Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)
1967-05-14 / 113. szám
Vasárnap, 1961. májas 14, 3 SOMOGT! KEPtAP TEGYÜNK TÖBBET SOMOGYÉRT! A verseny igazi győztese: a lakosság-A* 1366. évi községfejlesztés] versenyt a fonyódi járás nyerte .. . (Újsághír.) Sikerült! Titokban — vagy talán nem is annyira titokban — már az első pillanattól reménykedtek, hiszen á verseny indulásaikor sok év kedvező eredményével és tapasztalatával vágtak neki a küzdelemnek. Eddig is volt mit felmutatniuk, hiszen évről évre kimagasló eredményt értek el a község- fejlesztési munkában. Annyira bíztak a győzelemben, hogy az első helyezettnek kijáró százezer forintos jutalmat már régen »felhasználták-«: tudták, hogy mit csinálnak belőle, amint megérkezik a községfejlesztési számlára. — A titkunk? — Dr. Szoíco- la Károly né, a járási tanács végrehajtó bizottságának titkára röviden válaszai, hiszem egy megbeszélésről ragadtam ki: a Csurgói Járási Tanács vezetőivel tárgyalnak éppen a községfejlesztési munkában elért sikerekről s a módszerekről. — Három dolgot említek meg: a községfejlesztési munkának állandóan mindenki gazdája volt nemcsak a járási tanácson, hanem a községekben is; sikerült a nyilvántartást pontossá tenni; szakosított brigádjaink tervszerűen, pontosan dolgoztak. Nos, ez a három tényező art jelentette, hogy a fonyódi járásban tavaly 8 millió forint értékű községfejlesztési munkát végeztek el, tervüket 196 (!) százalékra teljesítették. Nem csalás ez a szám, nem bűvös játék, dokumentumok — és a tények — bizonyítják, hogy így van. Csak néhány adat ennek szemléltetésére: a társadalmi munka terve a múlt évre 1056 000 forint volt, a tény pedig 3 012 000 forint. Egy főre 67,60 forint értékű társadalmi munka jutott Már ez a puszta tény is szemléltetően bizonyítja, hogy a járás lakossága megértette jelentőségét a községfejlieszitési munkának, s tudja, hogy minden kapavágással, minden lerakott téglával a gyarapodást, az előrehaladást szolgálja. Mert nézzük a további számokat: 1966-ban megépült 3 kilométer hosszúságú járda. A vízvezeték-hálózatot 4 kilométerrel bővítették. Törpe vízművek építésének támogatására 684 000 forintot fordítottak. A társadalmi munkában készült kiviteli tervek értéke meghaladja a 372 000 forintot! S ennél a témánál érdemes egy kissé elidőzni. A fonyódi járás vezetői nagyszerűen fölismerték art a kínálkozó lehetőséget, hogy a különböző felsőfokú iskolákat bevonják a járás fejlesztésébe. Nemcsak a helyi műszaki szakemberek hathatós támogatására számítanak a községiéilesztési munkában, hanem egyéb segítségre is. így például állandó munkakapcsolatuk van a Bajai Felsőfokú Vízügyi Technikummal és a Soproni Erdő- mérnöki Főiskolával. Mindkét intézménnyel abban állapodtak meg, hogy a hallgatók diplomatervként a fonyódi járás egy-egy aktuális fejlesztési programját dolgozzák fel. A növendékek a terveket elkészítik tapulmányi szinten, az iskolák nevelői pedig — a meghatározott díjazásért — kiviteli terveket készítenek belőlük. Baján jelenleg Balatonmá- ria, Balatonkeresztúr és Balatoné jíak közös törpe vízmüvének tervét csinálják — 300 000 forint helyett 30 000 forintba kerül —, a soproniak pedig Fonyódldget teljes csapadékvíz-elvezetési rendszerének kidolgozásán fáradoznak, s készítik az egész környék út- és járdaépítési programját is. Ugyancsak az ő munkájuk Fonyód egyik területének telekosztási terve. Ez 500 000 forint helyett csupán 40 000 forintba kerül majd. — Gondolom, ha tapasztalatainkra egyáltalán igényt tart a többi tanács, akkor a módszerekről kell beszélni — folytatja a járási tanács vb- titkára. — Nos, évek óta az a gyakorlatunk, már egy évvel korábban előkészítjük a községfejlesztési munkákat járási és községi szinten is. így kényelmesen lehet tervekről s anyagról is gondoskodni. Aztán meg negyedévenként táj- értekezleteket, megbeszéléseket tartunk, hogy ki mit csinált, mit akar tenni. Módszertani beszélgetések ezek az összejövetelek sok hasznos tapasztalattal. Aztán van még egy dolog, ami előrelendíti a munkánkat, említettem már a szakosított brigádokat. Hat ilyen brigádunk van, s ott dolgoznak, ahol szükség van a munkájukra. Ezzel elértük, hogy tervszerűen beoszthatjuk a fejlesztési programot, s nincs üresjárat a brigádok tevékenységében. A fonyódi járás a módszertani ötleteken kívül egyéb javaslatokkal is szolgál: a járási tanács vb-titkára elmondja például, hogy 5—600 000 forintból 5—6 milliós építési programot lehetne megvalósítani, ha egy kissé rugalmasabban kezelnék a különböző pénzügyi kereteket. — A társadalmi munka pánzbenii megváltása adta az ötletet, hogy ösztönző volna a lakosságra, ha például a járdaépítéshez szükséges szegély- keretet költségvetési pénzből megvásárolhatnánk a részükre, viszont magát az építkezést teljesen az ő gondjaikra bíznánk. Mert éppen az akadályozza gyakran a munkát, hogy nincs szegélylap. Ha a tanácsok — például az utak felújítási keretéből — megvásárolhatnák a szükséges lapokat, maga a járdaépítés már jóval könnyebben, társadalmi munkával, is megvalósulna. Ezt a témát szeretnénk megvitatni illetékes fölöütes hatóságokkal is. Nem boszorkányság tehát a fonyódi járás szép községfejlesztési eredménye. Gondolkodó emberek munkájának köszönhető minden méter út vagy járda, minden új létesítmény. S végeredményben az egész községfej lesztési verseny győztese maga a járás lakossága, hiszen a legkisebb eredmény is az ő javukat, boldogulásukat szolgálja. Polesz György Készül az új rendelet Szabályozzák a társasház-építkezést Huzavona a társasházak körül címú április 12-én megjelent riportunkban a kaposvári társasház-építkezések körüli visszásságokat tettük szóvá A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya levelében arról értesítette szerkesztőségünket, hogy a Beloiannisz utca 33. szám alatti társashoz terveinek négy éve húzódó kiegészítésére a szükséges intézkedéseket megtették. Azóta már pótolták a terveket. A kivitelező, a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, azt is megígérte, hogy ebben az évben négyszázezer forint értékű munkát végez ezen az építkezésen. A hiányosságok megszüntetését azonban nehezíti, hogy sok esetben magántervezők készítik a terveket »A társasházépítésre vonatkozó rendelet készülőben van — írja a megyei tanács építési osztálya. Minden reményünk megvan arra, hogy a rendelet kiadása után nem lesznek elhúzódó építkezések, s a rendelet meggyorsítja az előkészítést, a tervezést, az építkezés teljes lebonyolítását.« A QONDOLKODÓ ök voltak az úttörők a ktsz-ben. Elsőnek alakítottak szocialista brigádot. Először csúfolták őket, később tisztelték, most pedig már követik, több szocialista brigád alakult a példájuk nyomán a kaposvári asztalosipari ktsz- ben. Gál állvány-brigád. Így ismerik őket. Ez a munkájukra vonatkozik. A székek és a fotelok állványát készítik. Ami a leghíresebbé tette őket — az újítás. Mindig törik a fejüket, nincs olyan munka, amelyet ne szeretnének gyorsaiban, könnyebben, kevesebb erőkifejtéssel elvégezni. Gál József brigádvezetö alacsony, amolyan higanymozgású ember, ötvenéves, huszonhat éve dolgozik a szakmában, ö a lelke a kis közösségnek. Ahol a gyalu- padja áll, tábla lóg a falon. Ha valaki nyaral, mindig küld képeslapot a társainak, s akkor felragasztják a többi mellé. Oklevelek. Fényképek. A brigádtagokról. Van, aki nyugdíjba ment, bevonult, férjhez ment. A brigád magja azonban változatlan. — Mi tartja össze az embereket? — A megértés. Bármit mondok a társaimnak, rögtön megteszik. Segítjük egymást. Itt van például Szerencsés József. Segédmunkás volt, ő hordta be nekünk az anyagot. Tetszett, ahogyan dolgozott. Megkérdeztem, nem 'enne-e kedve a mi brigádunkban dolgozni. Megtanulta a szakmát, vizsgát tett, * most is itt dolgozik. A szomszéd paditól új brigádtag dolgozik, Schindler Lajosnak hívják. — Megígértük, hogy belőle is szakembert nevelünk, minden segítséget megadunk neki, hogy sikeresen letegye majd a szakvizsgát... Most például elterveztük, hogy nőket vesznük magunk mellé besegítő munkára — mondja a brigádvezető. Nemcsak tanítanak, hanem tanulnak is. öten jelentkeztek a brigádból a Faipari Technikum kihelyezett osztályába. A faliszekrényből előkerül a brigádnapló. Három év törekvéséről, öröméről és bánatáról vallanak a bejegyzések. S nagyon sok társadalmi munkáról. Javítottak már óvodai játékokat, bútorokat, ácsoltak tetőt, építettek üzemházat. Ha sürgős volt az export, akkor éjjel tizenegyig túlóráztak. Amikor megsérült az egyik társuk, akkor elvégezték az ő dolgát is, mégpedig munkaidő után. Elvük az újítás és az ész- szerűsítés szorgalmazása. So- mogyvári János részlegvezető szerint aranyat ér ez a közösség. Bizonyításul behozza az újítási naplót, felüti, s mutatja hol szerepel Gál József neve. — Ebben az évben már több mint harminczezer forint megtakarítást eredményező újítással álltak elő. A Pécs lakószoba székeinek összeállításához prést használnak, a Somogy dolgozó- szoba állványaira vatta helyett ecsetttel hordják fel az anyagot, s korongon csiszolják. Gyorsabb és szebb a. muiikm. Kitüntetett szövetkezetek A MrNISZTEBTANÁCS május 11-i ülésén határozatot hozott a legjobb termelő- szövetkezetek kitüntetéséről. A kormány a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének együttes javaslatára a múlt évi termelési versenyben legjobb eredményeket elért közös gazdaságok közül huszonhármat vándorzászlóval és Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címmel tüntetett ki, negyvenöt termelőszövetkezetnek pedig elismerő oklevelet adományozott Megyénkből a barcsi Vörös Csillag van a zászlónyertesek között, és a siófoki Egyetértés kapott oklevelet. A BARCSI VÖRÖÍ CSILLAG nem most került be a legki válók, soraiba. Nyolc zászlója mellé ezúttal szerezte meg a kilencediket. Az első tíztől még egyszer sem maradt le kategóriájában, amióta értékelik a szájvetkezetek országos versenyét. Dere- kas teljesítmény ez a barcsiaktól és a ki- leniszeres kitüntetés nagy tisztesség számukra. Az erőfeszítéseknek, az elismerésnek az erkölcsi értéke mindjárt a maga teljességében mutatkozik meg, ha gondolunk rá és figyelembe vesszük a tényt: az élmezőnyben senkinek sincs bérelt helye, mindenkinek újból és újból meg kell küzdeni az országos kitüntetésért S mert a mércét az élet ismét és ismét magasabbra állítja. A kitüntetett szövetkezetek eredményeit a kormány ülésóról szóló közlemény a kimagasló jelzővel illeti és jellemzi. A legjobbak legjobbjai. Elsők a kiválók között. De ne beszéljünk tovább csupa felső fokban róluk, mert bizonyos, hogy nem igénylik a felmagasztalást Az azonban közérdekben való, hogy mutassuk meg a legjobbak színvonalának némely elemét, s viszonyítsuk art a megyei átlaghoz. Tavaly a barcsi Vörös Csillag 863 hold átlagában 18,4 mázsa, a siófoki Egyetértés 338 holdról átlagosan 15 mázsa kenyérgabonát takarított be, szemben a 10,8 mázsás megyei átlagterméssel. Hadd folytassuk csupán barcsi adatokkal: cukorrépából 231, a burgonyából kereken 120 mázsa (nem kisebb, mint 360 holdas vetésterület mellett), továbbá kukoricából — májusi morzsoltbam számolva, 900 holdas területen — 27,5 mázsa átlaghozam. Átfogó mutató a halmo- zatlan termelési értélének az egy holdra jutó összege: megyei átlagban 3067 forint ez, II rcson pedig 8044, Siófokon meg 7706 forint. A gazdálkodás színvonalának jellemzője az áruértékesítés. Ez az átlagszám egy holdra vetítve 2615 forint, a barcsi Vörös Csillag viszont 6935, a siófoki Egyetértés pedig 7956 forint értékű árut adottéi szántóegységenként Az egy dolgozó tag évi részesedésének átlagos összege a megyében 12 143 forint; a kitüntetett szövetkezetekben éppen kétszer ennyi jutott — Elíráson 24 763 forint, Siófokon pedig 23 754 forint. A MOZGÁS, A VÁLTOZÁS az előbbre jutás, a fejlődés ölt testet alap »vetően ezekben a számokban. A tagság helytállásának dicsérete, a vezetés munkájának méltó jutalma is mind a barcsiak versenyzászlója, mind a siófokiak oklevele. Kitüntetésük egyben buzdítás is a jövő még nagyobb erőfeszítéseire. De már eddig elért színvonalukkal is példát adnak, utat mutatnak a megye számos közös gazdaságának. Példát adnak főként a paraszti szorgalom, a mezőgazdasági szaktudás meg a korszerű, tudományos módszerek alkalmazásának összekapcsolásában, a nagyüzem folytonos fejlesztésében, a tagság jóléte fő alapjának állandó erősítésében. Példát adnak, utat mutatnak — ez a nyerteseknek a szerepe, ez magának a versenynek a legátfogóbb és legáltalánosabb értelme és jelentősége. Kutas József Határszemle Eddén Nincs kár a vetésekben — Jobbak a talajmunkák — Négy hold mák terven felül A tavaszi határszemlék fontossága a mezőgazdaságban közismert: ebből tájékozódhatnak a szakemberek az őszi és tavaszi talajmunkák eredményéről, a vetések állagáról, s megtudják, van-e pótolnivaló. Az eddei Egyetértés Termelőszövetkezet határát is ilyen céllal járta a szemlebizottság. A községi tanács meg a tsz vezetői, brigádvezetői a mezei körút során jobbára megnyugtató tapasztalatokat szereztek. BRIQAD A részlegvezető továbblapoz a naplóban. — Tavaly egy ember munkáját megtakarították azzal, hogy szorítósablont használtak a Somogy fotelok összeállításához. Tudja, mennyit hozott ez a konyhára? ... Több mint huszonötezer forintot. A brigádvezető büszkén elmagyarázza, hogy készítettek egy kisebb fajta csiszolót, amelyet bárhova odavihetnek — Hogyan születnek az újítások? Akinek fölteszem a kérdést, alapító tag a brigádban, tagbaszakadt férfi, Vegh Gézának hívják. — Ha meg akarunk gyorsítani valamilyen munkát, meghány juk-vetjük, hogyan lehetne. Ez is mond valamit, a másik is. Aztán kialakul. Azt a fiatalembert keresem, akiből itt neveltek1 asztalost. Arra vagyok kíváncsi, hogyan vélekedik az őt befogadó és felkaroló kollektíváról. Az egykori segédmunkást, aki most technikumba jár. Így vallott nekem: — Nagyon jó itt... — nehezen talál szavakat arra, hogy kifejezze az érzelmeit. Sokat adtak itt neki. Szakkönyveket a tanuláshoz, amikor épített — baráti segítséget. — Elmenne innen? Ijedten kapja fel a fejét: — Nem szívesen... Egyáltalán nem. Nagy csend ereszkedik közénk. Az okleveleket nézzük a falon. Tussal írták rá, hogy a Gál állvány-brigád elnyerte a szocialista címet. Lajos Géza A 250 holdnyi őszi vetésű kenyérgabona több mint 60 százaléka jó, a többi közepes termést ígér, fagykár és vízöntés nem vetette vissza fejlődésében a gabonát Ugyanezt állapíthatta meg a szemlebizottság a 90 hold ősziárpa-táblán is. A lucerna és a vöröshere fejlettségével is elégedettek voltak, pocokkárt sehol sem észleltek. Nem találtak kifogásolnivalót a kalászosok tőszámát illetően sem, s megnyugtató kép fogadta őket a takarmányborsó táb- Szépen sorolt a 25 hold cukorrépa is, rövidesen elkezdhetik a sarabolását. A burgonya kiültetését befejezte a tsz, a kukoricának a felénél tartanak. Ugyancsak végeztek a napraforgó vetésével, s a terven felül vetett négy hold mákot megsarabolták, nemsokára egyelhetik. A silókukoricának szánt területet a szemle idején éppen istállótrágy áztak. A határjárás nemcsak a szántóföldekre szorítkozott, megnézték a réteket és a legelőt is. Itt már kifogásolható, hogy a vízrendezési társulat nem kezdte el az árokmetszést. A legelőn az ápolási munkákat kézi erővel végezte el a szövetkezet. A bizottság megállapította, hogy minden eddiginél jobb talajmunkát végeztek a gépek a határban. A további tennivalókra is felkészültek: elegendő vegyszer, műtrágya és vetőmag van ahhoz, hogy a munkákat zavartalanul folytathassák. Ehhez arra is szükség van, hogy az emberek becsülettel helytálljanak a munkaterületükön, a vezetők jól megszervezzék a munkaerőt. II. F. U/ SA JTERLELŐ • Mint már beszámoltunk róla, üzembe helyezték az új sajtérlelőt Marcaliban. A sajtérleléshez szükséges hőmérsékletet és páratartalmat automata berendezés végzi el. Évi kapacitása 50—60 vagon. A sajtüzemben havonta 6—1 vagon Balaton sajtot készítenek, melyet Hollandiába, az NDK-ba, az Egyesült Államokba szállítanak« A sajtot műanyag zacskóba csomagolják« kikelt \ Iáján.
