Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)
1967-06-03 / 130. szám
Szombat, 1967. június 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP G oal néni nyugdíjba megy. Az egész befejező részleg izgalomban van a Kaposvári Ruhagyárban. Lázasan igazgatják az összeadott pénzen vásárolt ajándékokat, rendezgetik a virágokat. SenJci sem tud már elmélyüUen dolgozni. Mindenki azt várja, mikor adja meg a jelt a szalagvezető a gépek leállítására. Egy-egy megjegyzés hangzik el itt is, ott is. »Nem kiálthatjuk mi ezután, Caál néni, tessék elvinni a ruhát.« Tíz év óta megszokták, hogy Caál néni az első szóra korát meghazudtoló gyorsasággal ott termett, ahol kellett, s elvégezte, amit kellett. Helytállására jellemző, hogy tíz esztendő alatt csak egyszer maradt otthon, amikor megbetegedett. »-Nagyon megszerettük Gaál nénit-« — így egy másik asszony. Egy fiatal nő hetykén odaszól a búcsúzónak, amikor beszélgetek vele. »Nem sírunk ám«. Gaál néni ingatja a fejét, hogy nem. Lehet, hogy jólesik neki, hogy ez az aszony nem fogja fel tragikusan a búcsúzást. Holnaptól más lesz a befejezőben a szálazó. Marikának hívják azt az asszonyt, aki Gaál Istvánná helyére lép. E gyszer csak leállnak a gépek, elül a zaj. A részleg dolgozói az asztalkára kitett ajándékok hogy aki egész szívvel dolgozik a munkahelyén, annak igen nagy a tekintélye, bármilyen egyszerű munkát végez is. Szorgalom, becsületes helytállás nélkül senkinek sem lehet igazán tekintélye a közösség előtt. Ez a szerecr körül csoportosulnak. Előbb a szalagvezető, aztán a meó- sok képviselője, majd a szakmányvezető, s végül a szakszervezet megbízottja vesz búcsút az idős munkásnőtől. A kis törékeny asszony ott áll majdnem a gyűrű közepén, s félrehajtott fejjel hallgatja a búcsúztatók szavait. Vajon mire gondolhat? Én arra a nagy szeretetra, ragaszkodásra, amellyel öt körülveszik. Miért van ez? Talán csupa udvariasságból? Nem. Szívből jön. Egészen mélyről. Ez, úg\) érzem, bizonyít is egyet-mást. Először is azt, tetjiek is egyik előfeltétele. Gaál néni többi jó tulajdonsága: a szerénység, a segítő- készség, a jószándék, mások megbecsülése, csak növelték iránta a kollektíva szeretetét. És még valamire fölfigyelek. Arra, hogy mi, emberek mennyire tudunk szeretni. A viharos összecsapások, gyűlölködések ellenére is merem mondani: mi, emberek nem gyűlölni, hanem szeretni szeretünk. Azok, akik látják, hogyan ölelik, csókolják ezt az asszonyt a munkatársai, azt hiszem, erre gondolnak. Gondolataimból Gaál néni szavai ráznak fel. »Kedves munlcatársaim! — kezdi —, nagyon köszönöm, hogy...« Aztán vége. Ezek azok a mondatok, amelyeket nem szoktak befejezni. Körülnézek. Hátul az egyik munkapadra támaszkodva, a szemét törölgeti az a fiatalasszony, aki az imént azt mondta, hogy »nem sírunk ám .../■« j ztán felzúgnak ismét a gépek. Az órámra pillantok, öt percig tartott az egész búcsúzás. ÍV ,án azért tetszett hosszúnak, mert a gondolatok voltak mélyek. Mindenki elfoglalja helyét, a gépek már »kérik« a munkadarabokat. Nem hagyják töprengeni olyasmiken az embereket, amelyeken talán egy kicsit el is lehetne keseredni. A könnyek száradni kezdenek. Nemsokára jön majd Marika. Az ö nevét kell sokszor emlegetni. Lehet, hogy eyyszer-kétszer tévedésből Gaál nénit hívják. De ez csak néhány napig tart... Szegedi Nándor Készül a Munkásmozgalom-történeti Lexikon (.PÜL AZ ÚJ VÍZMŰTELEP Mikor lesz víz? — Vasárnap ide száz ember jön. Megcsináljuk kellő időben. Csak egy szivattyú kellene, mert nem boldogulnak a vízzel. Az Áramszolgáltató Vállalat kérését itt a helyszínen teljesíti a Dunántúli Vízműépítő Vállalat, hiszen ezzel a saját munkáját is segíti. A kutak addig úgysem tudnának üzemelni, amíg nem jut el odáig az áram. Hogy minél előbb feibúghassanak a motorok, azért jön vasárnap száz ember az Áramszolgálta tótól. Épül az új vízműbelep itt a cseri domboldalon. A zöld fűben lépten-myomon ott a víz, s ez megnehezíti a vízkeresők munkáját. A kapcso- lóház már elkészült. A városi tanács építőbrigádja június elsejére ígérte. El is készítette. Szükség volt rá, hiszen nélküle nem tudnának dolgozni az Áram szolgálta tó emberei.. A kör bezárult: mindenki a másik munkáját segíti elő. Egy felajánlás A munka eredménye pedig az ivóvíz. A vízműépitő vállalat azt ígérte, hogy a cseri dombok öléből határidő előtt küldenek vizet. Őket a jubileumi munkaverseny-vállalás kötelezi erre. Rózsavölgyi Imre igazgató ezt írta levelében a megvei tanács elnökének: »A cseri vízmű építési munkáit úgy ütemezzük, hogy az 1967. november 30-t határidő helyett 1967. augusztus 20- ával a próbaüzemelést megkezdi, és ezáltal az északnyugati városrész vízellátási zavarait megszünteti.« A sántosi vízmű építési munkáinál biztosítani kívánjuk, hogy a tervezett december 31-i határidő előtt már november 7-én megkezdődjön a próbaüzem. — A levél egyöntetű helyeslésre talált a megye és a táros vezetőinél — mondja Jankó Ferenc, az építkezés koordinálója. — Tudnak róla azok az embereik is, akik valamilyen. kapcsolatban vannak a Dunántúli Vízműépítő Vállalattal, s segítik a munkájukat. Azt hiszem, szép bizonyítéka ennek az a társadalmi munka, melyet vasárnap végeznek az Áramszolgáltató dolgozói. Van lelkesedés az emberekben, s ha ezt a lelkesedést mindig ébren tartjuk, akkor a terv határidőre megvalósul Apró bosszúságok Ott állunk az északnyugati városrész nyomásfokozójánál. Az egyik tartály már színig van vízzel. A másikba ömlik a víz, hogy minél előbb elvégezhessék a nyomáspróbát A gépházban már a motorokat íötik be. Akkor megjelenik a Dunántúli Vízmű építő Vállalat egyik beszerzője, és bosszúsan mondja: — Lejáram a lábam, de nem találok. Az AGROKER-nek még volt saögvasa, de mire szereztünk kiutalást elvitték. ■— Mennyi kellene? — Körülbelül százhúsz méter harmincszor harmincas. Nem sok, de nincs. Megindul a tanakodás: mivel lehetne pótolni. Végül abban maradnak, hogy megpróbálják még néhány vállalatnál, talán tudnak adni. Ez nem gátolja ugyan a nyomásfokozó működését, de a befejezéshez ez is kell. Pedig a vállalat éppen a lerövidített liatáridők miatt nagy gondot fordít az anyagbeszerzésre. Mindent előre igyekszik biztosítani, hogy kéznél legyen, mire kell. Ezért vitték ki a cseri kúthoz már most az agregátort meg a hegesztöap- parátot, hogy mire kell, ott legyen. Előrelátás, nagyon jó szervezés, ami legelőször szembe- ötlik az építkezéseken. Sánto- son a víztározónál erre mondta Fűzi Gyula művezető: —. Mindig úgy számolunk, hogy a munkának ive kelljen egyetlen pillanatra sem megállni. Ha valahol hiány van, másutt tudunk dolgozni. Ezért nincs lemaradásunk. Ami ezután jön Hasonlóan dolgoznak a kútfúrók is. A tornyok szanaszét a határban azt jelzik, hogy vallatják a földet Öt kútból már folyik a víz, háromnak pedig befejezték a fúrását — Mire a vezeték meg a tározó elkészül, a kutak is készen lesznek. A tározó, ahol Fűzi Gyula építésvezető kalauzolt bennünket, egy hónap alatt valósággal megnőtt. Amikor utóljára itt jártam, még csak a földet hányták, most meg már a gépház szigetelése is elkészült, a héten pedig befejeződik a két — egyenként ötszáz köbméteres — tartály zsaluzása. — Fokról fokra halad a munka. Mi soha nem azt nézzük, mi van meg, hanem azt, hogy mi van még hátra. J Ami kész, az már nem izgat bennünket Az az érdekes, ami ezután jön. Kercza Imre Szovjet tudósról neveztek el egy gleccsert az Antarktiszon Igor Zotyikov, a neves szovjet glaciológus három déli sarkvidéki expedícióban vett részt, Összesen három évet töltött a jeges kontinensen. Legutóbb egy éven át a Mac Murdow amerikai állomáson dolgozott, járt a Déli-sarkon, nemzetközi tudományos csoportot vezetett a Wando-tó- hoz, úszó jégtáblán végzett tudományos kutatást. Rövid idő múlva a Szovjetunió Föld ra jztudományi Akadémiájának glaciológiai intézetéhez ajánlott küldemény érkezett. A levél fényképet és az alábbi sorokat tartalmazta s »Drága Zotyikov doktor! Annak a kellemes feladatnak teszek eleget, hogy közöljem önnel, hogy az Egyesült Államok földrajzi elnevezésekkel foglalkozó hivatala földrajzi objektumot nevezett el az Ön tiszteletére. A Zotyikov-glecs- cser a déli szélesség 85.03 fokán, és a nyugati hosszúság 109.15 fokán fekszik, a Maud királynéföld hegyei közt, a Déli sarkvidéken. A legjobbakat kívánja T. O. Jones, a természettudományi ügyosztály vezetője^. Az Antarktisz, földünk leghidegebb kontinense a tudósok gyümölcsöző együttműködésének színtere lett. A magyar könyvkiadás a legutóbbi években jó néhány lexikonnal örvendeztette meg az érdeklődő közönséget, A mostanában megjelent lexikonokat továbbiak követik még, s ezek között is lesz egy egyedülálló vállalkozás: a Munkásmozgalom-történeti Lexikon, amely az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézetében készül. A lexikonról Vass Henrik igazgató, a készülő kiadvány főszerkesztője adott tájékoztatást. — A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának termékeny hatása és a közelmúltban lezajlott politikai— tudományos viták hullámai fölkeltették az érdeklődést. Ez is indokolja, hogy megjelenjék Magyarországon egy olyan népszerű tudományos munka, amely a munkásmozgalom történetére, kiemelkedő személyiségeire, pártjaira és különböző szervezeteire vonatkozó ismereteket a legújabb kutatások eredményei alapján foglalja össze. Egy ilyen kézikönyv voltaképpen újdonság lesz hazánkban, és nemzetközi viszonylatban is kevés hasonló akad. Az idősebbek még emlékezhetnek a harmincas években megjelent Társadalmi Lexikonra, amelyet a munkásmozgalomhoz tartozó értelmiségiek — szociáldemokraták és részben kommunisták — írtak és szerkesztettek Madzsar József irányításával. Nemcsak Európa — A második világháború óta eltelt időben minden kontinensen erősödött, tért hódított a munkásmozgalom. Ma már nem lehet csupán Európára és Amerikára korlátozni az összefoglalást, hiszen az újonnan függetlenné vált afrikai és ázsiai országokban is kialakult vagy kialakulóban van a munkás- mozgalom. A lexikon a lehető legfrissebb és legpontosabb adatokat szolgáltatja azoknak is, akik Afrika, Ázsia, Latin-Amerika munkáspártjaira, haladó mozgalmaira vonatkozó ismereteiket kívánják bővíteni. Ez persze nem könnyű dolog, mert sok fiatal független állapiban nemcsak az összefoglaló történeti feldolgozások, hanem még az ezeket megelőző irattári anyagok is hiányoznak. A lexikon lesz nálunk az első kísérlet, amely ezeknek az országoknak a munkás- mozgalmát bemutatja. — Az sem csalódik, aki a munkásmozgalom kezdeteit akarja megismerni, és az sem, aki a mai viszonyokról keres részletes információkat. Ha valaki a kommunista és szocialista sajtó legismertebb, gyakran emlegetett lapjairól szeretne többet tudni, föllapozhatja majd a lexikont ép- úgy, mint az, aki egyes fogalmak, elméleti problémák vagy történelmi jelentőségű események (kongresszusok, sztrájkmozgalmak, az antifasiszta ellenállás) iránt érdeklődik. Hasznos kézikönyv — Természetes, hogy a Magyarországon készülő lexikon nagyon alaposan dolgozza fel a hazai munkásmozgalom történetét. A szerkesztők azt tervezik, hogy a mintegy 80 ív terjedelmű kötet negyven százalékában a magyar, hatvan százalékában a nemzetközi mozgalom történetét mutatja be. A lexikon révén először tárják a magyar olvasók elé azoknak a munkásmozgalmi harcosoknak az életrajzát, akik érdemeik ellenére sokáig az ismeretlenség homályában maradtak. A szocialista és a szociáldemokrata pártok történetét is tartalmazza majd a lexikon. Ennek ellenére sem lehet teljességre törekedni, hiszen a vállalkozás így is rendkívüli méretű. A Munkásmozgalomtörténeti Lexikon, amely előreláthatólag a jövő év végén kerül ki a nyomdából, hasznos kézikönyv lesz mindenki számára. T. F. Túlteljesítette májusi felvásárlási tervét Somogyiján az Állatforgalmi Vállalat. A tervezettnél ötszázzal több sertést és négyszáz- ötvenhárommal több vágómarhát vásároltak fel, az utóbbiból csaknem ezret élő exportra küldtek. A májusi eredmé- nyekkei a vállalat hízott sertés felvásárlási tervét 87,4 százalékra teljesítette. A KITÜNTETETT Ifjúsági Figyelő Siófokon Kedves meglepetéssel szolgált a járás fiataljainak a siófoki járási KISZ-bizottsá.g. Ifjúsági Figyelő címmel sten- cüezett újságot jelentetett meg amelyben a járás fiataljainak életéről adnak képeket rendszeresein a jövőben. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából, eredményes munkája elismeréséül a Munka Érdemrend brortz fokozatát adományozta Bende Józsefiének, a Nagybajom! Gépállomás főkönyvelőjének. Hogy hol kezdte. honnan jutott el az értékes kitüntetésig, arról így beszél Bende József- né, a Nagybajomi Gépállomás főkönyvelője: — Tizenhét éve dolgozom a gépállomáson, annak idején a Tapso- nyi Gépállomásra vettek föl beosztott könyvelőnek, innen mentem könyvelői iskolára. Segesdre már főkönyvelőként kerültem. Hat éve vagyok Nagybajomban... Mosolygó asszony a számok, számlák, bizonylatok rengetegében. Otthon érzi magát ebben a sokak számára érthetetlen tumultusban, gyakorlott mozdulatokkal rendszerezi a tételeket. A családban nem ő az egyedüli, aki ezt a munkát választotta élethivatásának: ketten voltak testvérek, s ahogyan most visszaemlékezik, mind a ketten egyformán szerették a számokat. Tap- sonyban laktak akkoriban s az volt a legkézenfekvőbb, ha a helyi gépállomáson elégíti ki a számok iránti vonzódását. Kérését méltányolták, fölvették ... Azóta 1960-ban kitüntették kiválódolgozó-jelvénnyel, sok dicsérő szót kapott feletteseitől, s úgy érzi, az Elnöki Tanácstól kapott érdemrend eddigi munkájának a legnagyobb elismerése. Napi hivatali elfoglaltságáról szívesen beszél: — A génállomások átszervezése után nálunk, Nagybajomban alig történt változás, ez az állomás megmaradt szántó-ve tő üzemnek, gépjavítással a többiek foglalkoznak. Persze kisebb javításokat a mi műhelyünkben is végeznek, amennyi éppen szükséges a gépek üzemben tartásához. Az irodában minden hónapban értékeljük a tervek időszakos teljesítését, megbeszéljük a könyveléssel összefüggő tennivalókat. Horváth Géza igazgatóval kölcsönösen kicseréljük véleményünket egy-egy dologról, erre nagy szükség van munka közben. Az például a számviteli munka közben derül ki, hogy egyik-másik termelőszövetkezetnek nincs fedezet- igazolása, de kéri a talaj- munka vagy betakarítás elvégzését. Ilyenkor általában a helyszínen rendezik el a vitás kérdést. Gépállomásunk jó munkájára j ellen; ző, hogy kilenc éve minden esztendőben több mint egymillió forint nyereségrészesedést osztunk ki a dolgozók között. Sokéves tapasztalatra építem véleményemet, amikor azt mondom: megbecsülik itt az emberek igyekezetét. Ezt éreztem akkor is, amikor engem kitüntettek . . . Hivatalos munkaidő az irodában, gyakran értekezlet a megyei igazgatóságon, tapasztalatcsere másutt. Otthon is várja a munka. Férje szintén a Nagybajomi Gépállomáson dolgozik. Az egész napi távoliét után jólesik a tízéves kisgyereknek az anyai gondoskodás — mert a soksok szám és rendelet mögül végül is ide tér meg nap mint nap, s veszi át családi szerepkörét Bende József né. — Vajon az ifjú Bende is a számokkal köt majd végleges barátságot? A főkönyvelő mosolyog. Néhány rövidke pillanatra elfelejti a papirosokon ösz- szegyűlt adathalmazt, a számlakivonatok egyenlegeit, s csak a gyerekét látja. — Még kicsi, nem tudom, mihez lesz majd kedve. Egyelőre úgy veszem észre, nem rokonszenvez különösebben a számokkal. Jobo szám- tanos is lehetne .. . Bármilyen pályát választ is, édesanyjára büszke lehet. He mész Ferenc Földelésellenállás-mérést, érintésvédelmi felülvizsgálatot és villámhárító berendezés ellenőrzést rövid határidőre vállalunk KOMFORT ÉPÍTŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KTSZ villamos részlege (4087) Nagyatád, Hunyadi u. 2.
