Somogyi Néplap, 1967. június (24. évfolyam, 128-153. szám)

1967-06-24 / 148. szám

TIL AG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKJ Somogyi néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 148. szám. MAIJ5ZA»2!5—------------­Y » illatok föl<*ien fíÜw (3. o.) Ssás ét> főre;almi . J 5. aj ' 1967. június 24., szombat Fock Jenő hess as ENSZ-ben Pénteken folytatódott az ENSZ rendkívüli sürgős köz­gyűlése. A közel-keleti hely­zetről a délelőtti ülésen hat delegátus beszélt. A délutáni — magyar idő szerinti esti — ülésen elsőnek Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke szólalat fel: Elnök úri Tisztelt küldöttek! Küldöttségünket a Magyar Népköztársaság kormánya az­zal bízta meg, hogy a tragi­kus és súlyos veszélyeket ma­gában rejtő közel-keleti hely­zetben együttműködjék a töb­bi delegációval a békés meg­oldás megkeresésében. A szov­jet kormány összehívást ja­vasló levele jól világítja meg az ülésszak előtt álló prob­léma lényegét: fel kell szá­molni Izraelnek az arab álla­mok ellen elkövetett agresz- sziója következményeit és azonnal vissza kell vonni az izraeli csapatokat a fegyver­szüneti vonalak mögé. A közgyűlésen elhangzott eddigi vita is azt húzza alá, hogy ez a fő feladat, amely­től semmiféle részletkérdés nem terelheti el figyelmün­ket. Az arab területek Izrael ál­tal történt elfoglalásának té­nye 'önmagában bizonyítéka annak, hogy bűnös támadás történt. Az ENSZ-nek és az egész világ békeszerető erői­nek feladata, hogy felszámol­ják ennek következményeit, és keressék a tartás és vég­leges megoldás feltételeinek megteremtését. Nem engedhető meg, hogy a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya elveinek sem­mibevevésével megsértsék a gyarmati sorból függetlenné vált arab államok területi ép­ségét. Nem engedhető meg, hogy az agresszor élvezze ag­ressziója gyümölcseit, hogy a tárgyaláson az erőszakosan elfoglalt területek birtokában akarjon diktálni. Izraelnek és támogatóinak eddigi magatartásából és a közgyűlési vitában elhangzott érveléseiből egyértelműen az derül Id, hogy Izrael éppen az elfoglalt területek birtoklásá­ból akar kiindulni. Ebben a helyzetben kell a békés megoldást megkeres­nünk. A mai feszült, s Izrael támadása következtében még feszültebbé vált nemzetközi körülmények között természe­tesen ez nem könnyű feladat. A nemzetközi helyzetnek ezek a máshol is tapasztalt veszé­lyes tünetei is szerepet ját­szottak abban, hogy Izrael ag­resszióját elkövette. 1963 nyara, a leszerelési tárgyalások terén tett utolsó engedményes lépés óta a vi­lág számos területén fokozó­dott a nyugati hatalmak, el­sősorban az Egyesült Álla­mok agresszív tevékenysége. Délkelet-Ázsiában az Egye­sült Államok évek óta nyílt, szégyenteljes agressziót követ el a hazáját védő hős vietna­mi nép ellen. Napról napra Indul a műhelykocsi, készültségben a szerelők Az Iharosberényi Gépjaví­tó Állomáson jártunk a hét közepén, amikor a csurgói já­rásban is már csak napok kérdése volt az aratás meg­kezdése. Éppen akkor tartot­ták meg a gépszemlét az ál- i lomáson, s a bizottság kielé­gítőnek találta a felkészülést. De nézzük, milyen előkészü­letek történtek a nagy nyári munka jó lebonyolítására. Az iharosberényiek húsz kombájnja vesz részt a ga­bonabetakarításban a járás közös gazdaságainál. A gépek kijavítva várják az indulást. Arató-cséplőre még nem ér­kezett igény, csak rendrevá- gókra. Ezekből hét segíti majd a munkát. Felkészítet­tek húsz szállító járművet is, de ezt nem veszik mind igénybe a gazdaságok. A kombájnok közül tizennyolc­ra kötöttek szerződést a tsz- ek: csak jelzésre várnak, s máris indulnak a helyszínre. . Az aratás megkezdésekor el-1 indul útjára a műhelykocsi is, vele egy szerelő és egy hegesztő. A gépjavító állomás műhe­lyében reggel héttől este hét- tig van telefonügyelet, s eb- f ben az időben szerelők áll­nak készültségben. A két bri­gádszerelő állandóan kint tartózkodik a két brigádnál. A műhely nyolcvan dolgozója közül tizenegyen ülnek kom­bájnra, a többi gépkezelőt a tsz-ek adják az arató-csép­lőkre. Szalmalehúzásra a fiat növényvédő gépet állítja át majd az állomás, ez a mód­szer minden nyáron bevált. Az állomás és a tsz-ek gép­állományából ítélve könnyen megbirkózhatnak a gabonabe­takarítással a csurgói járás-1 ban: több mint harminc | Epul a kombájnra és néhány kévekö­tő aratógépre lehet biztosan számítani. Abban is bíznak, hogy az állomás kombájno- sainak ellátásáról megfelelő­en gondoskodnak a szövetke­zetek, mint a korábbi évek­ben. szélesíti embertelen és a nem­zetközi jog minden előírását semmibe vevő támadásait, amelyek az egész világ béké­jét fenyegetik. Szinte napon­ta követ el provokációkat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen. Latin-Amerikában az Egye­sült Államok deklarálta az egyoldalú beavatkozáshoz va­ló jogát, és él is vele. Afriká­ban a hírhedt 1964-es közvet­len kongói beavatkozás mel­lett nyíltan vagy burkoltan támogatja a kontinens déli részén uralmon lévő reakciós rezsimeket. Ezeknek a ténykedéseknek a folyományaként kialakult légkör nehezíti Európában is a függő problémák rendezé­sét. A szocialista országoknak a katonai tömböktől mentes Európára, az atommentes európai övezetekre, a két né­met állam békés együttmű­ködésére tett kezdeményezé­sei visszhangra találtak a kon­tinens nyugati részén élő né­pek körében is. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Ang­lia a NATO-ban és azon kí­vül kifejezett hivatalos poli­tikája ennek az agresszív ka­tonai szervezetnek az erősíté­se. Mindkét hatalom támogat­ja az NSZK egyre nyíltabban fasizálódó militarista körei­nek revansvágyó terjeszkedési törekvéseit, atomfegyver-igé­nyét. Izrael tehát agresszióját olyan nemzetközi háttérben követte el, amelynek egyik jellemző vonása a főbb szö­vetségeseinek a nemzetközi helyzet javulását gátló, sőt romlását elősegítő tevékeny­sége. Nem férhet kétség ah­hoz, hogy az Egyesült Álla­mok politikája általában, és különösen a Vietnam elleni háborúja által létrehozott légkör jelentős befolyást gya­korolt Izrael elhatározásaira, felelőtlen és bűnös lépéseire. Glassboróban találkozott Koszigin és Johnson 1 Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió miniszterelnöke. (Folytatás a 2. oldalon) A New Jersey államban levő Glassboróban pénteken magyar idő szerint 16.20 óra­kor megkezdődött Johnson amerikai elnök és Koszigin miniszterelnök csúcstalálko­zója. 1961 óta ez az első al­kalom, hogy, a szovjet mi­niszterelnök és az amerikai elnök találkozik: 196Í-ben Hruscsov Bécsben folytatott tárgyalásokat Kenncdyvel. Koszigin és Johnson csúcs- találkozójával kapcsolatban Washingtonban és New York­ban egyaránt meglepetést keltett a találkozó helyének kiválasztása. Glassboro New Yorktól mintegy 160 kilomé­terre délre van, a Daleware folyó partja mentén, nem messze a Washingtont New Yorkkal összekötő főúttól. A kis helységnek mindössze ti­zenegyezer lakosa van, s az útikönyvek szerint »mezőgaz­dasági és kereskedelmi köz- oont". A péntekre virradó éjjel a kis helységet valóság­gal megszállták a techniku­sok, akiknek feladata, hogy megfelelő technikai feltétele­ket biztosítsanak, és gondos­kodjanak hírközlés lehetősé­géről. Az amerikai tv-társa- sáaok az egész környéken ♦ felállítiák kameráikat, és a ‘ csúcstalálkozó színhelyének közvetlen környékét az ame­rikai titkosszolgálat emberei ♦ zárják le. A kis helység te­Lyndon B. Johnson, az Egyesült Államok elnöke. lefonközpontja már a talál­kozó meghirdetésekor fel­mondta a szolgálatot a be­érkező hívások nagy száma miatt. A szovjet miniszterelnök Gromiko külügyminiszter és más személyiségek kíséreté­ben gépkocsin indult el a szovjet ENSZ-küldöttség New York-i épületéből Glassboro felé. A szovjet delegáció 14 gépkocsiból álló karavánja motoros rendőrök, biztosító autók kíséretében tette meg a mintegy kétórás utat a New York és Washington között csaknem félúton levő kisvárosba. Johnson elnök valamivel később Rusk kül­ügyminiszterrel és McNama­ra hadügyminiszterrel heli­kopteren hagyta el a Fehér Házat, repülőgéppel folytatta útját Philadelphiáig, majd ismét helikopterre szállt, hogy megtegye a mintegy 22 kilométeres utat Glassboró- ba. Koszigin autókaravánja a reggeli csúcsforgalomban ha­ladt végig a gyorsforgalmi útvonalon, s érdeklődők tíz­ezrei üdvözölték a szovjet miniszterelnököt. Glassboro fellobogózva vár­ta a két államférfit. A talál­kozó színhelyét, a glassborói főiskola rektorának hivatali épületét csak szigorú ellen­őrzés után lehetett megköze­líteni. Johnson és Koszigin bén» teken délután közel két őrá;» át tárgyalt. Korábbi értesülé­sünkkel ellentétben, a két politikus tanácskozásán végig csak a' tolmácsok voltak je­len. A szovjet, illetve az ame­rikai kíséret tagjai a szom­szédos teremben folytattak WMÍ. eszmecserét. Amerikai hivatalos körök­ből származó értesülés szerint Johnson és Koszigin megbe­szélésének napirendjén négy lényeges probléma szerepelt: a Közél-Kelet, Vietnam, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása és a rakéta­elhárító rendszerek kiépítésé­nek korlátozása. Riporterek százai örökítették meg a két államférfi kézfogását 1 ló lakó has. i Koszigin és Johnson csak­♦ nem egy időben érkezett jGlassboróba. A színhelyet ♦ egyébként Richard Hughes, ♦New Jersey állam kormány- Szója javasolta: Johnson el­♦ nők felkérte, hogy határoz­♦ zon meg egy olyan helységet, | amely nagyjából félúton van {New York és Washington kö­zött. A találkozónak nincs előre ♦ megállapított napirendje: a ♦ két kormányfő abban egye- |zett meg, hogy bármelyikük | felvethet olyan kérdéseket, ‘amelyek mindkét felet ér­deklik és a nemzetközi hely­♦ zet legfontosabb problémáira vonatkoznak. Johnson elnök Rusk kül- I ügyminiszter, McNamara | hadügyminiszter és T homp- i son, az USA moszkvai nagy­♦ követe társaságában a főiska- |la igazgatói épülete előtt | várta a szovjet delegáció ér- I kezését. , A borús, felhős idő­iben a riporterek százai gyűl­tek össze a hirtelen megvont kordon mögött, hogy szem­iiégvszlntes, előregyártott nagy blokkokból kcszü- ftanúi lehessenek a találkozó ♦kezdetének. Koszigin gépkocsija rövid­del negyed 5 óra után érke­zett meg a találkozó színhe­lyére. A gépkocsiból kilépő szovjet miniszterelnököt Johnson elnök kézfogással köszöntötte. Majd Koszigin és Gromiko üdvözölték az ame­rikai államférfiakat, néhány másodperces beszélgetés után, amely főként a fotóriporte­rek kérésére történt a ház előtt, a két vezető bement az épületbe. A tanácskozáson a közvetlen kíséret tagjain kívül csak két tolmács vett részt, egyet a szovjet, egyet pedig az amerikai küldöttség biztosított. Johnson elnök a csúcsta­lálkozó után Los Angelesbe repül, ahol egy demokrata oártvacsorán mond beszédet. Az elnököt a szó szoros ér­telmében rendkívüli állapot várja a Csendes-óceán part­ján: a békeharcosok bejelen­tették, hogy Johnson látoga­tása alkalmából hatalmas tüntetést rendeznek a viet­nami háború ellen. Mintegy 20 000 tüntetőt várnak a fel- ,vonulássá. Nincs jelentés arról, hogy a csúcstalálkozó meddig tart. Glassboróban úgy tudják, hogy Koszigin a késő délutá­ni órákban (magyar idő sze­rint 22.00 óra körül) szándé­kozik visszatérni New York­ba. Sem szovjet, sem amerikai részről nem hangzott el nyi­latkozat azzal kapcsolatban, hogy mi volt a tárgyalások el­ső szakaszának témája. Az újságírók mindössze arról ér­tesülhettek, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök meg­érkezésekor tréfásan gratulált Johnsonnak abból az alka­lomból, hogy az amerikai el­nök két nappal ezelőtt nagy­apa lett. A tanácskozás első szakasza után a tárgyaló felek munka­ebéden vettek részt. Az ebé­det az amerikai elnök adj»« szovjet vendége tiszteletére. A díszebécten felszolgált éte­leket és a terítéshez felhasz­nált étkészletet a Fehér Ház­ból szállították a helyszínre. Az asztalnál 12 személyre te­lítettek. Vasárnap újabb találkozó A csaknem kétórás négy- szemközti, illetve a tolmá­csokkal együtt nyolcszemközti beszélgetés utáni ebéden a tárgyalásokba bevonták a minisztereket és a szakértő­ket is. i A csúcstalálkozóról mint­egy 1000 riporter kívánta tu­dósítani a világsajtót, a rá­diót és a tv-állomásokat. A legnagyobb nehézséget a hír­közlés okozta: egyrészt a tár­gyalás ideje alatt a sajtó nem jutott érdemleges infor-' mációhoz, másrészt az in­formációk továbbítása sem volt könnyű a telefonvona­lak számának hiánya miatt. A Fehér Ház köreiből szár­mazó értesülés szerint John­son amerikai elnök és Ko­szigin szovjet miniszterelnök a pénteki nap folyamán két hosszú beszélgetést folyta­tott négyszemközt, csak a tol­mácsok jelenlétében. A megfigyelőket meglepte a tanácskozás elhúzódása, nem számítottak rá, hogy a találkozó négy óránál tovább tartson. * * * A hírügynökségek gyors­hírben jelentették, hogy a Johnson—Koszigin csúcstalál­kozó magyar idő szerint 21 óra 40 perckor véget ért. A két államférfi vasárnap Glassboróban, helyi idő sze­rint 13.30 órakor ismét talál­kozik és folytatja tárgyalá­sait a nemzetközi helyzetről. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom