Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-18 / 116. szám
Sommi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA * Megkezdődött a szakszervezeti üdültetés 000 felnőtt és gyermek pihenhet a dél-balatoni SZOT-iidülőkben Balatons zabadi tói Szántódig szerdán megnyíltak a dél-balatoni szakszervezeti üdülők, mintegy 2500 beutalt érkezett meg kéthetes pihenésre. Pénteken Földvártól Fonyódig ugyancsak megnyitják a SZOT- üdiilőkct, s így az első turnusban 6090 vendég pihenhet a magyar tenger partján jó munkája jutalmául. Dr. Kátdossy Rudolf, a SZOT Dél-balatoni Üdültetési Igazgatóságának ■ vezetője munkatársunknak elmondotta, hogy ebben az évben 65 000 felnőttet és gyermeket tudnak fogadni üdülőikben. A gyermeküdültetésben 11000, a családi üdültetés keretein belül pedig 4000 gyermek érkezik majd a szülőkkel együtt a Balaton somogyi partjára. A gyermeküdültetés június 9-én kezdődik és augusztus 29-ig tart, s a korábbi évektől eltérően nem öt, hanem hat turnust fogadnak. A Szaktanács ősztől tavaszig több mint 16 millió forintot költött üdülőinek felújítására, korszerűsítésére és a berendezések cseréjére, emellett szaporították a sportpályák számát, s gondoskodtak arról is, hogy növeljék az étkezés kulturáltságát. A szakszervezeti üdülőkben négyféle menüből választhatnak a beutaltak, az egyik menü kímélő. Ugyanígy gondoskodtak arról is, hogy két leves szerepeljen az étlapon. Az üdülő vendégeknek az idén is tartanak ismeretterjesztő előadásokat és szaporítják a kirándulások számát is, hiszen a Badacsonyon kívül a beutaltak egyéb nevezetességekkel is szeretnének megismerkedni. Ezt szolgálja a többi között, hogy a SZOT vitorlásflottája egy vízibusszal és két vitorláshajóval gyarapodott, s így rendszeresebbé válhatnak a vízi kirándulások. eu mese A Budapest Táncpalota siófoki vendégjátéka A Budapest Táncpalota műsorát bemutatták Siófokon, a nemzetközi idegenforgalmi nét keretében. Elsősorban küLföi- dii vendégeink tiszteletére, noha beigazolódott: nemcsak nekik kedves vendég a revü a BaLaton-parton. Az ezersze- mélyes Siófok Étterein egyik asztalánál, a táblás zsúfoltság és kitűnő hangulat kellős közepén már az első impresszió megragadott. A lila színeket valami egészen sajátos vörhe- nyes pászmákra cserélték ' a színpadon, amikor fel búgott az orgona, és megkezdődött az Ejféli mese című kétrészes revü varieté műsor, a Budapest Táncpalota vendégfellépése, a tekintélyes — valóban nemzetközi — publikum előtt. A külföldi vendégsereg a 3. szám után kezdte igazán ész- revétetni magát. Alfonzé következett Alfonzó, ez az el- nyűhetetlen, hj ganyínozgású parodistánk, aki számait, áfonyahumorú szövegét, poénjeit németül és franciául is elmondja, kirobbanó kacajt, sikert aratva a helyiség különböző pontjain. (Ahol persze azért magyarok, sőt kaposváriak is voltunk néhányan.) Filmfesztivál-jában egy gengszter- és egy francia újhullámos film után egy szovjet rajzfilm paródiáján kacagtunk. Híres száma, a Kálink» maja, és híres poénje, a tüsszentését mentegető »ma- linki bronchi tisz«-e nyomán jólesően nyugtázta az ember, hogy ez a soknyelvű, mégis kollektív derű nemcsak az előadóművésznek szól. Így az ilyen szívből és szeretettel csak azon és azokon kacaghatunk, amit és akiket őszintén tisztelünk, becsülünk. Alfonzó méltó társa Rajkinnak. »Olasz tenoristaként- és »sze- nyor Rossznézni« zsonglőrként is ezt igazolta. Valóban zsonglőr. Érzékeinkkel, kacagásra vágyó-hajló figyelmünkkel űz káprázatos játékot. Pedig eszközei korántsem ilyen káprázatosak, sőt, nagyon is egyszerűek, természetesek. Az, amit csinál, a paródia művészete. Az énekesek közül Izsmán Nelli dalai tetszettek, a műsort a kitűnő Chappy-zenekar kísérte. Meg kell emlékeznünk a revü tulajdonképpeni sava- borsáról, a zenés, látványos táncokról. Változatosságuk, gazdag színeik, buja ritmiká- Juk és akrobatikus remekeik színvonalas lokálműsorból csak a látványos finálét fogadtuk vegyes érzelmekkel. A többi szám viszont kellemes meglepetést okozott. Wallinger Endre ÁTÉLÉS (Kép szöveg nélkül.) (Pollsch Weekly karikatúrája) HOL A GYEREK? (Stem karikatúrája) Levél Donyeckhől Nagyatádra — például, az apacstrió; a Kí- gyótánc, a Lass zó tánc; Balogh Edina és partnere artisztiku- san érzéki Vörös és fekete ci- mű száma — méltán támasztottak tapsviharokat. Vogel Eric habfinom jelmezei a hajlékony testű görlökön és szólistákon mindent takartak és mindent hangsúlyoztak, amit egy éjszakai lo- kálműsorban, a kitűnő tánckar produkcióiban szépnek tarthatunk. Néhány igen ötletes koreográfia bemutatása különösen nagy tetszést aratott. Bizarr látvány volt az, amikor a gyertyatánc éneklő trubadúrját a lenge tüldköpe- nyes-bikinis tánckar — égő gyertyával a kezében körüllengte. A Fantomas című szám viszont ötletszegénynek bizonyult Olyan félig sztripdz akart lenni ez —, amúgy magyar módra, az illendőség határain belül, de azért — bizonyítékul, hogy tudnánk éppenséggel mi is valamit ebben a »műfajban« ... Az egészében szoraköBUtós» A, községi tanácselnök ugyancsak meglepődött, amikor a napokban a reggeli postabontáskor egy orosz nyelvű levél került a kezébe. Vajon ki és milyen ügyben írhatta a levelet? Sietett is vele az egyik ismerőséhez, aki mondjárt hozzálátott a több oldalas levél lefordításához. Egy szovjet elvtárs, jó barát — ahogy ö írja — Miklós Afonyin, az egykori felszabadító, aki 1945-ben hosszabb ideig tartózkodott Nagyatádon, küldte a levelet. »Én vagyok, Miklós katona, az a Miklós, aki 1945-ben az önck ünnepségén énekelte a magyar és szovjet nép dalait. Őszinte üdvözletemet küldöm mindazoknak, akik ott annak idején szerettek engem, lakást adtak, és kedvesen körülvettek.« A levélhez mellékelt három nőt ábrázoló fénykép hátlapján ez áll: »-Emlékül sok szeretettel Miklósnak, Gizella, Vilma és Juliskak. A fénykép alapján kezdték el keresni, hogy kiknél is lakott 1945-ben Miklós. Vilma, Gizella és Juliska — már valamennyien javakorabeli asszonyok — nem tudtak szóhoz jutni a nagy örönn- től, attól, hogy a régi kedves ismerős jelentkezett. Erre még gondolni sem mertek volna a hajdani szállásadók: Bicsálci József és Eller Vilma. Az ismerősök a donyec- ki levélre már megfogalmazták a választ. »Kedves Miklós! Nagy örömmel olvastuk levelét, és örülünk annak is, hogy nem felejtett el bennünket. Szeretnénk viszontlátni, éppen ezért szeretettel meghívjuk, látogasson el Nagyatádra, és nézze meg, mit fejlődött községünk a felszabadulás óta.« A levél már útban van Donyeck felé. Miklós, a régi kiskatona minden bizonnyal örövimel fogadja a meghívást, és reméljük, hogy régi ismerőseivel együtt itt nálunk, Nagyatádon ünnepli majd a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. D. S. MEGÁLLT AZ IDŐ... a megyeszékhelyen. No nem a fejlődésre értve a fentebbieket, csupán a toronyórákra. Másfél évvel ezelőtt már szóvá tettem, hogy nagyon kevés az utcai óra a városban, érdemes lenne megfontolni néhány villanyóra elhelyezését a legforgalmasabb útszakaszokon és tereken. Különös változás azóta sem állt be, hacsak nem az, hogy a toronyórák sem jelzik már a pontos időt Kaposváron. Legszembetűnőbb ez a város főterén: sem a templomtorony, sem a városháza órái nem járnak. A megyeszékhely túlsó végében járók szintén bosszankodva nézik a hősök templomának álló időjelzőit. Sok egyéb mellett, tudom, hogy nagyon apró bosszúság ez. Mégis azt javasolnám a város lakóinak a nevében, hogy indítsák meg a toronyórákat. L. G. HÁROM BOCI AZ ANYJÁVAL V V:i- m h *«<#»> ő" >aft Mozgóboltok a határban (Tudósitónktól.) Hasonlóan az elmúlt évekhez, a falusi szövetkezetek az idén is gondoskodnak a földeken dolgozók ellátásáról. Tavaly 1 300 000 forint forgalmat bonyolítottak le a mozgóboltokkal. A szövetkezetek 3 községek italboltvezetőit, boltvezetőit bízták meg a mezőn való árusítással. A guruló üzletek sört, üdítő italokat, cigarettát visznek a. tsz-tagoknak és az állami gazdaságok dolgozóinak. A járműveket a ;sz-ek és az állami gazdaságok biztosítják a áruszállításhoz. Somogybán eddig mintegy 200 községben kérték a moz- góboltok üzemeltetését, főleg az aratás idejére. A szövetkezetek ez évben kb. 120 mozgó fagylaltárust is munkába állítanak, akik ugyancsak a földeken keresik föl majd a mezőgazdasági dolgozókat. Csaknem egyformákf Erősek, egészségesek mind a hárman. Fodor József jutom pusztai gazda istállója egyszerre zsúfolt lett, ahogy a három ikerbe r-Jí decemberben világra jött■ Amióla jó idő van. uya kran kivezetik a bocikat az udvarra. Csodálkozásukról látszik, hogy még új kaput sem láttak. Fényképezőgépet úgyszintén. Mennyit fizetek? Kiszállok a taxiból, és nézem áz órát a szerel- vénypult alatt. — Mennyit fizetek? — kérdem a sofőrt, aká az órára pillant és úgy mondja: — A vállalatnak csak húsz forintot... Orvosnál — Fogadja meg a tanácsom, ez a legjobb orvosság — mondja a doktor —, és számoljon magában addig, amíg el nem alszik. — Már megpróbáltam, doktor úr. — Na és az eredmény7 — Számolás közben rámvirradt... Panzióban A portás pontosan elsorolja az étkezési időket: Reggel 6 és 11 óra között van a reggeli, 11 és 15 óra között az ebéd, 15 és 18 óra között megkap Íratják az uzsonnát, majd pedig 18 és 21 óra között vacsorázhatnak. — Köszönjük — mondja az egyik vendég —, de akkor mikor tekintsük meg a környéket? Két régi iskolatárs találkozik. Beszélgetnék a múltról, a jelenről. — Én, kérlek, sajnos már tizedik éve nem tudom, hogy mi lesz holnap. — Miért, munka nélkül vagy? — Dehogy! Meteorológusként dolgozom! Minden relatív Pistike sírva panaszkodik a mamájának, hogy a papa szögverés közben ráütött az ujjara. — Azért még nem kell sírnod — mondja a mama. — Először én is nevettem rajta, de a piapa megvert. G. B. Veronai Salamonok Verona olasz városban ismét fellángolt az ellenségeskedés a Montague és a Capulet család hívei között. Ez alkalommal azonban a vitát nem a tőr és a méreg, hanem a városatyák döntötték el. A városi hatóságok idegen- forgalmi indokokból elhatározták, hogy emlékművet állítanak a Shakespea- re-tragédia egyik hősének. A Capulet-pártáak kategorikusan kijelentették, hogy Veronában Júlia emlékét őrzi az erkély és a sír, Rómeóra viszont egyetlen kő sem emlékeztet,. s egyáltalán »Romeo tipikus csábító volt«. A Montague-csoport viszont Júliát könnyűvérő leánynak nevezte, aki éjszakánként találkákat szervezett. A városatyák úgy döntöttek, hogy — Sha- kespearenak emelnek emlékművet. — Megjelent a cseresznye a kaposvári piacon. A tavasz elpo gyümölcsét apró csomókban 1—1,20 forintért árusítják. Somogyi Néplap \t Somot* v megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapla. Főszerkesztői WIRTB LAJOa, Szerkesztőség: KaposvA** Latinka Sándor u. 2. Telefon; 11—510 U—511 Kiadja a somogj megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár* Latinka S. u. 2 Telefon ii— áld Felelős kiadó; Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzttnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesf töknél. Előfizetési dii egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Sbrnógy megyei Nyomda' icari Vállalat kaposvári özemében, Kaposvár, Latinka Sándor utc® 8.
