? Ezért már kérdezi is; — Mit tud erről a halász? Az nincs itt, de van, aki nemrégiben beszélt vele. Azt tapasztalta és újságolta is, hogy az etetőárokban nem talál takarmánymaradékot. Mind megeszik, amit kapnak. S annyit kapnak, amennyi az eredeti, hétezres állománynak jár. Nyugvópontra jut ezzel a vita. Biztos, hogy a halaknak nem az étvágyuk jobb, hanem megvannak mindany- nyian, illetve, ha úszott is el közülük valamennyi, nem úszhatott el sok. S aki nemrégiben arra járt, mondja is a vezető testület teljes megnyugtatására: — Van hal jóformán abban a tóban. A múltkor Is hosszasan elnéztem, hogy hogyan ficánkolnak ... K. JL KÁNIKULAI VÍZFOGYASZTÁS — ÚJ KUTAK LÉPNEK BE A Idézet a Népszabadság egyik számából: »Harmincmá- zsányi téti csigát gyűjtöttek össze Mezőkövesd környékén és adtak át a szövetkezeti felvásárlóknak. A Tisza menti részeken — Borsodivánka környékén — a kecskebékagyűjtés is teret hódít. A csiga és a béka zötnében külföldre kerül, de a kecskebéka — a tervek szerint — hamarosan felkerül a mezőkövesdi és a miskolci éttermek étlapjára is.-« A múltkor a megyei párt- bizottság ülésén, mezőgazdasági napirend tárgyalása közben is szó esett ilyen dolgokról az általános fogyasztási szövetkezetek termelésszervező és felvásárlási tevékenységével összefüggésben. Még mindig gyakori, hogy némelyek csak megmosolyogják, ha az éti csiga, a béka meg a nyúl és a galamb értékesítésének szervezéséről hallanak — hangzott él a megállapítás, majd követte a lényeg megértetésére szolgáló okfejtés: — Érdemes mindegyikkel foglalkozni. Pénz jár érte. S a külföld devizával fizet. Mindez tehát szerves része annak a sokrétű munkának, amit a fogyasztási szövetkezetek megyénkben is végeznek. Ehhez tartozik a háztáji, illetve ház körüli termeltetésnek a szövetkezés alacsonyabb formájában valóhamennyiségéhez viszonyítjuk azt, akkor megállapíthatjuk, aogy a napi 9700 köbméterről 11 300 köbméterre nő a víztermelés. Ha figyelembe vesszük a strandot és a Patyolatot ellátó vízkivételi művek beépítését, hozzátehetjük, hogy újabb hétszáz köbméter ivóvizet nyertünk. S akkor napi 12 000 köbméter vízzel számolhatunk. — Mikor számíthat a város lakossága a cseri és a sántosi vízmüvekre? — Az eddig említett intézkedések ha nem oldják is meg, azonban enyhítik a megyeszékhely vízproblémáját. Megnyugtató megoldást a jó ütemben épülő cseri és sántosi vízművek üzembehelyezése hoz majd. A megyei tanács és a DUVIÉP szocialista szerződése szerint augusztus 20-án a cseri, november 7-én a sántosi vízmű megkezdi a vízszolgáltatást. Naponta kétezerhatszáz köbméter vizet ad majd a cseri, ötezer köbmétert a sántosi vízmű, s ez összesen hétezer- hatszáz köbméter pluszt jelent. 1967 utolsó hónapjában kétszer annyi vizet kap a város, mint a múlt év decemberében, s ez naponta 19 300 köbméternek felel meg. — Mit kér a vízművek a lakosságtól? — Mivel a víztermelést a két vízmű belépéséig nem növelhetjük tovább, a legnagyobb takarékosságot kérjük a város lakóitól. Ha az alacsonyabban fekvő, vízzel jobban ellátott területeken nem pazarolják a vizet, sokat segíthetnek a város vízhiánnyal küzdő területein lakókon. Azt kérjük tehát, hogy csak a legszükségesebb mennyiséget használják fel. Ellenőrzéseink során találkoztunk felelőtlen vízpazarlással. Ilyen esetben eljárunk a szabálysértők ellen. Ha a város lakói vízpazarlást tapasztalnak, azonnal jelentsék a vállalatnak (Berzsenyi utca 18. sz., telefon 13-375; 13-376), hogy intézkedhessünk. A nyári ellátás gon- jain csak közös erőfeszítéssel enyhíthetünk — fejezte be nyilatkozatát Vétek József Lajos Géza tékony segítése. Csupán a nagyatádi járásban 29 szakcsoport működik. Ebben a tavaszban a járási tanács végrehajtó bizottsága előtt adott számot róluk, tevékenységükről a mezőgazdasági osztály, öt társulás a tojástermelés fejlesztésére alakult, hat csoportban 482 törzsnyúl szaporulatát nevelik eladásra. A ház körüli gyümölcsfák vegyszeres növényvédelmének megoldására négy községben fogtak össze. Vagy itt van a málna mellett a szamóca: hetvenötén együttvéve hét holdon termelik ugyancsak a fogyasztási szövetkezet szervezésében. Olyan tevékenység mindez — amint hangsúlyozta is a megyei pártbizottság ülésének egyik felszólalója —, amelyik nem von el számottevő mértékben erőt, eszközt vagy figyelmet a közös gazdálkodástól. Amikor például érik a szamóca, a napi menynyi séget reggel korán és gyorsan leszedheti a család1, és a szokott időben mindenki mehet a dolgára. Ugyanez elmondható a hibridcsirkék neveléséről, a nagy tojáshozamú baromfifajták gondozásáról is — tehát ez sem megy a közös tevékenység rovására. Éppen ezért az ilyen ház körüli hasznos foglalatoskodás nemcsak jelentőségének szavakban való elismerését érdemli meg, hanem arra is érdemes, hogy a közös gazdaságok vezetői a lehetőségek szerint támogassák is a gyakorlatban. Csak egyetlen példát. Leginkább takarmánytarmő terület hiánya miatt hiúsulnak meg a házi- nyúltenyésztés további fejlesztésének tervei. Pedig nem 'ehetetlen megtalálni a megoldást. Ezzel is érdemes foglalkozni — föltárni párt- és tanácsi fórumon is a nehézségeket, hogy így előbb le- küzdhessük azokat. Kutas József SZOLGÁLTATÁSBA Sokan bosszankodtak amiatt a napokban, hogy nem folyt víz a csapokból. Nemcsak a szerkesztőségben, hanem a vízműveknél is többször csengett a telefon, s elsősorban a város magasabb részein lakók reklamáltak. Megkérdeztük Vétek Józseftől, a Somogy megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatójától, milyen gondokat okozott a hirtelen beköszöntött nagy meleg. — Többen megkérdezték, nem csökkenti-e a város ivóvízkészletét az ipari üzemek nagyobb igénye? — Intézkedéseink elsősorban arra irányultak, hogy korlátozzuk a ivóvíz felhasználását ipari célra. Teljesen megvontuk a szolgáltatást a húsüzemtől, a baromfifeldolgozótól és a hűtőháztól. Ezek az üzemek önellátásra tértek át. A Patyolat rongymosó részlegét a Deseda patakon elhelyezett felszíni vízkivételi mű látja el. A Villamossági Gyár Toponári úti telepén folyó nagy építkezés ugyancsak innen kapja a vizet. Az ecetüzem ivóvizet használt hűtésre, megvontuk tőle. Köteleztük a Tejipari Vállalatot, hogy helyezze üzembe az átvett kútjait, s onnan vegyen vizet. Megállapítottuk, hogy az üzemek nem használtak több vizet, mint decemberben. — Növekedett-e a víztermelés az utóbbi időben? — Igen. Az eddigi intézkedések némi javulást hoztak némely városrészben, máshol azonban nem volt tapasztalható javulás. A strand ellátását a Kapos folyón épített felszíni vízkivételi mű szolgálja, s így naponta háromszáz köbméterrel több ivóvíz jut a város lakosságának. Kedden üzembe helyeztük az első mélyfúrású kutat a fá- cánosi vízműtelepen. Ez ötszáz köbméterrel több vizet jelent naponta a megyeszékhelynek. A második kutat most fúrjuk ugyanitt. Már folyik a Deseda-völgyben fúrt négy kút bekötése. Július 10-re várható a munkák befejezése, s így újabb ötszáz köbméter ivóvizet nyerünk naponta. A Kapos folyó és a Zselic patak környékén folyó alacsony fúrások várható vízhozama háromszáz köbméter naponta. Éz július 30-ig ugyancsak a hálózatba kerül. Jobb ellátást biztosít a nyomásfokozó üzembehelyezése az északnyugati városrészben. Ha a múlt év decemberi Érdemes vele foglalkozni
