Somogyi Néplap, 1967. május (24. évfolyam, 103-127. szám)

1967-05-14 / 113. szám

Vasárnap, 1961. májas 14, 3 SOMOGT! KEPtAP TEGYÜNK TÖBBET SOMOGYÉRT! A verseny igazi győztese: a lakosság-A* 1366. évi községfej­lesztés] versenyt a fonyódi járás nyerte .. . (Újsághír.) Sikerült! Titokban — vagy talán nem is annyira titokban — már az első pillanattól reményked­tek, hiszen á verseny indulá­saikor sok év kedvező eredmé­nyével és tapasztalatával vág­tak neki a küzdelemnek. Ed­dig is volt mit felmutatniuk, hiszen évről évre kimagasló eredményt értek el a község- fejlesztési munkában. Annyira bíztak a győzelemben, hogy az első helyezettnek kijáró száz­ezer forintos jutalmat már ré­gen »felhasználták-«: tudták, hogy mit csinálnak belőle, amint megérkezik a község­fejlesztési számlára. — A titkunk? — Dr. Szoíco- la Károly né, a járási tanács végrehajtó bizottságának titká­ra röviden válaszai, hiszem egy megbeszélésről ragadtam ki: a Csurgói Járási Tanács vezetőivel tárgyalnak éppen a községfejlesztési munkában elért sikerekről s a módsze­rekről. — Három dolgot em­lítek meg: a községfejlesztési munkának állandóan mindenki gazdája volt nemcsak a járási tanácson, hanem a községek­ben is; sikerült a nyilvántar­tást pontossá tenni; szakosí­tott brigádjaink tervszerűen, pontosan dolgoztak. Nos, ez a három tényező art jelentette, hogy a fonyódi já­rásban tavaly 8 millió forint értékű községfejlesztési mun­kát végeztek el, tervüket 196 (!) százalékra teljesítették. Nem csalás ez a szám, nem bűvös játék, dokumentumok — és a tények — bizonyítják, hogy így van. Csak néhány adat ennek szemléltetésére: a társadalmi munka terve a múlt évre 1056 000 forint volt, a tény pedig 3 012 000 forint. Egy fő­re 67,60 forint értékű társa­dalmi munka jutott Már ez a puszta tény is szemléltetően bizonyítja, hogy a járás lakossága megértette jelentőségét a községfejlieszitési munkának, s tudja, hogy minden kapavágással, minden lerakott téglával a gyarapo­dást, az előrehaladást szolgál­ja. Mert nézzük a további szá­mokat: 1966-ban megépült 3 kilométer hosszúságú járda. A vízvezeték-hálózatot 4 kilo­méterrel bővítették. Törpe vízművek építésének támoga­tására 684 000 forintot fordí­tottak. A társadalmi munká­ban készült kiviteli tervek ér­téke meghaladja a 372 000 fo­rintot! S ennél a témánál érdemes egy kissé elidőzni. A fonyódi járás vezetői nagyszerűen föl­ismerték art a kínálkozó lehe­tőséget, hogy a különböző fel­sőfokú iskolákat bevonják a járás fejlesztésébe. Nemcsak a helyi műszaki szakemberek hathatós támogatására számí­tanak a községiéilesztési mun­kában, hanem egyéb segítségre is. így például állandó mun­kakapcsolatuk van a Bajai Felsőfokú Vízügyi Techni­kummal és a Soproni Erdő- mérnöki Főiskolával. Mind­két intézménnyel abban álla­podtak meg, hogy a hallgatók diplomatervként a fonyódi já­rás egy-egy aktuális fejleszté­si programját dolgozzák fel. A növendékek a terveket elké­szítik tapulmányi szinten, az iskolák nevelői pedig — a meghatározott díjazásért — kiviteli terveket készítenek belőlük. Baján jelenleg Balatonmá- ria, Balatonkeresztúr és Bala­toné jíak közös törpe vízmü­vének tervét csinálják — 300 000 forint helyett 30 000 forintba kerül —, a soproniak pedig Fonyódldget teljes csa­padékvíz-elvezetési rendszeré­nek kidolgozásán fáradoznak, s készítik az egész környék út- és járdaépítési program­ját is. Ugyancsak az ő mun­kájuk Fonyód egyik területé­nek telekosztási terve. Ez 500 000 forint helyett csupán 40 000 forintba kerül majd. — Gondolom, ha tapaszta­latainkra egyáltalán igényt tart a többi tanács, akkor a módszerekről kell beszélni — folytatja a járási tanács vb- titkára. — Nos, évek óta az a gyakorlatunk, már egy évvel korábban előkészítjük a köz­ségfejlesztési munkákat járási és községi szinten is. így ké­nyelmesen lehet tervekről s anyagról is gondoskodni. Az­tán meg negyedévenként táj- értekezleteket, megbeszélése­ket tartunk, hogy ki mit csi­nált, mit akar tenni. Módszer­tani beszélgetések ezek az összejövetelek sok hasznos ta­pasztalattal. Aztán van még egy dolog, ami előrelendíti a munkánkat, említettem már a szakosított brigádokat. Hat ilyen brigádunk van, s ott dolgoznak, ahol szükség van a munkájukra. Ezzel elértük, hogy tervszerűen beoszthatjuk a fejlesztési programot, s nincs üresjárat a brigádok te­vékenységében. A fonyódi járás a módszer­tani ötleteken kívül egyéb ja­vaslatokkal is szolgál: a járási tanács vb-titkára elmondja például, hogy 5—600 000 fo­rintból 5—6 milliós építési programot lehetne megvalósí­tani, ha egy kissé rugalma­sabban kezelnék a különböző pénzügyi kereteket. — A társadalmi munka pánzbenii megváltása adta az ötletet, hogy ösztönző volna a lakosságra, ha például a jár­daépítéshez szükséges szegély- keretet költségvetési pénzből megvásárolhatnánk a részük­re, viszont magát az építke­zést teljesen az ő gondjaikra bíznánk. Mert éppen az aka­dályozza gyakran a munkát, hogy nincs szegélylap. Ha a tanácsok — például az utak felújítási keretéből — meg­vásárolhatnák a szükséges la­pokat, maga a járdaépítés már jóval könnyebben, társa­dalmi munkával, is megvaló­sulna. Ezt a témát szeretnénk megvitatni illetékes fölöütes hatóságokkal is. Nem boszorkányság tehát a fonyódi járás szép községfej­lesztési eredménye. Gondolko­dó emberek munkájának kö­szönhető minden méter út vagy járda, minden új létesít­mény. S végeredményben az egész községfej lesztési verseny győztese maga a járás lakossá­ga, hiszen a legkisebb ered­mény is az ő javukat, boldo­gulásukat szolgálja. Polesz György Készül az új rendelet Szabályozzák a társasház-építkezést Huzavona a társasházak körül címú április 12-én meg­jelent riportunkban a kaposvári társasház-építkezések körü­li visszásságokat tettük szóvá A megyei tanács építési, köz­lekedési és vízügyi osztálya levelében arról értesítette szer­kesztőségünket, hogy a Beloiannisz utca 33. szám alatti tár­sashoz terveinek négy éve húzódó kiegészítésére a szüksé­ges intézkedéseket megtették. Azóta már pótolták a terve­ket. A kivitelező, a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, azt is megígérte, hogy ebben az évben négyszázezer forint értékű munkát végez ezen az építkezésen. A hiá­nyosságok megszüntetését azonban nehezíti, hogy sok eset­ben magántervezők készítik a terveket »A társasházépítés­re vonatkozó rendelet készülőben van — írja a megyei ta­nács építési osztálya. Minden reményünk megvan arra, hogy a rendelet kiadása után nem lesznek elhúzódó építke­zések, s a rendelet meggyorsítja az előkészítést, a terve­zést, az építkezés teljes lebonyolítását.« A QONDOLKODÓ ök voltak az úttörők a ktsz-ben. Elsőnek alakítottak szocialista brigádot. Először csúfolták őket, később tisz­telték, most pedig már köve­tik, több szocialista brigád alakult a példájuk nyomán a kaposvári asztalosipari ktsz- ben. Gál állvány-brigád. Így ismerik őket. Ez a munká­jukra vonatkozik. A székek és a fotelok állványát készí­tik. Ami a leghíresebbé tet­te őket — az újítás. Mindig törik a fejüket, nincs olyan munka, amelyet ne szeretné­nek gyorsaiban, könnyebben, kevesebb erőkifejtéssel elvé­gezni. Gál József brigádvezetö alacsony, amolyan higany­mozgású ember, ötvenéves, huszonhat éve dolgozik a szakmában, ö a lelke a kis közösségnek. Ahol a gyalu- padja áll, tábla lóg a falon. Ha valaki nyaral, mindig küld képeslapot a társainak, s akkor felragasztják a töb­bi mellé. Oklevelek. Fényké­pek. A brigádtagokról. Van, aki nyugdíjba ment, bevo­nult, férjhez ment. A bri­gád magja azonban változat­lan. — Mi tartja össze az em­bereket? — A megértés. Bármit mondok a társaimnak, rög­tön megteszik. Segítjük egy­mást. Itt van például Sze­rencsés József. Segédmunkás volt, ő hordta be nekünk az anyagot. Tetszett, ahogyan dolgozott. Megkérdeztem, nem 'enne-e kedve a mi brigá­dunkban dolgozni. Megtanul­ta a szakmát, vizsgát tett, * most is itt dolgozik. A szomszéd paditól új bri­gádtag dolgozik, Schindler Lajosnak hívják. — Megígértük, hogy belőle is szakembert nevelünk, min­den segítséget megadunk ne­ki, hogy sikeresen letegye majd a szakvizsgát... Most például elterveztük, hogy nő­ket vesznük magunk mellé besegítő munkára — mondja a brigádvezető. Nemcsak tanítanak, hanem tanulnak is. öten jelentkez­tek a brigádból a Faipari Technikum kihelyezett osztá­lyába. A faliszekrényből előkerül a brigádnapló. Három év tö­rekvéséről, öröméről és bá­natáról vallanak a bejegyzé­sek. S nagyon sok társadal­mi munkáról. Javítottak már óvodai játékokat, bútorokat, ácsoltak tetőt, építettek üzem­házat. Ha sürgős volt az ex­port, akkor éjjel tizenegyig túlóráztak. Amikor megsé­rült az egyik társuk, akkor elvégezték az ő dolgát is, mégpedig munkaidő után. Elvük az újítás és az ész- szerűsítés szorgalmazása. So- mogyvári János részlegvezető szerint aranyat ér ez a kö­zösség. Bizonyításul behozza az újítási naplót, felüti, s mutatja hol szerepel Gál Jó­zsef neve. — Ebben az évben már több mint harminczezer fo­rint megtakarítást eredmé­nyező újítással álltak elő. A Pécs lakószoba székeinek összeállításához prést hasz­nálnak, a Somogy dolgozó- szoba állványaira vatta he­lyett ecsetttel hordják fel az anyagot, s korongon csiszol­ják. Gyorsabb és szebb a. muiikm. Kitüntetett szövetkezetek A MrNISZTEBTANÁCS május 11-i ülé­sén határozatot hozott a legjobb termelő- szövetkezetek kitüntetéséről. A kormány a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter­nek meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének együttes javaslatára a múlt évi termelési versenyben legjobb eredményeket elért közös gazdaságok közül huszonhármat vándorzászlóval és Kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címmel tün­tetett ki, negyvenöt termelőszövetkezetnek pedig elismerő oklevelet adományozott Megyénkből a barcsi Vörös Csillag van a zászlónyertesek között, és a siófoki Egyet­értés kapott oklevelet. A BARCSI VÖRÖÍ CSILLAG nem most került be a legki válók, soraiba. Nyolc zászlója mellé ezúttal szerezte meg a ki­lencediket. Az első tíztől még egyszer sem maradt le kategóriájában, amióta értékelik a szájvetkezetek országos versenyét. Dere- kas teljesítmény ez a barcsiaktól és a ki- leniszeres kitüntetés nagy tisztesség szá­mukra. Az erőfeszítéseknek, az elismerés­nek az erkölcsi értéke mindjárt a maga teljességében mutatkozik meg, ha gondo­lunk rá és figyelembe vesszük a tényt: az élmezőnyben senkinek sincs bérelt helye, mindenkinek újból és újból meg kell küz­deni az országos kitüntetésért S mert a mércét az élet ismét és ismét magasabbra állítja. A kitüntetett szövetkezetek eredményeit a kormány ülésóról szóló közlemény a kimagasló jelzővel illeti és jellemzi. A leg­jobbak legjobbjai. Elsők a kiválók között. De ne beszéljünk tovább csupa felső fok­ban róluk, mert bizonyos, hogy nem igény­lik a felmagasztalást Az azonban közér­dekben való, hogy mutassuk meg a leg­jobbak színvonalának némely elemét, s vi­szonyítsuk art a megyei átlaghoz. Tavaly a barcsi Vörös Csillag 863 hold átlagában 18,4 mázsa, a siófoki Egyetértés 338 holdról átlagosan 15 mázsa kenyérga­bonát takarított be, szemben a 10,8 mázsás megyei átlagterméssel. Hadd folytassuk csupán barcsi adatokkal: cukorrépából 231, a burgonyából kereken 120 mázsa (nem ki­sebb, mint 360 holdas vetésterület mellett), továbbá kukoricából — májusi morzsoltbam számolva, 900 holdas területen — 27,5 má­zsa átlaghozam. Átfogó mutató a halmo- zatlan termelési értélének az egy holdra ju­tó összege: megyei átlagban 3067 forint ez, II rcson pedig 8044, Siófokon meg 7706 fo­rint. A gazdálkodás színvonalának jellem­zője az áruértékesítés. Ez az átlagszám egy holdra vetítve 2615 forint, a barcsi Vörös Csillag viszont 6935, a siófoki Egyet­értés pedig 7956 forint értékű árut adottéi szántóegységenként Az egy dolgozó tag évi részesedésének átlagos összege a megyé­ben 12 143 forint; a kitüntetett szövetkeze­tekben éppen kétszer ennyi jutott — Elír­áson 24 763 forint, Siófokon pedig 23 754 fo­rint. A MOZGÁS, A VÁLTOZÁS az előbbre jutás, a fejlődés ölt testet alap »vetően ezek­ben a számokban. A tagság helytállásának dicsérete, a vezetés munkájának méltó ju­talma is mind a barcsiak versenyzászlója, mind a siófokiak oklevele. Kitüntetésük egyben buzdítás is a jövő még nagyobb erőfeszítéseire. De már eddig elért színvo­nalukkal is példát adnak, utat mutatnak a megye számos közös gazdaságának. Pél­dát adnak főként a paraszti szorgalom, a mezőgazdasági szaktudás meg a korszerű, tudományos módszerek alkalmazásának összekapcsolásában, a nagyüzem folytonos fejlesztésében, a tagság jóléte fő alapjának állandó erősítésében. Példát adnak, utat mutatnak — ez a nyerteseknek a szerepe, ez magának a versenynek a legátfogóbb és legáltalánosabb értelme és jelentősége. Kutas József Határszemle Eddén Nincs kár a vetésekben — Jobbak a talajmunkák — Négy hold mák terven felül A tavaszi határszemlék fontossága a mezőgazdaság­ban közismert: ebből tájéko­zódhatnak a szakemberek az őszi és tavaszi talajmunkák eredményéről, a vetések ál­lagáról, s megtudják, van-e pótolnivaló. Az eddei Egyet­értés Termelőszövetkezet ha­tárát is ilyen céllal járta a szemlebizottság. A községi ta­nács meg a tsz vezetői, bri­gádvezetői a mezei körút so­rán jobbára megnyugtató ta­pasztalatokat szereztek. BRIQAD A részlegvezető továbbla­poz a naplóban. — Tavaly egy ember mun­káját megtakarították azzal, hogy szorítósablont használ­tak a Somogy fotelok össze­állításához. Tudja, mennyit hozott ez a konyhára? ... Több mint huszonötezer fo­rintot. A brigádvezető büszkén el­magyarázza, hogy készítettek egy kisebb fajta csiszolót, amelyet bárhova odavihetnek — Hogyan születnek az újítások? Akinek fölteszem a kér­dést, alapító tag a brigád­ban, tagbaszakadt férfi, Vegh Gézának hívják. — Ha meg akarunk gyor­sítani valamilyen munkát, meghány juk-vetjük, hogyan lehetne. Ez is mond valamit, a másik is. Aztán kialakul. Azt a fiatalembert kere­sem, akiből itt neveltek1 asz­talost. Arra vagyok kíváncsi, hogyan vélekedik az őt befo­gadó és felkaroló kollektívá­ról. Az egykori segédmun­kást, aki most technikumba jár. Így vallott nekem: — Nagyon jó itt... — ne­hezen talál szavakat arra, hogy kifejezze az érzelmeit. Sokat adtak itt neki. Szak­könyveket a tanuláshoz, ami­kor épített — baráti segítsé­get. — Elmenne innen? Ijedten kapja fel a fejét: — Nem szívesen... Egyál­talán nem. Nagy csend ereszkedik kö­zénk. Az okleveleket nézzük a falon. Tussal írták rá, hogy a Gál állvány-brigád elnyerte a szocialista címet. Lajos Géza A 250 holdnyi őszi vetésű kenyérgabona több mint 60 százaléka jó, a többi köze­pes termést ígér, fagykár és vízöntés nem vetette vissza fejlődésében a gabonát Ugyanezt állapíthatta meg a szemlebizottság a 90 hold ősziárpa-táblán is. A lucer­na és a vöröshere fejlettsé­gével is elégedettek voltak, pocokkárt sehol sem észlel­tek. Nem találtak kifogásol­nivalót a kalászosok tőszá­mát illetően sem, s meg­nyugtató kép fogadta őket a takarmányborsó táb- Szépen sorolt a 25 hold cukorrépa is, rövidesen elkezdhetik a sarabolását. A burgonya kiültetését befe­jezte a tsz, a kukoricának a felénél tartanak. Ugyancsak végeztek a napraforgó veté­sével, s a terven felül ve­tett négy hold mákot meg­sarabolták, nemsokára egyel­hetik. A silókukoricának szánt területet a szemle ide­jén éppen istállótrágy áztak. A határjárás nemcsak a szántóföldekre szorítkozott, megnézték a réteket és a legelőt is. Itt már kifogásol­ható, hogy a vízrendezési társulat nem kezdte el az árokmetszést. A legelőn az ápolási munkákat kézi erővel végezte el a szövetkezet. A bizottság megállapította, hogy minden eddiginél jobb talajmunkát végeztek a gé­pek a határban. A további tennivalókra is felkészültek: elegendő vegyszer, műtrágya és vetőmag van ahhoz, hogy a munkákat zavartalanul folytathassák. Ehhez arra is szükség van, hogy az em­berek becsülettel helytállja­nak a munkaterületükön, a vezetők jól megszervezzék a munkaerőt. II. F. U/ SA JTERLELŐ • Mint már beszámoltunk róla, üzembe helyezték az új sajtérlelőt Marcaliban. A sajtérleléshez szükséges hőmérsékletet és páratartalmat automata berendezés végzi el. Évi kapacitása 50—60 vagon. A sajtüzemben havonta 6—1 vagon Bala­ton sajtot készítenek, melyet Hollandiába, az NDK-ba, az Egyesült Államokba szállítanak« A sajtot műanyag zacskóba csomagolják« kikelt \ Iáján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom