Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-29 / 152. szám

Csütörtök, 1967. június 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP A HARMADIK ELNÖK E bben a családban ha­gyomány a szerény­ség és az őszinte szókimondás. És tör­vény a kitartó szorgalom. Az apáról szülőfalujában jegyeztem le ezt a véle­ményt: — Nagy erejű, bátor em­ber volt. A föld és a munka szeretetére nevelte a gyer­mekeit: A másodszülött fiút tíz év­vel ezelőtt így jellemezték: — Tud és akar ... A legkisebb fiúról hét év­vel ezelőtt jegyeztem le eze­ket a szavakat: — Könnyű neki... 1 A szövetkezés, a közös gazdálkodás első híve az apa volt. Losonczi János bol- hói napszámos a Tanácsköz­társaság idején három hóna­pon át volt elnöke faluja termelőszövetkezetének. Má­sodszülött fia: Losonczi Pál 1948-ban lépett apja útjára. Nyolcadmagával szövetkeze­tei alapított Szilonicspusztán. Hét évvel ezelőtt a legkisebb fiú: Losonczi Mihály lépett apja örökébe. Akik ismerték, nem csodálkoztak ezen. írásos dokumentumokat la­pozok a barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezet 1960. január 16-án megtar­tott tizenegyedik zárszámadó közgyűléséről. Ezen a napon búcsúzott a szövetkezettől Losonczi Pál, a szövetkezet Kossuth-díjas elnöke. A Vörös Csillag Termelő­szövetkezet alapító tagjából miniszter lett. Ezen a közgyűlésen a tag­ság az új miniszter testvér- öccsét, Losonczi Mihályt vá­lasztotta meg új elnöknek. Két felszólalásból idézek. Losonczi Pál miniszter: — Nekem nagyon kelle­metlen, hogy az öcsémet ja­vaslom. A régi tagok közül őt tartom alkalmasnak erre a posztra. Tapasztalata már van. Három évig elnök volt. Ha nem lenne jó vezető, váltsák le ... Miskó István tsz-tag: — Örülünk, hogy minisz­ter lettél, Pali, de sajnáljuk, hogy elmégy közülünk. El­nöknek pedig megválasztjuk s szívesen fogadjuk öcsédet. Mutassa meg, mit tud ... A legkisebb fiú bizalmat kapott. Harmincéves fejjel lett a Vörös Csillag Tsz elnö­ke. 2 lándzsát. Agitál, magyaráz, és eléri, hogy tizenöt család marad: egyes típusú szövet­kezetei alakít. Kezdettől munkásőr. Mivel az igazi közös munkára még nincs lehetőség, átmegy Barcsra, Szili Pista bácsival találkozik először. Az idős sertésgondozó megérti a leg­kisebb fiút. Javasolja, hogy jöjjön hozzájuk a Vörös Csillagba. Másnap már Belcsában ia- karmányrakodó. Egy éven át végzi ezt a munkát. Akkor növénytermesztési brigádve­zetőnek választják. Űjabb egy év után állattenyésztési bri­gádvezetőnek teszik meg. Három hete van ebben a beosztásban, amikor fölkere­si a testvére, és közli, hogv beszélgetni szeretne vele. Tudatja, hogv őt javasolná utódjának. Tiltakozik, ellen­kezik. Késő éjszakába nvú- lik a beszélgetés. Es mas- nan a közgyűlésen bizalmat kan. Talán ez is idetartozik még: 1959-ben százharmincegy család 208 tagja dolgozott a szövetkezet 1410 holdat ki­tevő szántóföldién. Éonen a bizalmat adó közgvölés előtt volt a felfejlődés. Máról hol- naora újabb négyszáz család választotta a szövetkezeti utat. A közös szántóterülete csaknem négyezer holdra nőtt. A tíz brigádvezetőből négv volt a régi. Hatan alig tudtak valamit a nagyüzemi munkaszervezésről. Ilyen »könnyű« volt a leg­kisebb fiú korábbi életútja. És ugyanilven »könnyű« úton indult el 1960. január 16-án is. GD Szenvedélyes sakkozó. Sze­reti a számok világát. A gya­korlati élet tanította meg ar­ra, hogy mindig okosan, a jövőre tekintve kell előre lépni. Az előrelépés néhány állo­mása. Hét év alatt sokat le­het jól is, rosszul is lépni. A fölfejlődött szövetkezet háromszor akkora volt, mint a régi. Hét év után már le­het igazi mérleget készíteni. A barcsi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet 1948-tól 1960-ig négyszer nyerte el a Minisztertanács vándorzász­laját. Az utóbbi hét év alatt a kiváló eredmények révén ötször kapták meg a vándor­zászlót. Érdemes szemügyre venni, hogy miért. 1960-ban a ter­melési érték — a viszonylag kedvezőtlen időjárás ellenére is — meghaladta a 14 millió forintot. A múlt évben 30 millió forint volt a termelé­si érték. 1960-ban 625 má­zsa, tavaly 4000 mázsa hí­zott sertést értékesített a szövetkezet. 1960-ban 244 000 liter, 1966-ban 700 000 liter tejet adtak a közellátásnak. S ha már a számoknál tar­tunk, még egy lénveges adat: 1959-ben 16 900 000 forint volt, jelenleg pedig 61 000 000 (!) forint a szövetkezet tiszta vagyona. Hét éve tíz erőgé­pe és egv teherautója volt, ma huszonöt univerzális erő­gépe, három tehergépkocsija és egy személygépkocsija vau a szövetkezetnek. Ez alatt a hét év alatt pontosan 35 000 000 forintot fordítottak beruházásra. Hogy mi mindent építet­tek? Minden igényt kielégí­tő üzemi konyhát, vízhálóza­tot, két víztornyot, három hidroforházat. Korszerű köz­ponti fűiéses gépműhelyt, ha­talmas gépszínt, négy üzemi fürdőt, saját bekötőutat, rak­tárakat sertéshizlaló kombi­nátot, tejüzemet és tizenhá­rom új istállót. Vettelj és kiépítettek egv 1500 hold ön­tözésére alkalmas korszerű öntözőberendezést. ÉS mindezt saját erőből tet­ték. És szólnom kell a csodáról is. Az 1962. évi tervtárgyaló közgyűlésen még az idős szövetkezeti gazdák is hitet­lenkedve csóválták a feejüket, mert az elnök 12 mázsa bú­za, 13 mázsa őszi árpa és 22 mázsa (májusi morzsoltra átszámított) kukoricatermés­sel számolt a Téglavető és a Valkóvár környéki földeken. Ezekben a dűlőkben ' a leg­jobb egyéni gazdák se tud­tak 6—8 mázsánál több ga­bonát és 15 mázsánál több kukoricát termelni. A tervezés az elnököt iga­zolta. Ha megadják a föld­nek, »ami jár«, a föld meg­hálálja a gondoskodást. Az­óta is 15 mázsa búza, 18 má­zsa őszi árpa és 27 mázsa kukorica terem az említett dűlők minden holdján. A csoda tartóssá vált. 4 őszinteség, igazság, ember­ség. Szavak. De milyen szí­vet melengetőén nagy dolog, ha tartalom van mögöttük. Felkészültek a gabonabetakarftásra Elegeid! üzemanyagot ad az ÁFOR Érdemes körülnézni a tsz-tárolótereken: nem kellene-e több olaj Megyeszerte vágják az őszi árpát, s ma­holnap elmondhatjuk ezt a kenyérgabonáról is. Fölvetődhet ilyen­kor a kérdés, milyen lesz az üzemanyagellá­tás. Annál inkább is fontos a válasz erre a kérdésre, mert köztu­dott, hogy a gabona­betakarítás oroszlánré­szét már a gépek vég­zik. geken is van bőven tartalék. A dél-dunántúli tájegység négy megyében — Tolnában, Baranyában, Zalában és So­mogybán — a felhasználásra ! tervezett gázolajból ez ideig nem kelt el mintegy 2000 tonna. Nem ártana, ha az üzemek megnéznék tárolótereiket, nem fogadhatnák-e ezt az olajmennyiséget, hiszen első­sorban az ő érdekük, hogy Könnyű volt? ... Érdemes papírra vetni né­hány dolgot. A legkisebb fiú négyéves korában már kö­télterítő volt az aratásnál. Tízéves korában lóvezető. Ha másodszülött bátyjával dolgoznak, öt-hat holdat megekéznek naponta. A fel- szabadulás után még többet dolgozik. Segít a szüleinek, és átjár Bolhóról Szilonicsba a testvéréhez. Szilonicsban tizennégy bolhói nincstelen kapott földet. Köztük a má­sodszülött fiú. Ahol tud, se­gít a testvérén. Katonai szolgálatának letöltése után, 1953. február 1-én belép a bolhói Ságvári Endre Terme­lőszövetkezetbe. Fogatosként kezdi. Hajnali négy órakor már talpon van. Tud és akar dolgozni. 1953. december 1- én elnök lesz. Még nincs hu­szonhároméves, amikor har­minchét szövetkezeti gazda egyhangúlag vezetőnek vá­lasztja. Ha kell, elnökként is odaáll a szekér mellé. A cséolésnél egyedül ellátjá a zsákolok munkáját. Százöt­ven—százhetven mázsa ter­ményt hord el a vállán. 1955-ben a Ságvári Tsz ki­emelkedően szép eredmény­nyel zárja az évet. A mun­kaegység értéke ötvenöt fo­rint. Az egy tagra eső tiszta vagyonnövekedés meghaladja a 10 0O0 forintot. Kitűnő eredménnyel végzi az elnök­képző iskolát. 1956 januárié­ban megkanja a Munka Ér­demérem kitüntetést. Az el­lenforradalom alatt és után a józan észre akar hatni. A közös gazdaság mellett tör Az Ásványolajforgalmi Vál­lalat III. számú tájegységi te­lepének kaposvári központjá­ban megtudtuk, hogy az utób­bi években jelentősen megnö­vekedett a termelőszövetke­zetek üzemanyag-tároló kapa- caitása: tartályokat vásárol­tak, így hosszú időre biztos tartalék áll rendelkezésükre, nem kell érte gyakran több tíz kilométernyire menni a kirendeltségre. Rendkívüli in­tézkedésre tehát nincs szük­ség. Még a tavasszal kiadták a jelszót: üzemanyag van, töltsék fel tartályaikat a gaz­daságok. Ez a legtöbb helyen ,meg is történt, a kirendeltsé­elegendő készlet legyen hely­ben, ha kell. A különböző kenőolajok célszerű felhasználására ke­nési táblázatot küldött a tsz- eknek az ÁFOR. A gazdasá­gok illetékes szakemberei en­nek alapján és figyelembe véve a géppark típusonkénti megoszlását, azt az olajféle­séget igényelhetik a kiren­deltségeken, amelyikre legin­kább szükségük van. Azonban jól meg kell nézni, hogy a táblázat melyik géphez mi­lyen kenőolajat ír elő, s azt kérjék. Vannak ugyanis ta­pasztalatok, amelyek ennek figyelmen kívül hagyására utalnak. n ©íü*- - w Egyik ismert egyetemi ta­nárunk készített egy érde­kes fölmérést a Vörös Csil­lag tagjainak véleménye alapján. Többek között erre a két kérdésre kért választ: »Véleménye szerint milyen a kapcsolat a vezetők és a tagság között? Kielégítőnek tartja-e a munkafegyelmet?« A tagság 89 százaléka jónak tartja a vezetők és a tagok közötti kapcsolatot. A mun­kafegyelmet a tagság 81 szá­zaléka tartja kielégítőnek. Az a 19 százalék, akik szerint a munkafegyelem nem ki­elégítő, a politikailag legfej­lettebb, a közösben legjob­ban dolgozó, legjobban ke­reső, a lehetőségek még jobb kihasználását sürgető tagok közül kéjül ki. Évről évre újabb szociális juttatásokat vezetnek be. Külön betegségi, szülési és rendkívüli segélyt adnak. Kiegészítik a családi pótlé­kot. És — még sehol sem tapasztalt módon — gondos­kodnak a nyugdíjasokról. Be­vezették a fizetéses szabad­ság rendszerét Üdülőket vet­tek a Balaton mellett és rendszeresen pihenni küldik a jól dolgozó tagokat. Ta­valy — csak júliusban és augusztusban — 160 barcsi tsz-tag üdült. Minden évben 15 kiváló dolgozó szövetke­zeti tagot küldenek — szö­vetkezeti pénzen — Világot látni. 5 A legfiatalabb fiú Arany János verseiért rajong. Ked­venc írója: Solohov. Az el­múlt hét év alatt elvégezte a mezőgazdasági techniku­mot, most az esti egyetemen tanul. Itteni munkája mel­lett két éven át vezette a szomszédos drávaszentesi szövetkezetei Amikor eljött, ötven forintot ért ott is a munkaegység. Az emberek könnyezve vettek búcsút tőle. A hét évre járó száznegyven napi szabadságból húsz na­pot vett ki. Eddig még nem ért rá pihenni. A tavaly tar­tott titkos szavazáson újra, egvhangúlag bizalmat ka­pott. ,r Az öces eleget tett Miskó István kérésének: megmutat­ta, mit tud. Németh Sándor Verseny híradó havonta Az év végéig folytatják a jubileumi munkaversenyt Havi versenyhíradóban tá­jékoztatja dolgozóit a Szö­vetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja a vég­zett munkákról, a vállalások teljesítésének állásáról. A korábbi években mindig há­rom-három hónap lejártával készítettek írásos anyagot, most a verseny jubileumi jellegére való tekintettel át­tértek a havonkénti értéke­lésre. A gyakoribb tájékoztatás az egyének, illetve az azonos egységek versenyeredményei­nek rendszeres egybevetésé­re ad lehetőséget, ezzel ha­tékonyabban ösztönöz még nagyobb erőfeszítésekre. A központban működő hattagú versenybizottság a kirendelt­ségek, a felvásárlók, a fel­dolgozó üzemek munkásai, a gépkocsivezet« I és a bolto­sok munkáját mindig figye­lemmel kíséri. Mutatja a jubileumi verseny jelentősé­gének fölismerését az a tény, hogy a MÉK igazgatósága már külön napirendként megtárgyalta a vállalások teljesítésének eddigi tapasz­talatait és a kitűzött célok elérésének további teendőit. Minden versenyformára ki­dolgozták a jutalmazás föl­tételeit. Az első helyre jutó kirendeltségnek például hat­ezer, a másodiknak pedig négyezer forint jutalmat tűztek ki. A személyes anya­gi érdekeltséget igyekeztek az erkölcsi elismeréssel egy­bekapcsolni. Mivel a MÉK tavalyi munkájával hatod­szor megszerezte a Kiváló szövetkezet címet, ezért az idei feladatokra való mozgó­sításban az eddigi kitünte­tésekből adódó elkötelezett­ségre is építenek. Már döntöttek arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója tiszteletére indított versenyt december végéig folytatják. A versenyszellem erősítésé­ért végzett munka hasznos segédeszközeként adják az aktivisták kezébe hónapról hónapra a pontos adatokat; tartalmazó vállalati híradót A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR TERMEKÉINEK KÜLFÖLDI SIKERÉÉRT Tapasztalatcsere Pesten Átalakítják a vakológépeket Nehéz fizikai munka a va­kolás, ezért szeretné a So­mogy megyei Tanácsi Építő­tőipari Vállalat géppel elvé­gezni, ahol lehet. A vállalat szakemberei a közelmúltban kétnapos tapasztalatcserén voltak a fővárosban. Az ÉM Lakásépítő Vállalat Kacsóh Pongrác úti építkezésén ta­nulmányozták a brigádok munkáját, a gépi vakolás technikáját. A látottak alap­ján átalakítják az eddig rak­tárban heverő gépeket. A tmk-műhely már hozzáfogott a vakolok korszerűsítéséhez. A vállalatnál azt tervezik, hogy elsősorban a nagy felü­letű épületeket vakolják csak géppel. A világ fakitermelése 1947-ben a föld összes er­dőségeiből kb. 1 200 000 000 köbméter faanyagot termeltek ki. Az elkövetkező tíz évben a kitermelt faanyag mennyi­sége meg fogja haladni a 2 200 000 000 köbmétert. A FAO adatai szerint / 1980-ra csupán Európában körülbelül négyszeresére növekszik a fa­anyag, az újságpapír és más oapírféleségek iránti szükség­let. Sikere volt a Kaposvári Ruhagyár termékeinek a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron. A hazai kereskedelmi szak­embereknek tetszettek a gyermekruhák. A kiállítások sorozata azonban nem zárult le. A napokban indítottak út­nak a gyárból egy hat darab­ból álló kollekciót Francia- országba. Marseilles-ben egy kiállításon reprezentálják majd ezek az öltönyök a ka­posvári tervezők és a mun­kásnők ügyességét. Ugyancsak a napokban indul útnak Ka­posvárról egy hat darabból álló összeállítás Norvégiába. Ezek a ruhák nem kiállítá­son vesznek részt, hanem az ottani kereskedelmi szakem­bereknek mutatják meg őket. Ezektől a kiállításoktól és a oemutatóktól azt várják a gyárban, hogy Európa több országában is megszeretik a kaposvári gyár termékeit, s a bemutatók után megrende­léssel is jelentkeznek. A legnagyobb nemzetközi kiállításra ebben az évben Moszkvába utaznak a gyár termékei. Tizenegy fiú- és kiskamasz öltönyt kértek a kiállítók. A jövő hónap ötö­dikén előzetes zsűrizésre Bu­dapestre viszik azt a tizen­nyolc-húsz öltönyt, amelyik­ből kiválogatják a kiállítás anyagát Saját beruházásból Új festőműhely A festők korszerűtlen, elavult műhelyben dolgoztak. Nem tudták megtartani a technológiai sói vendet sem a kü­lönféle gépek festésénél. Pedig a Kaposvári Villamossági Gyár 2-es gyáregységének 1. számú telepén egyre több al­katrészt kell festeni, a festés minősége iránt pedig napról napra nagyobb az igény. Ezért határozott úgy a vállalat vezetősége, hogy saját beruházásból mintegy kétmillió fo­rintos költséggel korszerű üzemrésszé alakítja át a régi festőműhelyt. Erre azért is szükség van, mert itt festik a szerszámgépvezérlő-berendezések paneljait. A munkákat még ebben az évben elvégzik. Az átalakí­tás befejezése után sokkal korszerűbb, a technológiai köve­telményeknek minden megfelel; festőműhelyben dolgoz­hatnak majd a munkások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom